Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-21 / 115. szám

1939 MÁJUS 21, VASÁRNAP temtbeki Acfeutinraafi 3 A német-olasz szerződéssel olyan hatalmi csoport kel életre, amilyent az újabb európai történelem még nem látott Mi vagyunk a világ legerősebb katonai hatalma — mondotta Göhhels U\ (kaziüai követünk ifjabb vitéz Horthy Mik­lós, már eddig is komoly szolgálato­kat tett nemzetének, főleg gazdasági és sporttéren. U szó sportunk fellen­dülése és számos idevágó intézmény megalapozása az ö nevéhez fűződik, de gazdasági tevékenysége, főleg a magyar-egyiptomi kereskedelmi szer­ződés megkötése szintén elismerésre késztette a szakembereket és az or­szágot. Szemmelláthatóan a kor­mányzó fia nem akar a sugarakban sütkérezni, amelyekben mint Magyar- ország első emberének fia kényelme­sen élhetne, hanem a saját erejével és szorgalmával kíván pozíciót ki­vívni és példát adni minden magyar­nak a kötelességteljesítésben és a munkaszeretetben, Föméltóságú aty­jának is bizonyára ez volt a szán­déka, amikor fiaiból a szó legigct- zabb értelmében vett gyakorlati em­bereket nevelt, s nem kívánta téve­sen értelmezni családjában „a mél­tóság és a tekintély kötelezi’ jelsza- szavát. Ahogy ö értelmezte, a lég­ig azább volt és a legszebb: értékes munkásokat ajándékozni a nemzet­nek, hadd mutasson példát a legfel­sőbb magyar család. A kormányzó többször nyilatkozott magyar problé­mákról, és a való helyzet legtelje­sebb fölismerésével kívánta, hogy a magyarság minél több és minél rá­termettebb gyakorlati embert nevel­jen, mert ebben mutatkozik talán a legnagyobb hiány a tehetséges nem­zetben. Nevelő, bölcs elveit a gyakor­latba is átültette. Fiaiból a szó szo­ros értelmében gyakorlati embereket nevelt, mérnököt, gazdasági szakem­bert, s nem küldte őket a régi felfo­gás szerint stílusosabb és az előkelő pozíciónak a közhiedelem szerint jobban megfelelő pályákra. Ez a legmagasabb példaadás nem téveszt­het hatást a magyar társadalomban, s most, amikor ifjabb Horthy Mik­lós hosszúéves eredménye gyakor­lati tevékenysége után a magyar dip­lomácia egyik gazdaságilag igen fon­tos posztjára kerül, hogy tapasztala­taival újabb sikereket arasson, bi­zonyára megszívlelik a példát azok is, kik máskép gondolkoztak eddig. Lám, a kinevezésnek máris jelentős kezdeti sikere van. A londoni lapok feltűnő elismeréssel kommentálják és utalnak a velszi herceg példájára, aki egy évtizeddel ezelőtt mint „Ang­lia első kereskedelmi ügynöke” végig­utazta Dél-Amerikát és kitűnő üzle­teket kötött Anglia számára. London bizonyos fokig az angol tradíció köve­tését látja a magyar kinevezésben és ez jól esik a briteknek. Brazíliában pedig valósággal a szenzáció erejé­vel hatott ifjabb Horthy Miklós ki­küldetése: a brazilok kitüntetettnek érzik magukat, hogy a kormányzó fia érkezik hozzájuk követnek. Hír szerint máris több olyan üzleti tár­gyalás kapott nagyobb lendületet a brazíliaiak jóindulata folytán, ami Magyarországnak jelentős előnyöket biztosít és az új követ személyes presztízsével bizonyára gyorsan eredményre vezeti e megindult tár­gyalásokat. Szerencsés ötlet volt, hogy Brazilinba nem elméleti poli­tikust, hanem gazdasági szakembert küldtünk, — s ez is mutatja, hogy az új magyar külügyi politika rendkívül ügyesen szervezi át a magyar kül­képviseletet. Az évek óta lendületesen megindult új magyar építömunká- ban mindenki kiveszi helyét, a kor­mányzó fia épágy, mint a szociáli­sabb életkörülmények közé állított műveltebb és gyakorlatibb alföldi magyar gazda. Egy-egy ilyen felső példaadás, amikor az, aki választhat a kényelmes és csillogó élet és a ne­héz munkát igénylő, felelősségteljes tevékenység között, az utóbbit vá­lasztja, mert így hat benne egy fe­gyelmezett, nemzetépítö nevelés, mély hatást tehet a nemzetre, ösz­tönzően hathat és megelégedéssel töltheti el, mert látja, hogy vezetői kötelességtudó komolysággal haladnak előre az utón, amelyen minden ma­gyarnak járnia kell. Köln, május 20. Göbbels de. birodalmi miniszter pénteken este a kiállítási csar­nokban beszédet mondott, amelyben vá­zolta a külpolitikai helyzetet. Beszédében Göbbels dr. a többi között kijelentette, hogy a világnak megdönthetetlen tény­ként el kell fogadnia Németország szét- szakithatatlan egységét. Eltökélt szándékunk, — mondotta, — hogy mint világhatalom, jogunknak érvényt szerezzünk. A Vezér politikai akarata mögött egysé­ges nép és annak állig felfegyverzett had­ereje áll és a nép felett egy bátor és céltudatos vezetőség, amely mindent a kellő pillanatban hajt végre. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a né­met feltámadás — bármennyire hatalmas is — egyáltalában nem jelenti az európai helyzet állandó nyugtalanítását, mint aho­gyan azt ellenséges részről állítják. — Sőt ellenkezőleg — mondotta Göb­bels dr. — a feltámadás Európa megszi­lárdulásának alapja lehet. Egy védtelen nép e földrész közepén valósággal táma­dásra ingerel; ezzel szemben egy erős Az idei katolikus nagygyűlés harmadik napján, szombaton került sor program szerint a férfiak napjára. Ezt a napot is főpapi szentmise vezette be, amelyet Papp mányzó pontifikáit a Rózsák-terén levő görögkatolikus magyar plébániatemplom­ban. Ezután került sor a különböző egye­sületek gyűléseire. A Vigadóban délben volt a harmadik nyilvános (záró) gyűlés. A Magyar Missziós Papok Szövetségének gyűlése Breyer István dr. győri megyéspüspök elnökletével a Középponti Katolikus Kör­ben szombaton reggel 9 órakor első ízben tartott országos gyűlést a magyar misz- sziós papok szövetsége, A gyűlést Breyer István győri megyés­püspök nyitotta meg, Schütz Antal dr. j egyetemi tanár előadást tartott, majd Szedlay István pápai kamarás, kalocsai teológiai tanár tartott előadást. A gyűlés utolsó előadója Zeleny Menyhért kassai lelkiigazgató volt, aki színes és gyakor­lati tanácsokban bővelkedő előadásban számolt be arról a mintaszerű missziós szervezkedésről, amely a kassai egyház­megyében 1926 óta megindult. Háziasszonyok közgyűlése A Kát, Háziasszonyok Orsz. Szövetsége Mária-utcai székházában szombaton tar­totta meg 31. évi (tisztújító) közgyűlését Mészáros János dr. budapesti érseki ált. helytartó elnöklésével. Szegedy-Maszák nemzet nagyon is hozzájárul a béke fenntartásához. Gyakorlatilag mi lettünk a jobb béke úttörői. Anglia bekerítési fáradozásaival Göb­bels miniszter szembeállította a német­olasz szövetségi szerződést, amelyet hét­főn írnak alá és kijelentette, hogy ezzel olyan hatalmi csoport kel életre, mint amilyent az újabb európai történelem még nem látott. Hatását nem lehet kétség­bevonni, mert itt nemcsak két nép talál­kozik közös érdekben, hanem két forrada­lom ugyanazokban a világnézeti célokban. — E pillanatban — mondotta Göbbels dr. és szavait lelkes ünnepléssel fogadták — mi vagyunk a világ legerősebb katonai hatalma és az a tengely, amely Rómát és Berlint egymással összeköti, szpttörhetetlenné vált. így tehát semmiféle „pánikkeltés” nem árthat nekünk többé. — A német nemzet n^m akar háborút, lábhoz tett fegyverrel áll. A német nép el van szánva arra, hogy életjogait meg­őrizze és megvédelmezze. A német nép tudja, hogy a világ felosztásánál a rövi- debbet húzta és a világnak be kell látnia, hogy ez nem maradhat így örökké és eszerint kell cselekednie. A Vezér a béke barátja. Ö igazán a békét akarja. A háborús uszítok borzalmas végzetet hoz-* nának Európára, ha Németországot arra kényszerítenék, hogy megvédje életét. Európára azonban a legszerencsésebb korszak vár, ha teljesítik a német nép fontosabb, életbevágó követeléseit, őnekik kell választaniok, nem nekünk. és az Actio Catholicatól visszahúzódjék; de rengeteg és nagyjelentőségű nemzeti érdek fűződik hozzá, hogy a munkában résztvegyen. Sziillö Géza beszéde SziUlö Géza m. kir. titkos tanácsos mondotta el ezután beszédét a szentistvánj gondolat örök korszerűségéről. Azzal kezdte, hogy a mai korban cso­dálatos hasonlatosságot látunk azzal a korral, amelyből Szent István lépett a vi­lágtörténelmi porondra. A kereszténység óriási ereje, amely világokat döntött ősz- sze és világokat támasztott fel, azt mu­tatja, hogy kétezer esztendő óta két szellemi áramlat áll egymással Szemben: a katolikus, amely egyetemes és az eret- I nekség, amely részleges. Az eretnekség mindig csak kiragad va­lamit az egyetemességből és ezt teszi meg istenéül. A mai eretnekség a patrio­tizmus gyönyörű ideáljából és valóságá­ból faragta ki a túlzott és egyoldalú na­cionalizmus bálványát, amely nem szív­ből és lélekből, nem szellemből és hitből táplálkozik, hanem a darwini fajtenyész­tés és fajbiológia materializmusából veszi az erejét. A túlzott nacionalizmus kinövéseivel szemben állította oda Szent István azt a nagy kultúrát, amelyet magába szívott nevelésével és a dugni apátság szentélyei­ben élő, kifaragott értelmű papokkal foly­tatott társalgásaival, azok tanításaival. Ezt állította szembe Koppánynak, Gyulámk eretnekségével és túlzott nacionalizmusá­val és ezért intette fiát, hogy ne a nem­zeti túltengésben, hanem a nemzet min­den egyes tagját képező mindenféle nem­zetiséggel együttesen, országoljon, mert akkor lesz ez a magyar nemzet uralkodó, hatalmas és erős. Szent István két világáramlat közepette vette kezébe népének vezetését. Az egyik oldalon a szabadság teijes iiiánya és a Férfiak éjszakai szentségimádása és káprázatos éjféli mise fejezte be a katolikus nagygyűlés harmadik napját A második ezredévre is mint keresztény államot építjük újjá Magyarországot — mondotta a hercegprímás — Gyűlések és konferenciák a harmadik napon Antal dr. c. érsek, miskolci apostoli kor­Aladárné mondott elnöki beszámolót. Ist- vánffy Elemérné főtitkári jelentésében az osztályok működését ismertette összefog­lalóan, majd Mészáros János dr. érseki helytartó mondotta el ünnepi beszédét. Czapik Gyula előadása A nagygyűlés záró ülésére is zsúfolásig megtelt a fővárosi Vigadó nagyterme. A díszes közönség első sorában ez alkalom­mal Albrecht királyi herceg, Auguszta királyi hercegasszony, Erzsébet és Mag­dolna királyi hercegnők foglaltak helyet. A gyűlést a pápai himnusz hangjai nyi­tották meg, majd Serédi Jusztinián bíbo­ros-hercegprímás üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit és felkérte Czapik Gyula dr. apostoli protonotáriust előadásának meg­tartására. Czapik Gyula dr. apostoli protonotárius, apátkanonok Az Actio Catholica a világi hitvallók iskolája címmel tartotta meg előadását. Az előadó azokról a teendőkről szólott, amelyek a világi katolikusra a vallási életben várnak és hangoztatta a hit megváltásának szükségességét. Ezt a követelményt azokkal szemben is fel kell állítani, akik magasabb állásokba ju­tottak. Mindenkinek, aki vezető pozíciót tölt be, lelkiismereti ügye legyen az er­kölcs, a hit és ezek ápolója, hordozója: az Egyház. A magyar katolicizmus senkitől és semmiben sem kíván igazságtalanságot, jogtalanságot, vagy más érdemeseket hát­térbe szorító előnyt, csak azt követeli, hogy a jogát adják meg, hogy igazságot szolgáltassanak meki, ez pedig senkit sem bánthat és feszélyezhet. A magyar ka­tolicizmus csak azt követeli, hogy senkinek se legyen előnye az, hogy nem katolikus, de senkinek se legyen hát­ránya, hogy katolikus. Nincsen tehát semmi ok arra, hogy magasabb pozíciók­ban lévő intelligenciánk az egyházi élettől

Next

/
Oldalképek
Tartalom