Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-20 / 114. szám

TEOTIMSKI 1939 MÁJUS 20, SZOMBAT A KATOLIKUS NAGYGYŰLÉS ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA A VIGADÓBAN. Szlovákiában állandóan rosszabbodnak a viszonyok Nagy elégedetlenség a lakosság között Kisiklott - gáyniai gyors Danzig szabadváros területén Érsekújvár, május 19. A Szlovákiából jövő megbízható híreik szerint Szlovákiá­ban a viszonyok állandóan rosszabbodnak. Húst, zsírt, szalonnát és textilárukat már alig kapni s emiatt a lakosság körében nagy az elégedetlenség. Pozsonyban egy B|B88frt huszonnégy koronát adnak kéz- ara«, mivel mindenki igyekszik a fede- zetnélknli szlovák pénztől megszabadulni. Vita Szidor körül Pozsony, május 19. (Hamas.) A Szidor átutazása alkalmával rendezett pozsonyi rokonszenvtüntetések heves sajtóvitára adták okot a Grenzbote és a Slovak között. Minthogy a Grenzbote támadást intézett Szidor és az ő .^alkoholista és ellengyele- sített” csapata ellen', a Slovak azt felelte, hogy a német újság csak izgatni akarja Szlovákiát. A Grenzbote ekkor azt köve­telte, hogy a „Szidor.iigyet” számolják fel an alkotmány szerint. Végül js Tiso miniszterelnök kénytelen volt közbelépni s elítélni Szidort s azt, hogy neun törődött a fegyelemmel. Tiso végül, hogy Szidort eltávolítsa Szlovákiá­ból, ahol népszerűsége már túlságosan nyugtalanító és a kormánynak túlságosan terhes volt, felkérte a Szentszéket, hagyja jóvá szlovák követté való kinevezését. Németország ma is tulaj­donának tekinti az afrikai és déltengeri német gyarmatokat Nyolcvanmillió egységes nép áll a gyarmati követelés mögött Bécs, május 19. Épp birodalmi hely- I t»i tó, a birodalmi gyaramtügyi szövetség I elnöke Becsben h birodalmi gyarmatügyi szövetség nagygyűlésén beszédet mondott B a többi között a következőket mon­dotta : — Ausztriának, a Szvdéfelföldnek és a Memelvidéknek Németországgá történt egyesülése, valamint a Cseh- és Morvaor­szág feletti védnökség létesítése egyáltalá­ban nem gyengíti a német nép hosszú idő óta fennálló gyarmati igényét, hanem azt még sürgetőbbé teszi. Sürgető ez a gyar­mati igény annál is inkább, mert a biroda­lomhoz most visszacsatolt területek éppen lyan sűrűn lakottak, sőt részben még sű­rűbben, mint általában Németország és szorgalmas lakosságuk ezt a területet a végsőkig kihasználta. Német népünk elke­rülhetetlenül rá van utalva a behozatalra és a kivitelre. Ez a tény jogot ad nekünk a földnek azon részeire, amelyek mint ter­mészetes kiegészítő földterületek a mérsé­kelt övhöz illeszkednek. Gyarmati igényünk életszükséglet. Németország ma is tulajdonának tekinti Németkelet-, Németdélnyugat-Afrikát, Ka­merunt s Tógót. Ehhez jönnek még a déli tengerek német területei. E területe­ket Németország békésen és a fennálló jog értelmében kifogástalan módon szerezte meg. Hitler kancellár április 28-i beszédében különös nyomatékot adott a német gyar­mati követeléseknek. A nagynémet biro­dalom és vezére Németország helyreállítá­sára és a világnak a népek életszükségle­tein alapuló konszolidálására törekszik. Ebből adódik Németországnak az a köve­telése, hogy elvett tengerentúli életterét adják vissza^ E követelés mögött 80 millió egységes nép áll, amelyet szövetség és barátság fűz az olasz néphez s amely ezenfelül barát­ságos kapcsolatot tart fenn minden olyan néppel, amely cselekvése alapjává ugyan­azokat a politikai és világnézeti célokat tette. A német gyarmati követelés ennélfogva az egész politika része. Szilárdan bízunk abban, hogy az élettérnek ezt a ránknehe­zedő kérdését vezérünk sikeresen fogja megoldani. Két öatáios áldozat Varsó, május 19. Danzig szabadváros területén csütörtökön reggel 7 órakor sú­lyos vasúti szerencsétenség történt. A varsó—gdyniai gyorsvonat, amely Danzig szabadváros területén megállás nélkül szokott átrobogni, a danzigi pályaudvar elhagyása után a pályaudvartól 300 mé­ternyire kisiklott. A szerencsétlenség kö­vetkeztében a mozdony, a szeneskocsi és a postakocsi darabokra zúzódott, nyolc személykocsi és egy hálókocsi felborult. A szerencsétlenségnek két halottja van: a mozdonyvezető és a fütő. A vonat utasai csodálatosképpen csak kisebb sérüléseket szenvedtek. A szerencsétlenség körűimé* nyeinek megvizsgálására Varsóból minis» téri bizottságot küldtek ki. Omlik az arany Európából Amerikába Cherbourg, május 19. Az ananyözönlés az Egyesült Államokba nagy arányokban tovább­tart. A „Queen Mary” fedélzetére szerdán öt­ezer kilogramm súlyban hajóztak be aranyru- dabat, amelyeknek összes értéke 150 millió francia frankot képvisel. Az aranyat Belgium­ból küldik az Egyesült Államokba. Más euró­pai államokból szintén nagy mennyiségben kül­denek még mindig aranyat az Újvilágba. Hitler kijelentette, hogy a birodalom legyőzhetetlen A vezér és kancellár szemleútja a légvédelmi övezetben Berlin, május 19. Hitler Adolf vezér­kancellár nyugatnémetországi szemléútjá- nak negyedik napján a légvédelmi beren­dezéseket vizsgálta meg. Az erődök és páncéltornyok mögött nagy mélységben épültek a légvédelmi berendezkedések. Mint a lapok leírják, a légvédelmi zóná­ban kétszeres láncolatot alkotnak a lég­védelmi ütegek, amelyek nemcsak a légi támadások ellen védik meg a birodalmat, hanem egyben második erődítményláncolatot képeznek a szárazföldi haderők számára. A légvédelmi zóna két részre oszlik. Az úgynevezett könnyű és nehéz zónára. A vezérkancellár látogatásakor a légvédelmi ütegek legény­sége éppen riadógyakorlatot végzett. A légelhárítási gyakorlatokat a vezérkancel­lár végignézte. Hitler Adolf útja egészen a lotharingiai határig vezetett és Pfalz tartomány legdélibb csúcsáig. A szemleút negyedik napjának estéjét Hitler Adolf Karlsruheban töltötte, ahol összegyűltek a nemzetiszocialista párt ve­zetői, akiket Brauchitsch vezérezredes meghívott az erőditmények megtekinté­sére. A vezérezredes beszédet is mondott, amelyben hangoztatta, hogy a birodalom két pülére, a párt és a haderő egyazon példaképet tartja szem előtt, nevezetesen a katonai és a politikai vezérelvet a tökély legmagasabb fokáig emelte. Hitler vezér­kancellár válaszában a birodalom legyőzhetetlensége mellett tett hitet. Hitler vezér és birodalmi kancellár pén­teken a Kehi és a svájci határ közötti erő­dítményeket tekintette meg. Felelős szerkesztő: LÜKÖ GÉZA Felelős kiadó; NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT BT., BUDAPE ST. VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA A — FELELÓSj GYŐRI ALADÁR IGAZGATÓ ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom