Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-20 / 114. szám
1939 MÁJUS 20, SZOMBAT TEKUBfn -Mmíarhirlae 5 Az egyetlen, amit a Teleki-kormány beígért: a munka A miniszterelnök diadalútja a szegedi tanyavilágban Jaross Andor: A magyar térkép nem az állandó Ságot, hanem a fejlődést mutatja Az áldozócsütörtöki ünnep ismét módot adott a kormány tagjainak, a Magyar Élet Pártja vezéreinek, hogy a vége felé közeledő választási harcban megszólaljanak. Szinte csodálatos az a szuggesz- tív erejű kitartás, a munkateljesítménynek az a mértéke, amivel a Teleki-kormány minden tagja résztvesz a keresztényi és nemzeti gondolat teljes győbel- méért folyó küzdelemben. — Ez a munka kormánya — mondotta a külügyminiszter Kecskeméten és valóban ez a választási kampány is bizonyítja, hogy a kormány tagjai munkabírásuk maximumát megmutatják a választóknak. E példaadásban előljárt Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki szinte megállás nélkül irányítja a választási propagandát. Bejárta a tanyavilágot és a szegedkörnyéki gazdák lelkes ünneplése közben egész sereg beszédet mondott. A miniszterelnök legközelebb Debrecen városába látogat el, majd pedig Szerencsre és ezzel lezárja választási beszédeinek hosszú sorozatát. Áldozócsütörtökön az utolsó nagy alkalom volt, amikor a jelöltek programbeszédeikkel kiállítattak a választók elé, mert május 20-án és 21-én már az ajánlásokat kell bemutatni, ezt követő héten pedig nem szabad nyilvános ülést tartani, mert ez az úgynevezett néma hét. A választások pedig május 28. és 29-én, a pünkösdi ünnepeken következnek el. Az eseményekben gazdag Áldozócsütörtöki napról, a miniszterelnöknek, a kormány tagjainak, köztük Jaross Andor miniszternek és a Magyar Élet Pártja vezetőinek programbészedeiről az alábbiakban számolunk be. Lassan visszaállítjuk Szent István birodalmát — mondotta Teleki Pál gróf miniszterelnök a szegedi tanyavilágban tett kőrútján , Szeged, máj. 19. Teleki Pál gróf miniszterelnök, a Magyar Élet Pártja szegedi listavezetője csütörtökön reggel 8 órakor a LÉL motorossal Szegedre érkezett a tanyavilág meglátogatására. A fogadás után a miniszterelnök és kísérete autóba szállt és Szentmihálytelekre, majd Rösz- kére, innen tovább Nagyszéksósra hajtatott. Mindenütt nagy lelkesedéssel üdvözölték Teleki Pál grófot. A körút következő állomása Szeged- Alsóközpont volt, ahol a tanyaiak viharos lelkesedéssel, tapssal és éljenzéssel fogadták a miniszterelnököt. Az üdvözlésekre Teleki Pál gróf hosz- szabb beszéddel válaszolt, melyben kijelentette, hogy Szegedet kívánja képviselni. — Szegedről indult ki a szegedi gondolat és ma már országszerte tudják, de úgy is nevezik az egész irányt, hogy szegedi gondolat. Innen indult ki a magyar lelkek visszahódítása és ma már megerősödött keresztény, nemzeti Magyarországban élünk. Ma már nem az a kérdés, hogy keresztény nemzeti irányt válasszunk-e vagy más irányt, mert ez régen eldőlt. Aki még azzal foglalkozik, hogy melyik irányt válassza, az éveket aludt át és nem ébredt fel a mai napig. — Azokra, akik a keresztény Magyar- országot megalkottuk, mindnyájan, akik itt együtt vagyunk és sokan szerte az országban — vár a feladat, hogy a magunk országát megerősítsük, felvirágoztassuk. De a program, amit akkor Szegeden kitűztünk, beteljesült a lelkekben. — Én végigjártam az országot, láttam és látom, hogy gazdaságilag mit erősödtünk. Az ország gazdasági átállítása már folyamatban van. Meg vagyok győződve arról, hogy továbbra is jól fogunk haladni és lesz elég emberünk, hogy a keresztény gazdasági életet fel tudjuk építeni. A továbbiakban részletesen foglalkozott a miniszterelnök a ma-gyar hadsereg megerősítésének kérdésével, hangsúlyozva, hogy azért kell erős hadsereg, mert enél- kül nem vagyunk biztonságban. Ide csak az jön be és itt az megy keresztül, akit mi engedünk és akit nem engedünk, az nem. (Úgy van! Vgy van!) Ezután foglalkozott a miniszterelnök Csehszlovákia széthullásával, a Felvidék visszaszerzésével és Kárpátalja visszafoglalásával. Ez utóbbi fegyvertény is bebizonyította, hogy azok vagyunk, akik régen. A fegyverkezés is gazdasági megerősödés, mert mindent itthon készítünk. De a gazdasági megerősödést másként is elő kell segíteni és pedig földmíves vonatkozásban. Minél több földet kell juttatni több magyar kézbe, mindenütt úgy, ahogy a gazdasági józanság ezt előírja és megköveteli. Termelé- fcünlket fejlesztenünk kell. Ez a kettő együtt halad. Ezzel kapcsolatban a különböző földbirtoktípusok termelési lehetőségeiről si-ólt az egyes vidékek talaj- és éghajlati viszonyainak megfelelően. — Ez a választás nem az Ígéretek választása — fejezte be beszédét Teleki Pál gróf. Én szeretem betartani, amit elgondolok, de Ígéret a számon nem jön ki. ígérni nem tudok, de nem is fogok; az ember csak egy dolgot ígérhet becsületesen és ez az, hogy magyar. (Zúgó éljenzés és taps.) De ez elég kell legyen mindenkinek — választónak és megválasztottad — ahhoz, hogy a másikban bízzék. Bízzék minden magyar ember minden magyar emberben. A miniszterelnök nagy lelkesedéssel fogadott beszéde és a gyűlés után délben a Katona-vendéglőiben közebéd volt, amelyen Teleki Pál gróf miniszterelnök az üdvözlésekre válaszolva hangoztatta, hogy azért jött ide, hogy barátságát a tanyavilággal erősebbre fűzze, majd arról szólt, hogy a fiataloknak és öregeknek össze kell fogni és az eddigi értékekkel párhuzamig kell állítani a haladás szellemét. Ebéd után a miniszterelnök a megjelentek viharos lelkesedése közben kocsijába szállt és folytatta útját Ruzsajárás felé, ahol a Csorva-Átokházi Gazdakör előtt százakra menő tömeg tüntető lelkesedéssel fogadta. A miniszterelnök itt hosszasan elbeszélgetett a gazdákkal, majd tovább indult Zákány kapitányságba. A miniszterelnököt Zákány közönsége is lelkes ünneplésben részesítette. Pompás búza- és rozstáblákkal szegélyezett úton ment tovább a miniszterelnök Kiilső-Domaszékre, onnan Belsö-Doma- székre hajtatott, ahol szintén nagy tömeg várta és nagy lelkesedéssel fogadta. Itt csatlakozott a miniszterelnökhöz és kíséretéhez Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, aki Kecskemétről jött át a szegedi tanyákra. A feketeszéli kapitányság volt a következő állomás. Már hat óra felé járt az idő, amikor a miniszterelnök és kísérete Kiskundorozs- mán át a szegedi tanyavilág másik részébe látogatott el. Az első állomás Szatymaz volt, ahol a lelkes ünneplés elültével Teleki Pál gróf mondott beszédet. — Ma másként gondolkozunk és másra törekszünk, — mondotta a többi között — mint a liberális kapitalista korszak. Mi úgy fogjuk fel, hogy a nemzetnek a sejtje a család, a keresztény család, amelynek élete a közösségnek az első és legszentebb formája. A nemzet egy egység, elsősorban a nemzetet kell szolgálni. Minél egészségesebb, erősebb az egyed, minél függetlenebb anyagiakban, anf.ál erősebb lesz a nemzet. A nemzetet elsősorban a 1elkiek1 ben keU erősíteni, vezetni is irányítani. Megteremteni azt, aminek zászlaját húsz évvel ezelőtt tűzték ki. (Nagy éljenzés és taps.) Megemlítette a továbbiakban a miniszterelnök, hogy most újították meg Olaszországgal az állatkereskedelmi szerződést. Ennek sikere abban is rejlik, hogy Olaszország becsüli a magyar nemzett. Ha ezen az úton tovább haladunk, olyan munkát végzünk, amely évszázadokra ki fog hatni. Évszázadokat alapozunk meg most a nagy világmegrázkódtatás után. Lassan visszaállítjuk Szent István birodalmát. A miniszterelnök nagy tetszéssel és tapssal fogadott szavai után még elbeszélgetett a jelenlevőkkel. Teleki Pál gróf miniszterelnök ezután ismét gépkocsiba szállt és Szeged-Felsököz- pontba hajtatott, ahol azzal kezdte beszédét, hogy egy porgram két óra alatt, sőt nyolc óra alatt is kifejthető, de megmondható két szóval is, azzal — mint már másutt is mondtam, — hogy magyar vagyok. — Ebben benne van minden — folytatta, — benne van az is, hogy magyar kötelességet próbálok térjesiteni minden magyar testvérem iránt egyforma meleg érzéssel, meleg szeretettel és egyfama igyekezettel. — Befelé is nagyon sok munkánk lesz még, — folytatta Teleki Pál, — hogy jobban megtaláljuk gazdasági boldogulásunkat. Ehhez egyrészt vezetés kell, amit a kormány és a különböző gazdasági szervezetek végeznek. Ezek arra valók, hogy a gazdasági életet szervezzék és irányítsák. A másik tényező azonban maga a gazda és a társadalom, amely az erőt és munkát kell, hogy kifejtse és adja. Ezután az igazságosabb munkaelosztásOwen St. Clair, O. Malley, az új budapesti angol követ, jobfiról W. P. Barclay ezredes, katonai attasé ról, az igazságosabb adópolitikáról és adó- elosztásról beszélt. A földbirtokpolitikáról szólva megemlítette, hogy a törvényjavaslatot az új parlament elé terjeszti, amely azt rövidesen tárgyalás alá fogja venni. A földreform munkájában évekre szóló munka áll előttünk, de a végrehajtás alatt alkalmazkodnunk kell országunk különböző részeinek természeti viszonyaihoz. Én magam az alatt az idő alatt nem fogok a könyvekhez fordulni, nem fogok kutatni, hanem a magyar néphez fordulok (Nagy éljenzés.) és vidékenkint próbálom majd a vidék legjózanabb, legvilágosabb fejű gazdáival komoly tanácskozásokon és megbeszéléseken — természetesen a földmívelésügyi miniszter úrral egyetértőig — megállapítani azt, hogy az ország melyik vidékén mire van zsükség. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter intézett beszédet a gazdákhoz. A miniszterelnök a szegedi tanyavilágban tett diadalútja után a felsőközponti vasútállomásra hajtatott, ahonnan nyolc óra után néhány perccel a Lél-vonaton visszaindult Budapestre Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és Varga József iparügyi államtitkár társaságában. Csáky külügyminiszter és Reményi-Schneller pénzügyminiszter Kecskeméti beszéde Kecskemét, május 19. Csáky István gróf külügyminiszter áldozócsütörtökön délelőtt Kecskeméten programbeszédet mondott a Magyar Élet Pártjának választói gyűlésén. Szabó Iván felsőházi tag megnyi tőszavai után Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter .mondott nagyobb beszédet, amelyben vázolta a pénzügyi és gazdaságpolitikai alapelveket. A pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a kormány gazdasági programjának célja az, hogy minden magyar embernek legyen munkája, munkájával mindenki tisztességesen meg tudjon élni, sőt gyarapodjék is. Ahhoz, hogy ezt a politikát végre tudjuk hajtani, bárom dologra van szükség: munkalehetőségekre, hogy aki dolgozni akar, dolgozhassék, munkás kezekre és dolgozni akarásra, végül pénzre. A miniszter behatóan foglalkozott a gazdaságpolitikának e három elemével s a többi között kijelentette, hogy ami a pénzt illeti, az az elgondolás, hogy minden termelőmunkára rendelkezésre kell állani a megfelelő pénznek. Ne az arany mennyiségétől függjön, hogy mennyi munkalehetőség használható ki. — A zsidótörvényt észszerűen, de határozottan és energikusan végre fogjuk haj. tani. Ha a zsidóság be akar kapcsolódni a termelőmunkába, ám kapcsolódjék be, de egy feltételünk van: ez a bekapcsolódás csak a keresztény nemzeti gondolat szolgálatában állhat. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter végül az új földreformról szólott és az összefogás s minden foglalkozási ág /megbecsülésének szükségességét hangoztatta. Ezután Csáky István gróf külügyminiszter, a Magyar Élet Pártja kecskeméti lajstromának vezetője mondott beszédet, amelyet a közönség gyakran szakított (félbe tapssal ós éljenzéssel.- — Megtaláltuk önmagunkat — mondotta a többi között a külügyminiszter. — Felfedeztük a magyar munkát és a magyar munkást, megértettük, hogy csak a munkával, a keserű kemény munkával küzdhetjük fel ismét magunkat régi helyünkre: a kisebb dunai népek élére. (Lelkes éljenzés.) — A huszadik század a munka százada. És ez a kormány dolgozni akar. •— Dolgozni azért, hogy a mezőgazdaság és a kertészet biztos és jobb megélhetést nyújtson minél nagyobb számú honfitársunknak. Az értékesítés szempontjából segítségünkre vannak nagy barátaink: Németország és Olaszország. A miniszter- elnökkel megtett legutóbbi római útunk e téren meg fogja hozni gyümölcseit. Berlinben most tárgyalunk és még fogunk tárgyalni. Kísérletezünk piacszerzéssel a baráti Lengyelországban, más államokban is. . • . — Dolgozunk, hogy .százezreknek munkát adhassunk,, mert az egyetlen, amit Teleki Pál gróf kormánya előre beígér: a munka. (Éljenzés és taps.) — Dolgozunk a belső és külső békéért, mert enélkül nincs igazi termelő munka. Dolgozunk az erős hadseregért, mert enélkül nincs igazi tartós béke, csak békés állapot. — Közel két évtizeddel ezelőtt azt üzente a magyarságnak egy külföldi közismert államférfiú, hogy az igazságtalanság, ha ezer évig is tart, igazságtalanság marad. Ezzel azt akarta nekünk, magyaroknak mondani, hogy Árpád vezír bejövetele óta igazságtalanul terjesztette ki hatalmát a magyar nemzet a Kárpátok medencéjében. Ezt a mondást akkor a külső erőszak kényszerítő nyomása alatt kénytelenek voltunk tudomásul venni. De azonnal küzdeni kezdtünk azért, hogy bebizonyítsuk, hogy a tétel ránk nézve nem
