Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-20 / 114. szám

2 1939 MÁJUS 20, SZOMBAT talmát a nemzetek viszonyára alkalmaz­zuk, akkor valóban a krisztusi igazság­gal áll szemben az a tényleges helyzet, hagy vannak nemzetek, amelyek a földi javak megoszlását úgy kívánják, hogy minden jóban ők dúskálkodjanak, míg le­gyenek más nemzetek, amelyek számára csupán szűkén mérhetők ki a lét legele-. mibb szükségletei. A krisztusi igazság nem az erőt, hanem a szeretetet állítja ember és ember viszonyának rendezés sere és ennek a jegyében lehet csupán az embercsoportok és nemzetek egymás­hoz való viszonyát is szabályozni. Egyéb­ként az emberiség menthetetlenül sod­ródik a katasztrófa felé. A szociális, a keresztényi ember ki- építésénak ideálját állítja a huszonnyol­cadik katolikus nagygyűlés lélekformálő munkarendjének központjába. Erkölcs jelentősége éppen ezért felbecsülhetet­len, mert mint krisztusi örök igazságo­kat hirdeti a nemzetépítés nagy felada­tait: hirdeti az ember jogát a munká­hoz, a kenyérhez és hirdeti a társa­dalmi egyenjogúságot a krisztusi esz- ményiség jegyében, tehát a legideálisabb nemzeti egységet. így kapcsolódik a magyar életet építő politikai munkába az egyházak áldásos működése és így szentesíti a krisztusi tanítás a nemze­tet építő népi politika célkitűzését és szándékait. A magyar katolicizmus nagy értékét, erejét és jelentőségét becsülte meg a* egyetemes egyház vezetője, amikor a múlt esztendőben Budapesten rendezhet­tük meg az eucharisztikus kongresszust. Szent István évében a kereszténység egyik legősibb európai földdarabján se­reglett egybe a világ minden részének, minden égtájának katolikus képviselete, hogy leboruljon az Eucbaristia előtt. Az országépítő szent királynak hódolt^ az­után a magyar nemzet és az országépítő nagy király akarata költözött a nemzet leikébe, amikor országot indult vissza­szerezni. A súlyos történelmi igazságta­lanság egy része jóvátételt nyert a krisz- j tusi igazság szellemében, Szent István koronájához visszatért annak a terület­nek és annak a néptömegnek egy része, amelyet minden jog és igazság ellenére szakítottak el tőle. A magyar^ nemzet ezért borul le hálásan az igazságot tevő isteni gondviselés előtt. Érzi és tudja, hogy isteni igazságosság erősíti a jövő­ben is törekvéseinek erkölcsi jogosulta ságát. A felszabadult területek katolikus magyarsága ezen a seregszemlén külö­nösképpen a hála és az örvendezés érze­teivel jelenik meg. Eddig tilalom szegte a Szlovákiában élt magyar zarándokok útját, ha csoportosan kívántak 'katoli­kus testvéreink nagy seregszemléjén megjelenni. Csupán az eucharisztikus világkongresszusra jöhettek át egyes magyar zarándokcsoportok és jelenhet­tek meg ruszin testvéreink is, hogy a szentistváni ország fővárosában hódol­hassanak Krisztus király előtt. Most azonban eltűntek a tilalomfák, eltűntek a sorompók, a felszabadult lélek öröm­ujjongó érzéseivel tódultak magyar vé­reink Budapestre, hogy testvéri kézfo­gással egyesüljenek egykori csonkaor­szági testvéreikkel. Az egyházakban rejlő hatalmas er­kölcsi erő nagy segítője volt kisebbségi életünknek. Mindent el akartak tőlünk venni, anyagi javainkat, kultúránkat^ nyelvünket, idegen .érzésű tömeggé akar­tak bennünket amálgamizálni és hitünk­ben is meg akartak rendíteni, mert tud­ták, hogy a krisztusi igazságosságba ve­tett hit élteti a lelkekben a ki nem irt­ható reménységet, hogy egykor az igaz- = ságtalanság megszűnik és Isten akaratá­ból a magyar igazság győzelmeskedni fog. Egyházi mozgalmakban százezres tömegeink a hit erejével felvértezetten váltak a kisebbségi küzdelem legkemé­nyebb harcosainak, .mert ezek tették életelvükké a krisztusi tanítás egész er­kölcsi tartalmát, ezek gyakorolták erényként a nemzeti hűséget és áldozat- készséget és ők vetették meg az árulás, iskárioti Judás szörnyű bűnét. A ma­gyar katolicizmus kisebbségi életünkben egész hatalmas erkölcsi fegyvertárával állott a küzdő magyarság szolgálatában és ezért a felszabadult magyarság fia­téit ós örvendező lélekkel siet most á katolikus seregszemlére, ünneplőbe öl­tözötten sorakozik fel a magyar főváros utcáin végigvonuló körmenetben, hogy meghódoljon Krisztus király előtt, aki él, uralkodik és parancsol telkeinkben. ♦ hetnén-k a felől, hogy nincs támadó szán­dék, vagy az erőszak további használásá­nak szándéka a Németország és a többi országok közötti viszonylatban, akkor ha­bozás nélkül kijelentenénk, mi a nézetünk és mik azok az irányelvek, amelyek alap­ján a maradndó béke feltételeiről tárgyal­nánk. — Politikánknak —így folytatta Cham­berlain — új fordulatot adott Cseh- és Morvaország bekebelezése a Német Biro­dalomba. — Téves az az állítás — folytatta Cham,berlain — mintha a Szovjettel folyó tárgyalások során bizalmatlanságot mu­tattunk volna az orosz világnézet iránt. Ha utakat és módokat találhatunk a Szovjet együttműködésének megnyerésére, a békearcéi felépítése körül, akkor öröm­mel fogjuk azt üdvözölni. Sztálin kije­lentette, hogy • szovjet politikája a tá­madás áldozatainak megsegítése, ha azok készek saját szabadságukat megvédeni. Ez ugyancsak a mi álláspontunk is és ez arra mutat, hogy a Szovjet kész ennek megvalósítása körül közremködni. Szá­molnunk &eU azonban azzal, hogy a Szovjet közvetlen részvétele Mm áll. hat teljés összhangban más országok kívánságával, amelyek érdekében ezeket a% intézkedése­ket tettük. Art javasoltuk a Szovjetnek, tegyen ugyanolyan nyilatkozatokat Len­gyelország és Románia ügyében, mint aminőket mi és Franciaország tettünk. A Szovjet úgy gondolta, hogy ez az ajánlat nem kölcsönös. — őszintén sajnálom — úgymond Cham­berlain, — hogy a szovjetkormány nem Poterrikmt küldte Genfbe, ami megfosz­totta lord Hali faxot annak lehetőségétől, hogy személyesmi tanácskozzék vele erről a -fontos kérdésről. Chamberlain miniszterelnök beszéde végén még hosszasan bizonygatta, hogy Anglia javaslata nem egyooldalű, nem mél­tánytalan, csak félreértés lehet az az állí­tás, hogy nem kölcsönös és hogy Anglia a London, május 19. Nyomban Chamber­lain alsóházi beszédének elhangzása után a kormány külügyi bizottsága a délutáni óráikban az alsóházban ülést tartott. A Sürgő« ülést az tette szükségessé, hogy Majezki londoni szovjet® agy követ a dél­előtt folyamán megjelent a Foreign Offi­Berlin május 19. Berlinben hivatalos je­lentést adtak ki, amely szerint a svéd és a norvég kormány újból kijelentette, hogy prezágajk nem érzik magukat fenyegetve Németországtól és nincs szándékukban sem­milyen országgal sem megnemtámadási Párizs, május 19. Barcelonából ideérke­zett jelentépek szerint Ciano gróf olasz külügyminiszter a legközelebbi napokban, valószínűleg németországi látogatása után, Berlin, május 19. Ciano gróf olasz kül­ügyminiszter vasárnap délelőtt tizenegy órakor kíséretével együtt kétnapos hivatalos látogatásra Ber­linbe érkezik. — A biztosítékok, amelyeket Lengyel- országnak, Romániának és Görögor­szágnak adtunk, első segélynek nevezhetők. Céljuk a hely­zet további rosszabbodásának elhárítása. Ez a politika nem arra irányul, hogy ellentétes csoportokat állítsunk egymással szembe Európában és nem azt jelenti, hogy a háborút elkerülhetetlennek tart­juk. Mindaddig nem tartom elkerülhetet­lennek a háborút, amíg nem tört ki. legnagyobb súlyt helyezi a tárgyalások mi­előbbi befejezésére. Úgy látszik — mon­dotta Chamberlain t — hogy a két kormányt függöny vagy fal választja el egymástól, amelyen nagyon nehéz áthatolni. Lloyd George: Fontos volna, ha tud­nánk, hogy ki áll utunkban. Chamberlain: Erre a kérdésre nem fe­lelhetek. Ez lehet fontos a képviselő úr számára, de halálosan veszedelmes lenne politikánkra nézve. Akinek nem az az egyetlen célja, hogy a kormánynak ártaon és aki igazán azt kívánja, hogy ez a po­litika sikerrel járjon, az nem firtathatja tovább, hogy melyik az a politika, amely körül a nehézségek előálltak a amelyre egyébként általánosságban már céloztam. Bizalmi szavazat Chamberlain után Winston Churchill beszélt, aki kijelentette, hogy a miniszter­elnöknek az angol-orosz tárgyalások állá­sáról nyújtott felvilágosításai nem kielé­gítőéi.. Véleménye szerint az oroszoknak az anz indítványa, hogy kössenek angol- francia-orosz katonai szövetséget, elfo­gadható. Eden volt külügyminiszter be­széde lényegesen tartózkodóbb hangú volt, de ő is annak a kívánságának adott kife­jezést, hogy a kormány adjon részlete­sebb felvilágosítást a helyzetről. A vitát Butter külügyi államtitkár felszólalása zárta be, amely különösen Churchiü érve­lése ellen irányult. Ezután sor került a bizalmi szavazásra. A szavazás a kormány győzelmével végző­dött: az ellenzéki költségvetési módosí­tást az alsóház 280 szavazattal 96 ellené­ben elvetette. ceban, hosszasan tárgyalt Vansitlnrttal, az angol kormány d$ő külpolitikai ta­nácsadójával és ez alkalommal átnyújtotta neki a szovjetkormány válaszát London legutóbbi eilenjavaslatíaira. A »zenjétvá­lasz tartalma eddigelé nem ismeretes. egyezményt kötni. A finn kormánnyal foly­tatott tárgyalások ugyanerre eredményre vezettek. Dániával elvi megegyezés jött létre a 'közeljövőben megkötendő megnem­támadási egyezményről. Spanyolországba érkezik. Két francia hírszolgálati iroda ia jelenti, hogy Ciano gróf legközelebb Valenciába érkezik. Hétfőn délelőtt 11 órakor az új kancellári hivatalban Ribbentro-p birodalmi külügy­miniszter és Ciáno gróf olasz külügymi­niszter ünnepélyes keretek között aláírja a pémet—olasz szövetségi szerződést. Utána mindkét külügyminiszter valamennyi német és olasz rádióállomáson keresztül be­jelenti a német-olasz szövetségi szerződés ünnepélyes aláírását. Pál régenshorceg hivatalos látoga­tást tesz Német­országban Berlin, május 19. Magánértesülés szerint Pál jugoszláv kormányzóherceg június 1-én tesz hivatalos látogatást Németországban. Genf, május 19. A berni megjelenésű Der Bund Rómából keltezett vezércikkben foglalkozik Pál jugoszláv régensherceg római útjával kapcsolatban a jugoszláv helyzettel. Kiemeli, hogy az érdeklődés központjában a Róma által óhajtott BeU grád és Budapest közötti megegyezés áll; mindaddig, amíg Magyarországgal nincs teljes kl-'i békülés, Jugoszlávia viszonya a ten­gelyhatalmakhoz „a kérdőjel” jegyé­ben áll. A Belgrád és Budapest közötti egyezmény létesítése igazolása lenne annak, hogy Jugoszlávia a tengely rendszeréi- ’ói be van ágyazva. A magyar szárnyak ünnepe Szentes, május 19. Négy évvel ezelőtt Szentesen vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi államtitkár — akkoT Csongrád vármegye tisztifőügyésze — ösztönzésére a vármegye területén társadalmi gyűjtés indult a sport« repülés megteremtésére. Társadalmi össze­jöveteleken a megyei közélet vezetői reu» egyszer kalapba gyűjtötték a pénzeket, majd a tehetősebb egyesületek magukra vállalták egy-egy lesi kló vagy vitorlázó iskolagép épí- tési költségeit. A szentesi iparosfiatalság cserkészcsapata kezdett munkához és ma már modern repüiötetriik van, egész sereg vitorlázó gépük és erre az évre felépítették Magyarorsáíg első vidéki sport­hangárját is: egy modern, korszérű, hatal­mas vasbetonépületet. Május 21-én, vasárnap délután a repülő« élet valamennyi vezetője és a legkiválóbb mo­toros és nagyteljesítményű eportgépei ée pilótái részvételével a szentesi repülőtéren a magyar repülés díszes ünnepet rendez a hanr* gáravatis és a szentesi cserkészrepülők hat új vitorlázó gépének ke Tesztelése al­kalmából . Háromórás látványos repülőműsor kereté­ben a repülés minden ága képviselve van| több mint 30 különböző motoros géppel, lát« ványos műrepülésekkel. Az első nagyszabású vidéki repülőnapon megjelenik Teleki Pál gróf miniszterelnök is, aki Bonczos Miklós államtitkár avatóbeszéd déré Válaszolva, a sportrepülés jelentőségé­ről beszédet intéz az ifjúsághoz. A repülőnap kimagasló eseményeit és a miniszterelnök be­szédét a rádió is közvetíti. Az új szentesi vitorlázó gépek közül t Szittya III. típusú nagyteljesítményű gépet Teleki Pálné grófné kereszteli Turul madár. névre, a hangáravatást vitéz Bonczos Mik- lósné végzi. I Függöny, vagy tat az orosz ós az angol kormány között Megérkezett Londonba az újabb szovjetválasz Svédország, Norvégia és Finnország nem érzi lonyegotve magét Ciano Spanyolországba utazik Héttőn Berlinben aláírják a német-olasz szövetségi szerződést

Next

/
Oldalképek
Tartalom