Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-18 / 113. szám

2 l'KWOEKl -J^ÄGtARHIRME J939 MÁJUS 18, CSÜTÖRTÖK kreditálta egyfelől a munkásság veze­tőségét, másfelől a szakszervezetek működését. Hasztalanul hirdetik a szociáldemokrácia magyar vezetői, hogy a szociáldemokrácia erkölcsileg megtámadhatatlan, hogy a szakszervezeti gondolatot legyőzni nem lehet. Bukások és összeomlások sorozata ' Megtámadható azonban ez az erkölcsiség abban a pillanatban, amint törvényekbe üt- köző cselekedetekben nyilatkozik meg. A múltból vett példák nem csupán arra szolgálnak, hogy felidézésük megbélyegez, zen egyeseket, vagy intézményeket, gon­dolatot, vagy erkölcsöket, hanem arra is, hogy bizonyító erővel szolgáljon valamely .testület, valamely irányzat általános meg. átélésénél. A MÉMOSz összeomlása, kül­földről kapott kölcsönök, azok visszaper- jlése, a rokkantegylet manipulációinak le­leplezése, a befizetett munkásfillérek el­herdálása, a bűnös gazdálkodás, sikkasz­tás és csalás, az Általános Fogyasztási Szövetkezet, a Törekvés Takarékpénztár (mind-mind azt bizonyítja, hogy a szociál­demokrata gondolat, a szociáldemokrata prkö'csiség, amely egyes munkásvezérek, tisztviselők és pénzkezelők munkáján keresztül .vetttődött bele ezekbe az intézményekbe, a magyar közvéleménynek súlyos és el­ítélő bírálatát vonta maga után. Nem is szólva arról, hogy a szakszerve­zetekben, a szakszervezeti tanácsiban áldandó politizálás folyt, a szakszervezetek gazda­sági működése teljesen egybeolvadt és szo­ros kapcsolatban állott a szociáldemokrata párt politikai működésével. A szakszervezetek depolitizálása A szakszervezeti kérdés rendezése a nem­zeti ée népi törekvések vonalában régi pro­gramja volt az utolsó esztendőben vala­mennyi kormánynak. Elég visezaemlékez- nünk Gömbös Gyulának 1935 március 26-án elmondott beszédére, melyet a Nemzeti Lo­vardában sokezer főnyi közönség előtt, a rádió útján pedig az egész nemzet számira mondott el és ebben a beszédben kijelen­tette, hogy reformprogramjának egyik fon­tos pontja, a szakszervezetek depolitizálása. Már Gömbös Gyula sürgette a helyes érdekképviseleti rendszert, a munkásközvetítés állami feladattá tételét, a sztrájkok ellen munkaügyi bíráskodás be­vezetését és a munkabérek rendezését. Mindezt azért, hogy a munkásvédelem és szociális fronton olyan légkört teremthes­sünk, amelyben a magyar munkást az állami berendezkedések keretében hathatósan meg­védhessek. íme négy esztendővel ezelőtt ezt hir­dette Gömbös Gyula, aki kijelentette, hogy .meghúzza a „lélekharangot” a ezakszerve. .»etek felett és programjának munkásvé­delmi terveiből azóta a következő korrná- myok már eokat meg is valósítottak. Im- irédy Béla a magyar munkásság nemzeti alapon való átszervezését és összefogását sürgette és ebbon az irányban dolgozott és működött valamennyi kormány. A szociáldemokrata szakszervezetek ke­retében mutatkozó jelenségek mindjobban megerősítették azt a tételt, hogy az államnak be kell avatkoznia a szak- szervezetek működésébe, jhogy pártpolitika nélkül való munkásvé­delmit kell az államnak megvalósítania. A választási bélyegek ügye és a tilos politizálás Ugyanakkor, amikor a belügyminiszter a vizsgálatot elrendelte a szakszervezetek ellen, feltehető, hogy súlyos és komoly okok késztették erre a lépésre. Mindenekelőtt tudni kell, hogy a szakszervezetekben tilos a politizálás. Ugyanis a szakszervezeteket a belügy­miniszter 111/1922. B. ü. számú rendelete engedélyezte és pedig munkásgazdasági egyesületek jogcímén, amelyek egyedül és kizáróan kulturális és gazdasági kérdé­sekkel, a munkásságnak szakmájában való tökéletesítésével, továbbá munkásközvetí­téssel foglalkozhattak. Politikával semmi­esetre sem, minthogy ez a gazdasági egye­sületek számára teljességgel tilos. Ezzel szemben a szakszervezetek keretében jó­formán egyéb sem történik, mint a mun­kásság kulturális és gazdasági kérdések­ben való tökéletesítése címén olyan tan­folyamok,, szakszervezeti főiskolák, rend­szeres előadások létesítése, amelyeken a marxista ideológiát nevelik a hallgató­ságba nem egyszer olyan tanárok és elő­adók irányítása mellett, akik kommunista bűncselekmények miatt szabadságvesztéses büntetést szenvedtek. A szakszervezetek vezetősége pedig, minthogy ezek általában az úgynevezett parlamenti frakció tagjaiból állanak, vagy ezekkel szoros összeköttetésben állanak, a szociáldemokrata párt politikai éle­tét vitték bele a szakszervezetekbe, úgyhogy meg lehet állapítani, hogy a szó­ciáldemokrácia nálunk jóformán a szak- szervezeteken belül bonyolítja le politikai életét. Ugyanakkor tehát, amikor a bel­ügyminiszteri engedély alapján működő szakszervezetekben, vagyis gazdasági egyesületekben tilos a politizálás, ákkor a szakszervezetek a szociál-marxista politi­kának valósággal főfészkei. A mostani választások idején a szociál­demokrata párt választási bélyegeket bocsátott ki, me­lyek 10, 20, 25 filléres névértéktől egészen 25 pengő névértékig kerültek kibocsátásra, minden valószínűség szerint hatósági en­gedély nélkül. Ezeket a bélyegeket a szak- szervezetek tagjainál helyezik el, továbbá magánosoknál, és így gyűlik össze a pénz az úgynevezett választási alapra, feltehe­tően ebből utalják ki azokat az összege­ket, amelyek a választási kauciókra szük­ségesek. A belügyminiszteri vizsgálat minden­esetre ezt'is figyelembe veszi, nemkülönben megvizsgálja azt is, hogy a tartalékolt munkáspénzek mennyiben játszanak szerepet a mostani választásnál. Ezeket a választási bélyegeket a szakszervezetek bocsátják ki és egyál­talán nem vitás a szakszervezetek kapcso­lata a politikai és a pártpolitikai élettel. A munkásságnak fogalma sincs n szakszervezetek anyagi dolgairól A szakszervezetekbe tömörült munkásság szorgalmasan fizeti be a tagdíjat, amelyek •mint az előbb felsorolt esetekből is látszik, nem egyszer szolgáltak olyan célokat, ame­lyek távol állottak a munkásság egyetemes életétől és jóléti kérdéseitől. Éppen ezért a most folyó vizsgálat a szakszerve­zetek mindennemű tevékenységére ki­terjed, megvizsgálják a munkásság fizetéséből le­vont ezakszervezeti hozzájárulási pénzek dolgát, megvizsgálják a mu^kaközvetltás körülményeit, nem játszik-e itt közre párt- politikai szempont. Felülvizsgálják a mun­kanélküli alapok felhasználásának részleteit is, az úgynevezett sztrájkalapoknak, az öregségi biztosí­tás céljait szolgáló alapok kezelésének minden körülményeit, annál is inkább, mer olyan panaszok merül­tek fel, hogy a gazdasági intézmények nagy­összegű kölcsönöket nyújtottak, melyek ka­matait sehol sem könyvelték el. A vizsgá­lat kiterjed arra is, hogy a vezetők biztosí­tási díjai milyen összefüggésben állanak a szakszervezetek pénzkezelésével és felderí­tésre vár a gazdálkodásnak az a része is, amely a külföldi szakszervezetekkel bizonyos sztrájkalapok révén van kapcsolatban. Felmerül most már a kérdés, hogy a szociáldemokrata szakszervezetek gazdái, kodása, a tagdíjak pénzkezelése vájjon a legközelebbről érdekeltek nyilvá­nossága mellett folyik-e, vagy aém. Nem lehet közömbös és megnyugtató a magyar munkásságra nézve, hogy a munkabéréből levont összegei;, díjak milyen célokat szol- gálnak, az egyetemes munkás jóléti célo­kat-e, vagy csupán egyeseknek, vagy kük. keknek anyagi jólétét. Annál inkább is fontos ez a szempont, mert tudomásunk szerint a munkásságnak nincsen beletekin. tése a szakszervezeti pénz- és vagyon­kezelésbe és valójában fogalmuk sincsen arról, hogy a verejtékkel keresett filléreikből mekkora összegek gyűlnek össze, ezeket az összege­ket teljes egészében miként használják fel és mennyi térül vissza munkáscélokra és mennyit fordítanak pártpolitikai célokra, A szakszervezetek működését engedélyező belügyminiszteri rendelet és a politikai célokkal összefüggő pénzkezelés önmagá­ban olyan ellentmondást mutat, amely a legsürgősebb állami beavatkozást hívja ki.. Már eddig is sorozatos szabálytalanságokra akadlak A belügyminiszter által elrendelt vizs­gálatot nyolc miniszteri biztos szerdán reggel megkezdte. Reggel kilenc órakor megjelentek a szakszervezetekben, sőt több helyen már kedden este megkezdő­dött a vizsgálat. Gondosan átnézték a szakszervezetek pénztárkönyveit, jegyző­könyveit, a nyugtákat, a mellékleteket és ezzel a vizsgálattal rövidesen végeznek is. Az eddigi vizsgálat máris eredménnyel jáxt, mert nem egy szakszervezetben az tlgy. kezelés rendje és az adminisztrációk körül számos szabálytalanságot fedez, tek fej. A magyar közvélemény, amely a mun* kásság felemelése és megsegítése tekinte­tében egységes elvi alapon áll, a legna­gyobb érdeklődéssel várja a vizsgálat eredményét. Párizs és London csak azért ajánl danzigi népszavazást, hogy újabb bonyodalmak lehetőségét teremtse meg A Vatikán ismét közvetítést kisére meg Németország és Lengyelország között? Bériin. május 17. A Hamburger Frem­denblatt berlini tudósítója azzal a kérdés­sel foglalkozik, hogy „a lengyel eajtó nagy buzgalommal sajátítja ki az Angliában és Franciaországban a danzigi népszavazás tárgyában folytatott propagandát”. Danzig esetében még a lengyel köz­vélemény sem vonja kétségbe a szabad város német voltát. A tudósító szerint a népszavazást Párizs és London csak azért ajánlja, hogy újabb bonyodalmak lehetőségét teremtse meg és lehetetlenné tegye a békés megoldások ál­lamközi megvitatását. A Daily Telegraph egyik cikkéből világosan kitűnik, mennyire hatalmába kerítette az általános bonyoda­lom eszméje a bekerítéei politikusokat. A cikk arra a megállapításra jut, hogy a Né­metország ellen irányuló ellenséges légi erők támadási központját a birodalom ke­leti részére kell áthelyezni és azt ajánlja, hogy a szovjetorosz légi erő Lengyelország­ban kapjon támaszpontokat a német terme­lés központjai ellen irányuló támadási vo­nallal A Hamburger Fremdenblatt sze­rint a cikkben képviselt felfogás nem Lengyelország, vagy más államok függetlenségét tartja szem előtt, hanem egyedül és kizárólag a gyűrű bezá­rását a keleti oldal felől. A Vatikán közvetítésének híre London-, május 17. A Vatikán újabb béke* közvetítést készít elő Németország és Len* gyebórszág között. A Daily Express, amely erről az állítólagos újabb szándékról ró­mai tudósítójának jelentése nyomán hirt ad, megjegyzi, hogy a berlini és varsói pápai nunciaturák a német és lengyel kormánynál a szükséges lépéseket már meg is tették. A vatikáni javaslat fontolóra veszi a német követeléseket és a lengyel álláspontot is. Vatikáni körökben remélik — írja a Daily Express, — hogy mindkét részről készség nyilvánul majd a közvetítés elfogadása iránt. A lengyelországi ukránok álláspontja Genf, május 17. A Neue Zürcher Zei­tung varsói jelentést közöl a lengyelországi ukrán kisebbség magtartásának teljes meg­változásáról. Amíg a lengyelországi ukrán kisebbség alig két hónappal ezelőtt — írja a jelentés — esetleg még forra­dalmi úton is kész lett volna az önálló Nagyukrajna létesítésére, most a lengyel kormányt támogatja. Celewicz Vladimir, az ukrán kisebbség parlamenti frakciójának vezére, ilyen értelemben nyilatkozott az United Press képviselője előtt. „Minden férfinek el kell olvasnia, hogy jobban megismerje az asszonyokat és minden asszonynak, hogy vigasztalást, erőt merítsen belőle!” PEARL S. BUCK, a Nobel-díjas írónő legújabb regénye a Büszke ssfv Pearl S. Buck, sohasem fél a nehéz kérdésektől. Most is szembenéz azzal a nehéz és sokszor fájó kérdéssel: vájjon milyen lehet az asszony élete, ha a szo­kottnál több értéket kapott a földi útra? A tehetség nem jelent mindig örömet és könnyű életet, még akkor sem, ha férfi viseli a lelkében. Hát még ha asz- szony! Aki emellett jó feleség és jó anya is kíván lenni, tisztalelkű, gyöngéd, jó, aki vállal munkát, szenvedést, áldozatot, erőfeszítést — és ha mindezt vál­lalta, akkor... akkor ml lesz a sorsa? Erre ad feleletet Pearl S. Buck! A körülbelül 400 oldalas nagyszabá-sú regény ára egész vászonkötésben P 5.60. Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intéztünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldi® 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdiriánd (Zöldien Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca S. Melon: 18-57-30,18-74-00.

Next

/
Oldalképek
Tartalom