Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-17 / 112. szám
Ára: 10 fillér TELEKI VÁC GRÓF: A választásnak komoly és súlyos feladatok elvégzésére alkalmas parlamentet kell eredményezni Kedden este a Budai Vigadóban nagy- l mondott nagy beszédet. A miniszterelnök gyűlést tartott a Magyar Élet Pártja. A I beszédét óriási érdeklődéssel hallgatta vé- gyűlésen Teleki Pál gróf miniszterelnök | gig a termet zsúfolásig megtöltő közönség. Megértük Magyarország feltámadását! Választási ütközetben Ez a hét a heves választási küzdelem nagyhete, a hangos szónoklás, döntő csatája. A jövő héten már a némaság következik^ gyűlések, szónoklatok nem tarthatók, már csak a néma propaganda lesz hátra, illetve a néma visszalépés azoknak a jelölteknek a részéről, akik a hangos hét ütközetének eredményei alapján belátják, hogy számukra nem terem babér. Azért most előre kiadja a hangját és mérgét minden párt, különösen azok a pártok és egyéni jelöltek, akiknek nincs pártprogramjuk, illetve'ha van ilyenük, akkor az túlságosan — egyéni. A hiányzó programot ezek hanggal és méreggel próbálják pótolni s ez a törekvésük ad viharos jelleget a döntő hétnek. Pedig már az öreg Masaryki is megmondta, hogy a harag és szenvedély minden, csak ép nem program. A felindultság különben is egyoldalú, azaz csak az egyik oldalon van meg: az ellenzék oldalán. Program híján adják a sértődöttet. A kormánytöbbség viszont nem izgul. Hallatlan nyugalommal és magabizással dolgozik. Nem Ígéretekkel, hanem a jól végzett eddigi nemzeti munka kész eredményeivel áll a választók elé. A kitűnő külpolitika slágerjeivel: az északi magyarság felszabadításával, Kárpátalja fegyveres visszaszerzésével, a szlovák—ruszin határ erélyes és gyors megoldásával, a római és berlini út nagyszerű gazdasági és erkölcsi eredményeivel. A belpolitikában elég csak a legnagyobbakat említeni: a titkos választói jogot és a zsidótörvényt. Ehhez a teljesítményhez csak egyet kell mondania: azt, hogy ugyanilyen szociális jobboldali szellemben akar dolgozni tovább is. Nem kell Ígérnie, -elég annyit tudni, hogy legközelebbi programja a reformok reformja: a földtörvény lesz. * Ebben a csatáiban a mi felvidéki vezéreink Is vitézkednek. Hallatlan szép sikerrel. Az anyaország népe a visszatérő testvért ünnepli bennük. Ők igazán elmondhatják, hogy igazi népképviselők. Őket a magyarság tízezrei titkos szavazással tették meg követüknek. Negyedmillió magyar, titkos szavazással adott nekik mandátumot, hogy az északi magyarság nemzeti kollektivuma nevében szólhassanak. Népbizalom letéteményesei ők, s ezért mindig bizalommal és kitáruló szívvel hallgatják szavukat az anyaországiak is. És a Felvidék vezérei nem hirdetnek mást most sem, mint amit eddig hirdettek. A programjukat, a keresztényszocializmust és a magyar nacionalizmust. „Az új hazában tó azt a magyar hitvallást hirdetjük — mondta tegnap Ja- ross, — amelyet kisebbségi sorsban húsz éven át hirdettünk: a keresztény, nemzeti és szociális gondolatot. Mi nem egy politikai pátrot, vagy személyt támogatunk, hanem a jobboldali népi és szociális politikai mozgalmat. Mindig eszmei síkon mozogtunk és most is azt tesszük. Minden jobboldali erőt egy táborba akarunk fogni.”-Ez az eszmei hűség, a keresztény, nemzeti és szociális gondolathoz való feltétlen ragaszkodás kötött le bennünket felvidékieket a Gömbös, Darányi, Imrédy és Teleki egyenes vonalban haladó jobboldali keresztény nemzeti politikája mellé. Mert árulói lennénk a saját örök eszméinknek, ha másfelé orientálódnánk. Mert a másik oldalon mit látunk? Az ellenzékben vannak jobboldali és baloldali pártok és középütt van az egykori liberalizmus,, amely ugyan jobboldalinak . játssza ki magát, azonban egyedül a kaszinók, a szabadkőművespáholyok és zsidó rétegek támogatását élvezi. Az ellenzéki jobboldalon rengeteg kiforratlansf 1 találkozunk, összefogás A közönség lelkes tapsa és éljenzése közben emelkedett szólásra Teleki Pál gróf miniszterelnök: Köszönetét mondott, hogy Buda közönsége a választási lista vezetésére hívta meg. ■— Buda — mondotta — a keresztény nemzeti gondolatnak egyik legfőbb zászlóvivője volt Wolf Károly otthonában. (Lelkes taps.) Budán a keresztény nemzeti gondolat életformát és tradíciót jelent. A miniszterelnök ezután elmondotta, hogy a párizskörnyéki béketárgyalások alkalmával ugyanaz a hit hatotta át öt Magyarország külpolitikai jövőjét illetően, amely hittel Wolf Károly hitt a keresztény nemzeti Magyarország megvalósulásában. Idézte Wolf Károlynak egy írását, amelyben kifejti, hogy nem köt kompromisszumokat, mert amit ő lát és érez, az be fog következni. Wolf Károly megérte a keresztény nemzeti Budapestet és mi megértük a feltámadó Magyarországot. (Szűnni nem akaró taps és éljenzés.) A program Wolf Károlyé! Nem is lehet más. Teleki Pál gróf ezután rámutatott arra, hogy a keresztény nemzeti liga elnöki tisztét most ő tölti be és itt is folytatja azt a politikát, amelyet annak idején Wolf Károllyal kezdeményezett. helyett ötféle frakció apró csetepatéiba hull szét ez a tábor. A mi számunkra a jobboldali gondolat a nemzeti erők összefogását és megszervezését, a fegyelmet és erőt jelenti s nem a meghasonlást, széthúzást, fegyelmetlenséget. A baloldal mögött a nemzetköziség, az asszimilálatlan világpolgárok érdekszövetkezete, az osztálygyűlölet szűk látókörű hada, a materializmus és a nemzetietlen érzület húzódik meg. Ezzel a nemzetbontó szellemmel mi nem haladhatunk együtt. De ugyanúgy idegen számunkra a liberalizmus lejárt világa is. A liberalizmus magyarán szabadosságot és nem szabadságot jelent, s a kizsákmányolás szabad lehetőségét biztosítja a társadalomellenes lelkületű erőknek tó. A liberalizmus minálunk elsősorban a nagy földtőkének, másszóval a feudalizmusnak és a zsidójellegű nagy pénztőkének, a bankokráciának, a kartelA miniszterelnök ezután kijelentette, hogy Wolf Károly gondolata a legteljesebb mértékben kapcsolódott a szegedi gondolathoz. A szegedi mozgalmat sokan összetévesztik a szegedi gondolattal. Szegeden két dolog történt. Az egyik, hogy magyar emberek összefogtak a vörös rém kiűzésére, a másik pedig a szegedi gondolat kialakítása volt, amely most is él és hal. Sokan hirdetik azokat a szavakat, amelyeken a gyakorlatban már régen túljutottunk, Aki nem tud ennél többet mondani, az primitiv. Annak idején a barlangi ■medve módjára éltünk és kísérletet tettünk arra, hogy magunkat a barlangon kívül meghallják. Négy-öt éven át azonban nem törődtünk mindazzal, ami körülöttünk történik, nem szereltük fel magunkat kellőképpen fegyverekkel. Ezért hoztam létre 1924-foen olyan egyesületet, amely ezt a munkát végezte. Ha valaki ma nem veszi igénybe az így elért eredményeket, hanem a régi jelszavakat ismerteti, amelyeknek már továbbja van, az nem felel meg a mai élet követelményeinek. Teleki Pál gróf miniszterelnök ezután leknek a szövetségére épül. Mi, a kisemberek pártja, haladhatunk-e együtt három lépést is ezzel a társasággal, amelynek éppen olyan érdeke volt a zsidótörvény meg- akasztása, mint amilyen elemi érdeke lesz a földreform szabotálása ? Haladhatunk-e azzal az irányzattal, amely a kormánynak a zsidókérdésben és általában a szociális kérdésekben tanúsított magatartásáról és cselekvéseiről úgy nyilatkozik, hogy „évek óta felülről folyik, a kormány bársonyszékeiből a tömegszenvedélyek felkeltése és ezúton a tömegek lelki forradalmasítása”? Ellenkezőleg, mi a kormány munkájának ilyen jellemzésében látunk nyugtalanító véleményt. Éppen azt látjuk, hogy néhány év óta a magyar kormány fokozatosan visszatér oda, ahonnan húsz évvel ezelőtt a magyar megújhodás elindult és új hazát teremtett: a szegedi gondolathoz, a szegedi gondolat szociális kijelentette, hogy & jelenlegi választások komoly éá Súlyos feladatok elvégzésére alkalmas parlamentet kell eredményezzenek és ezért a választás nem a könnyelmű Ígérgetések választása. Aki Ígér — mondotta Telki Pál gróf — az nem az én nevemben ígér. Ezt megmondtam annakidején a parlamentben is. Kérem jegyezze meg jól magának mindenki. Én nem tudóik mást adni, mint magamat és erős akaratomat. És nem aprópénzre váltható Ígéreteket. (Percekig tartó lelkes taps.) — Én megmondottam — folytatta beszédét Teleki Pál gróf miniszterelnök — például azt is, miként kell átállítani új síkra mezőgazdasági életünket. Aki elolvasta legutóbbi beszédeimet, melyeket az ország különböző városaiban mondtam, úgy az látja, hogy a mezőgazdasági tér. melés átállítását nem kívánjuk azonnal és minden átmenet nélkül eszközölni. Évekre terjedő komoly terv szükséges ehhez. Megmondtam azt is, hogy kereskedelmi józanságból tesszük etz és nem kényszerből. Arról ig szóltam, hogy többfelé ke- résünk piacokat, leszögeztem, hogy önálló magyar ipar kell és mezőgazdaságunk átállítása nem jelenti ipari életünk és fejlődésünk lebontását. Az értékek megbecsülése De nekünk ezentúl is kell menni, de újból hangsúlyozom, amire már többször rámutattam, hogy nemcsak azé az ország, akié a föld, de aki a maga földjét ismeri. (Lelkes taps és helyeslés.) Ezzel kapcsonemzeti tartalmához és fegyelméhez. MI azt látjuk, hogy éppen a zsidótörvény és a földreform lesz az a tán keserű, de mindenesetre hatékony orvosság, amely meggyógyítja a szociális bajokat és a szegedi programtól elkanyarodott országot az eredeti szegedi héroszok vezetésével a szociális megnyugvás, a társadalmi kiegyensúlyozottság, a belső megerősödés és a nemzeti fegyelem felé viszi. Telekinek, a szegedi program elindítójának mai kormánya, — mint Hóiman miniszter éppen vasárnap mondotta — szembefordult a kapitalizmus diktatúrájával, lehet-e akkor ebben a küzdelemben a mi helyünk másutt, mint a szegedi program harcos hívei mellett? Azt csak fájlalhatjuk, hogy az egykori szegedi vezéreket nem mind látjuk együtt az egykori program mellett, mivel Bethlen István gróf, a legkiválóbb magyar államférfiak egyike, ma már nem a sze*
