Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-03 / 100. szám
5 1939 MÁJUS 3. SZERDA fECTtftfiü • J^dfesRHlMffi A kismagyarok hete (d) A világháború előtti boldog Magyar- ország egyik legkedvesebb élménye tér vissza néhány nap múlva a fölszabadult terület utcáira: a gyermekhét. Ünnepi élmény: a társadalom évenként visszatérő hódolata a nemzet jövőjét jelentő gyermek el2tt, önkéntes adózás a kallódó gyermekek megmentését szolgáló célokra, a nemzeti lekiismeret áldozatos derűs örömnapjai. Ez volt mindig a legdemokratikusabb magyar megmozdulás, hiszen a legelőkelőbb arisztokrata hölgyek vezetésével a városokban minden rendű és rangú hölgy kiment a persellyel az utcára, az utcán rögtönzött sátrakba, s a népünnepélyek közvetlenségével szólítottak föl adakozásra minden járókelőt. Igen, úgy maradtak meg emlékünkben ezek a napok, mint valami népünnepek napos, színes, boldog emlékkétpei. Büszkék lehetünk ezekre az emlékekre. 'A magyar gyermekvédő mozgalom példaadó kezdeményezés volt Európában és példás eredményeket ért is el. Tíz és tízezer becsületes, derék, dolgos magyart mentett meg az életnek és a magyar hazának. A mozgalom keretei a sikerek nyomán egyre bővültek, feladatai egyre szélesednek és sokasodnak. A karitatív mozgalomból szociális mozgalom lett: ma már nemcsak egyes kallódó gyermeklelkek megmentése és felnevelése a cél, nem a testi, vagy lelki értelemben árvává lett gyermekek is- tápolásra, hanem már általában a szociális tekintetben segítésre szoruló gyermekek szociális szintjének emelése, harc a gyermek szociális igényeiért, a gyermek jó táplálásáért, a jobb lakásviszonyaiért, a jobb ruháztatásáért, a jobb nyári pihenéséért. A gyermekvédelem a szociális gondoskodásnak legnemesebb fajtája, mert itt a gondoskodás tárgya az emberek legszebb rétege: a gyermek. Mi, felszabadult északi magyarok, különleges boldogsággal fogjuk átérezni az első magyar gyermekhét jelentőségét és tartalmát. Mert mi húsz év keserű fájdalmain keresztül tanultuk meg, mi az, ha a magyar gyermek szociális elesett- ségben van, szociális nyomora miatt nem- zetileg a kiszolgáltatottság sorsára jut s az elnemzetlenítés áldozatává lesz. Mi tudjuk, mert tapasztaltuk, mi az, ha egy gyermek a lelki elkallódás útjára lép, hiszen évről-évre több, mint tízezer ser- dületlen magyar gyermek idegenajkú iskolában, idegenlelkü tanítóktól a magyarságtól való elidegenedést tanulta. A szülők nyomora és a gyermek szociális Ínsége volt ennek a janicsár-nevelésnek a föoka és az idegen iskolában csábító eszközül kínált ingyenirka, ingyentankönyv, ingyentanítás, a tízórai ingyentej, vagy a karácsonyi ingyenruha és ingyenlábbeli. Ez ellen a szociális jellegű csábítással szemben csak hasonló jótékonysággal lehetett védekezni, hogy megvédjük a magyar gyermek lelkét. Gyermekeinkbe már egész zsenge korban beleplántáltuk a nemzeti öntudatot. A mi gyermekeink igazi „kismagyarok” voltak, nem kisgyermekek, hanem kis emberek, akik csupán mennyiségi tekintetben kisebbek, mint a felnőttek, de minőségileg már épúgy teljes értékű magyarok, mint a nagyok. A „kismagyar” fogalma a korai nemzeti öntudatosodás eredménye volt, büszke kiállás az egészen apró kis emberkéktől a magyarság mellett. A nemzeti másság tudata nálunk az elnyomókkal való sűrű érintkezés miatt sokkal korábban és mélyebben ébredt föl a zsenge lélekben, mint a szabad csonka hazában, mint ahogy például a nemi másságot a szláv, vagy germán, vagy román nyelveken beszélő gyermekek is sokkal korábban veszik észre a férfiakra és nőkre vonatkozó hím- és nőnemű szavak, jelzők különbözősége miatt, mint a magyar gyermekek, mert a magyar nyelv formáiban nem érzékelteti a különbséget a férfi és nőnem között. A mi kismagyarjainknak bizony korán, nagyon korán meg kellett tudniok, hogy ők magyarok. A mi nemzeti és gazdasági elnyomatásunk mellett, amikor ezernyi volt a tennivaló és minden erőnk a nemzeti értékek pusztítása elleni védekezésre, a puszta létünkért való küzdelemre kellett, elég későn láthattunk hozzá a gyermekvédelem országos rendszerű kiépítéséhez. A Szilassy Béláné kezdeményezte országos nőmozgalmat a hatóságok több, mint másfél évtizedig nem engedélyezték. Meg kellett elégednünk a sporadikus helyi karitativ munkával. De végül Jaros3 Andorné vezérlete alatt mégis létrejöhetett a gyermekvédő és gyermeknyaraltató egyesület, amely a régi magyar gyermekvédelmi mozgalom méltó újjávirágzása volt a cseh uralom alatt élő Felvidéken. De adottságainknak megfelelően sajátos módszerekkel kellett dolgoznunk. A hatalom nem (engedélyezett gyűjtéseket, sem gyűjtő gyermeknapokat. Szerény tagdíjakból és kis adományokból kellett nagy feladatokat elvégezni. A felvidéki közösségi szellem a társadalmi kölcsönösségre épült. Ugyanezt a kölcsönösséget termeltük ki a gyermekvédelem terén is. A gazdag falu nyárra vendégül látta a város magyar proletárságának gyermekeit. A kisebbségi magyar testvériségnek megható áldozatos példái ezek. A magyar szívek eme találkozásai egész életre szóló nyomot hagytak úgy a vendéglátókban, mint a vendég kis magyarokban, úgyhogy a nyári szülők és a nyári gyerekek alig tudtak megválni egymástól. A gazdagok pénzt adtak a tízórai tejre, vagy az ebédlevesre, a nép, a magyar kisgazda pedig a lakását és asztalát osztatta meg kis vendégével. Nálunk mindennek népibb jellege volt, a gyermekvédelemnek. A gyermek szociális igényeinek kielégítésében maga a nép, a falusi kisgazda vette ki elsősorban a részét. A nép vállalta önként, magától a szociális áldozatot. Tisztán a magyar testvériség nevében. Különben ez a tény is gyönyörűen bizonyítja, milyen magasan fejlett a közösségi és szociális szellem a felvidéki magyar népben. Ilyen múlt után kapcsolódunk be a meg- ujhodó egyetemes magyar gyermekvédő egyes helyeken a magyarérzelmű és mozgalomba. Föladataink most sem kisebbek, mint voltak, ellenben lehetőségeink megsokszorozódtak. A szabad hazában be kell hoznunk a mulasztottakat, húsz év mulasztásait. Erkölcsi kötelességeink nagyobbak, mint voltak. Az ország megnagyobbodásával éppen azok a rétegek szaporodtak meg, amelyeknek gyermekei szociális segítésre szorulnak. A gyermekvédő mozgalom elsősorban a visszacsatolt területek kismagyarjai felé nyújtja kezét. Ezer felvidéki kismagyart küld üdítő nyaralásra a magyar tenger partjára, a Balatonra. Ezer kis vézna palóc testvérkének akar adni az azurszínű tó gyógyerejóből acélos egészséget. És egyben lelkileg is visszaédesíti az egykor elszakított kismagyaro- kat az egyetlen édes, oszthatatlan, örök magyar hazához, hogy megszűnjön az egykori elszakítottság minden lelki nyoma és emléke. Az országos gyermekvédelem ma már azonos a Felvidék egykori mozgalmával is. A mi mozgalmunk beléolvadt az országosba. A gyermeknapokon Jaross Andorné sátora ott lesz a főváros egyik legforgalmasabb pontján: a Múzeum-kőrút és a Kossuth Lajos-utca sarkán, az Astoria- kávéház palotája előtt. Aki felvidéki ember e napoikban a fővárosban megfordul, gondoljon arra az ezer kismagyarra, gondoljon a felvidéki áldozatosságra és a kölcsönös segítés szent erkölcsi törvényére, menjen el ehhez a felvidéki sátorhoz s rója le ott a lelkiisme- rete diktálta jótékonysági adóját. Azt az adót, amellyel a felnőtt magyar tartozik a „kismagyaróknak”. MOST JELENT MEG! Kerecsényi Antal f**vid<tci m A BAKÁT, HEB A KOMÉDIÁS c könyv*. Rendelj* m*g azonnal kiadóhivatalunknál Ara dlczk&téaben «.— pengd. modani szokás, egy tollvohással megszüntethető volna. Ugyanez áll egyes iskolák, hivatalok berendezésére is, ahol , a hiányokat minden nagyobb nehéz- 1 ség nélkül pótolni lehetne gyorsabb j tempójú munkával. j A maradékbirtokokkal kapcsolatos felül* vizsgálások körül is tapasztalhatók hiányosságok, amelyeket tisztán magyar szemszögből kell nézni és elintézni. A csehek, amikor földet osztottak, nem nézték sem a magyar, sem a német, sem a ruszin érdekeket, hanem tisztán a cseh nemzet érdekeit tartották szem előtt. így létesítették azokat a telepítéseket, amelyek a trianoni határ mentén még ma is fennállnak. Az Egyesült Magyar Párt állandóan interveniál az olyan magyar iparosok és kereskedők, vállalkozók érdekében, akik a magyarság mellett mindig kitartottak, hogy megrendelésekkel, munkák kiadásával elsősorban ezeket támogassák. Több eset kapcsán meglepetéssel fogadták azokat a hivatalos intézkedéseket, amelyeket egyes kassai hivatalok vezetői foganatosítottak, hogy miniszteri rendeletre való hivatkozással ki kellett lépni annak a tisztviselőnek, aki eddig az Egyesült Magyar Párt tagja volt. Ez téves intézkedés, mert az Egyesült Magyar Pártot nem lehet egy kalap alá venni azokkal az anya- országbeli politikai pártokkal, amelyek már itt is felütik a fejüket. Az Egyesült Magyar Párt a kisebbségi magyarság megmentése érdekében dolgozott és a megnagyobbodott haza újjáépítése terén a munka oroszlánrészét végzi. Ezt a legfelsőbb fórumoknak és az alájuk tartozó hivataloknak is tudniok kell. A bomlasztó elemek ellen Mint emlékezetes, a felszabadulás első napjaiban, november 10-én a kormányzó kassai bevonulása alkalmával nemcsak magyar-, hanem szlováknyelvű beszédet is tartott. Ebben leszögezte, hogy ennek az országnak a magyarság mellett egyforma polgárai a nemzetiségek, így szlovákok, németek, ruszinok is. Leszögezte azt is, hogy a jogokban nincsen korlátozás, mert abból minden becsületes polgár* és hazafi részesül. A kisebbségeket megbecsüljük. De vannak ma is sokan olyanok, akik az adott helyzettel nincsenek megelégedve és határon túlról kapott utasítások alapján az ellentéteket szítják. Ez*k ellen a legszigorúbb intézkedést kívánják, mert egyetlen állam sem tűr meg bomlasztó elemeket. Az elnökség végül úgy határozott, hogy az aktuális ügyek elintézésére kérni fogja az országos vezetőséget az országos pártvezetőség összehívására, és ezzel a fontos elnöki ülés befejeződött. Szerdán kezdődik Kassán a felvidéki református lelkészek tanácskozása Kassáról jelentik: Az Országos Református Lelkészegyesület és a felszabadult tiszáninneni egyházkerület közös lelkipásztori továbbképző tanfolyamára, amely szerdán kezdődik, már kedden megérkeztek: Ravasz László dr., Farkas István és Magda Sándor dr. püspökök — Ravasz püspökkel Szabolcska László dr. buda- hegyvidéki lelkipásztor, Farkas Istvánt titkára, Illyés Bertalan kísérte — és az ORLE többi vezetői, akiket a kassaiak nagy lelkesedéssel fogadtak. A holnapi megnyitáson Enyedy Andor dr. egyházkerületi lelkészfőjegyző, Vasady Béla dr. debreceni, Szabó Zoltán dr. és Ujszászy Kálmán dr. sárospataki teol. tanárok, Lengyel József és Darányi Lajos lelkipász« tor végeznek szolgálatot. <9 HW« m . Az Egyesült Magyar Párt a felvidéki magyarok érdekeinek fokozott védelméért A párt abaujtornai vezetősége behatóan megvitatta a felvidéki kérdéseket Tárgyilagos igazolási Pajor Miklós dr. országgyűlési képviselő részletes beszámolót nyújtott arról, hogy a párt szervezetei és törvényhozói milyen emberfeletti munkát fejtenek ki a felszabadulás óta mind a katonai, mind a polgári közigazgatás megszervezésénél és egyéb munkák elvégzésénél, melyeket az Egyesült Párt nélkül pontosan és lelki- ismeretesen elvégezni nem is lehet. A képviselő behatóan ismertette a párt szervezkedési munkáját. Az elnöki tanács ezután több igen fontos aktuális ügyet tárgyalt. Mind a kerületi, mind a vármegyei elnökséghez egyre sűrűbben érkeznek a jelentések, hogy az igazolásokat nem vezetik keresztül olyan igazságosan s tárgyilagosan, mint ahogy az szükséges volna. Annak tudható be, hogy több helyen (tisztviselők, jegyzők, tanítók közül) azok teljesítenek ma is felelősségteljes szolgálatot, akik a cseh uralom alatt exponálták magukat. Ezek a csehszlovák mentalitásnak olyan hirdetői voltak, hogy ma nem formálhatnak jogot arra, hogy a magyarság jogaiért, igazságáért harcra szánjanak. Emiatt van az, hogy a magyarságért becsületesen küzdő lakosság és az ilyen át ved lett egyének között nincs meg a harmónia. A felszabadulás utáni e'.ső napokban, de utána még számtalan alkalommal is a kormány felelős tényezői oda nyilatkoztak, hogy a felszabadult Felvidék magyarjai jönnek először számításba az egyes állások betöltésénél. Ez azért is fontos lett volna, mert a helyi viszonyokat, a nemzetiségekkel való bánásmódot legjobban a felvidéki magyarok ismerik, vezetőségének és megyei szervezetének zökkenőmentes együttműködését előmozdítani. Schell Péter báró elnök az intenzív pártmunka újbóli felvételét hangsúlyozta, mert az Egyesült Magyar Pártra a jövőben is komoly és nagy feladatok várnak. Kérte a párt kassai pártvezetőségét, hogy munkájában mindenben segítségére legyenek. Az Egyesült Magyar Párt a cseh megszállás alatt egyedül harcolt az összma- gyarság jogaiért és érdekeiért, azért kell, hogy a legmagasabb körök is a politikai pártok sokaságától megkülönböztessék. akik erre a támogatásra már azért is a legérdemesebbek, mert a húsz év alatt bátran küzdöttek a magyarság megmaradásáért. Hogy az 1938. évi november 2-i bécsi döntés visszaadta a magyarságnak a Felvidék egy részét, az csak annak tulajdonítható, hogy az Egyesült Magyar Párt zászlaja alatt a kisebbségi magyarságnak több, mint 80 százaléka tömörült egy táborba és ezzel dokumentálta a külföld előtt létjogosultságát és az anyaországhoz való rendíthetetlen ragaszkodását. Elhelyezést a becsületes magyaroknak A felvidéki magyarság sokkal nehezebb körülmények között valósította meg a nemzeti összetartozást, mint a szudétavi- déki németek és sokkal kedvezőtlenebb viszonyok mellett érte el a választásoknál a németekéhez has aló eredményeket. Mindezek alapján kéri az Egyesült Magyar Párt, hogy mindazokat a becsületes és hűséges magyarokat, akik eddig elhelyezkedni nem tudtak, elsősorban helyezzék el az illetékes hivatalok, illetve felsőbb fórumok az üresedésben lévő állásokba. Szóvátették azt is, hogy a szlovák iskolákban a magyar történelmet nem a kívánt módon és részletességgel tanítják. Ezt a hiányt a legsürgősebben pótolni kell. Úgyszintén nagy gondot kell fordítani a papnövendékek, valamint a soviniszta csehszlovák eszmékkel telített fiatal papok magyarszellemű oktatására. A felszabadulással kapcsolatban a szervezés lassú munkájának tudható be az is, hogy több helyen teljesítenek szolgálatot tisztviselők, akik a mai napig sem kaptak fizetést, ami mint Az Egyesült Magyar Párt Abaujtorna vármegyei szervezetének elnöksége Kassán a pártirodában fontos tanácsülést tartott, amelyen megjelentek: Schell Péter vármegyei elnök, Münszter Tivadar társelnök, Szluka Dezső afcinök Szepsiből, Hánwrszky Pál alelnök AbaujszinárólPajor Miklós dr. országgyűlési képviselő, Wirth Gyula kerületi pártigazgató, Grusetzky Ferenc kerületi főtitkár, Böhm Ferenc főtitkár, Buchner Béla, Várkoly Miklós alelnökök és még mások. Wirth Gyula kerületi pártigazgató ismertette a vármegyei elnökség ülésének célját, amely hivatva van a párt városi
