Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-14 / 110. szám
14 ««mufti •-Haßfeo«nraiSB 1939 MÁJUS 14, VASÁRNAP JSzmHÁz-KönWKobTiiRA. VII GERGEL Y Németh László színműve a Nemzeti Színházban Akik figyeljük az eszmékkel és műfajokkal vívódó kitűnő magyar író nyugtalan útját, tudtuk, egyszer ide is eljut, a történelem egyik legdrámaibb századával a színpadra.. Ő maga írta évekkel ezelőtt a Tanu-ban, hogy „ha az élet egyszer annyi békét adna a szívemnek, hogy történésszé tudnék lenni, tárgyamul a XI. századot választanám. Szeretem a teremtést és szeretem a jelent...” Történeti tanulmányaiban foglalkozott is a XI. századdal és annak tragikus hőséről, Gergely pápáról remek portrét rajzolt. Ebben a portré-tanulmányban már megszületett a Nemzeti Színházban most nagy sikerrel bemutatott színmű drámai magja is. Németh Lászlót mélyen megfogta a tizenhatodik századi, lateráni „beletipró” ember hangja, az eszeveszett és fenséges csatározások vihara, a nyers normán erők konoksága és a Cluny felől derengő világosság. Európát az utolsó barbár csapatok rohamozzák, a Keletről frissen érkezett népek még nem találták meg helyüket, ide-oda csapdosnak, betörnek, kolostorokat onr.bolnak, városokat fosztanak ki: az egész edény még pezseg, de már szárnyait bontja a géniusz, amely egy- időre megfékezi a rakoncátlan erőket és a barbár világ romjain életre kelti az ifjú Európát. Amint az első felvonás függönye szétmegy, pár szó, rövid jelenés és a lateráni pápai cella alázatosán komtor kőhordái között már ott viharzik a vajúdó századelő a szellem és az erőszak emberének párviadalában. A nagy Hildebrand, a savonai ács fiából lett VIÍ. Gergely pápa éppen levelet diktál kancellárjának a francia érsekekhez és püspökökhöz, meg- feddvén őket a ledér erkölcsökért, országuk romlásáért: — „Mindennek feje és oka az ördög rábeszéléséből, nem királynak, hanem zsarnoknak nevezhető királyotok. Bűneivel és gaztetteivel egész századát megfertőzte, a vállalt királyi kormányt nyomorult és boldogtalan létére haszontalan viselvén, az alávetett népet nemcsak laza uralmával engedte neki a bűnnek, de amit cselekedni és mondani tilos, munkái és törekvései példájával maga izgatta rá fel. Nem elég, hogy Isten haragját az egyház feldúlásával, ledérséggel, leggazabb ragadással és jogtiprással s a szemére hányt csalások minden nemével rég ki- érdsmelte. de még a kereskedőktől is, akik mostanában a világ minden részéből Franciaországba gyűltek, rabló módjára végtelen sok kincset elragadt, amit hogy király tett volna, ezelőtt mesében sem hallatszott...” A válaszokat nem olvashatjuk, de fölhorkanó hangjukat már hallani véljük a Dictatus papae vértfagyasztó kitöréseiből is. A harc megindult, az Apostol Istennel köt szövetséget az erőszak és önkény ellen, nincs visszaút, mert Isten szövetségesét ezúttal VII. Gergelynek hívják, aki a szellem közösségét, a nemzetek fölötti egyetemes egyházat akarja kiépíteni a züllött, ledér világ helyébe. így indul a dráma, roppant feszültséggel és az iró mesteri kézzel, ragyogó bravúrral bírja vinni a cselekményt öt felvonáson keresztül a végkifejlésig. Ha a laikus néző nem ismerné ezt a dús történelmi századot, az író lüktető elevenséggel már az első jelenésekben megmutatja: mikor és miért történt mindez? Kiknek szól a pápai intés? És milyen a küzdelembe bocsátkozó felek erőviszonya? IV. Henriket, a császárságra pályázó királyt nem látjuk pillanatra sem. a színpadon, félelmetes pártütő szelleme azonban láthatatlanul is ott ostromolja a felsöbbrendű kereszténység falait, hol intrikákkal, ocsmány vádakkal Wormsból. hol meg könnyekkel, bűnbocsátásért esedező könyörgéssel Canossánál vagy pedig vassal, gyilokkal az örök Város bástyái előtt... Az egész cselekmény a háttérben folyik, hogy annál élesebben emelje ki a főhőst, a népbarát Gellértet, akinek reménytelen lelki vívódása gigantikus arányokban fokozza éteri magasságba, Isten-közelségbe az emberi lét századok óta megújuló kérdéseit. Az ő tragédiája abban van, hogy inkább kolostorlakónak született, mint az egész Egyház lateráni irányítójának. Ezt ő is érzi szüntelen, a pápai széket csak kötelességből vállalta el, jobban érezné magát a „rongyosok” között, szívesebben zarándokolna a névtelen barátokkal együtt a Szentföldre, mint a Laterán bíborosoktól körülvett zsinatain a legelső helyen. A savonai ács fia örök honvágyat érez. De mert vállalta a pápai feladatot, tökéletesen akarja azt be is tölteni. Kormányzásának első éveiben roppant fontosságú reformokat hoz: a papokat eltiltja a megnősüléstől, az egyházi hatalmat Rómában központosítja és a világi fejedelmeket az örök Egyház hűbéreseivé kényszeríti. Hugo cluny-i apát, az öregebb, fékezni próbálja a csupatűz, megszállott hitű Apostolt, ö nem hallgat rá, amig Antikrisztust látja a barbár világban. És mikor az ellenfél erősebbnek bizonyul, csüggedten kiált fel a csalódott lélek: — Végtelen fájdalom vesz körül s egyetemes szomorúság... A napröl-napra újuló fájdalom s a nagyon is elhúzódó remény közt, ezer vihartól zúzva, mintegy haldokolva élek s várom Jézust, aki kötelékeivel megkötött s akaratom ellenére Rómába zárt s ezer szorongással övezett... Végül is Antikrisztus (IV. Henrik) bevonul Rómába és a pápa a rabló normanok- ban kénytelen új védőbástyát keresni az erejét vesztő kereszténységnek. Megtörtén, magábaroskadtan, bíborosaitól elhagyatva „gyónja meg” cselekedeteit a jó Desiderius apátnak, aki egyetlen „bűnéül” azt rója fel, hogy „mohó volt a jó követelésében”. A századelő még túlságosan vad és barbár volt ahhoz, hogy egy ember megalkuvás nélküli, feltétlen hitet és erkölcsöt követeljen meg tőle. Csalódottan, de századokra hallhatóan rebegi utolsó üzenetét a salernói palota szegény haldoklója: — Szerettem az igazságot, gyűlöltem a hazugságot, ezért kell meghalnom száműzetésben... De eszméit tovább érlelik végső győzelemmé Szent Benedek egyszerű, csöndes fiai, akik közé, míg pápa volt, mtndig vágyakozott... Németh László súlyos, tömött stílusa, átfogó kultúrája és meglepően biztos dráma-komponáló tehetsége ezzel a nagy igényű művel komoly, klasszikus előadásokra emlékeztető ünnepet adott a Nemzeti Színháznak. A szellem emberét, VH. Gergely szerepét Tímár József alakította mélyen átélt művészettel, játéka végig az öt felvonáson fokozódó eirővel és színnel bővült, legnagyobb volt Canossa várában és Salemoban. Mellette két művészt kell örömmel kiemelnünk: a rokonszenves Forgács Antalt és ónodi Ákost. Élénk színt jelentett Tapolczai Gyula francia püspöke és v. Garamszeghy Sándor várnagya. T. Mátrai Erzsi és P. Füzes Anna megértették az író elképzelését. Abonyi Tivadar az évad legsikerültebb rendezését mutatta meg. Korhű díszleteiért, különösen a salernói felvonulásért lelkes tapsot kapott Horváth János. A „VII. Gergely” pénteki főpróbája és a szombati bemutató szokatlan ünnepi méltósággal folyt le: színész és közönség egyformán érezte, hogy a Szellem áhíta- tos óráival ajándékozta meg őket egy nagy magyar író. VASS LÁSZLÓ (* *) Szavalóverseny a pozsonyi magyar reálgimnáziumban. A pozsonyi állami magyar reálgimnázium Arany János önképzőköre szavalóversenyt rendezett, amelyre 11 fe'sőosztályú diák nevezett be. A Mészáros György dr„ Ráchel Rezső, Sleicher László tanárok és hat diákból álló zsűri a következő döntést hozta: 1. Szerényi Thalia VIII. o„ 2. Tripiska Márta VI. o., 3. Czellárik Sándor VIII. o„ 4. Bertha László VIII. o„ 5. Endreffy Lóránt VIII. o., 6. Cottely Erzsébet VIII.o. A Szülői Társulat az első hármat pénzjutalomban részesi- telte. a negyedik pedig könyvjutalmat kapott. Az élvezetes és magasnivójú versenyt Tóth Ferenc tanár beszéde és a magyar egység indulója fejezte be. (*) A Turul Szövetség díszelőadása a szentmargitszigeti Szabadtéri színpadon. A Turul Szövetség a Szlovákiai Magyar Há. zak javára a szentmargitszigeti szabadtéri színpadon rendkívül nagyarányú díszelőadást rendez ez év június 12-én. A díszelőadás az idény legnagyobbszerü zenei eseményének ígérkezik. A hangversenyen többek között előadásra kerül Kodály Psal. mus Hungáriám és ifj. Rajter Lajos Pozsonyi majálisa elsőrangú kórusok és zenekar közreműködésével. Az est védnökéül a Turul Szövetség Jaross Andor felvidéki minisztert, a Szövetség patronusát és Esterházy János grófot, a Szlovákiai Magyar Házak mozgalmának vezetőjét kérte fel József Ferenc királyi herceg megnyitja az első vidéki házassági tanácsadó irodát Miskol con , SPORTÉ A Kassai Sport Club és a Füleki Torna Club visszalépett a Felvidéki Kupa küzdelmeitől A Felvidéki Magyar Hírlap olvasói előtt nem kelt meglepetést az a hír, hogy a Kassai SC, a volt keletszlovenszkói magyar sportéletnek egyik kimagasló egyesülete visszalépett a Felvidéki KupaJrii ^delemtől. Egyik nemrégiben közölt cikkünkben már foglalkoztunk a KSC várható állásfoglalásával és mintehgy tájékozódásunk az egyesület egyik vezető tényezőjétől eredt, ezt az álláspontot csaknem véglegesnek és megmásíthatatlannak minősítettük. Közöltük is azokat a nagy részben jogosult indokokat, amelyek a KSC-t erre a súlyos lépésre kényszerítik. Rámutattunk a KSC ama felfogására, hogy a kupa-küzdelem megszervezői több hibát követtek el az egyesületek felvétele és beosztása alkalmával és ezek legsúlyosabbika az volt, hogy messzi vidékeken fekvő aránylag kicsiny sportegyesületeket vontak össze egy küzdelembe városi gócpontok fejlett egyesületeivel. Az anyagi kudarc így előrelátható volt, anélkül, hogy a mérkőzések sportbeli értéke valamit is jelentett volna. A KSC elkedvetlenedését fokozta azután a KAC részéről beadott óvás, amely egy a zöld gyepen nehéz körülmények között kivívott döntetlen mérkőzés eredményétől kívánta megfosztani — a paragrafusok rideg szelleméhez való kapaszkodással — azt az egyesületet, amely húsz éven keresztül mint a magyar sport egyik legkiemelkedőbb képviselője szerepelt kisebbségi sporttörténetünkben. A KSC beterjesztette a kilépést bejelentő határozatát a MLSz illetékes tényezőihez és amint most a szövetség hivatalos kiadványában olvassuk, az országos egyesbíró május nyolcadikán kelt határozatával a Kassai Sport Clubnak a Felvidéki Kupa küzdelmeitől való visszalépését tudomásul is vette és az egyesület eddig lejátszott mérkőzéseit megsemmisítette. A Kassai AC-nak a Kassai SC ellen beadott óvását az egyesbíró éppen ezért tárgytalannak tekinti és a KAC-nak visz- szajuttatja az óvás díját, mivel a KSC visszalépését előzetesen tudomásul vette és lejátszott mérkőzéseit megsemmisítette. A Felvidéki Kupa északi kerületébe beosztott másik nagy csapat, a Füleki TC, amely volt kisebbségi sportéletünkben éveken át vezető szerept játszott és több Ízben nyerte meg Szlovákia magyar labdarúgóbajnokságát, a divizióban is mindig nagy sikerrel szerepelt, szintén bejelentette a kupa-küzdelemtől való visszalépését és az egyes bíró ezt is tudomásul vette. A két nagy vezető sportegyesület részvétele nélkül az északi kerület kupa-küzdelme teljesen jelentéktelenné zsugorodott. Tanulságként a központ újból leszűrheti azt az igazságot, hogy a visszatért felvidék sportkérdéseihez csak a legnagyobb hozzáértéssel és tapintattal szabad hozzányúlni. A „Felvidéki Nap“ mérkőzéseinek beosztása Tudvalevő, hogy az MLSz elrendelte, hogy május 18-át a felvidéki egyesületek fölsegélyezésére kell fordítani és éppen ezért azt a napot felvidéki nappá nyilvánítva, kötelezte a különböző egyesületeket és válogatott csapatokat, hogy a felvidéki városokban vndégszerepeljenek és csupán költségmegtérítést vegyenek csak igénybe. Az MLSz most hozza nyilvánosságra a felvidéki nap beosztását, amely a következő: Párkányi TE—Kispest FC, Érsekujvári SE—Phöbus SE, Lévai TE— Középmagyarország válogatott csapata (a Szolnoki MÁV SE játékosai nélkül), Losonci AFC—Elektromos MTE, Rozsnyói SE—Északmagyarországi válogatott csapat, Ungvári egyesületek■—Keletmagyarországi válogatott, Kassai AC—Nemzeti Bajnokság kombinált csapata, Komáromi FC—Újpest FC, Ipolyság—Délnyugatmagyarországi válogatott, Munkácsi SE— Budapesti Alszövetség válogatott csapata (BLASz). >S61 * Tizenkét nemzet nevezett a st..-móritzi játékokra. A st.-móritzi olimpiai téli játékokra eddig tíz nemzet nevezett. Újabban beérkezett Svédország és Románia nevezése is, így a bejelentették száma tizenkettőre emelkedett. — Németország előreláthatólag csak akkor küLdi ki csapatát, ha a versenyek sorába a síversenyeket is fölveszik. * A szlovák sí-szövetség jelentkezett a nemzetközi szövetségbe. Pozsonyból jelentik: A szlovák sí-szövetség felvételét kérte a nemzetközi szövetségbe. A felvételt kérő levelet el is küldötték a nemzetközi sí-szövetség elnökének Oslóba. * Tizenhét nemzet jelentkezett a céllövő világbajnoki versenyre. A június 30—július 11 között Luzerniban rendezendő céllövő világ- bajnokságra eddig 17 nemzet nevezett, még pedig: Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németalföld, Olaszország, Jugoszlávia, Monakó, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország, Magyarország és Svájc. Verseny- számok: t:trzés szerinti puskával, hadi puskával, kisebb puskával, valamint céllövő pisztollyal és önműködő pisztollyal. * Játékosigazolások. A MLSz egyesbirája a KISOK játékengedélye alapján korlátozás nélkül igazolta Havas Lászlót és Mincsik Andort az Ungvári AC részére. — Végh Bertalan UMTE játékosnak a Karcagi MOVE SE részére benyújtott átigazolási kérelmét elutasította. Nevezett csak 1939 nov. 2. után igazolható. * Döntetlen a Ferencváros—Nemzeti mérkőzés eredménye. Tudvalevő, hogy a Fradi és Nemzeti közti döntetlennel végződött mérkőzést az intéző-egyesbíró bírói tévedés miatt megsemmisítette és a mérkőzés újrajátszását rendelte el. Ez a határozat mélyen sértette a vezető Újpest érdekeit Ó9 ezért úgy a Nemzeti, mint az Újpest fellebbezést nyújtott be az egyesbírói határozat ellen. A fellebbezési bizottság úgy határozott, hogy a március 12-én lejátszott mérkőzést 3:3 arányban igazolja és a fellebbezési díjakat visszautalja. * Az Arsenal legyőzte a svéd válogatottat. Stockholmból táviratozzék: Az Arsenal labdarugó csapata 30.090 főnyi közönség előtt 4:0 (2:0) arányban legyőzte a svéd válogatottat.
