Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-13 / 109. szám

1939 MÁJUS 13, SZOMBAT •felvidéki •j^üVÄR-HnOiÄB Esterliázy «János gróf hatalmas beszédben ismertette a szlovákiai magyarság helyzetét és álláspontját Helyzetünk március óta minden tekintetben lényegesen rosszabbodott—Kisemberek felelőtlen ténykedése okozta nekünk a sok keserűséget — Az anyaország és a törzs­magyarság fellendülése kihat a mi sorsunkra is A helyzet remélhetően pár napon belül meg fog változni a kölcsönös megállapodások alapján Pozsony, május 12. A szlovákiai Egye­sült Magyar Párt országos végrehajtó- bizottsága és országos pártvezetősége pén­teken délelőtt ülést tartott, amelyen Esterházy János gróf pártelnök hosszabb beszámolót mondott. — A mostani eseményekkel, a jelenlegi és várható helyzettel akarok foglalkozni—- kezdte beszédet Esterházy elnök —, kény­telen vagyok egészen röviden érinteni mindazt, ami januári pártvezetőségi ülé­sünk óta nemzetközi téren történt és reánk kihatással van, s mindazt, ami itt a belföldön a ml sorsunk alakulását be­folyásolja. Alig négy hónap telt el azóta és ezalatt a rövid idő alatt is újra meg­változott Európa térképe. A nagyhatalmak erőviszonyaiban lényeges eltolódások állot­tak be és a minket a legközelebbről érintő duna- medencei kérdések is új alakban kez­denek kibontakozni. — Elsősorban meg kell emlékeznem ar­ról az örvendetes tényről, hogy Magyar- ország március havában visszaszerezte Kárpátalját, amivel egy rég óhajtott vá­gya teljesült a lengyel-magyar közös határ elérésével. Kárpátáljának Magyarország­hoz való csatolása gazdasági szempontból igen nagy nyereséget jelent, amüiek gyü­mölcseit a határokon túl élő testvéreim máris kezdik élvezni. Mielőtt tovább men­nék fejtegetéseimben, nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy a legnagyobb szeretettel és elismerés­sel ne emlékezzék vissza kárpátaljai magyar testvéreinkre, akik húsz éven át hű fegyvertársaink vol­tak. Ők ma már Holcky Károllyal az élü­kön élvezik becsületes harcuknak meg­érdemelt jutalmát. E' helyről kívánjuk nekik, hogy az Úristen áldása kísérje őket további működésük során. A magyarság sérelmei Esterházy János gróf ezután vázolta az elmúlt négy hónap nemzetközi eseményeit, majd így folytatta: — A már régebben kialakulóban lévő hatalmi csoportosulások egyre szorosabbra iparkodnak fűzni politikai és katonai kap­csolataikat. Nem túlzás talán, ha a mai Európa helyzetét veszélyesen hasonlónak mondjuk a világháborút megelőző hónapok állapotához, viszont azonban megnyugvás­sal kell tudomásul vennünk azt, hogy mindazok, akik ma a népek sorsát intézik, rettegve gondolnak egy újabb világháború kitörésére, amely a nyugati kultúra és civilizáció végét jelenthetné. — Mi szlovákiai magyarok — tért át ez­után a magyarság helyzetére — látszólag kis pont vagyunk ugyan az európai erők­nek ebben a nagy játékában, de azzal, hogy az újra megnagyobbodott és egyre több fontossághoz jutó magyar hazánk sorsába a mi sorsunk szervesen egybekapcsolódik, ha külső körülmények ezt időnként el is homályosítják, fontosságunk nem csökken, hanem egyre fokozódik. — A rendkívül mozgalmasságú március­ban forradalmi jelenségek között vált ön­állóvá Szlovákia. Az itteni magyarság ne­vében rögtön teljes nyíltsággal és őszinte­séggel jelentkeztem konstruktív munkára. Sajnos, a legteljesebb jóakaratunkat, úgy látszik, egyes tényezők vagy meg nem ér­tették, vagy félreértették, mert nem tu­dom magamnak máskép megmagyarázni azt, hogy helyzetünk itt március óta minden tekintetben lényegeken rosszabbodott. — Elég rámutatni arra, hogy Szlovákia önállóságának elérése óta megtiltották az Uj Hírek megjelenését, betiltották a SzMKE működését s gyűléstilalom: to­vább is tart. Ehhez még hozzájárul az is, hogy nagyfontosságú beadványaink hóna­pok óta hevernek elintézetlenül, pedig ezek tisztán szociális és kulturális kérdé­sekre vonatkoznak. Legutóbb a nyugdíjak ki nem fizetése érintette a legsúlvosab- ban a magyar családok nagy tömegét, pe­dig ezeknek csekély nyugdíjuk volt egyet­len megélhetési forrásuk. Mindezekhez já­rult az a sajnálatos tény, hogy a Hlinka-gárda tagjai igen sok eset­ben, saját szakállukra, minden jogi alapot nélkülözve, felelőtlenül elfog­ták embereinket, azokat börtönbe jut­tatták és testi fenyítésben részesítették. Az ápri­lisvégi pozsonyi események betetőzték ellenünk megindult rendszeres hajszát. az Válasz Tiso miniszterelnöknek — Ezek az utóbbi jelenségek gondolko­dóba ejtették az itteni kormányférfiakat is, mert azokat másképp eem lehet meg­magyarázni az államalakuláö kezdeti nehéz­ségeivel. Mint már említettem, mi már kezdettől fogva jelentkeztünk az államépítő munkára, mi tehát semmi körülmények között nem vagyunk tekinthetők olyan belső ellenség­nek, akik ellen akár az államhatalom appa­rátusának, akár egyéb alakulatoknak el kel­lene járniok. — Tiso miniszterelnök úr legutóbbi nyit- rai beszédében a nemzetiségeik helyzetével is foglalkozott, s ezeket, mondotta^ „Mi szlovákok, akarunk és ánnefc folytán fogunk is igazságosan együttélni más nemzetiségű állampolgárainkkal, és a legnagyobb jóaka­rattal leszünk irányukban mindaddig, amíg ők lojálisán' fogiiak viselkedési a szlo­vák állammal szembem,.” — A szlovákiai magyarság teljes egészé­ben mindig lojálisán viselkedett a szlovák állam iránt. Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy egyetlen egy országos viszonylatban lévő, de helyi viszonylatban lévő vezető vagy alantas párttagunk ellen sem, a mai napig a fennálló törvények alapján eljárás nem indult, s hogy miért nem indult, erre Orvosok reumatikus len. Idegfáj és izületi hüléses ma égi kiváldr hatás íratlan, M; ezrei ajéniiátj>.Togai köszyélf^es fájdalmak t»J, fejfáj ál, va ellen. Tegyen Kérje kifejezett t. Teljesen ártal- n gyógyszertárban P 160 Togal­egyezerű a válasz: mert nem volt rá ok. — Kénytelen vagyok leszögezni azt, hogy mi soha illojálisan nem viselkedtünk sem a szlovák állam, sem annak vezetőtényezői ellen, ellenben mostanáig süket fülekre te* láttunk, mindannyiszor, ahányszor konstruk­tív munkára jelentkeztünk. Mi, magyarok éppen a márciusi forradalmi időkben higgadt és nyugodt magatartásunkkal akartuk tanujelét adni annak, hogy örömmel vesszük tudomásul Szlovákia önállóságát és ennek határain belül reméltük elérni végre azt, hogy egyenrangú állampolgároknak ismerjenek el bennünket és ne kezeljenek bennünket úgy, mint valamikor a cseh-szlovák éra alatt. Annak, hogy bárki bárhol is öntuda­tosan vallja magát magyarnak, szlováknak, vagy németnek, nem szabad maga után vonnia azt, hogy ebből akár az egyénnek, akár a népcsoportnak bárminemű hátránya szármázhassák. A magyar-szlovák jóviszony helyreállításának feltételei — Ha itt, Szlovákia területén egy ultra- soviniszta szlovák úgy véli önálló hazájá­nak érdekeit legjobban szolgálni, hogy egy nyitrai, pozsonyi, eperjesi, vagy beszterce­bányai magyarnak a pártjelvényét lesza­kítja, vagy őt nemzeti érzésében provoká- lólag sérti, úgy ez az ultrasoviniszta szlo­vák éppúgy árt hazájának, mint ahogyan árt az a magyarországi ultrasoviniszta magyar, aki akár szóval, akár tettel igyek­szik a magyarországi szlovákok nemzeti fejlődését megakadályozni, vagy gátolni. — Mi, ittélő magyarok, tisztában va­gyunk azzal, hogy a bennünket ért üldöz­tetések nem felülről jöttek. Tehát nem volt ez a szlovák kormánynak az inten­ciója. Egyszerűen csak a kisemberek felelőtlen ténykedése okozta nekünk az utóbbi idők sok keserű­ségét. Éppúgy tisztában vagyunk azzal, hogy a magyarországi szlovákokat ért sé­relmek sohasem voltak a vezető államfér­fiaknak és vezető tényezőknek kezdeménye­zései, harem csak ugyanolyan kategó­riába tartozó kis potentátoknak felelőtlen kilengései. Mégis ezek eredményeként Ma­gyarország és Szlovákia között az utóbbi hónapokban a viszony, sajnos, nem tudott megjavulni. — Megnyugvással tudom ellenber jelen­teni, hogy a legilletékesebb magyar kor­mánykörökkel folytatott megbeszéléseim alapján biztos tudomásom van arról, hogy a magyar kormány igenis nagyon szí­vesen fog a maga részéről mindent elkövetni a magyar—szlovák jóviszony helyreállítása érdekében abban a pil­lanatban, hogyha ugyanezt a törek­vést fogja szlovák részről is látni. Nemcsak a magyar kormány, de a magyar PONKOSDI luxus autúcar tdríihki I. Ptlnttosd Kassán vagy Bankáiaredsn Indulás május 27-én reggel 8 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én Bankó- füredröl délután 4 órakor, Kassáról % 5 órakor. Elszállásolás jelentkezési sorrendben Kassán a Schalk-ház és Palace-szállóban vagy Bankón a Sportszállóban. gm A Részvételi dij P »18»— II. Pünkösd Lillafüreden a Palota Száüóüan Indulás május 26-án délután 2 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én dél­után a Palota-szállótól. Részvételi dij P Olm— Bli. Pünkösd Báesüen Indulás május 28-án reggel 7 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én 6 órakor délután a Sckwarzenberg-térről. Érvényes útlevél hiányában a budapesti kerületi rendőrkapitányságtól kiállított „Sze mélyazonossági igazolvány” elegendő. Jelentkezési határidő május 19. a Részvételi dij P 25.—■ Ili Pünkösdi kirándulás Hajduszobeszióra, Debrecenbe és a Biorfo&ágyra Indulás május 28-án reggel 7 órakor, Szolnokon tízórai a Tisza-szállóban, érkezés Hajdúszoboszlóra, elszállásolás a Gambrlnus- szállóban. Indulás Debrecenbe 29-én 7.30 órakor. Debrecenből indulás a Hortobágyra kb. 12 órakor, ebéd a csárdában, utána a ménes és a gulyák megtekintése, lovaglás, stb. Visszaérkezés Budapestre kb. 22 órakor. m A Részvételi dij P Qé,— Jelentkezés: Utazási irodánkban Bpest, Vili. Jőzsef>kt15 SÍÍSol közvélemény is teljesen tudatában van an­nak, hogy a két ország egymás mellett a legteljesebb békében és megértésben élhet mind politikailag, mind gazdaságilag és ebből mindkét országra csak előnyök szár­mazhatnak. „Ami történt az a múlté“ — Most, hogy Szlovákia külképviseletet kap Magyarországon, remélem, mindazok a zavaró körülmények el fognák tűnni és meg fognak szűnni, amelyek eddig a szük­séges jóviszony kialakulását megakadályoz­ták. Jelenthetem azt is, hogy a legilletékesebb szlovák tényezők teg­nap hivatalosan közölték velem, hogy ami történt, az a múlté, ne rekrimináljunk, hanem nézzünk a jobb jövő elé, amelynek megalapozását ők a ma­guk részéről biztosítják. — Változatlanul hangoztatom, hogy mi a szlovákokkal egy talajból nőttünk ki. Nem hatalmi, hanem természeti, gazdasági, geopolitikai és hasonló magasabb erők for­rasztottak minket magyarokat velük egy közösségbe. A magyar és a szlovák népnek a lelke feltétlenül összhangba hozható és azt összhangba is kell hozni, mert sok a közös lelki adottságunk. Ha a magyar és a szlovák egymás ellen fordul, ennek mind a kettő kárát vallja. Természetellenes és ezért eleve bukásra van kárhoztatva min* den olyan törekvés, amely meg akarja bon­tani a Kárpátok alján egymásrautaltan élő népek lelki és gazdasági közösségét. Ez vo­natkozik természetesen a magyarok és szlo­vákok viszonyára is. Pál jugoszláv kormányzóherceg, III. Viktor Emánuel király és császár elvonulnak a Termini-pályaudvaron a díszszázad előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom