Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-11 / 107. szám

10 TEEWBfln •JhriSaa-HiniflB 1939 MÁJUS 11, CSÜTÖRTÖK m Mussolini a római német könvvldállitison A nyugatfelvidéki egyesületek önálló szövetséget kívánnak A felvidéki minisztériumhoz fordultak ügyükben A Magyar Labdarúgó Szövetség kedd esti országos elnöki ülésén tudomásul vrtte a május 18-i felvidéki napnak beosztását. A nyugati alszövetségbe beosztott felvi­déki egyesületek kérvényt nyújtottak be a felvidéki minisztériumnak, melyben önálló álszövetséggé való alakulásuk engedélyezé­sét kérik. A felvidéki egyesületek beosztá­sának kérdése még függőben van. A június 8 'n eldöntésre kerülő olasz- magyar nemzetek közötti válogatott labda­rúgómérkőzés előtt Közép-Magyarország és Észak-Magyarország ifjúsági csapatai mér­kőznek. «0 Az OTT pályaépítési segélyt juttat a LAFC-nak Megindultak az ölimpiai előkészületek — Az NB szerveinek hatáskörét megnyirbálták Az Országos Testnevelési Tanács elnöki tanácsa kedden este megtartott ülésén Misángyi Ottó dr. főtitkár ismertette a Sportcsarnok építésére vonatkozó minisz­tertanácsi határozatot. Az elnöki tanác3 örömmel vette tudomásul Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszternek azt a lelkes és eredményes tevékenykedé- sét, amellyel, a Sportcsarnok kérdésének végleges megoldását és az építkezések mi előbbi megindulását szorgalmazza. Az elnöki tanács a Tornaszövetség, a Kézilabdaszövetség és a Kerékpáros Szö­vetség részére nagyobb segélyt szavazott meg az olimpiád előkészületek cé'jaira. Hozzájárultak a ír agyar válogatott Ko­sárlabda-csapat európabajnoki kiküldetésé­hez. Lehetővé tették Iglói Mihály szá­mára. hogy a finn hosszútávfutó edzőtá­borban hosszabb tanulmányt folytathas­son. Intézkednek arról, hogy az olimpiai keretbe tartozó versenyzők sportorvosi vizs­gálata mielőbb megkezdődjék. Az elnöki tanács állást foglalt a ma­gyar versenyzők egységes versenyruházata kérdésében. Kimondották, hogy a verseny­mez piros ingből és fehér nadrágból fog állni. A melegítőruha bordószínü lesz „Hungária" felírással. A sportöltöny te­kintetében végleges döntést nem hoztak, de kimondották, hogy kiváló iparművészek bevonásával rövid időn belül a felvonulá­sokban és egyéb ünnepélyes alkalmakkor használatos egységes sportöltöny tárgyá- bam is végleges javaslatot dolgoznak ki. A aportöltöny terve magyaros stílusban ké­szül el. Ralczy Imre dr., a főiskolai szakbizott­ság előadója bejelentette, hogy az idei fő­iskolai nemzetközi játékokat, az úgy ne ve­tett „főiskolai világbajnokságot” Bécsben feltétlenül megtartják. Az elnöki tanács az előkészületekre és a részvételre szolgáló anyagiakat biztosította. A folyó ügyek során az elnöki tanács jóváhagyta a magyar labdarúgók szövetsé­gének módosított alapszabályait, amelyek a Nemzeti Bajnokság szerveinek nem ad­nak olyan nagy hatáskört, mint amilyen a múltban volt. A segélykérések tárgyalása során a Lo­sonci Atlétikai és Futballklub nagyobb épí­tési segélyt kapott és számos, köztük több főiskolai egyesület részére is segélyt sza­vazott meg az elnöki tanács. * Rekordszámú nevezés a MUSz ujoncverse- nyére. A Magyar Úszó Szövetség május 14-iki újonc-versenyére a 7 újonc-számra 204, a 4 tömegstafétára pedig 21 nevezés érkezett a nevezési zárlatig. Ez a szám 80 százalék­kal nagyobb, mint az előző évben indultak száma. A verseny vasárnap este 7 órakor kerül lebonyolításra a margitszigeti Nemzeti Sportuszodában. * Megérkeztek Budapestre a jugoszláv ten- niszezők. A pénteken kezdődő magyar-jugo- szláv Dawis Cup mérkőzésen szereplő jugo­szláv tenniszezők közül Pembio csapatkapi- szláv tenniszezők közül Puncec és Mitic Dem­it ic csapatkapitány vezetésével szerdám Buda­pestre érkezett. Pallada, a jugoszláv csapat harmadik tagja, csütörtökön reggel érkezik Budapestre. A jugoszláv tenniszezők az As- toria-szállóban laknak. * Magyarország harmadik a modenai női temniszversenyem. Rómából Jelentik: A mo­denai nemzetközi női tenniszverseny utolsó napján a női párosban a német Müller, Kaeppel 6:3, 8:6 arányban győzött az olasz San Donnino, Tonelli ellen. Az egyesben a német Müller 6:1, 6:1 arányban győzött a magyar Szilvássy ellen. A magyar Somogyi 6:4, 6:4 arányban verte Kaeppelt. Felvidéki képzőművészek reprezentatív kiállítása Kassán Kassa. (Szerkesztőségünktől.) Végre jelentkeztek hát felvidéki képzőművé­szeink is! A felszabadult vidék ma­gyar festői és szobrászai olyan kiállítást rendeztek a kassai Hóhérbástyában, ami méltán felkeltheti az egész ország elis­merését, sőt csodálatát. Megint beigazoló­dott, hogy a szenvedés a legjobb trágyája a művészetnek, ha megvan az életképes­ség a művészfajzatban. Már pedig megvan. A nemzeti elnyomatás, az anyagi nélkülözés vette körül művészeinket az elmúlt húsz év alatt és íme, annyira felfejlődtek alkotó- képességben, hogy méltó, sokszor győzel­mes versenytársai voltak az uralkodó cseh nemzet művészeinek és értékes, sajátos, országos megbecsülésre méltó alkotásokkal gyarapították az egyetemes magyar művé­szetet. Megírtuk már, hogy a felvidéki magyar irodalom a temészetes technikai előnyök folytán gyorsabban érvényesülhetett az egész ország színe előtt, míg a képzőművé­szet csak sokkal későbben juthatott szó­hoz. Ég e kiállítás láttára az az érzésünk, hogy a felvidéki képzőművészet sikere or­szágos értelemben átütőb'b lesz, mint az irodalomé. Egyrészt újat hoz, egészen sa­játosat, kvalitatív nyereséget a magyar képzőművészetnek, másrészt pedig általá­nosságban nívóegyenlőséget, tehát kvanti­tatív gyarapodást. A kassai kiállítás kiválogatott anyaga Budapestre fog kerülni és az ott rende­zendő kiállítás hatása lesz a döntő ered­mény. Nehéz jósolgatni, de bizton remél­hetjük, hogy igen komoly sikert fognak aratni, sok tekintetben pedig meglepetést fognak kelteni Budapest és az ország előtt a felvidéki festők és szobrászok. Erdély elmélkedő és szemlélődő magyarjai a ma­gyar irodalomnak hoztak ajándékot, az ér­zelmesebb, látóbb, szenvedésre hajlamosabb felvidékiek a képzőművészetben róják le áldozatukat a magyar kultúrának. Eddig csak egy-két hozzáértő országos tekintély látta a kassai kiállítást: elragadtatásuk erősíti és növeli a mi meggyőződésünket. A kiállított anyag törzse és alapértéke a kassai és kassakörnyéki művészek képei­ből és szobraiból adódik. Kassa régtől fogva fészke az erős művészegyéniségek- nelk és a képzőművészek röghöz kötötteb- bek, mint az egyéb művészek, több marad belőlük a városban, mint amazokból, akik elszárnyaltak innen minden adódó alka­lommal. Az immár pompázatos és szépen elhelyezett kiállítás a tavalyi Kazinczy- kiállításban gyökerezik, amely akkor szű­kös iskolai teremben, gyér lehetőségek között — keltett nagy feltűnést, A kassai anyag azóta nemcsak a tava­lyi kiállítók igen szépműveivel szaporo­dott, hanem új, — helyesebben elszárma­zott és viszatért — kassai művészek alko­tásaival is. A Ruttkay-házaspárra gondo­lunk, akik mindketten örvendetes nyeresé­gei az immár nagyon jelentős kassai mű­vésztelepnek. Ruttkay György, aki új agi­lis elnöke is a Kazinczy Társaság művé­szeti szakosztályának, képekben és kera­mikus szobrokban mutat higgadt, öntuda­tos, biztos vonalú művészi kvalitásokat. A hangsúly bizonyára ködös hangulatú pasztellképein' van, kerámiái közül impo­nálóan erős a „Szolgalegény” című. Leg­igényesebb képe, a temperában készült „Utolsó vacsora” egyes részleteiben na­gyon érdekes, kompozíciója is meglepő, de egész hatásában nem győz meg bennün­ket. Ruttkayné Nyiry Lili meglepően tehet­séges keramikus. Erőteljes művész abból a rokonszenves fajtából, amelyik inkább kevesebbre vállalkozik, mint amennyire képes és szerény eszközökkel tud majd­nem mindig rendkívülit alkotni. Bámula­tosan kifejezők és finomak a szobrai, kü­lönösen erős a „Vágy”- című, de nem ke­vésbé érdekes a Nyújtózó”, „Pieta”, „Szent György” és nagyon szerencsés egyéni vázlat a „Szélben” című. Igen erőteljesen szerepelnek a múltévi kassai kiállítók mind. Talán a nagyidai Oravecz Imre hozta a legtöbbet tavaly óta, mig a legjellegzetesebb kassai festők, Jasszus Antal és Jakoby Gyula kiforrott művészetük bevált témáival jelentkeznek és érik el a legnagyobb hatást. Jasszus Antal művei közül mégis meg kell emlí­teni az „Uzsoki fantáziát” és a „Sálome” kompozíciót, mely utóbbi különösen erő­teljes és bizonyára sok évi keresés ered­ménye. Oravecz új képei viszont szinte kivétel nélkül új nagy eredmények, egy kifejlődött művész legjobb korának termé­kei. Különösen érdekes és egyéni a Krisz­tus kompozíció, a szekér lovakkal és igen sikerült a maga egyszerűségében mindkét önarcképe. Az utóbb említett három fes­tőhöz méltán csatlakozik a somorjai Pro- chászka István, akinek precízen kidolgo­zott expresszionista csoportkompoziciói egyéni és erős alkotások. Igen jelentős fejlődést mutatnak a kas­sai Hanák Károly festményei, aki impo­náló tehetsége révén a prágai kormány­tól is ösztöndíjat kapott és így hosszabb időt Párizsban tölthetett. A Párizsban festett képei, ha nem is mentesek iskolás hatásoktól, az egyéni kifejezőképesség finom és határozott eredmé""ei nem szólva a technikai tudás könnyed és biz­tos érvényesüléséről. A jövő az övé a kas­sai festők közül. A tavaly is szereplő kassai művészek között Feld Lajos, Garai Jenőné, Mészá- rosné Haltenberger Anna, Sipos Béla azok, akik egyenletesen reprezentálják a becsületes művészi nívót, amelyet annak­idején méltattunk, a most először szereplő kassai festők, Kieselbach Géza, Kiss Jó­zsef, Koch Ella, Zsolczer József korrekt művészi törekvésükkel képviselik az elő­kelő kassai nívót. A komáromiak közül Harmos Károly, a ■sokoldalú rutinos mester képei nyújtanak lehetőséget érdekes összehasonlításokra, míg Nagy Márton elmélyedő, szemlélődő kifejezési módja szép fejlődést igér. Tichy Kálmán kissé kalandos témái között a legegységesebb tónust a „Kofaasszo- nyok" és az „öreg timárház Rozsnyón’’ mutatják, bár úgyszólván mindegyik ké­pén érdekes részletek jelzik az igaz mű­vész kezenyomát. Megint külön fejezetet érdemel Löffler Béla, a kassai szobrász, aki a múltban is a legméltóbban és legsikeresebben kép­viselte a magyar tehetséget az elkényez­tetett cseh művészekkel szemben és nem egy pályázaton ragadta el előlük az első díjat. Uj alkotásai közül a lírai kompo­zíciók a legerőteljesebbek, viszont portréi — főleg a Parasztnapszámos — egy ki­bontakozott nagy művész biztos, egyszerű, fellebbezhetetlen alkotása. Magunk részéről mindez az első benyo­más gyors vázlata a nagyon fontos kiállí­tás első látása után. Az igazi értékelést és méltó felbecsülést a budapesti kiállítá­son várjuk a legilletékesebb magyar mű­bírálóktól. (s. i.) (*) Faust űj szereplőkkel. Az újonnan be­tanított Gounod-opera második szereposztása különösen Margaréta megszemélyesítőjével je­lentett minden várakozást meghaladó ese­ményt. Tamás Ilonka ugyanis ebben a sze­repben egyéniségének minden vonzó báját, lá­gyan olvadó, magasságában ragyogó szoprán­jának gazdag színeit maradék nélkül fejt­hette ki és a tiszta líra természetes eszközei­vel fogta meg a hallgatóságát. Alakítása oly igaz és költőien őszinte, mint dús hajkoroná­jának szőkesége. Jámbor László markáns Va­lentinja, Kéilmán Oszkár markáns Mefisztója (új szöveggel először), Szomolányi János biz­tos muzikalitása mellett kitűnt Szilvássy Margit Mártának csípős karrikaturájával s egyéni mimikájával. Rosier Endre, miként a bemutatón, most is meggyőző erővel alakí­totta a címszerepet. V. M. (*) Rendkívüli művészi és kulturális kiál­lításra készül a Műcsarnok. Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök elnöklete alatt a Képző­művészeti Társulat most tartotta idényzárő választmányi ülését. Az elnök megnyitójában kegyeletes szavakkal parentálta el Olgyay Ferenc és Vaszairy János festőművészeket és Szödy Szilárd szobrászművészt, majd üdvö­zölte Morvay Endrét, az új alpolgármestert, Hültl Dezső dr. művészelnököt a Corvin-lánc- cal történt kitüntetése és Vastagh György szobrászművészt a Royal Society of Arts tagjává történt megválasztása alkalmából. Ezután megemlékezett Liezen-Moyer Sándor festőművész és Steindl Imre építőművész születésének századik évfordulójáról, akiknek emlékére a Műcsarnok külön kiállítással fog áldozni. A tárgysorozat folyamán Paur Géza főtitkár ismertette a Műcsarnok következő kiállítási programját. Szeptember és október havában egy rendkívüli művészi és kulturális kiállításra készül a Műcsarnok. Ezt követi az őszi tárlat, amelynek általános anyagába több művész egyéni kollekciója illeszkedik majd. A december—január havában rende­zendő téli kiállítás a müvésztestületek repre­zentatív kiállítása lesz. (*) Kodály Zoltán vezényel a debreceni Kollégium hangversenyén. Debrecenből jelen­tik, hogy a református Kollégium négyszáz- éves fennállásával kapcsolatosan vasárnap, 14-én este a Nagytemplomban pompás mü- sorú egyházzenei hangversenyt tártéinak. A program középpontjában Kodály Zoltán világ­hírű „Psalmus Htiagaricus’-a áll amelyet a szerző személyes vezényletével háromszáz tagból álló ének- és zenekar fog előadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom