Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-10 / 106. szám
1939 MÁJUS 10, SZERDA 1 8 ftBffBCTi-JEl^rhh Hindenburg emlékművének ünnepélyes felavatása a Kyffhäuser-en. 50 éves katonai jubileumát ünne pelte Keresztély dán király Hatalmas részvét kísérte utolsó útjára Tóth Tihamér veszprémi püspököt Az Egyetemi-templomban kedden reggel már 8 órakor óriási tömeg gyűlt össze, hogy résztvehessen az elhúnyt veszprémi püspök temetésén. Reggel fél 9 óráig a koszorúk oly tömege borította már a ravatalt, hogy a közönség elhelyezésének biztosítására a koszorúkat a templomból a szeminárium épületének folyosójára kellett átvinni. A rengeteg koszorú között ott volt Magyarország kormányzójának, a magyar királyi kormánynak, az országgyűlés felsöházának, a veszprémi székeskáptalannak, a veszprémi egyházmegyéhez tartozó törvényhatóságoknak és városoknak, a cstalád tagjainak, valamint a nagy halott szá- ' híös tisztelőjének koszorúja, azonkívül rengeteg csokor, amelyet névtelen tisztelői helyeztek el kegyele te s megemlékezésül a ravatalon. Fél 9 után már egymásután érkeztek a temetésen résztvevő előkelőségek. A kormányt Hóman Bálint vallás- és közoktatás- ügyi miniszter képviselte. Résztvett a gyászistentiszteleten XII. Pius pápa és a Vatikán követe: Angelo Rótta dr. c. érsek, apostoli nuncius, a felsőházat Csekonics Iván gróf, a képvisiedőházat Darányi Kálmán házelnöl: képviselte. A gyászmise Móltóságos csendben vonult be 9 órakor a templomba az asszisztenciától kísérve Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás, aki rövid szentségimádás után magára öltötte a feketeszínű miseruhát és a főoltárnál megkezdte az engesztelő rekviem celebráltját. A gyászmise után megkezdődött a főpapi temetéseknél szokásos ötszörös feloldozás, amelyet sorrendben Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, Kriston Endre püspök, egri nagyprépost, Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök, Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök és utoljára Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás adott meg az elhúnyt püspöknek. Az absolutio és a Libera szertartását a papnövendékek kórusa a liturgikus gregorián énekekkel kísérte. A Libera szertartásának elvégzése után a szószékre lépett Glattfelder Gyula dr. Csanádi megyéspüspök és megkapó gyászbeszédet mondott arról a szószékről, amelyen közel négy évtizede ő is megkezdte egyházszónoki pályafutását, ahonnan Prohászka lánglelke tündökölt és amelyről Tóth Tihamér majdnem két évtizeden át hirdette a fővárosnak, az országnak és a rádión keresztül a világ magyarságának Krisztus evangéliumát. — A májusi fagy pusztítása hasonló ehhez FELVIDÉKI Magyar hírlap !■■■ '-Adóhivatal, Bp, Vili, Jóisef-krt 5. relaWto, 144-400 a derékbatört reményhez, amelyet itt gyászolunk — kezdette el beszédét a püspök és rámutatott a gyászbeszéd további során, hogy Tóth Tihamér egyike volt azoknak, akik legjobban megismertették a világgal a magyarság értékeit, hiszen minden nemzet fiai jóformán olvasták könyveit, amelyekben az egész világ számára közvetítette a magyar keresztény gondolatot, amelyre büszkék vagyunk: az ideális lelkiséget. Glattfelder Gyula Csanádi püspök gyászbeszéde után a koszorúkat három koszorús- kocsira tették, az elhúnyt püspök koporsóját pedig volt kispapjai a vállukon vitték a templom bejárata előtt álló díszes gyászkocsira. A temetőben Ezután megindult a menet. Elől díszruhás lovasrendőrök haladtak, utánuk következett a három koszoruskocsi, a holttestet vivő halottaskocsi és a gépkocsik beláthatatlan sora követte és zárta be a menetet, amely a Pázmány Péter-tér sarkán befordult az Egyetem-utcába, végighaladt a Ferenciels-terén, a Kossuth Lajos-utcán, a Rákóczi-úton, a Baross-téren és a Fiumei-úton a Kerepesi-temetőbe. A gyászmenet, amelynek elvonulása teljes félóráig tartott, rendkívül impozáns méretű -volt. A temetőbe érve, a főváros által felajánlott díszsírhely körül helyezkedett el az óriási gyászoló tömeg és megkezdődött a tulajdonképpeni temetési szertartás. A sírhoz érve a koporsót leemelték a gyászkocsiról és a sír szélére helyezték. A kispa- pok gyászkórusának ajkán felhangzott az „In paradisum deducant te angeli” kezdetű gyászének, amely után Kriston Endre püspök újból beszentelte a koporsót. Simon György prelátus-kanonok, a megárvult veszprémi egyházmegye káptalani helynöke búcsúzott ezután az egyházmegye papsága és hívei nevében Tóth Tihamér püspöktől. Majd Kecskés Pál, a Pázmány Péter Tudományegyetem hit- tudományi karának dékánja adott kifejezést annak a nagy fájdalomnak, amely az egyetemet és közelebbről a hittudományi kart érte. Végezetül Pataky Arnold prelátus, a Szent István Akadémia osztályelnöke búcsúzott Tóth Tihamértől a Szent István Akadémia nevében. A kispapok gyászéneke közben eresztették le ezután a koporsót a sírba, amelyre rák^|-ült az egyszerű fakereszt ezzel a felírással: „Itt nyugszik dr. Tóth Tihamér. Élt 50 évet. Meghalt 1939. május 5. Béke hamvaira.” A sírdombot hamarosan elborította a koszorúk hatalmas tömege és az a rengeteg virág, amelyet Tóth Tihamér tisztelői, lelki gyermekei vittek oda. Még folyt a temetési szertartás, amikor a rádióban déli 12 óra 10 perckor P. Bangha Béla emlékezett meg az elhunyt Tóth Tihamér püspökről, aki elsőnek ismerte fel a rá dió fontosságát a lelkipásztorkodás terén. Tizenhat vándorbölcső elindul útjára... Segítséget visz ifjú anyáknak, akiknek nem telik bölcsőre Szekszárd, május 9. A Zöldkereszt családvédelmi szervezetéinek kezdeményezésére a tolnamegyei Bátaszéken iskolák, egyesületek és magánosok 16 gyönyörűen felszerelt ván- dorbölcsőt ajándékoztak családvédelmi célokra. A bölcsöket magyarruhás lányok, fiúk és cserkészapródok szállították a bátaszéki templomba, ahol a nagymise után Hauser Imre plébános megáldotta azokat. A mise után tartott üryi épségén vitéz Szenfclőrinczy Géza községi orvos ismertette a kormányzónak azt a beszédét, gjnely a család-védelmi munkát megindította. Pekló Józsefné, a Zöldkereszt bátaszéki szervezetének vezetője, a helyi mozgalom támogatóinak mondott köszönetét. Lovas István polgáriiskolai igazgató a Főméltó- ságu Asszony családmenitő munkásságát ismertette. A bátaszéki Zöldkereszt egész télen át buzgón és eredményesen működött, segített az Ínségeseken, mostani akciójával, a vándorbölcső elkészítésével pedig azokon az ifjú anyákon akar segíteni, akiknek nagy gondot okoz a kelengye és bölcső beszerzése is. A jó bornak is kell cégér Újabb propaganda-akcií indul a borfogyasztás emelésére Az Országos Borprcrpaganda Bizottság, amely már az elmúlt évben is eredményes működést fejtett ki a borfogyasztás emelése érdekében, idén korábban kezdi meg propaganda működését. Az egész ország területén művészi plakátokat hoznak forgalomba, amelyek a szőlő- és borvidékeket fogják ismertetni. Az országba érkező idegenek között a legfinomabb borral töltött kis mintapalackokat fognak ajándékként osztogatni. Budapest egyik forgalmas helyén állandó borkiállítási csarnokot szándékoznak nyitni. A Margitszigeten borászati előadást éa borünnepet rendeznek a Nemzetközi Mező-- gazdasági és Ipari Kongresszus tartama alatt. A gyümölcs- és bortermő vidékek pályaudvarain megszervezik az állandó borárusítást. Tervbevették a fővárosban szőlészeti és borászati kirakatverseny rendezését. Kecskeméten június 18 és 20-án országos borászati kongresszust rendeznek borkiállítással kapcsolatban. A balaton- melletti nyaralóhelyeken szőlőkúrákra rendezkednek be. ex»«« Több, miit egymillió látogatója volt a Budapesti Nemzetközi Vásárnak Tizenegynapos nyitvatartás után, május i 8-án, hétfőn este bezárultak az 1939. 'vi I Budapesti Nemzetközi Vásár kapui. Az 1939. I évi vásár lendülete, az abban kifejezésre jutó bizakodás a magyar jövő iránt és az ott kialakult forgalom messze felülmúlta az eddig megrendezett legnagyobbsikerű Budapesti Nemzetközi Vásárok eredményeit is. A Felvidék és a Kárpátalja visszatérése, a megnövekedett magyar fogyasztópiacok, a megszaporodó termelőnépesség, valamint az ismét hozzánk tartozó természeti kincsek és gazdasági erőforrások idézték elő ezt a szembetűnő örvendetes változást. A vásárnak 11 napos tartama alatt közel egymillió látogatója volt. A vásári igazolvánnyal érkezett belföldiek száma 85 százalékkal volt nagyobb az előző évi hasonló belföldi érkezéseknél. Ez évben a vásárra 90.720 utas érkezett belföldi vásárigazolvánnyal. Több mint 10.000-re megy az autóval és a vásárigazolvány nélkül érkezettek száma, úgy, hogy a belföldi vidéki látogatók száma meghaladja a 100.000-et. A külföldi érkezésekben az elmúlt évvel szemben 25 százalékos csökkenés mutatkozik. Az 1939. évi vásár utasforgalma 80 százalékkal haladta meg az 1938. évit. A vásárnak külföldről mind az öt világrészből és 33 államból voltai: látogatói. A legtöbben érkeztek Romániából, azután Szlovákiából, Jugoszláviából, Németországból és Olaszországból. Nagyobb csoportok érkeztek még Bulgáriából, Lengyelországból, Törökországból és Svájcból is. A vásár üzleti forgalmát, főképpen azok a konjunkturális adottságok jellemzik, amelyek a kormány által elrendelt nagy közmunkáknak, az ország területi növekedésének és gazdasági megerősödésének köszönhetők.
