Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-10 / 106. szám
B39 MÁJUS 10, SZERDA rniDBl • JÍÁéVSRHnfflffi 5 „felvidéki. saeiletM." Most néhány ssó magunkról. Bizalmasan és zárt körben. A szó a sokat hangoztatott felvidéki szellemről essék. Ezt a szellemet hónapok óta ismergetjük és ismertetjük, meghány- juk-vetjük, ennek jegyében dolgozunk s ezzel jelentkeztünk új ország építésre. E szellem sokaknak tetszik, sokaknak nem tatszik. De e szellemnek vannak okos kihasználói, kiaknázol is. E szellembe tudniillik sokkal többen kapaszkodnak bele, mint ahányan tulajdonképpen értenék, mint ahányan következetesen ragaszkodnának hozzá, mint ahánynak számára ez a szellem pozitív munkát, elkötelezettséget, ha kell, fanatizmust is jelent. Mert most már úgy van, hogy akibe ellenzéki szellem szorult s nem tud pozitív munkát végezni, aki soha, semmiféle kisebbségi munkában nem vett részt, aki csak a kerítések mögül dünnyögött: hangoztatja ezt a szellemet s kardot ránt mellette az is, — elégedetlenségében, — aki nem a szellemet akarja diadalra juttatni, hanem csupán egyéni sérelmeket érez, „Felvidéki szellem!” — hangoztatják sokan, akik e szellemben semmi mást nem látnak, csak a gáncsoskodás lehetőségét, egyéni bajaik orvoslási módját, akik a szellem megnyilvánulásainak csak külsőségét ismerik, ügy tapadnak sokan e szellemhez, mint ahogyan a tengeri hajó oldalához tapadnak a kagylók s a tengeri növények. 8 néha a kagyló, vagy a tengeri szakállas növény azt hiszi, hogy ő a hajó, ő az aktív mozgás, őérte van a hajó minden szilárd bordázata, — holott illene néha tudni azt, hogy csak a tenger csapkodó hullámaitól való félelmében kapaszkodik a biztonságot ígérő hajófenékhez. A felvidéki szellem kialakítói tudják, hogyan kell kormányozni a hajót, ismerik e szellem elméleti s gyakorlati vonatkozásait, ismerik kapcsolatait más hajókkal s tisztában vannak a mélyreható kérdésekkel is. A sok tapadó azonban csak a külsőségeket mormolja, minden megnyilvánulásnál helyesel, ha borsot lehet törni valaki orra alá, ha a munkátlanságot, vagy a céltalanságot ügyes mezbe akarja bujtatni, akkor felvidéki szellemet kiabál s néha ott is kellemetlenkedik, elégedetlenkedik, ahol a nyugodt tárgyaló módszer jobban használna, vagy ahol valóban az ország építéséről van szó. Ezek, a sodródók nem ismerik a lényeget s ha erősebb viharzás jön, könnyen átsodródnalc más hajófenékhez. szorosan odatapadnak, sőt, azt a természetrajzi csodát is megteszik, hogy ide-odalengenek két hajó oldala között s mindig kiválasztják, melyik hajó ígér szebb s boldogabb kikötőt. Akkor cáfolnak rá a „szellemre”, amikor akarják, akkor hagyják ott előbbi elveiket, amikor nekik kényelmesebb a amikor jobban tetszik, s még hozzá olyan ügyeskedéssel, hogy szemforgatva akkor is a szellemet emlegetik, amikor már megtagadták. De nem is éltek kisebbségi életet, legalább is nem harcos és nem öntudatos formában. Voltak gesztusaik a csehszlovákok felé is, s ha esetleg gesztusaik nem, akkor is meghúzódtak csendesen évekig s most hirtelen'szeretnék fényesíteni e szellemet ők is, mert most szabad! ők helyeselnek legjobban a, szellem megnyilvánulásainál, •— ha az személyek ellen s önérdekek mellett szól, — de következetlenségükben mindent ' felejtenek a legközelebbi napon s míg bűvösen tilinkózzák a szellemet, addig már gyakorlatban homlokegyenest mást csinálnák. Magatartásuk az örök zúgolódás, az örök elégedetlenség, a lárpurlár ellenzékieskedés. De ők maguk sem tudnak róla. Meg vannak győződve, -— s mennyien! — hogy ók a szellem örök képviselői, hogy nekik van igazuk, hogy mindig is nekik volt igazuk, s végeredményben maguk sem tudják, mit akarnak. És ez a legnagyobb baj. Mert ez a felvidéki szellem pozitív építő munkára hivatott, kialakítói, magyarázói, gyakorlati kivitelének követelői tudják, mit akarnak. Igaz, nagy, egészséges, gazdag, boldog Magyarországot. A jól sodródók pedig Magyarország helyett rendszerint önmagukat s kicsiny sorsukat, sorsuk hullámzását látják a tenger végtelen tükrében. S úgy tükröznek, ahogyan pillanatnyilag derül, vagy borul, ahogy dagály, vagy apály van. (SZ. V.) FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp, VITI, Józeef-kTt 5. 144-400 Telefonszám: Horthy Miklós és Hitler táviratai a magyar-német társaság megalakulása alkalmából A magyar-német társaság megalakulása alkalmából, mint emlékezetes, a társaság elnöke, Darányi Kálmán m. kir. titkos tanácsos táviratban üdvözölte vitéz nagybányai Horthy Miklós Öfőméltóságát, Magyarország kormányzóját, Hitler Adolfot, a Németbirodalom vezérét és kancellárát, továbbá a magyar és a német közélet több vezető személyiségét. Horthy Miklós kormányzótól a mai pon a következő választávirat érkezett: ^ — Darányi nak, Budapest. Kálmán őnagyméltóságáA baráti német nemzettel fennálló kölcsönös kulturális kapcsolatok ápolásának és továbbfejlesztésének célját szolgáló magyar-német társaság alakuló üléséről küldött üdvözléséért őszinte köszönetemet fejezem ki és biztosítom a Társaságot, hogy közérdekű kulturális munkáját mindenkor nagy érdeklődéssel fogom kísérni. Horthy. Táviratot kapott Darányi Kálmán, az újonnan alakult magyar-német társaság elnöke Hitler Adolf vezér és kancellártól is, aki táviratában a következőket írja: — Köszönöm Excellenciádnak a számomra örvendetes hírt a magyar-német társaság megalakulásáról, amely társaság, nak az országaink között fennálló barátság széliemében a legszívélyesebb üdvözlettel eredményes munkát kívánok. Hitler Adolf. Ugyancsak táviratot intézett Darányi Kálmán dr.-hoz Csáky István gróf m. kir. külügyminiszter,, Rust német nevelésügyi miniszter, Gleise von Horstenen államminiszter, valamint Siebert bajor miniszter- elnök, utóbbi mint a német akadémia elnöke is. Valamennyien legmelegebben üdvözölték a magyar-német társaságot, kifejezve baráti készségüket a vele való együtt, működésre. Fényes díszfelvonulás Rómában a „hadsereg napján“ Róma, május 9. A császárság megalapításának harmadik évfordulóját hazafias lelkesedéssel ünnepelte meg Róma a nemzet hadi dicsőségének és erejének szentelt ,/hadsereg napjá”-val. Az ünnepségek legfényesebb látványossága a nagyszabású katonai felvonulás, amelyet végignézett a király és császár, a királyné és császárné, a Duce, Brauchitsch tábornok német had- seregfőparancsnok, Garcia Escamez tábornok, a spanyol katonai küldöttség vezetője, a kormány valamennyi tagja, a diplomáciai testület és a lakosság hatalmas tömege. A felvonulás előtt megható szertartás játszódott le a királyi emelvényen, ahol a király és császár tizenhat aranyérmet adott át a Spanyolországban elesett légionáriusok hozzátartozóinak. Azután több más spanyol földön elesett légionárius rokonai kaptak ezüst érmet. A felvonuló csapatok élén háromszínű zászlók erdeje alatt az aranyéremmel kitüntetett ezredek haladtak, utánuk a spanyolországi légionáriusok Bastico, Ber- gonzoU és Gambara tábornokok vezetésével. Az olasz lictori ifjúság osztagai után az álbán királyi testőr-zászlóalj következett festői nemzeti viseletben. Azután a hadsereg különböző alakulatai vonultak el római díszlépésben a király emelvény előtt. A szemlén a tömeg viharos lelkesedése közben 1200 tiszt, 20.000 altiszt és közlegény, 2300 15-, 1000 gépkocsi és jármű, 700 gépfegyver, 300 ágyú és 300 harcikocsi vonult fel. Tirana, május 9. Huszonegy ágyúlövés jelezte ma délelőtt a „hadsereg napjá”- nak és a császárság harmadik évfordulójának ünnepét. Albánia minden köz- és magánépületén olasz és albán zászlók legenek. Tirana felett olasz repülőgépek keringenek és lelkes bámulatot váltanak ki a lakosságból. O0 R eményl-Schneller pénzügyminiszter cikke egy angol lapban Magyarország gazdaságfejlesztési tervéről London, május 9. A Financial Times pénzintézeti melléklete közli Reményi- Schneller Lajos dr. pénzügyminiszter cikkét Magyarország új gazdaságfejlesztési tervéről. A cikk kifejti, hogy az 1938. év mérföldkő volt Magyarorszag pénzügyi történetében. A költségvetési egyensúlyt sikerült helyreállítr.ni. Az 1936/37. pénzügyi év 8.1 millió pengő többlettel zárult, a kölcsönök hozadékát nem számítva. Ezzel megnyílt az út az állami szükségletek alaposabb kielégítése előtt. Elsősorban elkerülhetetlennek látszott az adózás mérsékelt csökkentése. Híásik sürgős szükséglet volt célja a véderő és légihaderö fejlesztése, gazdasági és társadalmi érdekek előmozdítása, utak és hidak építése, a vasúti, hajózási és postaforgalom és a mezőgazdaság fejlesztése. E program keresztülvitelére a kormány 600 millió pengőt vagyonadó, 400 millió pengőt kölcsönök útján szándékozik előteremteni, E kölcsön- és hitelműveletek előkészítése a belsői pénz- és tőkepiac megerősítését követeli és ez volt az elmúlt év pénzügyi poIitikájánaTc főcélja. 1938-ban az ország hitelszervezetére két súlyos teherpróba is hárult. E terhelés ellenére az erélyesebb mezőgazdasági politika követése, beleértve a gazdaadósoki védelmét, a földreform kérdéseinek gyorsabb megoldása^, öntözőművek építését, a gabonatermés- felesleg értékesítésének megszervezését, a mezőgazdasági munkások aggkori biztosításának támogatását stb. Az Ötéves program a hitelszervezet elég erős volt ahhoz, hogy kielégítse az összes hitelképes kölcsönzők igényeit. Ez jórészt a Nemzeti Bank eljárásának tulajdonítható, mely a vele szemben támasztott fokozott igények ellenére megnövelte aranytartalékát. A bankjegyforgalom növekedése részben annak tulajdonítható, hogy A Légoltalmi Uga ingyen gázálarc akc ó-i jónak bélyege a magyar területek visszatérése következtében 76.9 millió pengő értékű cseh szlovák bankjegyet kellett magyar pénzre beváltani. A bankjegyforgalom növelése nem akadályozta a> 25 százalékos aranyfedezeti fenntartását és nem okozott áremelkedést. Eddig 19.000 cseh munkanélküli kapott állást Németországban Prága, május 9. Eddig 19.000 cseh munkanélküli kapott Németországban alkalmazást. Ezek a cseh munkások már évek óta munkanélkül voltak. A cseh munkanélküliség ezzel még nem szűnt meg. Csupán a prágai munkahivatalban ötvenezer cseh munkanélküli jelentkezett, hogy Németor~ szágban vállaljon munkát. Valamennyiüket azonban nem lehet egyszerre alkalmazáshoz juttatni. Rövidesen azonban 32.000 cseh munkást visznek ki Németországba. Tuzson János kormányzói kihallgatáson Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyar- ország kormányzója kihallgatáson fogadta Tuzson János dr. egyetemi tanárt, az Alföldön végzett gazdasági, növényföldrajzi és növénytermelési tanulmányai tárgyában. A kihallgatáson szóbakerültek a homokpusztákon és szikeseken végzett erdőtelepítési és mező- gazdasági növénytermelési kisérletek eredményei, a Duna-Tisza közén végzett lecsapolá- sok következményei és a Tiszamentén készülő öntözési tervek növénytermelési problémái. Az utóbbi 20—25 évben az alföldi növénytermelés nagyot fejlődött. Tuzson János dr. nagyjelentőségű eredményekről számolt be, amelyeket a vallásalapítványi uradalmakon, a szegedi, kecskeméti és ceglédi uradalmakon, a kormányzó kenderesi birtokán és a földmí- velésügyi minisztérium homoki és sziki kísérleti telepein értek el. A mezőgazdasági kultúra bámulatosan fejlődik és a mindjobban kibontakozó úthálózat hatására az Alföld eddig parlagon heverő pusztaságai kultúrterü- 1 etekké alakulnak át. A gondosan ápolt kultúrák mellett azonban még mindig vannak homokos és szikes területek, sőt műveletlen részek is, amelyeknek megjavítása a jövő feladata. A kormányzó mint gazda is nagy megértéssel viseli szívén a magyar Alföld sorsát és a legnagyobb érdeklődéssel kiséri figj mel az erre vonatkozó munkákat. , (Jetiin j^hsfzni illata ij^zületne. Használja, * mert űnnek is segíti Ideje ak. A D Iználják. lata után az
