Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

1939 MÁJUS 2, KEDD fESBOCKl ii A Felvidéket három vidéki alelnök képviseli az OMKE-ben ' ;Budapest, május X. Vasárnap tartotta S5. évi rendes közgyűlését az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Sesztina- Nagybákay Jenő elnök vezetésével. Az ország kereskedelme mintegy 1000 kül­döttel képviseltette magát a közgyűlésen. Nagyszámban jöttek el a főváros és kör­nyékének kereskedői, valamint a vidéki kiküldöttek is, akiknek soraiban ott láttuk Kassa, Léva, Érsekújvár, Dunaszerdahely, Rozsnyó, Losonc, Munkács éa Umgvár ke­reskedőit. Sesztina-Nagybákay Jenő elnöki meg­nyitójában üdvözölte a visszacsatolt or­szágrészeknek az OMKE közgyűlésén húsz év óta először megjelent kereskedőit, hangsúlyozva azt, hogy a visszatérő ke­reskedőtársakat az anyaország ne csak a szeretet külső jeleivel fogadja, hanem kárpótolja őket a húszévi szenvedésekért és istápolja jogos törekvéseiket. Beszélt ezután az elnök a második zsidótörvény várható közgazdasági kihatásairól. In­dítványára Gratz Gusztáv volt külügy­minisztert, Légrády Ottó főszerkesztőt, Jüppinger Károlyt és Conlegner, Károlyt, az érsekujvári kereskedelem kiváló repre­zentánsát az OMKE tiszteletbeli tagjaivá választották. Ezután Gratz Gusztáv ny. külügyminiszter arról beszélt, hogy Ma­gyarország felvirágzását a múltban annak köszönhette, hogy a gazdasági életben mindenki, aki becsülettel dolgozni akart, szabadon érvényesülhetett. Morvay Ist­ván felsőházi tag a kereskedelem múltját méltatta. Vitéz Gyulay Tibor optimizmust hirdető beszéde után (Magyar Bertalan szólalt fel. Balkányi Kálmán dr. ügyve­zető igazgató terjesztette a közgyűlés elé beszámoló jelentését. A tisztújítás során Horváth István titkár előterjesztésére megválasztották három évre az elnöksé­get. Elnök Sesztina-Nagybákay Jenő. A vidéki elnökök közé a felvidékről Kern Oszkár (Léva), Néder János (Érsekúj­vár) és Öhlschläger Lajos (Kassa) került be. Választottak még húsztagú elnöki ta­nácsot és kiegészítették a választmányt. Huszár Lajos a zárszámadást és a pénz­ügyi előirányzatot terjesztette elő, ame­lyet a közgyűlés egyhangúlag megszava­zott. A közgyűlést társasebéd követte. Rendelet a postatakarék­pénztári csekkszámlán jóvá­írandó összegeknek csekk- befizetésként való elszámolásáról Budapest, május í. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletet adott lei po&tatakaréfcpénztári csekkszámlán jóvá­írandó utánvételi és megbízási összegek­nek csekkbefizetésként való elszámolásá- nől. A rendelet értelmében ezévi május 1-től kezdve a belföldi forgalomban mind­azok a feladók, akik az utánvételi, vagy a megbízási összeget a m. kir. postataka­rékpénztárnál vezetett csekkszámla javára kívánják átutaltatni, tartoznak az ilyen rendelkezéssel postára adott utánvételes küldeményhez, postai megbízáshoz után­véten lap helyett, illetve annak pótlásaid az átutalás céljára befizetési lapot csatolni. Ebben az esetben az utánvételes szál- Któlevél, illetve a megbízási lap mellől az utvánvételi lapot le kell választani. Ezek­hez a küldeményekhez általában a csekk- számlatulajdonos nevét és a csekkszámla számát feltüntető befizetési lapot kell csa­tolni. Kivételesen bianco befizetési lap is csatolható. Ebben az esetben azonban a be­fizetési lap erre a célra szolgáló részein, a csekkszámlatulajdonos nevét és a csekk­számla számát kézírással kell feltüntetni. Az utánvételes küldeményekhez (utánvéte­les szállítólevélhez, szállítójegyzékhez), va­lamint a megbízási laphoz a befizetési la­pot az arról leválasztandó elismervényrész nélkül kétrétre összehajtva kapoccsal, vagy egyéb módon kell tartósan hozzáerősíteni. A jegyzékes megbízásoknál a befizetési la­pot az eíismervényrésszel együtt az eddigi módon kell a megbízást tartalmazó aján­lott küldeménybe a megbízási jegyzék mel­lékleteként elhelyezni. Az utánvételes kül­deményhez csatolt befizetési lapot a fel­adónak az utánvételi összegről kell kiállí­tani; eznkívül az „Értesítőlap” hátlapján fel kell tüntetni a küldemény ragszámát és rendeltetési helyét. A postai megbízások­hoz (jegyzékes megbízás, megbízási lap) a befizetési lapot az összeg kitöltése nél­kül kell csatolni. Mind az utánvételes küldeményekhez, mind a megbízásokhoz csatolt befizetési lap „Értesítő lap” részének előoldalán fe­lül, a feladó saját könyvelésére vonatkozó feljegyzéseket írhat. (—) Szilárd a borpiac. Az elmúlt héten a borpiacon kétségtelenül általánosnak mondható szilárdulás jelei mutatkoztak. Az árak minde­nütt emelkedtek és magasabb árakon jöttek létre a kötések. Az a körülmény, hogy kész­letek alig vannak, a jelentkező kereslet ese­tén a megfelelő szilárdul ást eredményezi. A fagyra vonatkozólag, mint az egyes jelentések­ből is kitűnik, olyan híreink vannak, hogy bi- feonyos helyeken elég lényeges volt a kárté­tel. Jelentékenyen emelkedni fog a magyar-lengyel . árucsereforgalom Varsó, május 1. A gazdasági és turiszti­kai kérdések rendezéséire megindult ma­gyar-lengyel tárgyalások Varsóban egyez­mény aláírásával értek véget. Az uj meg­egyezés, amely Julius elsején lép életbe, 1939 julius elsejétől 1940 junius 30-áig állapítja meg azokat az alapokat, amelye­ken a két ország kereskedelmi cserefor­galma a legutóbbi terület-változások figye­lembevételével fel fog épülni. Az egyezmény számol az árucsere jelentékeny megnöveke­désével. (—) Külföldi nemzetközi vásáron. Poznan­ból jelentik: Sokolowski helyettes iparügyi miniszter vasárnap megnyitotta a 19. poznani nemzetközi vásárt. A vásáron résztvevő 20 állam közül Franciaország, Németország, Olaszország, Magyarország és Angol-India hi­vatalosan képviseltette magát. Kiállításra ke­rültek a sziléziai és tescheni vidékek termel- vényei, valamint a középlengyelországi nehéz­iparvidék új iparágainak árumintái. So­kolowski helyettes iparügyi miniszter meg­nyitó beszédében kiemelte, hogy a nem­zetközi válság nem akadályozta meg a len­gyel gazdasági élet fellendülését. — Belgrád­iról jelentik: Szombaton nyitották meg ünne­pélyesen a király képviselője, a kereskedelem­ügyi és ipari miniszter, valamint nagyszámú előkelőség jelenlétében az évről-évre nagyobb sikert felmutató XXXII. zágrábi nemzetközi vásárt. (—) Vigyázat a készletbejelentésre! A Külkereskedelmi Hivatal felhívja az érde­keltek figyelmét a Budapesti Közlöny ja­nuár 27-i számában megjelent 990—1939. M. E. számú rendeletre, amelynek értelmé­ben a rendeletben foglalt cikkek, amennyi­ben a bejelentési kötelezettségek alá eső legkisebb mennyiséget elérik, vagy megha­ladják folyó hó 7-ig a Külkereskedelmi Hi­vatalnál feltétlenül bejelentendők. Az el­késve beadott készletbejelentéseket a Hiva­tal nem igazolja, hanem a Minisztérium a rendelet 7. szakasza értelmében fog az il­lető cég ellen eljárni. E hónapban csakis a rendeletben csillaggal megjelölt cikkek jelentendők. (—) Kedvezményes árú ipari-sót leket igé­nyelni. Az ipari célokra alkalmas tisztátalan ipar-só jövedéki alapára méfcermázsánkint 10.40 P, budapesti raktár, mérlegen átvéve zsákok nélkül. Olyan ipari célra, melyre a tisz­tátalan iparsó nem felel meg, kiutalható tiszta iparsó métermázsánkint 18.40 P jövedéki árért. Az érdeklődők forduljanak a Sóelosztó Bizott­sághoz Budapest, V„ Vilmos esászár-út 32, Örvendetesen emelkedik bányatermelésünk Budapest, május 1. Az iparügyi miniszté­rium bányászati osztálya most tette közzé az év első negyedének bányászati és kohászati adatait, melyekből kitűnik, hogy a termelés úgyszólván az egész vonalon örvendetes módon emelkedik. A folyó év első negyedében Ma­gyarország arany, ezüst, réz és élőmére bá­nyái 186.793 métermázsa zuzóércet termeltek, ami 4417 métermázsával haladja meg a ta­valyi hasonló időszak termelését. Az antimon- ércbányák zuzóére termelése 11.050 métermázsa volt, ami teljes mennyiségében többletnek felel meg a tavalyi adatokkal szemben, miután ta­valy ezen a téren nem volt termelés. Vasérc­bányáink 1.604.460 métermázsa nyersércet ter­meltek, 854.763 métermázsával többet, mint tavaly. Nyersvastermelésünk 1,018,208 méter­mázsát tett ki, 104.600 métermázsával többet, mint tavaly. A termelés jelentősarányu növe­kedése lehetővé tette a vasércbehozatal csök­kentését, úgy, hogy a folyóév első negyedében csak 848.96Q métermázsa vasércet hoztunk be, 342.198 métermázsával kevesebbet, mint tan valy ilyenkor. Viszont kivitelünk 16.800 métermázsát tetfl ki, 4350 métermázsával többet, mint tavaly* Nyersvasbehozatalunk 36.676 métermázsa volt, ami a tavalyi mennyiségnek felel meg. Az év! első negyedében 353.771 métermázsa bauxií került ki bányáinkból, 27.739 métermázsával kevesebb, mint tavaly, ezzel szemben az eb* adás meghaladta a 745.000 métermázsát, ami 655.000 métermázsával több a tavaly értéke* sített bauxitmennyiségnél. MangánércbányámE nyersérctermelése 163.460 métermázsat tett ki. Óriási módon emelkedett földgázbermele- síink, ami 8,087.735 köbméter volt egy nö* gyedév alatt, 7,239.052 köbméterrel több mint tavaly. Felhasználásra azonban csak ?.3 mil- lió köméter földgáz került, de ez is 2.5 millió köbméterrel haladja meg a tavalyi fogyass* tást. Ásványolajtermelésünk 223.376 méter* mázsa volt, 171.401 métermázsával több mist tavaly. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: ÜZLETTELEN Az értéktőzsde részvénypiacán nyitáskor a hangulat barátságos volt, később azonban az üriettelenség miatt és a kínálat folytán az árfolyamok enyhén lemorzsolódtak. Zárlatkor a tőzsde üzlettelen volt. Bauxit 3.25, Izzó 1.75, Kőszén, Rima 1—1, Tröszt 0.75, Fegy ver, Nasici 0.50, Salgó 0.30, Ganz 0.20 pen gővel gyengült, Magyar cukor 0.75, Délcukor, Georgia 0.50 pengővel javult. A szilárd kamatozású értékek piaca üzlettelen volt. Záróárfolyam<>k: Nemzeti Bank 152.5, Első Bp. malom 5.6, Hungária-malom 17.—, Bauxit 167.—, Beoesini 9.25, Borsodi szén 6.5, Cementia 89.—, Kohó 15.5, Magnezit 110.—, Aszfalt 5.25, Kőszén 272.—, Nagy- bátonyi 40.5, Salgó 26.7, Urikámyi 33.7, Fegy­ver 27.25, Ganz 13.1, Láng 26—, Győri vá­gón 18.—, Metallochemia 50.—, Rima 61.75, Guttmann 6.5, Ofa 10.5, Nasici 73.5, Le­vante 0.3, Nova 11.7, Tröszt 48.—, Délcukor 72.5, Magyar cukor 70.75, Georgia 17.—, Izzó 84.5, Gschwindt 705.—, Polgári sör 91.—, Gyapjúmosó 2.9, Goldberger 32.—, Magyar kender 7.75, Pamutipar 19.5, Szegedi kender 37.—> Klotild 16.—, Papír 235.—, Gumi 44.5,_ Vasúti forg. 13.5, Telefon 7.8. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1910. évi főv. 4% 174.—, 1911. évi főv. 4% 15.—, 1914. évi főv. 4.5% 292.—, 1927. évi főv. 6% 81.—. A MAGYAR NEMZETT BANK ÁRFOLYAMAI Valuták; Angol font 16.—16.20, Belga 58.— 58.60, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30 —72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.80— 344.80, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 182A0—184.10, lengyel zloty 60—61.40, leu 2-60—3-45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 liras bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.60 —77.50, svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 182.50— 184.10, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.16— 58.60, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005-—16.155, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.20 —344.80, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm ,82.50—83.20, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.825—77.525, Isztanbul 268—271. BUDAPESTI GABONATŐZSDE ÜZLETTELEN A gabonatőzsde készárupiacán a búza, a rozs, az árpa és a zab névleges jegyzése nem változott. A jobbminőségű búzában meglehe­tős élénk érdeklődés tapasztalható. A kuko­ricaforgalom 450 q-t tett ki, tíz fillérrel gyengébb áron. A határidőspiacon a májusi tengeri 12, a júliusi 21, az augusztusi 33 fü­lénél, a júniusi rozs pedig 11 fillérrel gyen­gült. Rozs: májusra 14.50; júniusra 14.78, 14.82, 14.72, zárlat 14.74—14.76. Kukorica: májusra 17.10, 17.08; júliusra 17.55, 17.67, zárlat 17.58—17.60; augusztusra 1T.95, 17.82. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza; tisza- vidéki 77 kg-os 20.35—20.75, 78 kg-os 20.55 —20.95, 79 kg-os 20.75—21.15, 80 kg-os 20.85 —21.25, fejérmegyei 77 kg-os 20.40—20.75, 78 kg-os 20.60—20.95, 79 kg-os 20.80—21.15, 80 kg-os 20.90—21.25, felsőtiszai, dunatisza- köri 77 kg-os 20.25—20.60, 78 kg-os 20.45— 20.80, 79 kg-os 20.65—21, 80 kg-os 20.75— 21.10, dunántúli 77 kg-os 20.30—20.70, 78 kg-os 20.50—20.90, 79 kg-os 20.70—21.10, 80 kg-os. 20.80—21.20. Rozs: pestvidéki 14.50— 14.70, más származású 14.65—15.10, Takar­mányárpa: elsőrendű 18.20—18.45. Sörárpa: kiváló 20.50—22, príma 19.25—19.75. Zab: elsőrendű 22.70—22.85, klözépminőségű 22.60 —22.70. Kukorica: tiszántúli 16.90—17. őrle­mények: korpa 14—14.10, 8-as liszt 16.30— 16.50. Kukorica: 150 mm mai diszpozíció * 16.90, 150 mm e heti berakás 17.10, 15Ő mm 16.90 budapesti paritásban. Lucernás 5 mm fehérbárcás 250.— Budapest, 3 mn( fehérbárcás 250.— budapesti paritásban, X mm fehérbárcás 250.— Kecskemét. Muhara 50 mm zsákkal 24.25 Budapest. Bab: 50 írutrj 30.— Paks. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, május 1. (Zárlat). Párizs 11.79', London 20.83)4, Newyork 445.06, Brüsszel 75.65, Milano 23.41, Amszterdam 237.50, Ber­lin 178.60, Stockholm 107.30, Oszló 104.7Ö, Kopenhága 93, Szófia 5.40, Varsó 83.75, Bel­grád 10, Athén 3.90, Istamhul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.18, Buenos Ayres 102.75, Yokohama 121.50. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK l KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő felhozatal, élénk forgalom mellett ma a következő' (zárójelben a nagykereske­delmi árak) árakat fizették. Marhahús: rosté­lyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja* szegye) 128—180. Borjúhús: Comb 240^-320, vésés 140—260, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100-—150. Sertéshús: karaj 200 —250, tarja, comb 148—200, oldalas 128—172, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150—160, ser­tészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús« Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—500, fácánl 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50, Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (130—145), csirke, rántanivaló 1 drb 170—300, 1 kg (260—320), ruca, hízott 1 kg (140), lúd, hízott 1 kg (130), pujka, hízott 1 kg (126). Vágott: tyúk 1 kg (130—170), csirke, rántanivaló 1 kg (350— 380), ruca, hízott 1 kg 150—190 (140—160), lúd, hízott 1 kg (120—170), pujka 1 kg (120 —140). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, kg 135—145, ládaáru (116—130), főző- és aprótojás drb 6—7, kg (110—125). Halak« Ponty, élő 100—150, szeletelt 90—140. Tejter­mék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300—310), pasztőrözött 360—370 ( 330), sovány tehéntúró 70—80 ( 60). Szárazfó'zelék: Bab, fehér, apró­szemű (30), borsó, hántolt, feles (36—40), lencse, hazai (26—46). Zöldségfélék:. Vegyes zöldség, zöldjével (9—14), kalarábé kg (6— 10), karfiol, külföldi, tisztított kg 90—130 (50 —100), vöröshagyma, érett, makói (13—15), zöldjével (1.5—4), fokhagyma (8—16). Ká­posztafélék: Fejeskáposzta, hazai 46—56 (44— 50), fejessaláta (1—6). Burgonya: Gülbaba (9.7—10.25), nyári rózsa (10—17), őszi rózsa (9—9-2), kifli (14—20), Ella (7.7—8.4), foj­tott burgonya (16—22). Főzelékfélék: Hóna­posretek 6—36 (3—24), zöldborsó, külföldi (80 —90), csiperkegomba (100—200), spárga 30— 160 (10—100), paraj, tisztított 14—26 (8— 20), gyökeres (8—10), sóska, közönséges 14— 26 (8—-20). Gyümölcs: Alma, külföldi (90— 140), nemesfaj (90—150), közönséges váloga­tott (36—80). Délgyümölcs: Narancs, sárga- bélű (60—100), vörösbélű (68—90). Fűszer« Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édes­nemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140), méz, pergetett (170), bors (440), szegfűbors (660), japán rizs (66—68), Karolia rizs (92—102).-f LISZTÁRAK. A budapesti lisztérjegyfő­bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50— 38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, Of 36.50-37.50, 2gg 35.75—36.25, 2g 35.75—36125, 2f 35.75—36.25, 4-es 33.75—34.75, 5-ös 31.75— 33, 6-os 27.50—30, 7-es 19,75—21.75; rozsliszt: 0-ás 28.50—30, 01-es 25.75—27, 1-es 20—21.50, Z-es 18—19.50. + HUSVÁSÁR. Vásári készlet; Borjú 254 (254), sertéshús lehúzott 66 (46), szalonnás 104 (104), süldő 16 (16), sertészsiger 8 (8). Zárójelben az eladottak száma. Árak: borjú bőrben I. 120—132, II. 104—1Í8, sertéshús le­húzott 114—116, szalonná« 93—118, süldő 109 —110, sertészsiger 70 fillér kg-ként. Az irány­zat lanyha volt. + SERTÉS VÁSÁR. A mai ferencvárosi ser- tesvasar osszfelhajtása 6484 darab. Vásári állományból^ angol hússertés 1508 darab. Az irányzat élénk. Árak: uradalmi zsírsertés pá­ronként 340 kg-on felül 100—102%, szedettssr- r- 94—97’ kívétélesen 98, II. 72—86, silány 72—86, angol sonkasertés I. 92—108, H. 75— 90, exportzsír 149 fillér kg-ként-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom