Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-02 / 99. szám
Ara: 10 fillér Előfizetési ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP ^Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest,Vili. kerület,Jőzsef-kőrút5, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 A magyar kormánynak szilárd az elha hogy a tengelyhatalmakkal való egyiivótartozás politikáját — mondotta Teleki Pál gróf Berlinben Ribbentrop külügyminiszter pohár köszöntőjére adott válaszában Jóvátesszük a legkiáttóbb szociális igazságtalanságot (d) A cseh uralom húsz éve alatt megismerkedtünk az elnyomás minden árnyalatával: a politikai, a kulturális, a gazdasági és szociális elnyomással. De együttvéve mind a nemzeti elnyomás egyik részlete volt, összefüggésben volt egymással valamennyi. A nemzeti elnyomás szükségképpen szociális elnyomás is volt, a szociális elnyomás szükségképpen elnemzetlenítést szolgált. A magyarság végigszenvedte mindezt, de a kisebbségi sors igazi páriái mégis azok voltak, akiket a cseh rendszer magyarságuk miatt egzisztenciájukon át támadott meg. Akiket kiforgatott honpolgári jogaikból, akiket elbocsátott közállásukból, s akiktől megtagadta a nyugdíjat. Ezek voltak a kisebbségi élet igazi kitagadottjai, mártírjai. Az ő soraikból kerültek ki a trianoni sors öngyilkosai. A testi-lelki nélkülözés következtében az ő soraikban kaszált legbőségesebben a halál. Puszta létük kiáltó panasz és vád volt az elnyomók ellen. Panasz, amit sem Genf, sem Prága nem akart meghallani soha. Egyedül a magyar kisebbség politikai tényezői karolták föl ügyüket. Minden alkalmat felhasználtak arra, hogy helyzetükre ráirányítsák a világ figyelmét. Minden követelésükben első helyen szerepelt az, hogy a kisebbségi sors páriáit helyezzék vissza az emberi jogokba. Küzdöttünk a hontalanok honpolgárságának megadásáért, az öreg nyugdíj jogosultak nyugdíjáért, az elbocsátottak visszavételéért, az át nem vettek kártalanításáért. Két évtizeden át tartott a harc szakadatlanul. Néhány ezer magyar családot sikerült kiszakítani a hontalanság poklából a lex Dérer kiharcolásával. Az öreg nyugdíjasok illetményeit hosszú évek harcával sikerült törvénybe iktattatni ,s jogos követeléseiknek legalább egy részét megkaphatták. Törvényhozóink ezer és ezer interpellációja, panasza és közbenjárása sok száz magyar családnak kiharcolta az éveken át jogtalanul megtagadott falatot, legalább kegydíj alakjában. De még így is ezer és ezer magyar követelés maradt teljesítetlenül. Most, hogy felszabadultunk s elkövetkezett a kétévtizedes nemzeti elnyomás minden bűnét és mulasztását jóvátenni akaró magyar igazságtevés ideje, megint Csak elsősorban a szociális elnyomatás legszerencsétlenebbjei felé fordult a Magyar Párt figyelme. Rájuk irányította a magyar kormány figyelmét. A felvidéki állások betöltésénél a magyarságuk miatt elbocsátott köztisztviselők, vasutasok, postások és közalkalmazottak számára kért elsősorban állást és kenyeret. S ha a hosszú várakozásban a volt közalkalmazottak ősz feje fölött elszállt az idő és megrok- kantan érték meg a húsz év óta várt fölszabadulás piros hajnalát, akkor legalább nyugdíjat igényelt számukra. S a nehéz küzdelem, amelyet az Egyesült Magyar Párt megbízásából Holota János vezetett odaát és ideát, végre teljes győzelemhez vezetett. A hontalanok ma újra megtalálták hónukat a magyar hazában, visszanyerik polgárjogukat az államban és emberi jogaikat az életben. Berlin, májvg 1. A magyar-német hivatalos tárgyalások szombaton befejeződtek. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csá'ky István gróf külügyminiszter berlini látogatásuk második napján, vasárnap délelőtt megkoszorúzták a Hősi Emlékművet, majd látogatást tettek a városházán. A német főváros lakossága mindenütt lelkesen ünnepelte a magyar államférfiakat. Teleki Pál gróf miniszterelnök a délelőtt folyamán Sztójay Döme magyar követ kíséretében megtekintette a magyar követség épülő új palotáját. Délben Göring vezértábornagy, porosz miniszterelnök adott ebédet a magyar államférfiak tiszteletére. Az ebédet Göring vezértábornagynak a légügyi minisztériumban levő magánlakosztályán tartották meg s azon mintegy nyolcvanan vettek részt. Az ebéd végeztével Göring vezértábornagy bemutatta vendégeinek Berlin átépítésének terveit, amelyek szerint 1950-ig nagyszabású építkezésekkel teljesen átalakítják a német birodalom fővárosának képét. Az ebéd résztvevői igen sokáig maradtak együtt feszteA jogtalanul elbocsátottak fokozatosan visszakerülnek állásaikba. A nyugdíjjogosultak visszanyerik húsz éven át hiába várt nyugdíjukat. De a magyar jóvátétel még ennél is továbbmegy. Azok, akik a formai jog betűje szerint nem illeszthetők bele a magyar jóvátétel igazságtevésébe, de az erkölcsi jog parancsa szerint hű magyarságukért és szenvedésükért megérdemlik a nemzet háláját és segítségét, ezek szintén részesülnek a szociális igazságszolgáltatásban és segély formájában kapják meg azt, amit nyugdíj formájában kellett volna kapniok. Ha a kisebbségi sors mártírja maga már nincs életben, akkor özvegye és árvái fogják élvezni a segítséget. És így teljes értékű igazságszolgáltatásban részesül mindenki, aki a húszéves elnyomatás alatt igazságtalanságot szenvedett. Egy húszéves küzdelem zárul le ezzel a magyar jóvátétellel. Az Egyesült Magyar Párt megelégedéssel állapíthatja meg, hogy ezt a nemes harcot teljes diadallal fejezte be. A magyar kormány megad mindent, amit Prága megtagadott. A magyar kormány a kisebbségi sors sebesültjeinek többet ad, mint amennyire a törvény betűje kötelezi. Annyit ad, amennyit a törvénynek nem len beszélgetésben s Göring vezértábornagy később Teleki Pál gróf miniszter- elnökkel és Csáky István gróf külügyminiszterrel félrevonulva hosszabb megbeszélést folytatott. Teleki Pál gróf miniszterelnök vasárnap délután Sztójay Döme berlini magyar követ kíséretében a Collegium Hungaricumba látogatott el A Collegium Hungaricum kapujában Farkas Gyula berlini egyetemi tanár, a Collegium igazgatója fogadta a miniszterelnököt és kíséretét. Teleki Pál gróf figyelmeTeleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter berlini látogatásának második napját vasárnap este az a pazar estebéd fejezte be, melyet a betűje, hanem a szelleme tesz lehetővé. A „segély” formulájával áthidalható minden rosszindulatú, bürokratikus formalizmus. És így kielégítést kap minden jogos igény. Az érdekelt családok örökre hálásak lehetnek az Egyesült Magyar Pártnak, s a párt élén Ja- ross Andor miniszternek, és Holota Jánosnak, a magyar közalkalmazottak mindenkori pártreferensének és előhar- cosának azért, hogy ezt a formulát kiharcolták, illetve hálával tartoznak a magyar kormánynak, hogy ezt a humánus megoldást a magáévá tette s a húszévi szenvedésre végre gyógyító balzsamot nyújt. Ez a megoldás a magyar kormányzat legszociálisabb ténye a visz- szacsatolt magyarság irányában, és ebben a szociális tényben kifejezésre jut az a jóakarat, amelyet a kormányzat részéről a Felvidék iránt más téren is tapasztalunk. Ugyanaz a szellem ez, amely a felvidéki földreform revíziójáról szóló s a becsületes nemzeti és szociális jóvátételt ígérő 1550. számú kormányrendeletben is kifejezésre jutott. A maradéktalan szociális igazságosság szelleme. A Felvidék különleges szociális igényei különleges figyelmet és elbánást érdemelnek s a kormány bölcsességéről tanúskodik az, hogy a kormány sen végignézte az egész intézetet és érdeklődött az ott lakó 24 fiatalember tudományos munkássága iránt. A Collegium Hungaricum dísztermében a magyar kolónia népes csoportját látogatta meg a magyar miniszterelnök. A berlini magyar kolónia nevében Farkas Béla ezredes üdvözölte a miniszterelnököt, aki meleg szavakkal mondott köszönetét, majd sorra kezetfogott a megjelentekkel és közvetlenül elbeszélgetett velük. A miniszterelnök beírta nevét a Magyar Ház díszalbumába és egyúttal nagyobb pénzadományt adott a felépítendő berlini Magyar Ház céljaira. Ribbentrop németbirodalmi külügyminiszter adott tiszteletükre az Fsptoade-szállóban, Berlin egyik legelőkelőbb szállodájában. A vacsoI nemcsak megérti, de teljes mértékben I méltányolja is ezt az álláspontot. Amilyen nagy örömmel és megnyugvással könyveljük el az elbocsátott és kiüldözött felvidéki közalkalmazottak nagy szociális problémájának végleges megoldását, ugyanakkor sajnos, meg kell említenünk, hogy bizony még számos hasonló föladat várja a hasonló szellemű gyors elintézést. így elsősorban a munkásság szociális intézményeinek talpraállítása. A társadalombiztosítás kérdései ugyanis még tisztázatlanok. Más a felvidéki munkássegélyző intézmények berendezése, mint az anyaországi társadalombiztosítóké. A kettős jogi vágány miatt bizony sok jogos igény nem nyer kielégítést, hanem a két vágány között — mellékvágányra kerül. Illetékességi viták miatt elintézetlen maradt. Az egyesítést mennél hamarabb meg kell ejteni. De természetesen ezt is a szerzett jogok legcsekélyebb sérelme nélkül. A közalkalmazottak esetében és a földreform-revízió kapcsán tapasztalt messzemenő kormánymegértés arra jogosít föl bennünket, hogy a többi problémák megoldása elé is teljes bizakodással tekinthetünk s a Felvidék többi szociális igénye is méltányos és teljes kielégítést nyer. Ribbentrop külügyminiszter pohár köszöntő te a magyar-német barátságról
