Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-29 / 97. szám

TEIOTDÉkl JkdVxRHinME 1939 ÁPRILIS 29, SZOMBAT Az. új Bécs­Q szárazföldi Hamburg A magyar „Csupa játék“ nagy sikere Londonban I Becs, április 28. A Németországhoz való Csatlakozás első napjaiban még a bécsiek kö-ül is sokan aggodalommal gondoltak a város jövőjére, hiszen az egykori fényes császárváros a Német Birodalom kereté­ben csupán egyik tartomány fővárosává lett. Bécs történetének utolsó húsz éve na­gyon szomorú emléket hagyott hátra a lel­kekben. Csonkaausztria lakosságának egy- harmada a fővárosban lakott, ahieiytől csak néhány kilométernyire húzódtak az új határok és a szomszédállamok igyekez­tek iparukat i minél nagyobb mértékben önállósítani. Ez a helyzet az ipar temető­jévé tette Bécset. A gazdasági leromlás, az elhanyagoltság és pusztulás később olyan méreteket öltött, hogy nemcsak a bé. csiek, hanem az idetévedt idegenek is szo­morú megdöbbenéssel látták ennek a nem­rég ragyogó, pompás városnak lezüllését. A csatlakozás után viszont mindenki attól tartott, hogy Bécs elvidékiesedik, elveszti központi jellegét, elhagyja a nemzetközi A Magyarországi Kárpát Egyesület túrái A Magyarországi Kárpát Egyesület 29-én, szombaton este 7.30 órakor tartja 66. évi rendes közgyűlését Budapesten, az Alkotmány-utca 6. sz. alatti helyiségében. A közgyűlés után ugyanott társasvacsora, melyen a Kalmár Elek vándordíjas sí- járőrverseny díjait osztják ki; másnap, vasárnap Budapest és környékének bemu­tatása felvidéki vendégeknek, vezető: Ru- bányi Vilmos. Börzsöny osztály: Klotildliget—Posta­réti erdő—Pilisszentkereszt—Dobogókő — Klastrompuszta—Csév. V.: Bánkuti János. T.: 6.30 ó. az Angyalföldi p.-u. — Bátra ősz tály: Hűvösvölgy—N agy szénás—ördög­torony—Pilisszentiván—Pilisvörösvár. T.: 7.30 ó., a Széli Kálmán-téren. V.: Dé­diploirácia és kulturális téren is csökken jelentősége. Ennek azonban éppen az ellenkezője kö­vetkezett be. Ez alatt az egyetlen év alatt is már bámulatos fejlődésen ment keresz­tül ez a város, amelynek területét Hitler kancellár egyetlen rendeletével megtízsze­rezte, lakossága, forgalma növekedett és kereskedelmi • jelentősége egyre fokozódik. A szárazföldi Hamburg, — ahogy a biro­dalom keleti kapujában épült Bécset elne­vezték, beláthatatlan fejlődés előtt áll. A kikötő kibővítésének nagyszabású építkezé­sei már megkezdődtek és a Duna—Rajna és Duna—Odera csatorna megépítésével nemsokára három tengerrel jut közvetlen összeköttetésibe. Nem vesztette el Bécs eredeti jellegét sem, a világhírű bécsi kedélyesség ma is régi fényében csillog. Nem „poroszosodott” el, mintahogy sokan gondolták, sőt a bi­rodalom minden részéből ideköltözött hiva­talnokok és katonák rövid idő alatt maguk asszimilálódtak a bécsi lakossághoz. mann L. — H. Sz. asztal: Nagymaros— Hegyestető—Zebegény^ T.: 6 ó. Nyugati p.-u. — Kassai osztály: Kassa—Boldogkő­váralja. V.: Vilkovszky Armand. — Pén­teki asztal: Szentendre—Prédikálószék— Vadállókövek—Dömös. T.: 7.20 ó. HÉV Margithíd végáll. — Sajóvölgyi osztály: Tornaija—Gombaszög—Szilicei fennsík — jégbarlang. T.: Vasútállomáson 6.10 ó. V.: Sonkoly Endre. — Sólyom síosztály: Pilis- csaba—Nagyszénás—Hűvösvölgy. T.: 7.30 ó. Széli Kálmán-tér. V.: Machán Irén. — Újpesti osztály: Munkatúra a Kárpát for­ráshoz. T.: 7 ó. az újpesti hídnál. V.: Nagy Zoltán. A Magyarországi Kárpát Egyesület és Budapest Székesfőváros Népművelési Bi­zottsága közös rendezésében tartott „Kas­sai és rozsnyói hegyek” című előadást má­jus 2-án, kedden este fél 7 órakor meg­ismétlik. Előadó: Pogrányi Nagy Félix dr. Előadás helye: VIII., Múzeum-kőrút 4. Ásványtani Intézet előadóterme. London, április 28. Noha az angol köz­élet figyelmét majdnem kizáróan a had­kötelezettség bevezetése és a nemzetközi helyzet köti le, az angol lapok hosszú és lelkes tudósításban ünnepük a magyar „Csupa játék” nagysikerű bemutatkozását tegnap este a londoni Adelphi-színházban. Elragadó látványoséig ez a magyar nép- revü, amelynek jelenetsorozata magyar népmesékből, népdalokból és táncokból áll és rengeteg bájt, varázst ée elevenséget sűrít a színpadra. A jóalakú szereplők, a díszlet feltűnő szépsége, az erőteljes, me­rész és finom színpompa valósággal léleg­zetvisszafojtó hatást gyakorol. Mindazon­által az előadás nemcsak az élénk színhatá- eokra van alakítva. Az egyik jelenetet árnyjátékként játsszák. Mélabú és széles jókedv, jelképes áhitat, festett képzelet, mindebből bőven van ebben a varázshatású előadásban, amely szép és mulattató is. A News Chronicle ezt írja: Néptánc- sorozat hagyományos népzenével és nép­mesékkel, festői színipomipájú népviseletek­kel. Az egész előadás eleven, mulattató, el­ragadó és eredeti. Ha ez a magyar varié­tét képviseli, akkor lelkesen üdvözöljük ezt a nagyszerű előadást. A Daily Telegraph így ír: Az előadás szereplői valami egészen újat és eredetit adnak, valami őseredetű, boldogan egy­szerű, vidám népmondai mulatságot, ame­lyet ügyes művészek, zenészek és díszlet- tervezők kifinomítottak anélkül, hogy meg­fosztották volna nemzeti szellemétől és a népművészettől. A Times a többi között ezeket írja: Magyarországon még eredeti, hagyomá­nyos alakban él a népzene, a tánc és a drá­ma művészete. Még nem választották el a népművészetet a színháztól. A magyar ze­neszerzők ugyancsak szoros összeköttetés­ben állnak hazájuk népzenéjével. A Daily Express ezerint a jelmezek és díszletek színpompája és a zene lelkesítő hatása páratlan. (*) A magyar iparművészet és házi­ipar Londonban. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat londoni kiállítása igen nagy érdeklődést keltett. A magyaros stílusban épített pavilion, amelyet mindkét oldalról a magyar címer és magyar zászlók díszítenek, mindenkinek a figyelmét lekö­tötte, s a látogatók ezrei álltak meg a be­járattól nem messze zöld növényekkel és szőnyegekkel körülvett szobor előtt, amely Magyarország kormányzóját ábrázolja. A látogatók elragadtatással dícseérték a re­mekbe készült hímzéseket, a rátétes mun­kákat, az új és régi magyar szőtteseket és csipkéket, a szőnyegeket, porcellánokat, kerámiákat és ötvösmunkákat. Naponként több mint ötvenezren keresték fel a kiállí­tást, köztük Sir William Good, a magya­rok nagy barátja, akit Barcza György lon­doni magyar követ kalauzolt a kiállításon. A kiállítás mindenben megfelelt propa­gandacéljának, mert a látogatók ezer­számra viszik el a szép kiállítású nyomta­tott röpcédulákat, amelyek a magyar ipar­művészetet ismertetik. (*) ZENÉS MÁJUS FIRENZÉBEN. Fi­renzéből jelentik: Csütörtökön este avat­ják fel az ötödik firenzei zenés májust a Victor Emanuel színházban a király és csá­szár, a piemonti herceg, a közoktatásügyi miniszter, a szenátus, a fasiszta és testületi kamara, valamint a hatóságok képviselői, továbbá előkelő közönség jelenlétében. Az olasz politikai és művészvilág kiválóságain, valamint az arisztokrácia tagjain kivül igen sok külföldi is jelen volt. Vittorio Gui karnagy vezénylete alatt Verdi Truba­dúrja szerepelt a műsoron az olasz opera- színpadok legkiválóbb művészeivel. Az előadásnak igen nagy sikere volt. (*) Ottó Ferenc és Pongrácz Zoltán szerzői estje. Két fiatal, de már nem ismeretlen zeneszerző műveinek szentelték a Székesfővárosi Népművelési Bizottság leg­utóbbi hangversenyét. Mindketten Kodály Zoltán tanítványai, akinek szuggesztív ki­sugárzó ereje biztosította számukra a jó startot. Míg azonban Pongrácz Zoltán, aki az 1939. évi Ferenc József-díj nyertese s több színpadi kísérő zene és filmmuzsika szerzője a fejlődés egyenes természetes vo­nalán halad tovább, amint azt invenciózus vonósnégyese, dalai és kórusai szinte szer­vesen tanúsítják, addig Ottó Ferenc ggé- szen más feladatok megoldására törekszik. Vokális műveiben, így a Balassa Bálint szövegére szerzett Istenes Énekben a fiú- és férfikarok tudatos csoportosítása finom szintetikus elgondoláson épül fel. József Attila gyönyörű „Altató”-jára írt dalban, úgyszintén a ,füst”-ben már merevebb apriorikus elgondolások tartják féken, le­kötik a szerző lírai vénáját Az esztetizáló hajlam harcot folytat az életerős zenei ösz­tönnel, ami a zongoratrió frissen induló lendületét is bénítja. A produktív és refle­xiv elemek sokszor bizarr találkozása ér­dekes kristályosodási folyamat tanújává teszik a hallgatót. A hangversenyen a vonzó előadású Máthé Jolán, az Albert- vonósnégyes, Planner Paula zongoramű­vésznő, Gábri László orgonaművész, Ender Béla férfikara, Preisinger László gyermekkara a „Turul” Szépmives Kamara­kórus Nagy József vezényletével és Mészá­ros Erzsébet közreműködésével lelkesen szolgálták a fiatal szerzők előadásra ke­rült műveinek sikerét (V, M-X Miért volt szükség zsidótörvényre? Negyven esztendővel ezelőtt már válaszolt erre a kérdésre Bartha Miidós a legnagyobb magyar publicista és nemzetpolitikus. Könyvét akkoriban titokzatos kezek eltüntették a piacról, a szerzőt pedig támadták, csúfol­ták ... Megállapításai nem- csak, ma is igazak, hanem ma is égetően időszerűek, s a „Kazár­földön“ súlyos ptoblémái ma is problémák! Minden müveit embernek olvasnia kell BARTHA MIKLÓS könyvét, amely meggyőz arról, hogy miért van szükség fajvédő politikára! Kapható a Felvidéki Magyar Hir ap kiadó- hivatalában (Vili,, József-krt. 5), a Stádium könyvkiadónál (VI., Rózsa-utca 111), Pfeiier Ferdinánd könyvkereskedésében (Kossuth Lajos-utca 5) és minden könyves­boltban. Ára kötve; 2.50 P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom