Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-09 / 81. szám
1M9 ÁPRILIS 9. VASÁRNAP tnssműa ÄCfckRHIRMB 13 „A felvidéki szellem: európai értelemben magyar ésigazi magyar értelemben szociális" Húsvéti beszélgetés Tamási Áronnal az erdélyi magyarság új helyzetéről, a visszatért Felvidék szerepérői, a valódi magyarokról, a „harmadik rendről" és legújabb munkáiról: a ..Szülőföldeméről és ,«Tündöklő Jeromoséról Nagy közlekedési vállalat keres magyar állampolgárságú. öskeresztény ki a magyar, I nyelvet szób » Budapest, április 6. Régi jó ismerősünk Tamási Áron, kisebbségi éveinkben sokat m^gnevettetett Szakállas Ábel pajzánul oktató kalandjaival, alig másfél évvel ezelőtt ■pedig személyesen is végigszáguldotta néhány erdélyi írótársával a Felvidéket, Beregszásztól egész Pozsonyig, feltűnő sietséggel, mintha legalább is ők már lábuk alatt^ érezték volna a „csehszlovákiai földrengést” . . .Ismerjük Tamási Áront az 1937-es Marosvásárhelyi Találkozó tanácskozásaiból is, amelynek létrehozásában ő maga jelentős szerepet vitt és bölcs vezetésével sikerült összébbhozni és egy gondolatközösségbe sorakoztatni az erdélyi magyar ifjúság szétágazó csoportjait. A Találkozó komoly visszhangot váltott ki annak idején a mi életünkben, akkoriban egyre erőteljesebben kezdett jelentkezni a vágy nálunk is: a nemzeti és népi demokráciát, a nagyobb szociális igazságot biztosító egység iránt. •Azóta, hogy utoljára találkoztunk az erdélyi írókkal a pozsonyi Grémium dísztermében, végigviharzott fejünk fölött a történelem: a Felvidék egy része hazakerült, Csehszlovákia eltűnt a Nagy Süllyesztőben és új politikai helyzetbe kerültek az erdélyi magyarok is. Budapesten látjuk most egymást boldog viszontlátással; hiszen akik valaha is kisebbségi életet éltek, többé nem szakadhatnak el egymás-: tói, áldott bélyeges seregei Ők már az egész magyarságnak. Beszélgetéseink nem egyszerre, nem égy környezetben nőttek ily hosszú „rózsafüzérré”. Pár héttel ezelőtt Tamási Áron a budapesti „1938-as Kör”-bén tartott érdekes előadást a magyar szellem „harmadik rendjéről”, ott beszélgettünk véle az erdélyi magyarok új helyzetéről, majd az itthoni állapotokról. Később pedig felvidékiek — Schubert Tódor, Szvatkó Pál, Varga Imre és e sorok írója, az erdélyiek részéről pedig Kemény János báró, Kovács László és maga Tamási Áron beszélget- ’ tünk a még mindig legidőszerűbb eseményről: a visszatért Felvidék szerepéről és jelentőségéről az egyetemes magyar életben. Majd a Nemzeti Színház körül meg éppen akkor fogtam el, amikor új népi játékának próbájáról sietett a kávéházba, így alakult ki e húsvéti beszélgetés sok mindenről, Erdélyről, a Felvidékről, az igazi keresztényekről és valódi magyarokról, valamint az író újabb munkáiról; sajátos, kemény és egyenes gondolatokban, olyan szempontokból, amelyek erdélyi tájakon tanultak meg látni. Valamikor azt irta le, hogy szorongó szívében a székely- ség emberi természetét és örökös szabadságharcát hordozza. Nos, így vegyük az ő Szavait, amelyek a magyarság sorskérdéseit forrósítják ugyancsak tüzesre. — Aki egyetért velem, — mondotta az „1938-as Kör” előadásán, — az ettől perctől kezdve mindig együtt lesz velem. Aki pedig részben vagy egészben más felfogást vall, azzal csak akkor fogok talál kozni, amikor ledőlnek a világnézeti és pártkérdések falai és villám gyanánt elénk csap, a nemzet elé, a szigorú kérdés: lenni, vagy nem lenni! Mert akkor együtt leszünk mind, együtt az Istennel és a démonokkal is, ha kell: s úgv fogunk vé'a- szolm- i"nni! És élni! ! Az erdé?y" Magyar Nénközösség A nemr r- megalakult rom'niai Nemesti Újjászületés Arcvonaláról beszélgetünk, amelybe a kisebbség vezetői is bejelentették az erdélyi magyarság belépését. Ezentúl a politikai tevékenységén kifül, amely *9l kizárólag a N. U. A. keretein belül fejthető ki, az erdélyi magyarság közműve-, lődési, gazdasági és társadalmi céljaira külön szervezetet létesíthet. — A magyarság belépése az Arcvonalba mondja Tamási Áron, — azt jelenti, hogy a román kormány mind politikai, mini pedig politikakívüli téren a magyarságot külön néptestületnek, közjogi személyiségnek ismeri el. Igen fontos az is, hogy a politikai tevékenység keretein kívül a közművelődési, gazdasági és társadalmi célok munkálására alakuló új szerv minden politikai felfogástól függetlenül egy táborba gyűjti az erdélyi magyarokat. Az egész Magyar Népközösség elnöke Bánffy Miklós gróf. Várakozással tekintünk a jövő elé. Különösen nagy feladatok várnak a társadalmi munkakörre, amely tulajdonképpen az erdélyi magyarság egészen befelé való fordulását jelenti. A társadalmi munkakör jelszava: ne azt keressük, ami szétválaszt, hanem, ami egybekapcsol minket. A kitűnő szervező erők soraiban már ott vannak a Marosvásárhelyi Találkozó legértékesebb if jai és velük együtt azok az eredmények is, amelyek a Marosvásárhelyi Találkozón előkészítették az erdélyi magyar kisebbség alkotmányát a Magyar Népközösség alapjául. A felvidék! szellem: erdélyi megfogalmazásban Azután mi kerülünk szóba, a hazatért Felvidék, amelyet Ábel Írója különös vonzalommal szeretett figyelgetni az erdélyi bércekről. — A Felvidék visszatérésének jelentőségét én abban látom, hogy a nemzet értékei (gazdasági és szellemi) jelentékenyen gyarapodtak. Először érezte magyar ember a háború óta, hogy a magyar nemzet igazi öntudata megcsillant és élni akar. Jelentősége most már azon múlik, hogy azt a szellemet, amelyet húsz éven keresztül vajúdott és kialakított, azt a visszatérésben is mennyire tudja megőrizni és mint átalakító erőt bent az országban felhasználni. Előttem ezt a felvidéki szellemet a leghatározottabban két tényező jellemzi: európai értelemben magyar és igazi magyar értelemben szociális Mindkét jellegnek és magatartásnak megőrzése és az átalakító ereje egyaránt fontos és egymástól el nem választható. Európai értelemben magyarnak lenni: igazi demokráciát jelent, melyben a törhetetlen nemzeti akarat mellett érvényesül az az örök demokratikus elv, hogy a nemzet anyagi és szellemi javaiból mindenki érdeme szerint és meg. felelően részesüljön. Igazi értelemben szó ciálisnak lenni azt jelenti, hogy a magyar társadalmat a nemzeti erőknek megfelelő- leg kell átalakítani. Mindenekelőtt gazdaságilag és szellemileg a nemzet tengelyébe kell állítani az egyetemes nemzeti fenntartó erőt: a magyar népet. — Ez semmi körülmények közt nem történhetik másképpen, minthogy 1. gazdaságilag eltűnik a feudalizmus és a nagytőkés rendszer; 2. szellemileg magát a nemzetet a modern, népi kultúrkincs és szellemi erő fejezi ki és képviseli bent az országban és a külföldi felé. A felvidéki szellem csak ezeket a nemzeti célokat szolgálhatja, jelentősége és történelmi szerepe egyaránt ebben van. Meg vagyok róla győződve, hogy a magyar ifjúság legjavát, sőt az azelőtti magyarországi szellemi és szociális erők legjavát ebben a munkában maga mellett fogja találni. Ajánlf lett „éiztos jövő” jeligére Haasenstein és Vöglet rt. hirdetőirodába, V., Dorottya-u. 8, kicsi és minden rosszból van kettő.., Vagyis nem rendszer van itt, hanem irány. Irány. Miféle irány ? Úgynevezett keresztény, nemzeti és jobboldali irány. Ki azonban a keresztény? Aki formailag az? Nem. keresztény az, aki lényegében az, aki a kereszténység eszméit éli és gyár Icorolja. Vezessenek és érvényesüljenek hát asek! — És ki a nemzeti? Az árja talán, aki asszimilált állapotban is ott hordja szívér ben a pángermán hatalom talizmánját ég apáról-fiúra adja? Aki adott helyZétben mégis hazafiasabb magyar tud lenni, mint én; keresztényibb, mint te; s a magyar nemzet közkincseiből jobban és hamarább részesül, mint ő? Nem ő a nemzeti! Hanem nemzeti és magyar az, aki soha és seríimj ‘körülmények között nem lehet más, mert erlcölcs, vér és ideg nem enged más válasz-, tást. Álljanak az élre tehát az ilyen magyarok mindenütt, hogy nemzetiek leheSr sünk! — Merre, hová menjünk az igazi kérész-, tényekkel és a valódi magyarokkal? Balra vagy jobbra? Nem. Hanem előre egyenesen, hogy kialakult társadalmi rendszer hiányában megalkothassuk a magyarság lelki és mindennapi életformáját, melyben életet találhat a szociális igazság, az alkotó nemzeti öntudat, az egyéni szabadság és az emberi munka 'értéke. Eszményekben és munkában így kell készülnie a magyarságnak a második ezredévre és a törhetetlen hősök, akik végzik ezt a feladatot, szerintem az a harmadik rend; otthon Erdélyben is már ez a harmadik rend kezd élére állni a romániai magyar népközéé-' segítek. .Vigasztalásul Jaross Andor jut eszembe. 99 VÄ? kész,'nzért n gépeket, ele megmunkáló rendezést. Budapest, iemü (aibás dinamókat, \ famunkáló gépeket, I bekérek Rymorz Lajos, Közvetítőiket dijatok. Beszélgetés közben rátérünk az itthoni magyar életre, amely most annyira tele van bajokkal, feszültségekkel. Megkérdem tőle, miben látja a jót és miben a rosszat? —• Székely vagyok s ott van a helyem közöttük. Mint maga az élet: olyan természetes azonban, hogy vallom és hirdetem és mindig hirdetni fogom: az országhatárok felett van egy lelki és szellemi egység, egy erkölcsi közösség, amely a világon szétszórtan élő magyarokat egybekapcsolja és egy lelki impériumban egyesíti. Ez a felfogás pedig nemcsak megengedi, hanem egyenesen kötelességemmé teszi, hogy Erdélyben és itt, s minden helyén e világnak: úyílt és becsületes módon munkása és ápolója legyek ennek a szellemi-lelki közösségnek, valamint meglá- tója az itteni életnek is. — A szó szigorú értelmében író vagyok. Ez a hivatásszerű foglalkozás, Valamint az egyéni s nálam népinek nevezhető természet, idők folyamán alkalmassá tett arra, hogy az egyéni sorson túl a nemzet életét is egyetemés összefüggésben láthassam. Gondolataimat, amikét gond és vajúdás Szült otthon, az erdélyi földen, most igazolva látom Magyarországon is. Felemelt fővel és csillogó szemmel nézek szét: mi van ebben az országban ? Boldogan mondhatom: van egv bölcs és kemény férfiú, aki magyar földön igazán magyar: Horthy Miklós! Aztán a budai tündérvár felé tekintve megpillantom az erdélyi Teleki Pált, akivel értjük mi egymást, hiszen erdélyiek vagyunk, kik csak azért beszélünk néha, mert másféle magyarok is vannak. És nézek a parlament felé. Igen, a forma népe vagyunk: parlamenti rendszerünk van, de vigasztalásul Jarass Andor jut eszembe, aki habozás nélkül mondta ki az igazságot: a magyar parlament elszakadt a magyar néptől. S riiingyárt hozzáteheti az erdélyi szó is a felvidéki szóhoz: elszakadt a középosztály is. — Az itteni társadalmi rendszer egyelőre még nem rendszer, csak állapot. Különböző osztályoknak nagyon különböző állapota. A középosztály ugyan minden elhihető eszközzel igyekszik hangsúlyozni, hogy nála nem osztályuralomról van szó. Én mégis azt hiszem, hogy arról. Mert ha nem arról volna szó, akkor ez a parlament és ez a középosztály nem Budapesten és a főváros problémáiban látná a magyar nemzet, sőt azon túlmenőleg a magyar közösség legnagyobb kérdéseit. ' S nem hunyna szemet az igazságtalan nagybirtok- rendszer fölött s nem védené a kiváltságosak jogait. Azonban szemet huny afölött és védi emezt, mert uralmi sorsát idők folyamán nem a néphez kötötte, hanem egy másik osztályéhoz, amely felém; áll. A némáéi hoft-íőkéje: a nép — Egész bizonyosan és mindenki előtt osztálynak mondhatjuk a népet. Csak hogy ebben a „minősítésben” bizonyos fajta félelem is van, sőt jóslat. Pedig ami félelem benne van, komoly megfontoltság alapján nem indokolt még, hiszen a földnélküliek, vagy a sírhantokkal rendelkező „mezőgazdák” 3-—4 milliós tömege ezidőszerint semmi egyéb, csak tömeg. Igaz, hogy feszülő és elégedetlen tömeg, de komolyan szárnbajöhető szervezettsége nincs. Jóformán a nemzet holt-tőkéje, amelyet élőbb- utóbb az ország tengelyének a helyére kell állítani — békében is. Aki ezt megteszi majd, új és erős hont fog alapítani ezen a földön. — Magyarországon nincsen kialakult társadalmi rendszer. Minden jóból van egy A Márciusi Front szerepe Pár évvel ezelőtt, a Marosvásárhelyi Találkozó kitűnő vezetője, Tamási Áron résztvett a Márciusi Front kialakításában' is, a mozgalom számtalan összejövetelén megjelent és együtt dolgozott itthoni írótársaival együtt a magyar élet erősebb szociális reformjaiért. Megkérdeztük, mint vélekedik a mozgalom jelentőségéről? — A Márciusi Front szerepe a legjelentékenyebben erjesztő szerep volt, amire háború óta itt bent az ország és elsősorban a hatálom felfigyelt. Erjesztő volt olyan értelemben, amint a felvidéki szel-' lemmel kapcsolatban mondottam. Hozzátéve azt a jelentős látásmódot és törekvést, hogy erjesztő szellemi munkájában mindig egyetemes látásmódra törekedett. A jelek azt mutatják, hogy szerepét nagy részben elvégezte, nem azért, mintha erre az erjesztő szerepre tovább is nem volna szükség, hanem azért, mert á hivatalos reformtörekvésekben túlságosan bízott és az elmúlt történelmi pillanatokban véleményem szerint is helyesen úgy értelmezte a dolgot, hogy az erjesztő szerepnél adott esetben nagyobb és súlyosabb nemzeti feladat az egység és a teljes nemzeti összeforr adás. A következőkben szerepére vonatkozólag azt tartanám helyesnek; hogyha a kormányzat egyrészt a megmutátött eredményeket a reformokban felhasználná, másrészt pedig ezeket a megbízható szellemi erőket munkájában maga mellé venné. „TUudöblő Jeromos" Peslre is feljő... Pár nappal ezelőtt jelent meg Tamási Áron új könyve az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában, itt, Magyarországon is nemsokára megjelenik. A könyv címe: „Szülőföldem”. — Üj munkám — mondja az íré — főm májára nézve utazás Erdélyben és székely szülőfalumnak a räjzä. Tartalmi résiében és igényeiben kutatómunka: a magyar nemzet számára\ kutatja az igazi magyar társadalmi formát és lé^íkförm&t. llágg'yő- ződésem szerint ebben s zűrzavaros történelmi korban és helyzetünknél fogva mái gyakran székrekedésben is szoktak szenvedni. Ilyenkotgcndostodn! Ití!| Qafmol hashajtóval aJácmésztésrcL Betegségben MÉMMajitifj szükséges a
