Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-09 / 81. szám
Tavaszvarázslás és kiszehajtás a Palóc földön « írta: Manga János (Ógyalla) TETOWfcTü A néprajztudomány a magyarságot négy-négy csoportra osztja. Ezek: 1. a Dunántúli csoport, 2. a Felföldi csoport, 3. az Alföldi csoport és 4. az Erdélyi csoport. A második csoport, a palócos jellegű föld, magában foglalja az Alföld feletti peremeket Ez az elég terjedelmes néprajzi terület ismét kisebb csoportokra oszlik. Első csoportja a Mátyusföld, mely a Vág jobboldala és a Kisduna közötti területen fekszik. Második és egyben a Felföld legnagyobb néprajzi csoportja a palócság ■palóc nyelvterülete, mely Nyitra, Léva, Ipolyság és Balassagyarmat vidékén keresztül húzódva, majdnem Miskolcig terjed. A Felföld harmadik csoportja a matyók, negyedik a barkók, ötödik a cserhátiak és hatodik a szilágyságiak. A felföldi magyar néprajzi csoportok közül, mint már láttuk, legnagyobb és egyben legjellemzőbb is a palócság. Pintér Sándor szerint a palóc szó „sí. kon”, „gyepen lakó” népet jelent. Hun- falvy Pál feltevése szerint a palócok Nagy- magyarország területére a XII. században jöttek be és védőgyűrűt alkottak az itt élő szlávok és magyarok között. Nógrád vármegye monográfiája szerint a palócok ősapái azok a magyarok voltak, akik a kereszténység terjedése után is rendületlenül ragaszkodtak ősi vallásukhoz és szertartásaikhoz. Hogy pedig ezeket minél zavartalanabbul végezhessék, nehezen megközelíthető erdőkben, az utaktól félreeső helyeken telepedtek le, Szete községtől keletre, Nógrád határáig. Szeder Fábián palóc tudós szerint a XIX. század elején Hont megyében *21.634 palóc élt. Eltekintve a palócok eredetének vizsgálatától, tény az, hogy rendületlenül ragaszkodtak az ősök hitéhez és szokásaihoz. Ezért nem feltűnő, ha az Ipoly völgyében és általában a palócságnál találkozunk a legtöbb néphagyománnyal. Ezeknek a hagyományoknak egyik jelentős részét képezik a húsvéti ünnepkör köré csoportosuló néphagyományok is, melyek nemcsak a pogány hitvilág szellemi emlékeit tárják elénk, hanem az ősi hiten felépülő, speciálisan keresztény néphit elemeit is megvilágítják. Tavaszvarázslás A húsvéti ünnepkör népszokásai közül feltűnően emelkednek ki a virágvasárnapi hagyományok. A palóc virágvasárnapi népszokások, melyeknek nyomai az egész nyelv, területen megtalálhatók, két motivumból tevődnek össze. Egyik a tél kihordása, a másik pedig az ezt követő tavaszvarázslás. A télkihordást jelképezi a kisze, illeve a A télkihordást jelképezi a kisze, illetve a vasz közeledését jelképező dramatikus hagyomány pedig a villőzés. Mind a két népszokás virágvasárnaphoz kapcsolódik. Ezek a hagyományok az ősi évkezdő emlékeit őrzik. A régi szlávság újesztendeje március 1-én volt, tehát az évkezdő szokásai is erre az időre rögzítődnek. Az évkezdő szokások, melyek mindig a téli napforduló, vagy a tavaszi napéjegyenlőséggel voltak kapcsolatban és lényegük a zord téli idő után a tavaszvárás volt, a következő cselekményekben jutottak kifejezésre: Az óesztendőt, illetve a telet egy szalmabábu jelképezte, melyet a leányok énekelve vittek végig a falun és a falu végén elégették, vagy bedobták a vízbe. Az elégetés a nap éltető tüzének diadalát jelképezte. Ezt a népszokást az egész Európában megtaláljuk, egyik helyen karácsonykor, másikon újévkor és nálunk, továbbá a körülöttünk élő szláv népeknél virágvasárnap, az ősi szláv újesztendőhöz legközelebb álló naptári ponton, melyet az évkezdő szokásoknak a keresztény liturgiával való elvegyülése rögzített a halálra emlékeztető feketevasárnap utáni virágvasárnapra. Az Ipolyság melletti Horváti községben még néhány esztendővel ezelőtt is, virágvasárnap délután összejöttek a leányok és megbeszélték, hogy ki mit ad a kiszére és felöltöztetik a ki zét. A kiszére való ruhát minden leány elviszi a megbeszélt helyre s hozzálátnak az öltöztetéshez. Először is keresnek egy hosszabb karót, erre keresztbe rákötnek egy rövidebbet, majd zsúpszalmát kötöznek rá. Ezzel a művelettel egy emberalakú bábut készítenek, amelyet kendőkkel kötöznek be. Ezután felöltöztették a bábut: ráadták a csipkésujjú inget, a szoknyákat, majd a fejét is bekötötték menyecskeformára. Alsószemeréde r még hajat is festettek és kontyot is csináltak a kiszének. Mikor a kisze elkészült, egy leány a lábánál fogva felemelte és a többi leányok éneklése mellett végigvitte a falun. Azt a leányt, vagy menyecskét, aki nem adott ruhát a kiszének, kiénekelték: Haj ki kisze, haj, Gyüjj be sódar, gyiijj be. Fére vontam fé csizmámat, Varrd meg, kisze, varrá meg. Az a Pólyák Julis Ollyan híres asszony, Ruhát kértünk a kiszére, Mingyá kész volt adnyi. Haj kisze, haj ki... stb. Az a Bényi Julis Ollyan híres asszony, Ruhát kértünk a kiszére, Nem volt embersége. Haj ki kisze, haj... stb. Ének közben a falu végére értek a leányok, ahol levetkőztették a kiszét, a zsúpszalmát pedig bedobálták a vízbe, vagy pedig elégették. A vízbedobott szalmát a gyermekek kiszedték a vízből és megdörzsölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek. Ugyanezért az elégetett kiszének pedig a hamujával mosakodtak meg. Az öregasszonyok elbeszélése szerint Horvátiban azért hajtották a kiszét, hogy a dögvészt kihajtsák a faluból. Azért a kiszét vivő leányok mindig nagyon vigyáztak. arra, hogy meg ne forduljon a kisze- báb, mert — a néphit szerint — akkor a dögvész is visszajön. A horváti népszokás már elvesztette eredeti, pogány jellegét és a sódar (sonka) behívásával már a keresztény husvétra céloz. A kisze pedig, mely a kiszelica szó után savanyú böjti levest jelent, a böjti idő elteltét jelképezi. De lássuk most a nyitravidéki magyar községek virágvasárnapi népszokásait, melyek már sokkal jobban megőrizték eredeti értelmüket. A zsérei villőzés Virágvasárnapjának délutánján a zsérei leányok felpántlikázott fűzfagallyakkal járják végig a falut. Minden ház előtt megállnak és eléneklik a következő éneket: Villő, villő, selyemsátor, Várdd meg villő, várdd meg, Hagy vegyem fel gyócsingemet, Hagy húzzam fő sárga csizmám. Kivirít a mező a sok szép virágtó, De nem a virágtó, Mária hajátó ... Az ének után tojást kapnak ajándékul a leányok. A szomszédos Menybe községben pedig valamelyik füzfagallyról letör a gazdasszony egy ágat és sorra veri vele a leányokat, miközben ezt mondogatja: Mind menjetek fírhözl... A gesztéi villőzés A Nyitrától északkeletre fekvő Geszte községben a Horvátiban szokásban volt kiszét nevezték villőnek, melyet mindig fehér asszonyruhába öltöztettek és egy fiatal menyecske adta hozzá a főkötőt. A geszti szokás már nemcsak a tél és a nyár küzdelmét jelképezte, hanem mitologikus kapcsolatot mutatott a halál, a lakodalom' és a termékenység között. Ezt mutatja a következő dalszöveg is, melyet a szalmabáb vitele közben énekeltek: Híjé, kije ez a ház? A jámbor emberé. Benne vasi egy vetett ágy, Az mellett ringó bölcső. Haj villő! Falu vigin selyemsátor, Haj villő! Jaj, de piros a mező, De nem az ibolyától, 1939 ÁPRILIS 9. VASÁRNAP Hanem a rózsától. Haj villő! Falu végin selyemsátor, Haj villő! A villőzés csak a szlovák nyelvhatár közelében élő magyarságnál ismeretes, air.i azt bizonyítja, hogy a villő szó átvétel a szláv szókincsből. „Vila” magyarul tündért jelent. A szlovák néphit szerint pedig a „vily”-k, tündérek, a fiatalon elhalt leányok és menyasszonyok lelkei, akik a földön járnak. Annál is inkább érdekes ez az átvétel, mert a népszokásnak a halállal való kapcsolata egyáltalán nem szláv, hanem ural- altáji eredetű, ami azt jelenti, hogy olyan motívumot vettünk át a szomszédos szláv népektől, amely eredetileg is a mienk volt. A nagypénteki pilátusverés és termésvarázslás Különösen a Csallóközben — amint azt Khin Antal tanár is kimutatta — volt szokásban a pilátusverés Nagypénteken. Krisztus halálára emlékeztető egyházi szertartás után a férfiak a padot, a gyermekek pedig a földet veregetik. A régi pogány gonoszűző zajcsapásnak elváltozott, bizonyos keresztény színezetet öltött csö- kevénye ez a szokás. Az egész Felvidéken ismert szoká3 az is, hogy Nagypénteken korán reggel a gyermekek körülfutkossák a házat, hogy a férgeket és kártékony rovarokat elűzzék a háztól. A féregüző és lakástisztogató cse-- ■ j » » mmmi lelemény után az ősi egészség és termés- varázslás csökevényeként élő mosakodá* van szokásban. A gyerekek és leányok kimennek a legközelebbi patakhoz, folyóvízhez és ott megmosakodnak. Néhol a lovakat is megúsztatják, sőt r ‘g a teheneket is leöntözik a hajnali patakvízben. Vízbehányó hétfő Husvét másodnapját, húsvéthétfőt az egyes vidékeken vízbevető, vízbehányó, vízbevetélö hétfőnek is nevezik. Ezekben a kifejezésekben is, mint már a virágvasárnapi népszokásoknál is láttuk, az egykori tavaszi termékenységvarázslások és ember- áldozatok emlékei élnek. Az egyház azonban megenyhítette ezeket a pogány jelleget őrző szokásokat s az áldozatokat lassanként a jelképes húsvéti bárány képzete köré csoportosította. A vízbevetés drasztikus cselekménye pedig a rózsavizes ön- tözködésben talált menedéket. Az összes területeken ismeretes, hogy az öntöző gyermekeket, vagy férfiakat hí- mes tojással ajándékozzák meg az öntözés után. Ez a cselekmény is mély értelmet őrzött meg. A tojás, amelyben a titokzatos, megfoghatatlan élet lappang, a szaporodás, az élet jelképe. Ki tudja, hogy őseink, akiknél a tojásajándékozás hosszú évszázadokkal ezelőtt is szokásban volt, nem ismerték-e jobban az élet mélységes értelmét, mint mi, ma, amikor - talán — mosolyogva nézzük a magyar falu husvét jé- nek értelmetlennek látszó szokásait, amelyekben ma a tradíciókhoz való végtelen ragaszkodáson kivül semmi értelem nincs. Teleki Pál gróf miniszterelnök is előadást tart a mezőgazdasági ipari kongresszuson Kállay Miklós e?nök ismerteti a budapesti kongresszus programját Nagy nemzetközi esemény lesz a július 10-én Budapesten kezdődő VI. Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari Kongresszus. A kongresszus programja már elkészült, erről és a kongresszus várható sikeréről Kállay Miklós dr. ny. földmívelésügyi miniszter, a kongresszus elnöke a többi köat a következőket mondotta: — A francia és a német ipari és tudományos világ már bejelentette, hogy több, mint száz résztvevővel vesz részit a kongresszus ülésein. Ezeken kívül - jelentkezők zömét Belgiumból, Hollandiából és Olaszországból várjuk. A világ minden részéről érkeznek azonban ebből az alkalomból Budapestre. Venezuelából most kaptunk levelet, a résztvevő már elindult, hogy idejében ideérjen. Különösen Franciaország foglalkozik nagy szeretettel ezzel a kongresszussal. — A kongresszus részletes programja már készen van. Nagy, tudományos jelentőségét bizonyítja, hogy a világ legelső tudósai szerepelnek, mint főelőadók, vagy előadók, vagy előadásokkal a kongresszuson. A világhírű külföldi tudósok mellett a magyar tudományos világ jelentőségéhez méltóan vonul fel. A kongresszus magyar szereplői közül kiemelem, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnök úr is előadást tart. A kongresszussal egyidőben a Nemzetközi Malomszövetség is ülést tart Budapesten. A Nemzetközi Kakaó- és Csokoládé-Szövetség a kongresszus idejében Budapestre hívja bizottságait. A Nemzetközi Borszövetség nagyfontosságú kérdésekről fog tárgyalni. A kongresszussal kapcsolatban mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás is nyílik meg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem termeiben. A Külkereskedelmi Hivatal a kongresszus látogatói részére filmet készített, amely érdekes formában mutatja be a legfontosabb magyar mező- gazdasági iparokat Április 22-én lép életbe a nemzetközi Vásár utazási kedvezménye Három hát múlva már javában áll a vásár a budapesti Városligetben. Addig még két esemény lesz, amely általános érdeklődésre számíthat a vásárlátogató közönség körében. Az egyiknek dátuma április 22, mert ennek a napnak hajnalától kezdve lép érvénybe a belföldi közönség számára is a vásárigazolvány alapján igénybevehetö S0 százalékos utazási kedvezmény. A második esemény a vásár ünnepélyes megnyitása, amelyet április 28-ának délelőttiére tűztek ki. A vásárnyitásig még hátralévő rövid néhány nap alatt a vásár területén természetesen felfokozott izgalmas munka folyik, teli érdekességgel, az utolsó pillanatban is még érvényesülést kereső friss ötlettel. Csak néhányat ragadunk ki a legutóbbi napokban felvetődött új gondolatok közül. Albániából híre jött, hogy a három napja világra jött trónörökösről máris elkészült az első fénykép. Most sürgönytárgyalások vannak folyamatban, hogy a már épülőfélben levő albán pavillonban méltó helyet biztosítsanak egy nagyméretű fénykép elhelyezésére, mely Budapest közönségének is bemutatná az albán trón fiatal örökösét. A végre teljes egészében magyarrá lett agg. teleki barlang turisztikai feltárásával most készültek el. Csak természetes, hogy az országnak ez a kincse is helyet kíván a vásár idegenforgalmi pavillonjában. Nagy a készülődés az építöanyagtözsdével kapcsolatosan, hogy a visszacsatolt felvidéki érdekeltek is helyet kaphassanak a vásári építőanyagtözsdén. Átszervezik a divatrevüt, amely ezúttal bemutatja az elmúlt évszázadok magyar viseletéit is. MOST JELENT MEG! Kerecsényi Antal i.ividéki „t A IMÁT, m A KOMÉDIÁS e. könyve Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál Ara disxköiésben 6.— pengő.
