Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-07 / 80. szám
IO TEHJTMftl HIMAß 1 r'ia 1939 ÁPRILIS 7. PÉNTEK Európa legmodernebb gyermek-klinikáját avatta fel Mussolini Génuában JSzmHÁzKönWKabiaRA. Nagyszabású olasz könyvkiállítás Budapesten Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében április 12-én nyílik meg az olasz könyvkiállítás, amelyet az olasz külügyminisztériummal és közoktatásügyi minisztériummal egyetértésben a népművelés- ügyi minisztérium rendez a külföldi szellemi kapcsolatok olasz intézetének (IRCE) kezdeményezésére. A Budapesten megnyíló kiállításnak két osztálya lesz. Az első bemutatja azt az anyagot, amely az olasz könyv fejlődésének a XV. századtól a mai napig vázlatos, de teljes és pontos képét adja. Második osztályában a kiállítás bemutatja mindazokat a könyveket, amelyek a századok folyamán Olaszországban jelentek meg Magyarországról. A kiállítás két ősz» tályán együttvéve körülbelül 4000 kötet látható. Az előkészületi munkálatok a Nemzeti Múzeumban már folyamatban vannak az IRCE két kiküldöttjének, egy tanárnak és egy építésznek vezetésével. A kiállítást építészeti Szempontból az egyszerűség és komolyság jellemzi, amely alapvető tulajdonsága a fasizmus minden ilyenfajta kezdő- . ményezésének a művészetek és kiállítások terén. A kiállítással egyidejűleg külön teremben olasz grafikai kiállítást is mutatnak be modern művészek alkotásaiból. r cAz imlMí wqfaupt a p ás ztú rfa lu tó I a i)il(í(/iuírfísi(f Róma, április 6. A legújabb kimutatás szerint az olasz főváros lakossága 1,299.000 főre rúg. Ezzel az „Örök város” újra elérte kétezer évvel ezelőtt, Augustus császár idejében már egyszer elért nagyságát, amikor 1,300.000 lakosa volt. Róma nagy fejlődése tulajdonképpen csak a világháború után és elsősorban Mussolini uralomra jutása óta ment végbe. 1914-ben még csak hatszázezer lakosa volt s az azóta eltelt negyedszázad alatt ez a népesség kétszeresére emelkedett. Ez a nagy lakossággyarapodás ~ annál figyelemreméltóbb, mert a város terjeszkedése nem szomszédos elővárosok és községek hozzácsatolása útján ment végbe, hanem teljesen lakatlan területek beépítésével. A város lakosságának növekedése kizárólag a kedvezőbb életviszonyoknak, a népszaporodás- nak és a betelepedési kedvnek köszönhető, mert terület bőven áll rendelkezésre akár tízennyi lakosságnak is — lévén Róma a földkerekség legnagyobb városa. Az „Örök város” történelmi pályafutása nagyon érdekes és változatos s felemelkedésére és hanyatlására a lakosság számának változása is érdekes fényt vet. Romulustól Augustusig és a középkortól Mussoliniig kétszer futotta meg ugyanazt a pályát és lett pásztorfaluból világvárossá. Krisztus előtt 753-ban Romulus pásztorai alapítják meg és már hatodik királyának, Serviles Tulliusnak uralkodása alatt, az első pontos népszámlálás idején, 84.000 polgár él falai között. Időszámításunk előtt Julius Cae- zár tartotta meg az utolsó népszámlálást Rómában Krisztus előtt 51-ben s ekkor a lakosság száma már elérte az egymilliót. A császárok alatt ez a szám 1,300.000-re emelkedik és azután nagyjában változatlan miarad a birodalom összeomlásáig. 475-ben, Romidus Augustulus, az utolsó római császár uralkodása idején a város lakossága már százezerre apadt, a középkor folyamán pedig teljesen visszasüllyedt és évszázadokon keresztül újra csak pásztorok lakják. XI. Gergely pápa idejében csupán 17.000 lakosa volt és 1555-ig csak 50.000 főre gyarapodik á pápák székhelyének népessége. A renaissance fénykorában éri csak el a százezres lélekszámot és csak Itália egyesítése után kezd újra nagyobb arányokban fejlődni. Az egyesített Olaszország fővárosa 1870-ben 226.000 lelket számlál és azóta már gyorsabb fejlődésnek indul. Természetesen ez a nagy népgyarapodás elsősorban beköltözés eredménye, úgy hogy amíg 1858-ban még a város lakosságának 73 százaléka római születésű, 1931-ben már csak 42 százalék vallhatja magát tőzsgyökeres rómainak és ma ez az arányszám még jobban lecsökkent. Az Opera balettkara Londonban London, április 6. A Times és a Daily Telegraph jelenti, hogy a magyar királyi Opera balettkara április 27-én kezdi meg vendégszereplését a londoni Covent Garden operaházban. A „Magyar rapszódia” című sorozat nyolc vagy kilenc magyar népi tárgyú tánekölteményből fog állani. ötventagú magyar tánc-, zene- és énekkar • fog szerepelni. (*) Az „Észak felé” római bemutatója, Rómában, a P Urne tár io moziban bemutatták a magyar kolónia számára az Észak felé c. filmet. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt. Ez alkalommal megjelent báró Villant Frigyes kvirináli magyar követ és a magyar követség tisztikara, továbbá a magyar kolónia igen sok tagja, Caffareli vezetésével nagyszámmal a magyarbarát olaszok, valamint a lengyel kolónia igen sok tagja. A magyar és külföldi közönség meghatottan tapsolta meg. a filmet, amely osztatlan sikert aratott. A film kiemelkedőbb jeleneteinél is zúgó taps jelezte azt a mély benyomást, amelyet a magyar csapatok bevonulásának képei a közönségben kiváltottak. (*) Matiné a Magyar Házak javára. A szlovákiai magyar házak javára Miskolcon matinét rendeznek, amelyen Esterházy János gróf, a szlovákiai magyarság vezére is beszédet mond. A miskolci MÁV műhely személyzete a nemes célra ezer pengőt gyűjtött. (*) Derű a művészetben. A Műcsarnok „Derű a művészetben” című kiállításán hus- vétvasárnap délelőtt újra tárlatvezetés lesz. A rendkívül érdekes és gazdag, optimista hangulatú kiállítás anyagát Halasi Horváth István festőművész, tanár és Kari Ferenc József szobrászművész ismertetik a Műcsarnok látogató közönsége előtt. A tárlat- vezetésnél, amely délelőtt 10 órakor kezdődik, külön részvételi díj nincs. A kalauzolás tartama másfél óra. (*) Magyar zongoraművész londoni sikere. Földes Andor magyar zongoraművész nagysikerű londoni hangverseny során mutatkozott be az angol közönségnek. Az angol zenekritika meleg elismeréssel állapítja meg, hogy a magyar művész ragyogó virtuó- zitással párosítja a mélyszántású zenei értelmezést. A News Chronicle szerint káprázatosán játszotta Bartók Béla 1926-iki szonátáját. A Daily Telegraph szerint Földes kivételes technikai fölénye és nagyszerű ritmusa elmondott mindent, amit a magyar zenéről mondani lehet. Az Observer szerint Brahms, Paganini változataiban a virtuozitás különösen magas színvonalára emelkedett. (*) A „Havasi napsütés” a kassai színházban. Sereghy Andor kitűnő kassai színtársulata kedden este ismét premiert tartott: Hu- nyady Sándor „Havasi napsütés” című hatásos és igényes színművét mutatta be. Az előadás, amelyet az igazgató rendezett, teljesen méltó a kassai színház eddigi jó himevére. S. Jánossy Terka egyik legnagyobb sikerét aratta az orvoskisaszony szerepében egyszerű, emberi Játékával. Nagyon jó partnere volt Turóczy Gyula, noha talán kissé törődöttebb figurát nyújtott, mint ahogy a szerep megkívánta. Nehéz szerepében kifogástalan volt Némethy Zoltán, aki ezúttal lemondott minden karri- kirozásról, holott ily módon fokozhatta volna egyéni sikerét. Lakos Klári megkapó volt a haldokló milliomosleány szerepében, Moóry Lucy és Várady Lajos tehetségesen aknázták ki hálás szerepük minden lehetőségét. Ross József egyik legjobb alakítását nyújtotta, nagyon ambiciózusan. A siker nagy volt, — a közönség kevés, (r.) Londoni követünk lányának rádió-előadása Barcza György londoni magyar követ leánya, Alexa Mária, az angol rádióban tartott érdekes és szemléltető angolnyelvű előadásában ismertette a magyarországi húsvéti szokásokat. Az előadás, amelyet a rádió művészei magyar húsvéti dalok éneklésével illusztráltak, az előfizetők köréből érkezett nagyszámú elismerő levél tanúsága szerint a legélénkebb érdeklődéssel találkozott. (*) Fischer Anni zongoraestje. Az iilyen művész, ha zongoránál ül, reliefet ad a zene történetéről is, feltárja azokat az erőviszonyokat, amelyek hatása alatt a korok hullámzanak s a saját benső küzdelmei árán leszűrt művészi hitvallást is. A hallgatótól tehát nem csupán figyelmet, „lehallgatást” igényel, hanem lelki félkészültséget a hangok által leplezett'szférák természetes megközelítésére. Ez a természetesség a közönség számára önként adódik Fischer Anni lényéből, amikor ő spontán engedelmességgel követi a nagy géniuszokat magános útjaikon és a belőlük áradó tszuggesztivitást még eredeti izzásában, de a nevelő művész — csak alig éppen hogy — irányító tapintatával csillogtatja meg. így Bachnál a konstrukció világosságára, Mozartnál az álomvilágot borító formaművészetre mutat rá elsősorban. De el tud vezetni Schumann lelki sza- kadékai közé is és világos elemzéssel tárja fel az egymást kergető gondolatfoszlányok kusza labirintusát, amely kissé nyomasztó szomszédságot jelent Chopin g-moll balladája előtt. De a Nocturne ezüstös ábrándvilága és a keringő zson- gító hangulata a jellegzetesen kiötvözött frazírozás nyomán megegyezően bontakozott ki. A színakkordok súlytalan előkelősége és mosolygó hangképek domináltak Debussy-ánterpretációiban, amelyek sajátos billentesd technikája külön csemege a zongoristák számára. Mendelssohn tündérzenéje légiesen sziporkázó, brilliáns tűzijáték gyanánt tűnt tova. A közönség számos ráadás kiharcolásával jutalmazta azt a szent komolyságot, amit Fischer Anni előadóművészete az egész este folyamán számára jelentett. V. M. (*) ,,A magyar falu” Grácban. A gráci magyar kolónia a német—magyar kultúr- egyezmény jegyéiben ünnepélyt rendezett, amelynek tiszta jövedelmét népjóléti intézmények javára ajánlotta fel. Az ünnepélyen megjelent a gráci magyar főkonzul, Bagdy magyar egyesületi elnök, Uiberreiter nemzetiszocialista körzetvezető és Dietl vezérőrnagy is. Az ünnepély keretében két magyarvonatkozáőú kultúdfilmet is bemutattak a nagyszámú közönség előtt. Az egyik film „A magyar falu” a brüsszeli világkiállítás alkalmával nagydíjat nyert. MOST JELENT MEG! Kerecsényi Antal felvidéki m A BARÁT, HEB A KOMÉDIÁS e. könyve Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál. Ara diszkötésben 8.— pengd. MOST JELENT KIES! POLITIKA! SZENZÁCIÓ! iiBQimo savon leleplezi az európai feszültség drámai okait... Dr. Marjay Frigyes bevezetésével és kitűnő fordításában Miért mondta fel Olaszország az 1935. évi tuniszi, szerződést, melyet a franciák soha nem szentesítettek s amely soha nem lépett életbe? Miért mellőzték Olaszországot a Szuezi-csa- toma Társaság igazgatóságában? Miért nem akarják a nagyhatalmak elismerni, hogy a Szuezi-c3atorna Negrelli olasz mérnök tervei szerint készült? Miért tagadták meg a hatalmak Olaszországnak a „londoni titkos szerződésiben biztosított jogait? Miért zárja el Franciaország hatvanféle vámmal és érthetetlen jogi fogások százainak kínai falával Gibuti kikötőt az olasz impé- rium elől? Erről és Itália Földközi-tengeri helyzetéről szól a tavaszi könyvpiac legizgalmasabb politikai munkája... Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dojiánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. Ara keménykötésben 1.00
