Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-07 / 80. szám
6 ÄcfekRHtiaiÄfi 1939 ÁPPJÍla 7: PÉNTEK Nagypéntek Miért nem tanítják járni a pesti utcát? küdéséről nem kell külön megemlékeznünk. Lelkes és bátor szószólói ők a magyar ügynek. — Felvidéki bajtársainkat tárt karokkal várjuk táborunkba. A történelmi határok visszaállítása kétszeres öröm nekünk. Öröm, hogy csonka hazánk régi dicsőségében felépülhet újra s visszakapja elszakított tagjait és öröm, hogy felépülhet a teljes, nagy frontharcos tábor is, nem választhatnak el bennünket többé bajtársainktól a trianoni határok spanyollovasai. — Innen tizetiem felvidéki frontharcos baj társaimnak, hogy nem nyugszunk mindaddig, amíg a szentistváni határok között fel nem építjük a keresztény, nemzeti alapon álló, kenyeretadó Nagyagyarországot! Ezeket mondotta nekünk Kertész Elemér, akinek szavaihoz nincs hozzáfűzni valónk, azt kívánjuk csupán, adja Isten, hogy az eddigi küzdelmes esztendőkben megedződött akaraterejét, fáradhatatlanságát megőrizhesse a jövő eseményeinek viharaiban is. SZÁLKÁI BALOGH ERZSÉBET '------—--------Akfuális külpolitikai kérdések a két ház külügyi bizottságában A Magyar Távirati Iroda jelenti; j , A felsőház külügyi bizottsága április 13-án, csütörtökön délután 5 órakor a II. számú bizottsági teremben ülést tart. Az ülés tárgya: „Aktuális külpolitikai kérdések”. A képviselőház külügyi bizottsága 1939 április 13-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor ülést tart. Az ülés tárgya: Az aktuális külpolitikai helyzet megvitatása. Vizsgálják meg elmeállapotomat — kérte a bíróságon az „országoshírü grafológus“ A budapesti királyi táblán Majoros Mihály dr. tanácselnök fellebbviteli főtárgyalást tartott ma Szenes (SUberer) Andor sajtóperében. A vádlott, amikor személyes körülményeire nézve kihallgatták, előadta, hogy „újságíró, lapszerkesztő és országos- hírű grafológus.” Szenes (Süberer) Andornak a neve két esztendővel ezelőtt egy asszonyszöktetési bűnügy kapcsán vált ismeretessé. Előadta a továbbiak során még azt is, hogy korábban többször elítélték. Törzskönyvi lapjából megállapította az elnök, hogy zsarolásért, rágalmazásért pénzbüntetésre ítélték, de sikkasztásért egyévi börtönt, csalásért egyévi és háromhónapi börtönt ült és kettős házasság miatt is kiszabtak ellene egyheti fogházbüntetést. Ezeket sorra leülte. A sajtópert azért indították ellene, mert Gyöngyösön „Pesti Hírek” címen megjelentetett egy röpiratot, amelyben súlyos támadásokkal illette vitéz Kenéz Imre váci fegyházi őrparancsnokot és ugyancsak súlyos támadásokat írt egy másik cikk keretében tZombory Gyula rendőrfőtanácsos ellen. Amikor e hivatalból üldözendő rágalmazás miatt az ügyészség vádiratát közölték Szenes ÍSH- bererj Andorral, akkor is egyik szabadságvesztésbüntetését töltötte. Septében kifogásokat szerkesztett, azonban a valóság bizonyítására vonatkozó kérelmét nem terjesztette elő, úgyhogy a büntetőtörvényszék minden bizonyítás mellőzésével megállapította a vádlott bűnösségét és ezért huszonegynapi fogházbüntetésre ítélte el. A fellebbviteli táblai főtárgyaláson a vádlott meglehetős idegesen viselkedett, úgyhogy védője kérte, hogy a bíróság törvényszéki orvosszakértökkel vizsgáltassa meg a grafológus elmeállapotát. Ezt az indítványt maga Szenes Andor is előterjesztette. — Nagyon kérem a nagytekintetű ítélőtáblát — mondotta —, vizsgáltassanak meg szakértő orvosokkal, mert magam^ is úgy érzem, zavart az elmém. A Nékám- klinikán is vizsgáltak már, ott is megállapították az orvosok, hogy csökkent beszámítási képességgel rendelkezem, de azóta nagyon romlott az elmebeli állapotom. Kesztler Ede dr. kir. főügyészhelyettes ellenezte ennek az indítványnak a teljesítését és azt a tábla mellőzte is. A perbeszédek elhangzása után a királyi tábla az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta. Talán illetéktelen beavatkozásnak is minősíthetik a Prágából érkező vélemé. nyét, hogy bele mer szólni a magyar főváros ügyeibe — hiszen még fél éve sem rendelkezik állandó lakhellyel Budapesten, községi illetősége sincs, a magyar állampolgárságot sem tudta még megszerezni... De mentökörülményül szolgáljon, hogy rövid ittléte alatt annyiszor ütközött össze nyílt utcán és különösen az útkereszteződéseknél a pesti utca közönségével, hogy nem tudja szó nélkül hagyni a pesti gyalogos forgalom problémáit. Ezt a problémát valószínűleg maguk a pest bennszülöttek is jól ismerik. Nehezen feltételezhető, hogy a főváros közön, sége olyan testi érzéketlenséggel bírjon, hogy ne vette volna még észre. Mert megfigyelésünk szerint, nemcsak mi, újszülött pesti lakosok, küzködünk nap-nap mellett a pesti járda kifürkészhetetlen rendszerű forgatagával. Nemcsak bennünket lökdösnek ide-oda, jobbról balra, ha kigyúl a zöld lámpa és a járdaszéleken türelmetlenül várakozó emberáradat megindul egymás ellen és valóságos tusadokás árán jut át a másik oldalra. Tapasztalatunk szerint nem a mi tapasztalatl/insá-. gunk okozza, hogy akarva-nemakarva mi is kénytelenek lágyunk letaposni békés polgártársaink lábát, amikor a végtagok ádáz harcával igyekszünk utat vágni magunknak a népes körutakon. Megfigyelésünk szermt ugyanezt teszi mindenki Budapesten és mi csak kénytelen-kelletlen alkalmazkodunk ehhez az íratlan törvényhez, amelyet egy kis írott rendelkezéssel meg lehetnie változtatni. Azt hisszük, mindenki örömére, mert mégsem tudjuk elhinni, hogy a pesti ember kevésbbé szeretne sértetlenül közlekedni az utcán, mint mi, Prágából hazavetődött magya- rok. Nem merjük azt sem állítani hogy a mindenre ügyelő, gondos főváros nem adott volna ki valami rendeletet a pesti gyalogosforgalom szabályairól: egyet viszont áütíhatunk, hogy ezt a rendeletet senki sem tártja be, sőt ami még sajnálatosabb, senki sem őrködik betartása felett. Szerény megfigyelésünk szerint ugyanis még egyszer sem láttuk, hogy a közlekedési rendőrök figyelmeztették volna a falkamódra csörtető pesti járókelőket, hogy tartsanak be valami rendszert, járjanak jobboldalt, vagy baloldalt, mert ezek az ötletszerű és kiszámíthatatlan lépések és mozdulatok okvetlenül összeütközésekhez, forgalmi akadályokhoz és nem kis mértékben már a testi épség és biztonság veszélyeztetéséhez is vezetnek, eltekintve attól, hogy gátolják a járda forgalmának gyors lebonyolítását, ami pedig egyformán érdeke mindenkinek, aki dolga után siet. A figyelmeztetés helyett azt látjuk, hogy amikor az ember önhibáján kívül csctlik-botlik, tolakszik, furakszik, bocsá- natokat kér és megbocsát, a forgalmi rendőr nyugodtan áll és nézi a nem mindennapi tülekedést. Nem volna célszerű, ha például a fontosabb útkereszteződéseknél, ahol tömegekben vonul át a közönség egyik oldalról a másikra, a rendőrök kiállnának az úttest közepére, kitárnák karjukat és udvariasan tessékelnék kétfelé a közönséget, úgy hogy az egyik járdáról érkezők a rendőr hátamögött vonulnának el, a szemközti járdáról indulók pedig a rendőr előtt? így csinálják ezt más nagyvárosban is, amíg rászoktatják a közön- s‘gei a gyalogos forgalmi rend betartására. Ezzel egyidejűleg a rendőr kedves szavakkal figyelmeztethetné a közönséget, hogy tessék baloldalt járni — ez a figyelmeztetés aztán tovább emlékeztetné az embereket, hogy az úttest keresztezése után a járdán is ezen az oldalon maradjanak. Ez a legegyszerűbb módszer, hogy a közönség körében népszerűsítsék a gyalogos forgalmi rend szabályainak tiszte. letbentartását. Persze, ha még néhány felhívás is megjelenne a pesti napilapokban, akkor napok alatt megváltozhatna a pesti járda bonyolult rendszertelensége. A közönség, azt hiszem, szívesen neveltetné magát, örülne, ha megtanítanák rendesen járni, mert hamarosan fölfedezné ennek előnyeit. Abban a reményben tettük meg javaslatunkat a pesti járda üdvös refldszabá. ly ozására, hogy szavunkat a pesti ős lakók nem veszik tolakodásnak. Mert távol áll tőlünk, hogy idegenben szerzett tapasztalatainkkal tolakodjunk a főváros színe elé: mi csak a pesti utca tolakodását szeretnénk eltüntetni, s hisszük, hogy ebben egyetért velünk a pesti járda minden szenvedő ismerőse. (W) Magyar-lengyel áruforgalmi tárgyalások Varsóban Az 1934 novemberi varsói megállapodás alapján megalakított magyar—lengyel vegyesbizottság folyó évi március 31-től április 5-ig Budapesten tartott ülésein megbeszélés tárgyává tette a két országot érdeklő kereskedelempolitikai kérdéseket és megállapodott azokban az irányelvekben, amelyeknek figyelembevételével a magyar—lengyel áruforgalmat folyó évi július elsejétől 1940 június 30-ig terjedő időszakra szabályozni kívánják. A megbeszéléseket a húsvéti ünnepek után Varsóban folytatják.-------.---v±—----Apad az Ipoly Ipolyság, április 6. Az Ipoly szerda estig 50 centiméterrel apadt. Az ár az Ipoly völgyében még mindig többezer hold földet tart birtokában. A rozsnyói leányneveie- intézet volt növendékeinek kirándulása A rozsnyói tiszaikerületi evangélikus leány-* nevelőintézet 'egykori növendékei többnapos kirándulást rendeznek Rozsnyóra, s már most felkérik a nagyhírű intézet volt növendékeit, hogy az ünnepségekkel összekötött kirándulásra minél nagyobbszáimiban jelentkezzenek. A kirándulók július 3-án indulnak vonaton., vagy autóbuszon. Másnap hálaadó istentiszteleteiken vesznek részt, s meglátogatják a csehek által megszüntetett, de most újból megnyílt régi intézetet. Koszorút helyeznek el az elhalt tanárok és tanárnők sírján, leleplezik Papp-Váry Elemérné emléktábláját, s bankettet rendeznek az intézet egykori igazgatónőjének, a még ma is friss egészségben élő 80 éves Bartholomeidesz Adél tiszteletére, s nevére alapítványt tesznek a magyar nyelvben legjobb eredményt elérő növendék javára. A kirándulás résztvevői Krasznahorka és az aggteleki cseppkőbarlang megtekintése után térnek vissza lakóhelyükre. A kirándulással kapcsolatos felvilágosításokat a rendezőség nevében Svehla Antónia tanárnő adja meg, Budapest, VII., Damja- nách-utca 56. Gafeucu elhalasztotta ankarai útját Ankara, április 6. Gafencu román külügyminiszter elhalasztotta ankarai látogatását arra az időre, amikorra a török külügyminiszter visszaérkezik az iráni trónörökös teheráni esküvőjéről. A Visszacsatol: Felvidék Község EMIJMStdna* figyelmét felhívjuk a m. klr. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele tével beszerzésre ajánlott. Novák Jenő dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás címfl jogi könyvre Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva A könyv használhatóságának előnyért szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek, melyek az egyes szakaszok össze függésére mutatnak rá és a rendes bírósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdésekben követett gyakorlatát is. A mű hasz nálhatóságát az abban közölt 24 iratminta, valamint betűsoros matató Is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7.— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI, Rózsa-n. 111.
