Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-05 / 78. szám
,1939 ÁPRILIS 5, SZERDA TEisPiDEKi vMäö&äRHIRLM> ^ (V. Z.) A „Slovenská Pravda” egyik lejijutóbbi számában egy dr. k. k. jelzésű közíró, akinek szignója mögött nem nehéz fölismerni Pozsonynak §gyik német nevű, de szlovák nemzeti érzésű magasállású egyházi személyiségét, a keletszlovákiai izgalmas és sajnálatos eseményeket alkalmul használta föl arra, hogy a gyűlölség magvait hintse el a magyar és szlovák nép együttélésének talajába. Ennél azonban tovább is elmegy, igyekszik a német— magyar viszonyt is megzavarni olyan módon, hogy a denunciálás határáig merészkedve a magyarságot a németség született ellenségének állítja oda. Cikkének ez a része így hangzik: „A magyarok oly merészek voltak, hogy Hitler hatalmi szavának ellen akartak állani és meg akarják támadni azt az államot, amely az ő védelme alatt áll. Ezzel két célt akartak elérni: egyrészt a már meglévő 700.000 szlovák mellé még több szlovák lelket akartak magukhoz kaparintani, másrészt pedig meg akarták rendíteni a szlovák nemzet bizalmát a németek felé. Mi ezt nagyon jól megértjük, hiszen egykor, még 3-918 előtt magyar iskolába jártunk. ‘Akkoriban bennünket gyűlöletre neveltek minden ellen, ami német. Ez a gyűlölet nem vonatkozott a dinasztiára, mert a dinasztiát ők is tisztelték, de elsősorban a német nemzet, a német faj ellen irányult. A magyar tankönyveknek s az ifjúsági regényeknek csaknem egyöntetűen az az egyetlen célzatossága, hogy haragot és gyűlöletet szítson a németek ellen.” Ilyen és hasonló hangnemben folytatódik a Slovenská Pravda említett cikke, amely mellett nem azért érdemes megálla- nunk, hogy elképesztően hazug tételeivel vitába szálljunk, hanem csupán azért, hogy rámutassunk a szlovák publicisztika egy részében még mindig uralkodó benesi szellemre, mint a húszéves múlt átkos örökségére. Az a húsz év, amely alatt Benes szelleme uralkodott a Szudéták négyszögén és a Beszkidek határvonalán belül, — sajnos — nem múlhatott el anélkül a szlovák nemzet fölött, hogy bizonyos mértékben meg ne fertőzze a közszellemet. A szociáldemokrata Ébl sajtófőnök által irányított hivatalos publicisztika éveken át megülte a kárpáti tájakat is. Cseh kormányzsoldban álló szlovák publicisták is akadtak szép számmal, Pozsonyban, Kassán és Zsolnán jól fizetett szerkesztői stallumok- ban mérgezték a levegőt és legfőbb igyekezetük arra irányult, hogy az őslakos testvériség ideológiája ellen irtó hadjáratot viseljenek. Meg kellett bontani az őslakos szlovákság, magyarság és németség egységfrontját, bizalmatlanságot kellett ébreszteni az egymásra- utalt táborokban, hogy a centralizmus annál zavartalanabbul halászhasson a megzavart vizekben. Ismertünk sok olyan „redaktor urat”, akinek egyike- másika nem is tudott tökéletesen szlovákul beszélni, — hát még írni, akinek magyarul megfogalmazott cikkeit le kellett fordítani. Voltunk redakcióbán, ahol dörgedelmes támadásokat intéztek a centralista orgánum hasábjain a „magyarónok” ellen, ahol tűzzel-vassal irtottak mindent, ami az átkos magyar múltra vonatkozott, de a szerkesztő urak egymás között magyarul beszéltek, mert — könnyebben megértették egymást. Meg tudnánk nevezni azokat az illusztris szlovák közírókat, akiknek leggyakrabban forgatott segédkönyvük egy magyar-szlovák slovnik volt. Ez a busásan fizetett közírói gárda, amelynek tagjai között agentprovocateurök, szélhámosság, csalás, sőt egyéb főbenjáró bűnök miatt elítélt börtöntöltelékek is voltak, nagyszerű tanítványa volt Ébl sajtófőnöknek, a benesi szellem legfőbb közírói istápolójának. Ez a csatornatölteléknépség szlovák-, német-, magyar-, ruszin-, sőt hébernyelvű kiadványokban éveken át fertőzte meg Szlovákia és Kárpátalja közéletét és bizonyos mértékben inficiálta azokat az írással foglalkozó elemeket is, amelyekben a nemesebb hajlandóság kisebb- nagyobb mértékben fölismerhető és megállapítható volt. j A benesi szellem nagyon egyszerű pszichológiával érvényesült a belföldi és külföldi propagandában. Még a klasszikus korban használatos életbölcselet alapján dolgozott állandóan: Ca- lumniare audacter, semper aliquid hae- ret. Nem átallotta a leggaládabb, ,leg- szemenszedettebb hazugságokat állandóan világgá kürtőink, napról-napra hangoztatni, tudva azt, hogy a felületes ember — sokszor hallván egy és ugyanazon állítást — annak végre is bedől. Ennek a benesi propagandának a magyarság ellen egyik leghasználatosabb fegyvere az volt, hogy a magyar nemzetet igyekezett a németség vazallusává elhíresztelni azokban az államokban, amelyek vagy féltek a németségtől, vagy pedig ellenséges érzülettel voltak eltelve irányában. Ez a benesi szellem hirdette országgá-világgá, hogy a magyarsággal nem történt igazságtalanság Trianonban, hogy a magyarság hallatlan megcsonkítása, , életerejének megbénítása Európa érdekében való, mert ez a vitéz, katona természetű nép „a német népnek természetes barátja és szövetségese” (szóról-szóra való idézet Krofta Kamii volt külügyminiszter egyik történelmi írásából) és ha korábbi erejében meghagyják, úgy Csehszlovákia nem tudja beépíteni történelmi feladatát, nem tudja kordában tartani a legyőzött és megyszégyenített nagy német államot. Francia-, angol-, németnyelvű lapok és propaganda-iratok tömege hirdette ezt világgá és a benesi szellem — sajnos — még jóhiszemű, de naív szlovák körökben is gyökeret vert. Igenis, a szlovák publicisztika sok megnyilvánulásából ki lehet mutatni, hogy a benesi hangoktól elkábult szlovák írók és publicisták akkoriban, amidőn Németország még nem tudta lerázni a versail- lesi béklyókat és amikor még Turóc- szentmártonban, meg Rózsahegyen is komolyan elhitték, hogy a németek letargiája, bénítottsága, erőtlensége örök időkre, vagy legalább is nemzedékekre szóló, a szlovák nép számára is kikövetelték azt a porkolábi szerepet Németországgal és a németséggel szemben, amit a csehek arrogáltak maguknak. Nagyon sok megnyilatkozást idézhetnénk abból az időből, de elég, ha a legjellegzetesebbet, a szlovák körökben rendkívüli tekintélynek és megbecsül- tetésnek örvendő Skultéty Józsefet idézzük. Skultéty az „0 slovákoch” című 1928. évben megjelent röpiratá- ban, a Rothermere-akció legmagasabb virulenciája idején a magyar igényekkel szemben teljesen a benesi szellem érvelését vonultatta fel: „A magyarok mindig a németek barátai voltak, — írja ebben a röpiratában — Kárpátok Övén belül a germánosításnak egyedül a szlovákok és más szláv elemek szegültek ellen.” Skultéty álláspontja szerint mindenki szlovákká válik, aki a germá- nosítás elleni küzdelmet a Kárpátok medencéjén belül vállalja. Ez a naív, fantasztikus szemlélet annak a korszaknak egész sor publicisztikai megnyilatkozásában kimutatható, mert akkoriban Németország nem volt nagyhatalom. Most ugyanez a benesi szellem jelentkezik a szlovák publicisztika egy részének dialektikájában. Akkor Németország s a német nemzet egyetlen természetes szövetségesének, barátjának hi- resztelték el a magyarságot, köztük dr. k. k. is, most a német nemzet született ellenségének mondják, közöttük ugyancsak dr. k. k. játszik a vezértilinkón. O quae mutatiu rerum! — milyen változása a dolgoknak, nézeteknek csekély egy évtized alatt! Ezt nevezik hajlékony publicisztikának. Mi azonban örülünk, hogy a publicisztikának erre a válfajára soha rá nem kényszerültünk. A mi utunk egyenes, az igazság útja, nekünk nem kell váltogatni ötévenként a németgyűlöletet és a németbarátságot, mert a magyar nemzet a jog és az igazság útján járt és azoknak a természetes szövetségese, akik a jogot és igazságot képviselik. A magyar publicisztika nem kényszerül alattomos hízelgésre, mások elleni vádaskodásra, denunciálásra, a magyar publicisztika a nemzeti lélek útjain jár és éppen ezért nem érhetik kellemetlen meglepetésképpen tömeges ráolvasások. Az a publicista, aki egyházi ornátushoz méltatlanul egy nemzet megrágalmazására vetemedett, még most sem mondotta ki az utolsó szót. Kíváncsian várjuk újabb állásfoglalását. E»9H Ghazi királyt, Irak uralkodóját halálos autószerencsétlenség érte A négyéves Feiszal herceget kiáltották ki királlyá Bagdad, április 4. Irak állam 27 éves uralkodója, Ghazi király, a keddre virradó éjszaka autójával szerencsétlenül járt és életét veszítette. A szerencsétlen- ségróí kiadott hivatalos jelentés szerint a király éjféltájban útban volt magavezette autóján a királyi palota felé. Néhány perccel éjfél előtt az autó a királyi palota közvetlen közelében egy villany póznának rohant és darabokra törött. A királyt eszméletlenül találták a roncsok között s nem tudták többé eszméletre téríteni. Kevéssel éjfél után meghalt. A hivatalos halotti bizonyítvány, amelyet öt orvos írt alá, súlyos koponyatörést állapít meg a halál okául. A koponyatörés az agyat is megsértette. A király halálának híre nagy megdöbbenést keltett Irak államban és a bagdadi diplomáciai testület tagjai között. A diplomaták attól tartanak, hogy a király halála súlyos belpolitikai zavarokra vezet Irak államban, miután a trónörökös, Feiszal herceg, még alig négyéves s a belpolitikai viszálykodások már a múltban is igen nagy arányokat öltöttek, noha Ghazi király erélyes kézzel tartotta a gyeplőt. Alig néhány hete, hogy Sejid Sikmet Sulejman pasa volt miniszterelnök magasrangú katonatisztek közreműködésével puccsot kísérelt meg. , Az elhunyt király, aki néhai Feiszal király fia és Husszein király unokája volt, 1912 március 21-én született Mekka- b a n. Apjának aszíriai hercegség lázadó törzsei felett aratott győzelme emlékére a „Győző Ghazi” nevet kapta. A szokásokhoz híven nevelését egy beduin törzs végezte, mely megtanította vívni, lovagolni és bevezette a liaditudományba. 1927-ben az angliai Harrow kollégiumba került, ahol két évet töltött. Bagdadba visszatérve a királyi katonai akadémiára iratkozott be. Királlyá kiáltása 1933 szeptemberében történt, midőn atyja meghalt. Uralkodása elején súlyos nehézségekkel kellett megküzdenie, de ezek legyőzése után a jólét, a haladás korszaka köszöntött az országra. A Ghazi 1933 december 25-én tartotta esküvőjét A1 i a h hercegnővel. Házasságából csak egy fiú született. Feiszal emirt Irak királyává kiáltották ki. Tekintettel azonban az új király kiskorúságára, az uralmat Abdul 11 a h emirre, az elhúnyt király fivérére bízzák, aki nagy népszerűségnek örvend. A feloszlatott országgyűlést külön erre az alkalomra összehívták, mert az alkotmány értelmében az új király kikiáltása csak az országgyűlést illeti meg. Zavargások Mussul, április 4. A Ghazi halálát követő tüntetések során meggyilkolták az "angol konzult, a konzulátus épületét pedig felgyújtották. Fonlos gazdasági határozatokat hozott az o!asz minisztertanács Róma, április k. Ma délelőtt Mussolini elnöklete a;att összeült a minisztertanács, amely fontos határozatokat hozott a gazdasági önel'ótásra vonatkozóan. Egymilliárd lírát fordítanak a feljavított földek öntözésére, mégpedig olyan módon, hogy a földmívelés terén is a legkedvezőbben biztosítsák az önellátás megvalósítását. A minisztertanács folyamán jóváhagyták azt a törvénytervezetet, amely az olaszországi szénszolgálat alapját 200 millió líráról 300 millióra emeli fel, továbbá növeli az ólom és a cink termeléséhez szükséges állami támogatást. szerez hozzátartozóiak és saját magának is, hű meglátogatja aszályainkat. A szebbnél szebb tavaszi divatárui* és húsvéti ajándékok közt biztosan megtalálj^ az Ízlésének és pénztárcájának megfelelőt, a közismert Corvin-minőségben Húsvétig minden nap 7 óráig tartunk nyitva I : HkW ib CORVIN AJ© MINŐSÉGEK ÁRUHÁZA