Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-04 / 77. szám
1939 ÁPRILIS 4, KEDD TEWibtta • Jfó&áaiRHÍRlAk ■w hogy Célul lűzítlk fel, minél több önálló egzisztenciát teremtünk Teleki Mihály gróf miniszter és Bonczos Miklós államtitkár szentesi beszéde a magyar problémákról Szentes, április 3. A Magyar Élet Pártja, n-ak csongrádmegyei nagyválasztmánya vasárnap délelőtt Szerencsen tartotta ülését, amelyen megjelent gróf Teleki Mihály föld- mívelésiigyi miniszter és vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, valamint számos országgyűlési képviselő és közéleti előkelőség. Gróf Teleki Mihály földmívelésügyi minisztert és társaságát a vármegyeház kapujában vitéz Ricsóy-ühlarik Béla főispán fogadta, majd a megjelent előkelőségek, leventeszázadok sorfala között vonultak be a színiház épületébe, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. Itt vitéz Ricsóy.Ulilarik Béla főispán meleg szavakkal üdvözölte gróf Teleki Mihályt. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár tartotta meg ezután beszédét. Rámutatott arra, hogy most már jogos optimizmussal nézhetünk a jövőbe. Súlyosan ártanaik a nemzetnek azok, akik kétségbeesést kárognak és felelőtlen külpolitikai fejtegetések kő- zött kétséget akarnak a lelkekbe csepegtetni. — Mi eddig felperesek voltunk Európában, most sokan azt akarják, hogy alperesek legyünk. A párizskörnyéki békék megbuktak. A kisántánt megszűnt, a bolsevizmus Európában vereséget szenvedett, Csehország elvette méltó büntetését. A demokráciák elmaradtak, elkéstek, ezzel szemben a tengelyhatalmak megerősödtek és ezekkel a megizmosodott hatalmakkal Magyarország a legjobb barátságban van. — Nekünk is fel kell készülnünk minden eshetőségre. Uj Magyarországot, magyar megújhodást, tájvédelmet, gazdasági reformot, a magyarnak magyar földet, a munkának megbecsjjióst-kaiifik'iyik. Nemzeti magyar életet akarunk az önálló független Magyarországon. Nem tesznek jó szolgálatot azok, akik túlhangosan féltik függetlenségi),, két. Az ilyen féltés a gyengeség tudatát plántálja bele a közvéleménybe. Különben is függetlenségünket nem veszélyezteti egyetlen nacionalista nemzet barátsága sem. Az államtitkár beszédét a közönség szűnni nem akaró tapssal fogadta. Ezután gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter emelkedett szólásra és részletesen foglalkozott a most benyújtott föld- birtokpolitikai javaslattal. Rámutatott arra, hogy a javaslat értelmében sokezer új magyar ház fog felépülni. — Célul tűztük ki, hogy minél több önálló egzisztenciát teremtünk. Mivel pénzünket a honvédelem fokozására kell fordítani, ezért egyelőre .haszonbérlet formájában juttatunk földet a rászorulóknak. A telepítési törvény 450.000 holdat szán a kisemberek között való kiosztásra. E törvény kihirdetése óta máris 70.000 holdat tudtunk kiosztani. — Nem engedhetjük meg, hogy a magyar föld részvénytársasági áru legyen. Esősor, ban a zsidókézpi lévő Í80.000 holdat vesszük igénybe, de sor kerül a rosszul művelt birtokokra, valamint a bankok és részvénytársaságok kezén lévő földekre és a többi nagybirtokokra is. Igénybe vesszük a külföldi állampolgárok tulajdonában lévő földeket és később a latifundiumokat, amelyeknek ideje lejárt. Magyarországot a külföldön így is mindig azzal vádolják, hogy a latifundiumok és a feudalizmus országa. Építeni fogunk, telepes községeket létesítünk, hogy a mezőgazdasági munkások megfelelő családi otthonhoz jussanak. Előmozdítjuk a szakoktatást is, munkaalkalmakat teremtünk a kubikosok számára. Beszéde további folyamán a földmívelésügyi miniszter rámutatott arra, hogy az adóreform terén máris sók történt, mert a részvénytársaságok által fizetett tizenkétmillió adót huszonegymillióra emeltük fel, mert a kisemberek válláról a tér nagyobb teherbírású emberi kell áttenni. — Az alföldi ember mind ze'mü volt, most azonban Persian bíkéfszentandráa! «önyeget legraag; ISvSk. KLEIN o eg rperzs árban Budapei lenzékieskedésrC, mert a Magyar Élet Pártja olyan eszményekért küzd, amelyek elsősor. ban a magyar gazdatársadalmat és az egyetemes magyarságot erősítik meg. Az alföldi gondolatot juttatjuk diadalra azáltal, hogy több gondot fordítunk a magyar Alföldre. Végül arra mutatott rá, hogy Kárpátalja nyebb lett visszaszerzésével köny- a magyar élet. Magyar sót, tüzelőt és épületfát tunk használha'3 ezáltal is javulni fog a helyzet. Lelkes éljenzés kísérte a földmívelésügyi miniszter beszédét, majd vitéz dr. Ricsóy- Uhlarik Béla főipán, Csongrád magyarsága nevében ígéretet tett arra, hogy a magyar célokért folyó harcban szívvel.lélekkel támo. gatni fogják a kormányzatot. A szenteli kaszinóban megtartott ebéd után gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter és vitéz Bonczos Miklós államtitkár Csongrádra mentek át, ahol Piroska János polgármester a városháza előtt nagy tömeg élén üdvözölte őket. Az üdvözlő szavakra gróf Teleki Mihály válaszolt, majd megkezdődött a MÉP csongrádi választmányi ülése, amelyen felszólalt gróf Teleki Mihály is. Beszédében foglalkozott a földbirtokpolitikai kérdéssel, a gazdatárházak, a mezőgazdasági munkások helyzete, valamint az állatértékesítés problémáival. Végül vitéz Bonczos Miklós államtitkár mondott lelkes tapsoal fogadott beszédet. RENDELET # a légoltalmi egészségügyi cikkek előállításáról és forgalmáról Az iparügyi miniszter rendéletet adott ki a polgári lakosságnak légoltalmi egészségügyi cikkekkel ellátása tárgyában. A rendelet értelmében légoltalmi célra csak a rendelet mellékletében felsorolt és az ott megjelölt követelményeknek megfelelő egészségügyi anyagot és egészségügyi felszerelést szabad előállítani, illetőleg összeállítani. Légoltalmi egsézs-égügyi cikket csak az Országos Közegészségügyi Intézet (Budap :t, IX., Gyóli-út 4J engedélyével szabad üzleti forgalomba bocsátani. Az engedély megadása előtt az Országos Közegészségügyi Intézet ellenőrizni köteles, hogy a légoltalmi egészségügyi cikkek a jelen rendelet mellékletében megjelölt követelményeknek megfelelnek-e Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő, aki a rendelet rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza. A kihágás miatt indított eljárás a köz- igazgatási hatóság mint rendőri büntető- bíróság hatáskörébe tartozik. A rendelet a kihirdetését követő nyolca, dik napon lép hatályba. II húszéves kisebbségi élet nemzetpolitikai tanulságai Forgóch Géza előadása a Turul miskolci diszfáborozásán Miskolc, április 3. A Turul Szövetség miskolci kerülete a Magyar Felvidék BT rendezésében nagyszerűen sikerült táborozást tartott. Az ünnepi összejövetelen megjelent Ambrus József országos fővezér is. A nagyszabású dísztáborozást Simon László országos vezér nyitotta meg. Majd Forgách Géza, a Prágai Magyar Hírlap volt vezetőszerkesztője, a Magyar Élet felelős szerkesztője megtartotta nagy érdeklődéssel várt előadását a felvidéki magyarság húszesztendős kisebbségi életének nemzetpolitikai tanulságairól. A sorsközösség tudata Az aktuális magyar létkérdések gyökeréig ható tanulmányában Forgách Géza mindenekelőtt a kisebbségi élet első, szervezkedési időszakának roppant nehézségeit vázolta. A felvidéki magyarság az uralkodó többség kényelmes gondtalanságából a legmostohább életviszonyok közé zuhanva oly kegyetlenül nehéz feladatokkal találta magát szemben, amelyeknek betöltésére sem lelki, sem tárgyi felkészültséggel nem rendelkezett. Súlyos hátrányt jelentett a nagymagyarországi élet abszolút centralizmusa. Rendkívül nagy energia- veszteséggel és értékveszteséggel járt az a hosszadalmas, nehéz munka, amíg sikerült az elnyomó hatalom szorongató karmai között úgy-ahogy kiépíteni a hiányzó közéleti, kulturális és gazdasági — vidéki — centrumokat. Az összeomlás utáni abszolút fejetlenségből lassan kikristályosodtak a szomorú magyar élet új központjai. Gondoskodni kellett a sok helyi központ országos egységbe foglalásáról is. Ennél a feladatnál a kisebbségi magyarság vezetői szinte áthághatatlan akadályba ütköztek. Ezt az akadályt az egységes magyar népi öntudat hiánya okozta. Szívós, céltudatos munka árán a politikai szervezkedés küszöbölte ki ezt a hiányt; Dévénytől Aknász! atináig a magyar soi'sközösség tudatára nevelt rá minden rendű és rangú magyart. Szinte emberfeletti, lépésről-lépésre haladó, határtalan kitartást igénylő, nagy munka volt. Az első esztendőkben a pártütésnek ismételten jelentkező átkos szelleme — állapította meg az előadó — nem egyszer lerombolta a már felépített nemzetvédelmi szerveket, a küldetés tudatától ihletett vezérférfiakat azonban a balsikerek nem kedvetlenítették el s a munkát mindig újból kezdték. Végül is teljes pompájában és szépségében kivirágzott a felvidéki ma. gyarság nemzeti és népi egysége, A magyar lélek sokrétű megnyilatkozásának felséges szimfóniája volt az a hősies erőfeszítés, amely az 1920. év végi első tátrai összejöveteltől 1936 nyarán az Egyesült Magyar Párt érsekújvári megalakulásáig, az egész felvidéki magyarság egységes, nagy táborbaszállásáig vezetett. A népi egységet tekintsük érinthetetlen szentségnek, amelyre rajongó áhítattal néz minden magyar s amely követendő nemes példaként lebegjen mindannyiunk előtt, amikor útban vagyunk az egyetemes magyar nemzet egységes szellemiségének megvalósulása felé. Az előadó a továbbiakban a cseh-szlovák földreformnak a magyarságot sújtó végzetes következményeit jellemezte. Kitűnt, hogy mily súlyos mulasztást követett el a háború előtti magyar törvényhozás, mert nem oldotta meg gyökeresen a földkérdést. Ha a magyar törvényhozás már 1914 előtt megvalósítja az egészséges földbirtokelosztást, akkor nem kerülhetett volna sor a magyarságot nemzeti vagyonának jelentős részét® megfosztó cseh-szlovák földreformra. Független kisemberek kellenek A szociális és faji szempontokat szem előtt taiíó fo.cibirtokreform múlhatatlan szüksége mellett szól az a húszesztendős felvidéki tapasztalatunk is, — szögezte la Eredetig ^ — // J készítek /i'motkiMbb «épemmel. MejtvirtuM! Tele- íoyryfP.isjS Mljta'.nn ídlldÖncHelgáU'f. SCBEUfAX LMDs/äKlii-u. ■). (a NVtfíiW^NAL) T.. 113-901. 7"**-----------------------az előadó — hogy a nemxetvédelmf*4fpnS igazán hasznos és önfeláldozó katonái elsősorban az anyagilag független kisgazdák, ból és középbirtokosokból rehrutalódtól:. K nagybirtokosok között aránylag sokkal kevesebb akadt, aki ki mert állni nyílt színvallással a nemzeti arcvonalba és vállalni merte az elnyomó hatalommal szembeni ellenzéki állásfoglalásnak minden kockázatát. Ne izeti parancs tehát: A kisbirtokos és középbirtokos osztályokat erősíteni! A független kisemberek létszámát intézményesen szaporítani! A felvidéki városokban — folytatta Forgách Géza gondolatmenetét — a Szabad pályákon működők, főleg a keresztény ügyvédek, továbbá a keresztény iparosok és kereskedők voltak a nemzeti mozgalmak legértékesebb i':ztvevői. Velük szemben azok a diplomás magyarok, akik közszolgálati állásokban rr.eg tudtak maradni, vagy akik közszolgálati állásokhoz jutottak, jelentős részben elvesztek a nemzeti mozgalmak számára. A kenyér^éllés s a magyarellenes hivatali felsőbbségek egyre fok ódó nyomása megfélemlítette ezeket a magyai-okat, akik legtöbbször a nemzeti közömbösség álláspontjára helyezkedve, visszahúzódtak a legcsekélye’' magyar megnyilatkozásoktól is. Az ipari és kereskedelmi pályák beigazolódott nemzetpolitikai jelentőségének konzekvenciáit — állapította meg az előadó a hallgatóság élénk helyeslése mellett — immár haladéktalanul le kell vonnunk! Rá kell nevelnünk önmagunkat és az utánunk következő generációkat annak tudatára, hogy minél több müveit — középiskolát végzett — keresztény kereskedőnk és iparosunk lesz s minél kevesebb lesz ezeken a szabad pályákon az idegen elem, 'annál erősebb, öntudatosabb és időtállÓbb lesz nemzeti társadalmunk. Egymáshoz kell slmulniok az eddig egymástól távol állott társadalmi rétegeknek s egységes nemzeti társadalomba kell feloldódnunk, amint ez a felvidéki magyarság életében részben már végbement — fejezte be Forgách Géza tanulságos előadását a hallgatóság lelkes tapsai keiben. Az előadás eszmekörébs kapcsolódva be Ambrus József és Borbély Andor főszerkesztő, mélyhatású felszólalásukban ,a Turul-eszmék és a „felvidéki szellem” azonosságára mutattak rá. Simon László zárószavaival és a Magyar Hiszekeggy;! ért véget a lelkes hangulatú táborozás. —==x==— Gömör-Kishont vármegye új alispánja — Horváth Árpád dr. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A belügyminiszter Horváth Árpád dr. vármegyei főjegyzőt Gömör—Kishont alispánjává kinevezte. Horváth Árpád dr.-ban kiváló közigazgatási szakembert nyer Gömör—Kishont vármegye törvényhatósága, rokonszenves, megnyerő modora, kivételes szervezőképessége és tudása révén rövid rimaszombati működése alatt máris általános megbecsülést vívott ki magának Gömifrben 9 akit a vármegye első tisztviselőjének székében a* egész megyei közvélemény örömmel és szeretettel fogad. A felszabadulás utáni hetekben a szekszárdi főszo'.gabíróság éléről került Rimaszombatba a belügyminiszter bizalmából, mint a járási katonai parancsnokság köz- igazgatási tanácsadója s ezen tisztéből azután a polgári közigazgatás kezdetével vármegyei főjegyzővé nevezték ki. Az átmeneti időben a kiv". les tehetségű közigazgatási tisztviselő erélyével és hozzáértésével kormányozta a vármegye hajóját és Szontagh alispán halála óta bámulatos munkabírással lárta el az alispáni és főjegyzői kettős munkakört, még arra is időt szakítva, hogy népszerű előadássorozatok tartásával elősegítse a polgárság hozzásínm''.sát a magyar közigazgatási rendszerhez. Kinevezése egybeesik Saldos Béla dr. fő- ispáni kinevezésével s a belügyi kormányzatnak e gondos és előrelátó intézkedés« joggal ébreszti a legmesszebbmenő rémé- nyékét zokban, akik Soldos Béla dr. főispánnak és Horváth Árpád dr. alispánnak, e kiváló két közigazgatási vezetöférfiúnzk munkásságát!! várják Gömö~- Kishont vármegye felvirágoztatását a termékeny; építőmunka jegyében.
