Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-04 / 77. szám

2 TEIsVIDEKI nftfacfelRHIRMR 1939 ÁPRILIS 4, KEDD magyar államhatárt. Tudvalevő, hogy Kárpátalja délnyugati részei már novem­berben felszabadultak, március közepén viszont felszabadult az egész Kárpátalja és ezzel kapcsolatban vált szükségessé a magyar—szlovák határ végleges megálla­pítása, ami most történt meg. Bár terüle­tileg és lélekszámra nézve nem jelentékeny az így visszacsatolt rész, mégis végtelenül fontos, mert Magyarország Lengyelország felé egy kitűnő országúttal lesz gazdagabb, amely az Ung völgyéből egyrészt Kisbe- reznánál indul ki és Takcsány—Cirókafalu községeken át vezet egy 797 méter magas szorosan át Lengyelországba. Ugyanebbe az útba torkolik Cirókaófalunál az Ung völgyéből Révhely községnél elágazó or­szágút, amely az Ulkska völgyön át éri el Cirókaófalut. A hivatalos jelentésben szereplő Cere­nin nevű magaslat, ahol az új magyar- szlovák határ a lengyel határról kezdődik, 933 méter magas hegy. A hivatalos kom­münikében említett Takcsány községet, amelytől nyugatra vonul a határ, szárny­vonal köti össze Hornoméival. Kiskolon- tól nyugatra a határ több mint 1000 mé­ter magas hegyláncot szel át, ez a Vihorlát hegység keleti része és azután a Halas- pataktól nyugatra halad. A Halas-patak mentén a kommünikében említett Remete­vasgyár, Jeszenöremete, Felsőhalas, Je- szenö, Alsóhalas, Burikós, Sárosremete és Sárosmező részben népes községek. A /falas-patak Alsóhalas községnél szeli át az ungyár—nagymihályi országutat, amely­nek nagyobb része magyar területre esik. Alsóhalas egyébként 20 kilométerre esik légvonalban Ungvártól északnyugatra. A határrendezés folytán Magyarország visz- szakapja Szobráncot és Szobráncfürdőt is. Az új határ déli része teljesen sík terü­leten az Ung-folyó medrében vonul és az Unq partján éri el a novemberben felsza­badult vidék határát. Légvonalban a lengyel határtól kezdve az Ung folyóig, 60 kilo­méter hosszúságú az új sáv, szélessége pedig átlag 20 kilométer, fenn a lengyel- magyar közös határon légvonalban 25 kilo­méter. Kétévi (egyházra ítéltek valiitabuflcselekmény miatt egy ügyvédet A büntetőtörvényszék mint valutabíróeág ma tárgyalta László Pál dr. budapesti ügy­véd és Kallós Rezsőná valutaperét. A vád­irat szerint Párizsban 1934 óta működik László György vezetése alatt a Comptoir de Shange Van Dome magánbankház. amely átutalásokkal is foglalkozik. 1934-ben a Magyar Ház közvetítésével bonyolított le több legális átutalást, de később engedély nélkül nagyobb összegű üzleti tevékenységbe kezdett, még pedig Budapesten élő unoka­öccse: László Pál dr. ügyvéd közreműködé­sével. Megszerezte ügyfeleknek a külföldön élő magyarokat, akik hozzátartozóik részére pénzt akartak küldeni. Átvette Párizsiban a Budapestre szánt, összegeknek megfelelő francia frankokat és unokaöccse segítsé­gével kifizette Magyarországon a frank­nak megfelelő pénzösszegeket. László Pál dr. közreműködéséért esetenként félszáza­lék jutalékot kapott. A nyomozás során a detektívek megállapították, hogy 1935 májusától 1936 júniusáig 30.000 pengőt juttatott László György ilymódon Ma­gyarországra. Kállósné szül. Hart Margit ellen az volt a vád, hogy 1000 pengőt adott át László Pál dr.-nak, aki a párizsi bank révén ennek megfelelő frankot utal­tatott ki Franciaországba. László Pál dr. védekezésében elmondta, hogy amikor ügyvédi vizsgáira készült, unokafivére László György pénzzel támo­gatta. Később szívességből arra kérte, hogy fizessen ki Magyarországon megha­tározott személyeknek bizonyos összege­ket. A kérésnek eleget tett, mert úgy érezte, nagy hálával tartozik László Györgynek. Nem tudta azonban, hogy ez­zel bűncselekményt követ el. Kállósné szintén tagadta bűnösségét. Azzal védekezett, hogy az 1000 pengőt le­tétként adta át zászló dr.-nak és nem az­zal, hogy annak ellenértékét frankban fi­zessék ki Páriáiban. A bíróság a vádtól eltérően bűnösnek mondta ki László Pál dr. ügyvédet fizetési eszközökkel folytatólagosan és üzletsze­rűen elkövetett visszaélés bűntettében és ezért kétévi fegyházra és 500 pengő pénz- büntetésre ítélte, egyben kötelezte 500 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére. Kallómét fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés vétsége miatt hétnapi fogházra és 50 pengő pénzbüntetésre ítélték s köte­lezték, 100 pengő vagyoni elégtétel meg­fizetésére. Kállósné ítélete nyomban jog­erőssé vált, míg László Pál dr. fellebbezést jelentett be az ítélet ellen. Az ügyész az ügyvéd büntetésében is megnyugodott. Chamberlain és Halifax nagy beszédben ismertette és indokolta Anglia meg­változott külpolitikáját London, április 3. Az alsóház hétfői ülé­sén a szokásos kérdés-feleletek során több érdekes külpolitikai interpellációt intéztek a kormányhoz. Prico munkáspárti képviselő, utalt a Né­metország és Románia között létrejött egyezmény egyik rendelkezésére, amelynek értelmében Németország hadianyagokat szállít Romániának és azt kérdezte a kor­mánytól, nem tartaná-e helyénvalónak, hogy Anglia is tárgyalásokat kezdjen Ro­mániával és közreműködjön a román hadi- flotta kifejlesztésében. Butler külügyi államtitkár ezt vála­szolta: Az angol kormány mindenkor haj­landó arra, hogy jóakarata mérlegelés tár­gyává tegye, hogyan tudna eleget tenni Románia fegyverkezési szükségleteinek úgy a hadiflotta kifejlesztése tekintetében, mint egyéb téren. Arthur Henderson munkáspárti képvi­selő aziránt érdeklődött, kapott-e a kor­Greenwood (munkáspárti) a külügyi vitát bevezetye, kijelentette, hogy a békí- tés című fejezet lezárult, megnyílt a köl­csönös segély fejezete. A háromhatalmi egyezmény legyen tágabbkörü megegyezés magva. Chamberlain miniszterelnök, akit a Ház meleg éljenzéssel üdvözölt, kijelentette, hogy pénteki nyilatkozatában ő maga hangsúlyozta a nyilatkozat ideiglenes jel­legét. A minden kockázatra kiterjedő élet- biztosítási kötvény természete új és kor­szakalkotó fordulatot jelent az angol kül­politika történetében. A nyilatkozat oly határozott és világos, hogy alig < lehet félreérteni. Természetesen az ilyen fon­tos nyilatkozat nem vonatkozhatik jelen­téktelen határincidensekre, hanem csak nagy dolgokra, amelyek esetleg még határ­incidens mögött is rejlenek. Ha a lengyel állam függetlenségét fenyegetés érné, —■ a lengyel nép kétségkívül ellenállna az ilyen kísér­letnek, — akkor nyilatkozatom értel­mében Franciaország és Anglia hala­déktalanul segítségére sietne. mány olyan híreket, hogy Németországból csapatokat és repülőgépeket küldtek Olasz­országba. Butler külügyi államtitkár határozott nemmel válaszolt. Mac Namara konzervatív képviselő az állítólagos dániai és észtországi német nemzetiszocialista propagandáról kért fel­világosítást és kijelentette, hogy Angliá­nak ugyanúgy garantálnia kellene Észt­ország függetlenségét is, mint ahogyan leutóbb Lengyelországgal szemben tette. Butler külügyi államtitkár nem adott érdemleges választ erre az interpellációra, kijelentette azonban, hogy az angol kor­mány nagy jelentőséget tulajdonít az an­gol-észt kapcsolatoknak. Mander liberális képviselő azt szerette volna tudni, fenntartják-e továbbra is a prágai angol követséget. Butler azt válaszolta, hogy a követség sorsa ügyében még nem történt döntés. nők. A legmesszebbmenő üdvös hatást vár­tam a németekkel megindult kereskedelmi megbeszélésektől, azonban az ilyen súlyo­san megrendült bizalmat nem lehet egy­könnyen helyreállítani, ennélfogva újból meg kellett fontolnunk a helyzetet. — Nemrég azt mondtam, hogy Angliá­nak nem szabad világosan 'körül nem irt kötelezettségeket vállalnia, amelyek előre nem látható feltételek mellett válnának eee­London, április S. Lord Halifax külügy­miniszter hétfőn délután nagy beszédet mondott a Lordok Házában és nagyjában- véve megismételte Chamberlain miniszter- elnök jelentését, amelyet múlt pénteken tett az alsóháznak a külpolitikai helyzet­ről A külügyminiszter részletesen ismer­tette, mik voltak az előzményei a Lengyel- országgal szemben vállalt angol segély­nyújtási kötelezettségnek. — Azok a tanácskozások, amelyeket az dékesekké. Most azonban határozott köte­lezettsége vállalunk, amely bizonyos eshető’ ségre vonatkozik, tudniillik a világ fölötti uralom megszerzésének fegyveres kísérle­tére. Ha ez volna a német kormány politi­kája, úgy világos, hogy nem Lengyelország volna az egyetlen veszélyben forgó ország és azt a politikát, amely arra birt bennün­ket, hogy Lengyelországnak ezt a biztosí­tékot nyújtsuk, nem lehet megvalósítani, ha elszigetelt esetre korlátozzuk magútokat — A legutóbbi események Németország minden szomszédjában súlyos aggodalma­kat és bizonytalanságokat keltettek Né­metország jövendő szándékai tekintetében. Ha ez félreértés eredménye volna és a né­met kormánynak nincsenek ilyen szándé­kai, akkor az illető országok függatlen- sége érdekében létesült egyezmények: végrehajtására nem lesz szükség, Európa fokozatosan lehűlhet és lecsendesedhetik és az egyezmények feledésbe kerülhetnek. — Hangsúlyoznom kell, hogy bármi le­gyen is az angol kormány és más kormár nyok között most folyó megbeszélések eredménye, azok nem tartalmaznak semmi­féle fenyegetést Németország ellen, amíg Németország jó szomszéd marad. — A bekerítésről szóló szóbeszéd a kép­zelet szüleménye. Politikánk az önvédelem politikája. — Szórjetoroszország tekintetében nem állítom, hogy nincsenek világnézeti ellen­tétek, azonban az ilyen kérdéseket világné­zeti ellentétek nem számítanak. Most füg­getlenségünk fenntartásáról van szó- s ez alatt nemcsak Anglia függetlenségét ér­tem, hanem mindazokét az országokét, amelyeket támadás veszedelme fenyeget, Nemzetünk és az egész birodalom most egységes szíwel-lélekkel helyesli nemcsak azt, amit elmondunk, hanem a kijelenté­sünk mögött rejlő célt és szándékot. Az angol birodalom tengerentúli tagjai a si­ker hő reményével figyelték békebiztosító erőfeszítéseinket, jól tudva, hogy nem él­hetnek állandóan a meglepetések és aggo­dalmak ama légkörében, amelyben Európa az utóbbi hónapokban szenvedett. — A rendes üzleti élet nem folyhátik ebben a bizonytalanságban. Minden lehetőt elkövettünk a bizalom helyreállítására. Remélem, hogy eljárásunk, amely csak most kezdődik, olyan fordulópont lesz, amely nem háborúhoz, hanem egészsége­sebb időszakhoz vezet. Az alsqMz lelkes . éljenzéssel fogadta Chaíríberlahtl' szavait. * vül hagyják a közelmúlt tanulságait. A külügyminiszter a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Azok a kötelezettségek, amelyeket Lengyelországgal szemben vállaltunk, fon­tos új fordulatot jelentenek az angol poli­tikában. Nem azért vállaltuk magunkra ezeket a kötelezettségeket, mert ellenséges érzületet tölt el valamelyik állammal szem­ben, hanem abban a reményben és hitben, hogy ezzel erősíteni tudjuk Európa állandó, ságát és békéjét. Chamberlain megindokolja legutóbbi • nyilatkozatát Halifax lord nagy beszédben ismertette az angol kormány új külpolitikáját (Éljenzés.) Chamberlain ezután hivatkozott régebbi kijelentésére, amely szerint Anglia csak életbevágó fontosságú elv kockáztatása ese­tén vállalhat olyan kötelezettséget, amely háborúhoz vezethet, hivatkozott továbbá sajátmaga és Roosevelt nyilatkozataira, amelyek szerint bármely nemzet világuralmi törekvései általános ellenállást hívnának ki. — Akkor még arra lehetett hivatkozni, — folytatta — hogy a német kormány po­litikája korlátozott és hogy nem kíván más fajok fölött uralkodni, csak a Németor- sággal szomszédos területen lévő németeket akarja belolvasztani. Ezek a biztosítékok most megsemmisültek. Ez az új tényező megölte a bizalmat és az általam pénteken bejelentett nagy és fontos újításra kény. szerítette az angol kormányt, hogy vannak más okok is, mint a történelmi közösség, a támadásoktól való félelem stb. Ezek jó indokok lehetnek, de nem álla­nak összhangban a korbbi biztosítékokkal és azt a gyanút kelthetik, hogy később új­ból indokokat fogunk hallani további ter­jeszkedések igazolására. A legutóbbi ese­mények hatása a közvetlenül érintett or­szágok határán messze túlmenő félelem. Nem túlzás az az állítás, hogy az egész vi­lág közvéleménye mélységesen megren­dült és megdöbbent. Angliát egyetlen szi­lárd egységgé kovácsolta az a meggyőző­dés, hogy most félreismerhetetlen világos­sággal kell álláspontunkat kijelentenünk, bármi legyen is annak következménye. Nálam jobban senki sem sajnálhatja, hogy most igy kell beszélnem. — Ma sem vagyok inkább a háború em­bere, mint szeptemberben voltak. Nem kívánok a nagy német népnek más elbá­nást, mint aminőt saját népünknek kivá­angol kormány bizonyos más kormányok­kal kezdett, még folynak — folytatta a külügyminiszter. — Ilyen körülmények kö­zött nem vagyok abban a helyzetben, hogy végleges nyilatkozatot tehessek a folya­matban levő tanácskozásokról. Lord Halifax ezután a következőket mondotta; — Különböző körülmények állottak be, amelyekből arra kellett következtetni, hogy a lengyel-német viszonyban, vesze­delmes fordulat állhat be. Az angol kor­mány nem tudta megbízhatóan megjósolni, hogyan alakulnak majd az események s bár a kormány — mint Chamberlain mi­niszterelnök már kijelentette az alsóház­ban — a veszedelmek lehetőségéről szóló híreket nem fogadhatta el igaznak, mégis úgy döntött, hogy késedelem nélkül lépé­seket kell tenni a helyzet állandósítása ér­dekében. A kormány annak megfelelően helyesnek találta, hogy mielőtt még meg­kötik a tervbevett messze szétágazó meg­egyezést, tisztázza, milyen magatartást ta­núsítana. ha időközben bekövetkezne az az eset, hogy Lengyelország veszedelmes helyzetbe kerül. Az angol kormány eljárá­sát egyes helyeken úgy állították be, mintha az lenne a célja, hogy bekerítsék Németországot. Mi sem, áll távolabb az igazságtól, mint ez. — Ha Németországban abból indulnak ki, hogy az aggodalmak csak a német kor­mány szándékainak félremagyarázásából születhettek, akkor csak a következőket jegyezhetem meg: — Mindenütt nagy megkönnyebbülést váltana ki, ha az valóban ,így lenne s az aggodalmak tényleg csak félreértésből, vagy túlzásból erednének. A szomszédálla­moktól ezidőszsrint mégsem lehet elvárni, hogy teljesen és tökéletesen figyelmen ki­Meghalt vitéz Szabady Béla, a Kárpátalján megsebesült zászlós Vitéz Szabady Béla, az Angol-Magyar Bank Kossuth Lajos-utcai fiókjának tiszt­viselője, a kárpátaljai harcokban súlyosan megsebesült és egyheti szenvedés után el­hunyt. Vitéz Szabady Béla 25 éves volt, öt év óta állott az Angol-Magyar Bank szolgálatában. Működését a nagykanizsai fióknál kezdte és egy évvel ezelőtt helyez­ték át Budapestre. Vitéz Szabady már az októberi behívások alkalmával bevonult csapattestéhez és több hónapig teljesített katonai szolgálatot. Most mint az egyik határőrezred vitéz zászlósa halt meg a hazáért. HAZAHOZATJÁK Konstantinápolyból gróf Széchenyi Ödön hamvait A Magyar Országos Tűzoltószövetség most tartott választmányi ülésén Erdélyi Ernő érdekes javaslatot tett. Indítványozta, hogy a Tűzoltó Szövetség Széchenyi Ödön gróf születésének százéves évfordulója al- alkalmából a Konstantinápolyban pihenő hamvakat hozassa haza Budapestre, kérjen a fővárostól disrűrhelyet. Egyúttal te­gyenek előterjesztést a Közmunkatanács­hoz aziránt, hogy a központi tüzőrség meL lett lévő Kun-utcát Gróf Széchenyi Ödön. utcának' nevezzék el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom