Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-30 / 98. szám

1939 ÁPRILIS 30, VASÄRNAP Az abaújszinai magyar nemzeti parkban nagy gonddal tenyésztik a medvéket Érdekes részleteket mond el az új rezerváció megalapí­tásáról Nemeskéri Kiss Géza, a kormányzó fővadász mestere Tűzálló motte fözöedériJjeK elül mázas, háztartásokban nélkülözi* 1 .38 —L48-—Ül/...* 5i8llto . . . ■ ,68 —.88 —.96 1.50 1.60 IfWgBjjPffjW tüzállóságáért szavatolunk j szörp p°hár _____ .1« CORVIN üvegből, 0.3 literes, fehér P A JO MINŐSÉGEK ÁRUHÁZA A honvédlörvényszék {egyházra ílélí tizenegy kémet Abaújszina, április. A magyar erdő­kincstár rövid idővel ezelőtt kötötte meg azt az adásvételi szerződést, amely­nek értelmében a koronauradalom örök áron megvásárolta Zichy Aladár nagy- birtokos 6500 katasztrális holdas erdő­birtokát. Ez a mesébe illő szépségű erdő, amely a volt trianoni határon, %zina, abaujmegyei község közelében fekszik, Abauj vármegyének egyik leg­szebb fekvésű erdősége. Hegyek-völ- gyek, remek sűrűségek, sötét szakadékok és zöld tisztások teszik változatossá és elragadóvá. A szinai erdő Magyarország egyik legszebb erdősége. Az erdőt akkor vette meg a kincstár, amikor Budapest székesfőváros a szigetmonostori vízmű­építkezések miatt megvásárolta a szent­endrei szigeten lévő koronauradalmat, A kincstár a nyolcszázezer pengőn felüli vé­telárat fektette be a 6500 holdas szimai erdőségbe. Erdőt másutt is lehetett volna kapni, a cél azonban az volt, hogy ezt a nagykiter­jedésű erdőséget rezervációnak nyilvánít­ják és itt teremtik meg az első magyar Yellowstone Parkot. Itt akarják össze­gyűjteni a pusztulásra kárhoztatott nagy vadakat, hogy természetes életüket meg­szokott környezetükben folytathassák és szaporodásuk feltételeit megtalálhassák. Idegenforgalmi célból is... A magyar Yellowstone Park létesítésére már meg is történtek a kezdeményező lé­pések. Az új koronauradalmi erdőibirtokon, amely most már a kincstár kezelésében van, már medvéket is telepítettek. Az a cél, hogy a medvék elszaporodjanak, ne­hogy Magyarország kedvelt mackói, a tá­nyértalpú komák teljesen kivesszenek az ország erdőségeiből. Az illetékesek előtt valószínűleg a lengyelországi példa lebe­gett, ahol a medvevadászatot pompás ide­genforgalmi akciókra használják fel. Len­gyelországban ugyanis egy-egy medvének kilövéséért hatezer zlotyt fizetnek a szen­vedélyes vadászok. Magyarországra is szívesen jönnek a külföldi vadászok és egyes uradalmak jó üzletet csinálnak, ha egy-egy szép szarvas, vagy más nemes vad kerül a külföldi vadász puskája elé. A medvetenyésztés mellett más állatfajtákat is szándékoznak kitelepíteni az első ma­gyar nemzeti park területére. Elsősorban a bölény jöhet számításba, mint amely Európa legritkább nagy vadja, s amelynek évekkel ezelőtt történt kitelepítése a vise­grádi erdőségekbe azért nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert a vidék túl­ságosan forgalmas és zajos volt. A szinai erdőben minden valószínűség szerint siker­rel járna az európai bölény tenyészete s ez idegenforgalmi szempontból igen jelentős lehetne. A pesti állatkertből a szinai erdőbe A szinai koronauradalomba a közeli na­pokban érkezett meg egy medve-tenyész- pár, amelyet a budapesti vadászhivatal a budapesti lAllatkertben vásárolt és amelyet az erdőség mesterségesen létesített bar­langjaiban helyeztek el. A magyar Yellestone Park gondolatát Nemeskéri Kiss Géza, a kormányzó főva- dászmestere vetette fel. Éppen ezért meg­kérdeztük, hogyan áll most ez a kérdés, miként gondolják az illetékesek a medvék és bölények továbbtenyésztését a szinai erdőségekben? A fővadászmester nyilatkozata A fővadászmester az érdekes tervről töb­bek között a következőket mondotta: — Gróf Andrássy Géza betléri uradalmá­nak legnagyobb része átesett a trianoni ha­táron, de a tavasszal, hála Istennek, újból visszakerült Magyarországhoz. A régebben Magyarországnak megmaradt részen, annak természetes erdeiben gróf Andrássy Géza már a háború előtt rendszeresen tartott medvevadászatokat, sőt ez a rész volt az, ahol a békeévekben Henrik porosz herceg, gróf Andrássy Géza vendége is vadászott medvére és egy alkalommal három medvét is elejtett. — Ez tehát az utolsó terület Magyaror­szágon, ahol még vérmedve van, mert ez az erdőség rendes, régi medveterület. Ez a darab a szepes-gömöri Érchegységnek dél­keleti része és szervesen összefügg a Tátra- tömbbel. Területe nyolcezer katasztrális hold, amelyet gróf Andrássy Géza gróf Zichy Aladárnak adott el, aki azt ismét to­vább adta a magyar királyi koronaurada­lomnak és így ez a terület azóta a Szent­korona tulajdonát képező koronauradal­makhoz tartozik. A királyi vadászati alap mintegy ötezer katasztrális holdat bérelt még a koronauradalomhoz, úgy hogy a rendelkezésünkre álló terület ebben a pil­lanatban egy tagban körülbelül 10—13.000 katasztrális holdat tesz ki. Ezen a terüle­ten emberemlékezet óta éltek vadmedvék, ezeknek száma azonban a folytonos pusz­títás, az erdőkitermelések és a fuvarozások folytán nagyon megfogyatkozott. Tévedés egyébként azt hinni, hogy a medve kárté­kony dúvad, mert a medve voltaképpen sze­líd állat, amely kizárólag erdei gyümölcs­ből, makkból, málnából, néha-néha egy gyengébb vagy elhullott szarvasborjú ma­radványaiból él és embert csak akkor tá­mad meg, ha megsebesítik, vagy ha a bo- csokat akarják tőle elszedni, ősi voltánál fogva azonban a medve oly szép vadja az erdőnek, hogy nemcsak minden magyar va­dász, hanem a külföldiek számára is egé­szen kiváló atrakciót jelent és ha sike­rülne az országban számukat elszaporítani, úgy ennek az ország sokkal több hasznát látná az idegenforgalom révén, mint amek­kora — alig számbavehető — kárt a medve egy kevés erdei gyümölcsszedéssel és a ke­véssé edzett szívű túristák megijesztésével okoz. — Ugyanezt belátta a trianoni határon túl fekvő szomszédos cseh állam is annak­idején, amikor a maga részéről a legszigo­rúbb vadászati tilalommal, de minden más módon is igyekezett ezt a pusztulófélben levő impozáns, de amellett rendkívül mu­latságos és kedves vadat újra elszaporítani. Áimiszhatatlan sodrony kerítés mögött — Horthy Miklósnak, Magyarország kor­mányzójának legmagasabb beleegyezésével és támogatásával, a királyi vadászati alap a fentemlített területen a Ménespatak for­rásvidékét egy, még a medvék számára is átmászhatatlan sodronykerítéssel vette kö­rül, azt több, úgynevezett „fiaztató bar­langgal”, illetve üreggel látta el és a vi­lág minden tájáról medvepárokat helyez el ezekben, hogy a medvék ott szaporodván: a fiatal szaporulat az erdőkben meghono- sodhassék. Ezeket a mesterséges barlangokat rob­bantás útján vájták ki a mészkőhegység szikláiból és ott most egy oroszországi, egy erdélyi és két budapesti medve el, amelyek közül az erdélyi és a budapesti anyamedve máris anyai örömöknek néz elébe. A közeli napokban várja a királyi vadászati alap három sziriai medve meg­érkezését. A szomszédos cseh állam fenn­állása idején nagy megértéssel viseltetett az eszme iránt és minden, egyébként min­denben megnyilvánuló akadékoskodást fél­retéve, karöltve igyekezett a középkárpáti állatállomány megóvására és fejlesztésére, de mégis Magyarországé marad az érdem, hogy elsőnek kísérletezett Európában a medve mesterséges telepítésével. A magyar Yellowstone Park létesítése egyébként amilyen zajtalanul és feltűnés nélkül, ugyanolyan serényen folyik. A ki­pusztulófélben levő nemes vadak letelepíté­sére, illetőleg megszerzésére irányuló tár­gyalások szakadatlanul folynak és amint egy-egy ritka nagyvad megszerzése sike­rül, az állatot nyomban Szinára szállítják, ahol a rengetegben szabadon eresztik, hogy keressen magának lakóhelyet, ahol természetes életét tetszése szerint élhesse. A rezervációs terület benépesítése után aztán megkezdik a nemzeti park megfelelő belföldi és külföldi propagálását, hogy az érdeklődő kíváncsiaknak tízezrei indulhas­sanak meg az első magyar nemzeti park eredeti látványosságai felé. Péchy-Horváth Rezső. A magyar királyi honvédtörvényszék ide­gen államok javára elkövetett hűtlenség, illetőleg kémkedés büntette miatt: 1. Baxant Olgát 15 évi fegyházra, 10 évi hivatal és politikai jogvesztésre és a határ­sávból való kitiltásra; 2. Szűcs Istvánt tíz évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre, to­vábbá Budapestről és az összes határsáv­ból való kitiltásra; 3. Davidovits Lajost nyolc évi fegy­házra, nyolc évi hivatalvesztésre, Budapest­ről és a határsávból való kitiltásra; 4. ölvedy Kálmánt négy évi fegyházra, hat évi hivatal- és politikai jogvesztésre; 5. Rik Józsefet négy évi és két heti fegyházra, öt évi hivatal- és politikai jog­vesztésre, Sátoraljaújhely városból és á határmenti községekből való kitiltásra; 6. TimÁk Gyulát négy évi fegyházra, öt Az eucharisztikus szentévben hét ízben ment országjáró útjára az Aranyvonaton a Szent Jobb. Bejárta a megcsonkított or­szág egész területét és most a történelmi idők. változásai után újabb országjáró útra indult, amely befejezi és kiegészíti azt az elgondolást, hogy a Szent Jobb a magyar életközösség minden területén adja áldá­sos hatását. Ezen az elgondoláson indult el szomba­ton reggel fél 6 órakor a Déli pályaudvar­ról a Szent Jobbot vivő Aranyvonat, ame­lyet elkísért Serédi Jusztinián dr. bíbo­ros-hercegprímás, Meszlényi Zoltán segéd­püspök, továbbá számos egyházi és világi előkelőség. Öt óra után néhány perccel sorakozott fel a koronaőrség díszszakasza, amelyet vitéz Máriássy László koronaőr-ezredes pa­rancsnok vezetett és amelynek tagjai az egész úton a díszőrséget adják a dicsősé­ges Szent Jobbnak. A vonat indulása előtt érkezett az autó, amelyen Mészáros János érseki helytartó, a Szent Jobb őre, Szakács Károly királyi udvari várkáplán kíséretében hozta a szent ereklyét, amelyet négy dalmatikás irgal- masrendi diakónus vitt be az Aranyvonat e célra átalakított kocsijába. A rendőrzene­kar egyházi énekei után a Himnusz ak­kordjai mellett indult' el az aranyvonat nyolcadik országjáró útjára. Kétnapos útra indul a Szent Jobb az Aranyvonaton, amely elsőízben lép vasár­nap Komáromnál a visszacsatolt Felvidék területére, hogy hoszabb időt töltsön még Érsekújváron és Léván. Második felvidéki útjára május 6-án, szombaton reggel 5 óra 30 perckor indul el a szent ereklye a Nyugati pályaudvar­ról. Ezen a napon ellátogat Ipolyságra, Ba­lassagyarmatra, Losoncra, Fülekre: a szombatról vasárnapra virradó éjszakát Rimaszombaton tölti, ahonnan vasárnap tovább folytatja útját Bánrévére, Felsőőre, Rozsnyóra, Somoskőújfalura és befejezi évi hivatal- és politikai jogvesztésre, Sá­toraljaújhely városból és a határmenti köz­ségekből való kitiltásra; 7. Kuburcik Jánost három évi fegyházra, öt évi hivatal- és politikai jogvesztésre, továbbá a határsávból örök időre való ki­tiltásra ; 8. Pál Alfrédnét, született Berger Margi- tot három évi fegyházra, három évi hiva­tal- és politikai jogvesztésre; 9. Rinder Ármint három évi fegyházra, nyolv évi hivatal- és politikai jogvesztésre és a határsávból való kitiltásra; 10. Matu Jánost három évi fegyházra, tíz évi hivatal- és politikai jogvesztésre, továbbá a határsávból örökre való kitil­tásra és 11. Székely-Nedavnyi Jánost három évi fegyházra, öt évi hivatal- és politikai jog­vesztésre ítélte.' Valamennyi ítélet jogerős. Salgótarjánban. Innen vasárnap este 21 óra 35 perckor érkezik vissza Budapestre a Keleti pályaudvarra. Kárpátaljára május 13-án, szombaton este 8 óra io perckor indul a Szent Job­bal az Aranyvonat. Az éjszakát a miskolci pályaudvaron tölti, ahonnan a hajnali órákban úgy indul el, hogy már vasárnap, május 14-én reggel 7 órára Sátoraljaújhe­lyen legyen. Innen tovább haladva, Csap, Ungvár, Bátyú, Munkács és Beregszász városokba látogat el és az utolsó állomás­ról egyfolytában teszi meg az utat Buda­pestre, ahová május 15-én, hétfőn reggel 6 óra 45 perckor érkezik vissza a Ke’eti pályaudvarra. Most jelent meg! Káén Károly című új könyve. Kaán Károlynak az Alföldről írt munkáit a közönség eddig is nagv érdeklődéssel fogadta A 420 oldalas könyv ára; P 6.80 Pfeifer Ferdinand (Zeidler Testvérek; nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kgssuüi Lajss-ntea 5 Telefon: 18-57-3«, 18-74,00. Elindult felvidéki útjára a Szent Jobb az Áranyvonaton

Next

/
Oldalképek
Tartalom