Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-30 / 98. szám
TEOTIDEla JfacfraR-HlMflB 5 I'; 1939 ÁPRILIS 30, VASÁRNAP Epizódok Kurtyák János pártvezér életéből “ Szép a megemlékezés az elköltözőitekről. A Felvidéki Magyar Hírlap nemes érzéséről tett tanúságot, amikor húsvéti számában Brády András volt ruszin miniszterelnök megemlékezését tette közé Kurtyák Jánosról. A szép ünnepi koszorúból, amit a kegyeletes megemlékezés illatos virágaiból font az újság, nem hiá- nyozhatik ez a pár virágszál sem, amely- lyel áldozni akarunk mi felvidékiek, a mi feledhetetlen őslakos ruszin vezérünknek. Ezzel is szorosabbra akarjuk fűzni a magyar-ruszin testvériség elszakíthatatlan kapcsolatát. Tíz éves jubileumát ülte a cseh telhe- tetlenség, kapzsiság következtében rosz- szül összetákolt csehszlovák köztársaság, amelyről D Rue francia író azt írta könyvében: — A franciák jól tudták, hogy Csehszlovákiának nincsen sem történeti múltja, sem földrajzi és néprajzi alapja. Minden alap fundamentum nélkül tákolták azt össze a nagyhatalmak, s valójában úgy teremtették, mint az Úr Isten a világot: semmiből... — Hát ez a szörnyszülött, torzszülött elérkezett fönnállásának tízéves évfordulójához. Kézzel-lábbal szerették volna a csehek telekürtölni a világba, hogy igenis ez a tákolmány életerős, „jó erőben érzi magát” és a külföldi és belföldi propaganda nagyban készült a jubileumra. Ebből az alkalomból kifolyólag a parlament díszközgyűlést tartott a külföldi diplomaták meghívásával. Ott volt Masaryk is. S amikor a prágai parlamentben a legtöbb szónok elmondotta a maga üdvözlő beszédét és szerencsét kívánt a köztársaságnak, előállott Kurtyák János „ünnep- rontónak” és hatalmas, bariton hangján odadörögte: — Én a magam részéről tiltakozom a ruszin nép nevében ezen ünnepély ellen, mert mindaddig nincs itt helye semmiféle ünnepségnek, amíg a ruszinok százezrei nyomorogak, éheznek és éhen halnak. Kurtyák kijelentése kínosan érintette a köztársaság kormányát és az elhangzott, férfias kijelentéssel sokat foglalkozott abban az időben az egész világ közvéleménye. Kurtyákot úgy a ruszinság, mint a maA Visszacsatolt Felvidék Községi Elöljáróságainak figyelmét felhívjuk A M. KIR. BELÜGYMINISZTER ÜB 280/1938. B. M. sz. rendeletével beszerzésre ajánlott, DR. NOVAK JENŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN megjelent Községi polgári bíráskodás c. jogi könyvre. A régi hiányokat pótló munka a község! bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegyzetek, melyek az egyes szakaszok összefüggésére mutatnak rá és a rendes bírósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdésekben követett gyakorlatát is. A mű használhatóságát az abban közölt 24 irat-minta, valamint betűsoroa mutató is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA: 7 PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett: STÁDIUM KŐNYVKIADÓVALLALAT-nál, i Budapest, VL, Rópt-.ut«* UJ» magyar-ruszin testvériség ezeréves kap- magydr-ruszin testvériég ezeréves kapcsolatának megtestesítőjét, aki a legnagyobb széthúzás, fejvesztettség zavart okozó korszakában is mindig megtalálta a helyes utat, s népét helyes útra igyekezett terelni. Tudták ezt a csehek is, s végtelenül gyűlölték őt. Amikor a nagyszöllősi kórházban súlyos betegen feküdt és Ro- kiczky István főorvos mindent elkövetett, hogy őslakos testvérét megmentse az életnek, egy cseh kórházi orvos, aki éppen szolgálatban volt akkor, szemtanuk állítása szerint még injekciót sem akart neki adni, hogy fájdalmait enyhítse. Durván kifakadt, s így szólt: — Már régen kellett volna ennek a kutyának megdöglenie... Kurtyák pártja fogalom volt, a magyar és ruszin testvériség megszemélyesítője. A párt tagjai az őslakosok szemében küzdő harcosok, hősök, a csehek szemében rendbontók, felforgatok, akikkel durván elbántak, ha szerét tehették. Egy Kurtyák-párti deputáció a község bajainak orvoslására a minisztériumba ment. Egyideig türelmesen hallgatták kéréseiket, hanem amikor megkérdezték, hogy milyen párthoz tartozmk és azt felelték, hogy a Kurtyák-párthoz, egyszeriben végeszakadt a jóindulatnak. Az egyik magyarul tudó és Kárpátalján működő hivatalnok durván rájuk förmedt: — Mars ki bitang Horthy-párti. (így hívták a Kurtyák-pártiákat: Horthy- párti, magyar párti. A magyarok szemében a legszebb elnevezés volt ez. Ezzel minden ki volt fejezve!) A ruszin atyafiak nagy zsörtölődve hagyták el a minisztériumot, s amikor Pardübitz-ban a vonat megállott és egy virsli-árus feléjük kiáltotta csehül: horki párki (meleg virsli), — azt mondja az egyik ruszin atyafi a társának: — No komám, már minket még itt is ismernek, hogy ,florthy-pártiah” vagyunk. Azt hitték, hogy azt kiáltja feléjük. Csehül nem tudtak. A prágai gyorssal utazott vissza hazájába Kurtyák. Már szülőföldjén járt a vonat, amikor megszólal egy csendőrezredes és azt mondja: Ezek a ruszinok olyanok, mint az állatok, olyan primitív, buta nép. Fölfigyel erre Kurtyák és amikor a sértegetések egész sorát zúdítja a cseh soviniszta ezredes az ő kedves népére, Kurtyák torkon ragadja és a másik kezével olyan pofont ad neki, hogy messze gurult a sapkája!... De ez még nem volt elég!... Stentori hangon rákiált: — Vonja vissza a sértegetést! Kérjen tőlem bocsánatot, mert én is ruszin vagyok. Mondanom sem kell( hogy az ezredes beadta a derekát. Cseh volt, félénk lelkű. Meg aztán jól tudta, hogy nem tanácsos a bikaerejü Kurtyákkal kikezdeni. Fölvette hát sapkáját és bocsánatot kért Kurtyáktól. Kurtyáknák nem ez volt az első és utolsó esete. Legendássá nőtt alakja az őslakosok életében. Egyszer Kálnikon tartott választási beszédet. Az ellenőrzéssel megbízott hatósági közeg már megsokalta a sok „nem- zetgyálázást” Kurtyák részéről. Csak úgy szidta, szapülta a kormányt, a cseheket. A jegyző elküldötte a csendőrt, hogy szólítsa fel Kurtyákot a gyűlés bezárására. Kurtyák baljával megfogta a csendőr puskáját, őt magát félreállította és jobbjával olyan gesztikulálásba kezdett, hogy a csendőr jobbnak látta csöndben meghúzódni Kurtyák mellett, míg az elmondja mondókáját. Türelme igazi birkatürelem volt. mert Kurtyák még jobban szidta, gyalázta a cseheket. Ügy egy jó félóra múlva azt mondta Kurtyák a csendőrnek: — Nesze a puskád, fog meg jól, vigyázz rá, nehogy elvegyék tőled, mert ez a kenyered. # Tracközön tartott Papp Antal, akkori munkácsi püspök, jelenleg miskolci érsek, apostoli kormányzó, a magyarságáért kiüldözött föpásztor, kánoni látogatást. A püspök ellen akkora volt a csehek áltfll mesterségesen szított gyűlölet, hogy a tömeg nagyon fenyegető magatartást tanúsított és a kövek is röpködek. Megijedtek a csendőrök is és a kivezényelt szakasz parancsnoka, egy főhadnagy, odaállt a püspök úr élé és azt mondta:. — A továbbiakért nem vállalhatom a felelősséget. Én eltávozom szakaszommal. A püspök és kísérete megijedt. Ki voltak teljesen szolgáltatva a felizgatott tömegnek. A nép között sok volt a hitétől elpártolt, úgynevezett právoszláv, akiknek dühe nem ismert határt. A nagyon is veszélyeztetett helyzetben Kurtyák. jött a püspök segítségére. Odaóllt katonásan a püspök úr elé és azt mondta: — Én vállalom a felelősséget. Tessék nyugodtan lenni. Senkinek sem történhetik bántódása. Egyet, kettőt füttyentett, majd egy nagyot kurjantott: — Fiuk! Előre, ide hozzám! Karóra, botra és vegyétek körül a püspök urat. Halál fia, aki egy ujjal is hozzányúl. Nem telt bele egypár perc, és a „Kurtyák gárda” katonás fegyelmezettséggel Sorfalat állott, kordont vont a püspök és kísérete körül és fütylcöseikkel csendör- szúronynál erősebb fegyverként biztos védelmet nyújtott a püspök és kíséretének. A püspök nyugodtan mondhatta el a beszédet. Nem történt semmi baja, a tömeg lehiggadt és a tekintély meg volt mentve. Nem kellett a püspöknek megvalósítani azt az elvet: Szégyen a futás, de hasznos. Kurtyák szokva volt az ilyenekhez. Ismerte ő jól a cseh csendőröket, azok bátorságát! ... Máskor is saját gárdája védte meg öt nemcsak a csehek által pénzen megvett tömeg ellen, de még a cseh csendőrök szuronya ellen is. Kurtyák hősies magatartásáért a pápától a Szent György-rend lovagkeresztjét kapta jutalmul. Ennek a legendáshírű nagy férfiúnak azonban nem ez a kereszt volt a legszebb. Kurtyák a vértanuság keresztjét kapta a sorstól. Ruszin népe nem értette meg mind nagy vezérét, kommunista és cseh zászlók alatt sorakozott fel ellene és az általa hangoztatott eszme ellen. Jó barátai is ellene fordultak olykor, mert Kurtyák meg nem alkuvó természete nem tűrt ellenmondást. Ő Píntoríthatatlanul hitt a magyar föltámadásban, a ruszin—magyar újraegyesülésben. Nem érte meg. Ez az ö legnagyobb űKi idege keresi toeq kenyerét-jai hiárqdalanul állnak rendelkezésre. Hogy Idegei fel ne mondják a szolgálatot, hogy a mai válságos Időkben helyt tudjon állni, munkaképességének, életkedvének fokozása, szellemi frisseségének fenntartása céljából igyon reggelire-uzsonnára 1—2 csésze Oiromaltine-t, ez a vitaminokban gazdag természetes erősítő tápszer erősíti idegeit. tragikuma. Állítólag megmérgezték a csehek. Akárhogyan is volt, szomorú sors<l volt. Még elég fiatalon dőlt ki a küzdők sorából. Kurtyák szelleme, nemes lelke, ruszin—- magyar testvériességet hirdető áldott lelke örökre él és egy másik ezredév sem fogja ezt az ideálizmust kiirtani a ruszin nép szívéből. Kihűlt teteme pedig szabad mßgyar földben pihen. És száll az ének a ruszinok ajkáról, a Kurtyákot megértő, a Kurtyák-féle föltámadást váró és immár nyerő, immár szabad ruszin nép halotti éneke az ő békés, boldog nyugalmáért: Blázsennöj pokoj, viosnaja pamjaty.., Boldog nyugalmat és örök emléket... Mondy Miklós Kei gyermeket balálragázolt a buüap est-bécsi országúton Komárom, április 29. Megrendítő autószerencsétlenség történt a komárom- megyei Ószőny község mellett: két fiatal emberélet esett áldozatául. Izsáki Erzsébet és Viszperger Ágnes 4 éves ószőnyi kislányok kint játszottak a Budpaest—bécsi országút mentén. A gyermekek át akartak szaladni az országúton, éppen akkor, mikor egy német rendszámú autó nagy sebességgel közeledett arrafelé. Az autó egyszerre kapta el a két szerencsét, len gyermeket, a kerekei alá kerültek és mindkettőt halálra gázolta. A német gépkocsi azonnal lefékezett s a kocsivezető maga jelentkezett a rendőrségen, ahonnan kihallgatás után szabadon engedték. A rendőrségnek nehéz lesz megállapítania, kit terhel a halálos kimenetelű gázolásért a felelősség. A Felvidék első Egészség Házának alapkőletétele Komárom, április 29. Most tartotta meg •a „Magyar a magyarért” mozgalom nagyszabású járási napját Ógyallán. A járási napon az országos vezetőség tagjai is megjelentek, vitéz Imrédy Béláméval és Schlachta Margittal az élen. Az ógyallai járási nap célja az volt, hogy az egyes községek mozgalmi vezetői beszámoljanak a mozgalom eddigi eredményeiről. A mozgalom országos vezetőit Csényi Lászlóné üdvözölte. Istentisztelet után a SZMKE kultúrházában tartották meg a beszámoló gyűlést. A munkaközösségi gyűlésen Csányi Béla főszolgabíró mondott bevezető szavakat, a mozgalom iránti köszönetét fejezve ki. Majd a körzet 23 községének munkaközössége tartotta meg egyenként beszámolóját. A mozgalom eddig közel százezer pengőt osztott ki részben adomány, részben szükségmunka útján az ógyallai járásban. Vitéz Imrédy Béláné köszönetét s elismerését fejezte ki az áldozatos munkáért. A felszólalások között különösen a Naszvad község egészségügyi és anyagi helyzete érdekében tett felszólalás tett különösen mély benyomást. A közgyűlést társasebéd követte, a társasebéd után az állami elemi iskola kertjében a Felvidék első Egészség- házának ünnepélyes alapkőletételére került a sor. Reviczky István alispán és író Bálint ógyallai vezetőjegyző beszéde után vitéz Imrédy Béláné helyezte el a jelképes téglát s ezzel megkezdődött a felvidéki nép egészségéért folytatott harc első vá rának, az ógyallai Zöldkeresz+es Egészségháznak építési munkálatai. Ezután az iskola kertjében a környék falvainak színpompás népviseletbe öltözött népe mutatott be pompás gyöngyösbokré- tát. Zene, ének és táncszámok tették élvezetessé a műsort. Különösen az izsai rőm. kát. h. énekkar, a naszvadi lakodalmasok jelenete, a hetényi ref. énekkar s a martosak táncszámai tűntek ki. Egyidejűleg kézimunkakiállítást is rendeztek az iskola nagytermében, a járási kézimunka ipar propagálására. FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLÁP Szerkesztésig és kiadóhivatal, Bp, VHI, Józief-krt 5. 144-400 Telefonsaiul: ■ annak gondoskodnia ken arról, hogy i izáfcgelc megkapják azt A,, táplálékoLa^m^yaz ide- ; gek ép működésének jjílíntarjásához . nél- kUlözhetetlen.jfdeafcink.íligyse^íj'éink cseflí akkor tudnak fmacmtulyjftk megfelelni, >fia kellő mennyiségük és .'nv.eöeégü tápanyag, az idegélet alapve(ö JontoaÉilgú t|psói,
