Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-30 / 98. szám
teotideKi •_AtvGfe\RHnaiMS 1939 ÁPRILIS 30, VASÁRNAP ami akkor eltitkolandó gesztus volt, ma azonban újból országot formáló valóság. Mi akkor csapán létekben, szellemben kapcsolódhattunk Bele a szent király ünneplésébe és csupán lélekben tehettünk hitet az ő örök időkre szóló eszméi mellett. Népünknek csupán töredéke jöhetett át az akkor már reszkető idegességgel őrzött trianoni vonalon. A nép nagy tömege otthonában ült, a rádió mellett verődött össze szomszédjával és barátj.aival, és amikor felzengett a legrégibb magyar dallam, a legrégibb magyar ima: egy nemzet kétségbeesett segélykiáltása, kereső hívása a csodatevő Szent Jobb, az országépítő nagy király után, öreg és fiatal magyarok, törődöttek és ifjan még maga- bizók könnyes arccal énekelték az egí^z magyar nemzettel: „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja, Hol vagy István király 1...” De minden magyar házban és kunyhóban tudtuk, hogy a szent kéz ott van a budai vártemplom kápolnájában s hogy a szent ereklyéből most is éppen úgy árad ki az országot fenntartó áldás, mint ahogy a rádióaktív elemek millió és millió esztendők óta ontják, sugározzák az energiát. Tudtuk, éreztük, hogy ez a jobb ma is egybentartja, ami öröktől egybetartozik, a rónát a hegyekkel, s az egymást megbecsülő, ezer esztendőn át egy hagyományon nevelődött nemzeteket. És most is, amikor ez az országot alapító, fenntartó és 'Oltalmazó Jobb energiája immár megkezdette újabb csodatételét, tudjuk, hogy a szent törvények parancsa örök és az igazság maradéktalanul beteljesedik. Húsz éven át csupán lélekben ünnepelhettük az országépítőt. Ha papjaink ünnepi köntöst öltöttek és zenés misében fenn- szóval zengették a Glóriát István napján, börtönbe zárták őket, vagy legalább is megvonták a kongruájukat. Ha a nép a mise végén a templomban nemzeti imádságát intonálta, ha a Boldogasszony Anyánk vagy a magyarok csillaga egyházi dalát énekelte, hetek és hónapok fogházbüntetését szabták a bűnösökre. És Szent István alakját, eszméit, tanítását még sem tudták kitörölni a magyar lelkek százezreiből. Moet megindul az aranyvonat és viszi a szent Jobbot az ő népe közé, visszafoglalni az országot, amire kilenc évszázada kiterjedt. A felszabadultság hálakönnyének feltörő özönében térdenállva fogadja a koronája alár visszatért nép a körébe érkezőt. Komárom, Érsekújvár és Léva, a Duna, Nyitra és Garam völgyének népe járul most a szent király színe elé, mint kilenc századdal ezelőtt hatalmas szálfák tövében eresztette közvetlen közelébe a népet, amelynek vezére és testvére volt együtt. Igazán az ő népe járul most elé. Komárom a Csallóköz fője, és talán sehol az országban nem olyan nagy Szent István tisztelete, az István tradíció ereje, mint ebben a szigetországban. Itt éltek egykor „a szent király eí?ő jobbágyai”, itt van Vaj'ka, amely azt hirdeti, hogy róla kapta a nevét és az ő áldott jobbja ültette el szilfáit. Ez a nép vallja és hirdeti, hogy első tizenkét templomát is ez a Jobb építette a tizenkét apostol tiszteletére. Érsekújvár Szent István országának legfőbb egyházi méltóságától alapított telep, a prímás földje, vára és városa volt, amely erős falakkal védelmezte Szent István eszméit a félhold előretörésével szemben. Léva környékén ősi kún ée bessenyő telepek kontyos ősmagyarjai vol tak mindig István legjobb katonái, az ivadékok apáik rajongó szeretetével fogadják a Jobbot, amely kettős keresztet tartott. És itt megáll az Aranyvonat az új határon, amelyet a B elved er e-ben húztak. Kéklő hegyek látszanak a messzeségből. Felködlik a Zobor hegye és látjuk István egyik legnagyobb alapításának, a garam- szentbenedeki apátságnak kettős tornyát. És látjuk a falusi és városi templomok százait, amelyekben nind volt István-oltár, István-kép és István-hagyomány. Látjuk a síi’okat, amelyekben azok nyugosznak, akik tőle kaptak privilégiumokat, akiket ő és utódai vezettek be az európai élet magasabb kultúrájába, emberibb életébe. ' ■ A zólyomi rengeteg fái suttognak, amely- ben a hagyomány szerint István is vadászott. A turóci „jobbágyfiúk” hadbaindul- tak Batu kán ellen és István király nevével vértezték magukat. Az Aranyvonat megáll... Az energia ömlik, sugároz. Életet ad és mint a rádium rejtélyes sugara, áthalad mindenen, páncélfalon, erődön, határokon és hegyeken, még -» lélekre kényszerített kérges falakon is ... Az Aranyvonat körül ott térdepel István hű népe ... szállóbeli lakásukra hajtattak. Az első kocsiban Teleki Pál gróf miniszterelnök foglalt helyet Ribbentrop báró birodalmi külügyminiszterrel, a másodikban Csáky István gróf külügyminiszter V/eizsäcker báró külügyi államtitkárral, míg a harmadik kocsiban Teleki Pálné ült Ribbentrop külügyminiszter és Weizsäcker államtitkár feleségével. Az utcákon egybegyűlt hatalmas tömeg mindenütt lelkesen megéljenezte a magyar vendégeket. A magyar államférfiak délután folyamán látogatást tettek Göring miniszter. elnöknél és Ribbentrop külügyminiszternél. Közben pedig Hitler vezér és kancellár fogadta a xnagyarminiszter- elnököt és külügyminisztert az új birodalmi kancellári palotában. Este Hitler vezér és kancellár estebédet adott a magyar vendégek tiszteletére a régi kancellári palotában. A magyar államférfiak megérkezését a birodalmi rádió a helyszínéről közvetítette. A megérkezésről adott közvetítést viaszlemezre vették fel és azt a budapesti rádióban szombaton délután öt órakor közvetítik. Teleki miniszterelnök nyilatkozata Németország és Magyarország bensőséges együttműködéséről Berlin, április 29. Teleki Pál gróf miniszterelnök elutazása előtt fogadta a ílémet Távirati Iroda budapesti képvise- őjét és előtte a következő nyilatkozatot tette: — Nagy örömömre szolgál, hogy Csáky István gróf külügyminiszter társaságában elsőízben időzhetek majd hivatalos minőségemben a nagynémet birodalom fővárosában s ott érintkezésbe léphetek Németország vezető államférfiaival. Utazásunkkal udvariassági aktust teljesítünk, de ez az utazás számomra egyénileg és mint magyar miniszterelnöknek is, sokkal többet jelent: jelenti a kifejezését annak a szoros kapcsolatnak és régi barátságnak, amely a két nép és állam között régtől fogva fennállott, a világháború fegyverbarátsága és a háború után átélt közös sors óta azonb; n még szilárdabb alapokon nyugszik. — Hivatali elődöm legutóbbi látogatása óta történelmi változások következtek be. A német birodalom Magyarországnak, szomszédja lett, amelyhez Magyarországot a legbensősógesebb egymásrautaltság fűzi. Maga Magyarország az elmúlt év ősze óta gyarapodott területben és erőben, és előrenyomult történelmi határainak egy részéig. Ez a gyarapodás túlzás nélkül jelentős fordulópontnak tekinthető T'i- gyarország háború utáni sorsában. Mindezeknek a változásoknak a bekövetkezése annak a bensőséges együttműködésnek köszönhető, amelyet Németország és Magyarország között a tengelypolitika keretében évek óta minden magyar kormány gondosan ápolt. Az utóbbi hónapoknak ezek az eseményei magyar szempontból is elválaszthatatlanul Hitler Adolf vezér és németbirodalmi kancellár dicsőségteljes működéséhez kapcsolódnak. As utóbbi idők eseményei a maguk történelmi hátterével oly földrajzi térben játszódtak le, amelyet nagyon is jól ismerek. A két nép kölcsönös kapcsolatai oly messzire nyúlnak vissza, mint a magyar államiság megalakítása Európában. Nem múlt még el sok idő azóta, hogy a világháborúban együtt küzdöttünk közös eszmékért, országaink szabadságáért és sérthetetlenségéért, valamint Európa békéjéért és haladásáért. Gazdasági téren a magyarok honfoglalása óta szakadatlan élénk és sokoldlú árucsere áll fenn a két ország között. Magyaroszág tudatában van annak a körülménynek, hogy természetes piacainak legnagyobbrésze ma a német birodalom területén van a ezt a körülményt teljes mértékben értékeli. — Ezekkel az érzelmekkel és tapasztalatokkal és ilyen meggyőződéssel utazom Berlinbe. Bizonyára nem kell külön hangsúlyoznom, hogy magam is igyekszem a német—magyar barátság ápolásában ezen a téren is közreműködni, s ez alkalommal a Harmadik Birodalom vezető személyiségeivel személyes érintkezést találni. Ettől remélem a minden téren termékeny együttműködés további biztosítását. Magyarország szorosan kapcsolódva a Németbirodalomhoz és nagy tengelytársához, a fasiszta Olaszországhoz, tetljes mértékben résztvesz az igazán igazságos béke megszilárdításának müvében, amelynek az a célja, hogy mindkét népnek és barátainak boldogabb jövőjét, szabad és biztos fejlődését és állandó előrehaladását biztosítsa az elkövetkező nemzedékek számára. A német sajtó Teleki és Csáky útjáról Berlin, április 29. Részletesen foglalkoznak a német lpok a magyar államférfiak utazásával. Közük Telein Pál gróf miniszterelnöknek elutazása előtt a Német Távirati Iroda képviselője számára adott nyilatkozatát és kiemelik, hogy Magyarország a német birodalommal és a fasiszta Olaszországgal szoros kapcsolatban teljes mértékben ki akarja venni részét a valóban igazságos béke megszilárdításának művé. bői. Hangsúlyozzák a lapok, hogy a magyar államférfiak elutazása teljesen a kancellár hatalmas beszédének benyomása alatt állott. Teleki Pál gróf és Csáky István gróf kevéssel az indulás előtt együtt hallgatta rádión Hitler beszédét. A magyar államférfiak elutazásáig fennmaradt rövid időköz következtében magyar részről nem történt ugyan n^gTHivatalos nyilatkozat, a német lapok aapnbanx annyit máris megállapítanak, hofey a birodalmi vezér fejtegetései Magyarírszágont mély hatást keltettekA Nemzetközi Vásár megnyitásán a Főméi- tóságú Asszonynak egy matyó menyecske virágcsokrot nyújt át Kinevezések a felvidéki bíróságoknál Az igazságügyminiszter Szaüberer Ando* dr. gyakorló ügyvéd, nyíregyházi lakost a kassai, Perecz Béla dr. okleveles ügyvéd, rimaszombati lakost a rimaszombati, Merényi Imre dr. okleveles ügyvéd, kassai lakost a kassai kir. törvényszékhez, Túrós Dezső dr. okleveles ügyvéd, királyhelmeci lakost a kassai kir. járásbírósághoz, Lányi Béla dr. budapesti lakost a kassai kir. törvényszékhez, Hubay Gyula dr. hubói lakost a kassai és Pál Sándor dr. losonci lakost a losonci kir* járásbírósághoz, Skultéty László dr. nagyka* posi lakost az ungvári kir. törvényszékhez, Süteö Imre dr. ipolysági lakost az ipolysági kir. járásbírósághoz,. Tariska Sándor dr. debreceni lakost az ungvári kir. büntető törvényszékhez, Lányi István dr. komáromi lakost az érsekujvári kir. járásbírósághoz, Szilassy István .dr. rimaszombati lakost a rimaszombati kir. törvényszékhez, Tury István dr. ipolysági lakost a párkányi, Kubik Károly dr. dunaszerdahelyi lakost a dunaszerdahelyi, Hi&vel Tivadar munkácsi lakost a munkácsi, végül Popovits János beregszászi lakost a beregszászi kir. járásbírósághoz bírósági jog- gyakornokká neevzte ki. Az igazságügymlnsz- ter továbbá Sárközy Andor dr. komáromi lakost a budapesti, Kis László dr. ózdi lakost a kassai, Or&Ktn. Józsefi dr. bilkei és Nagy Márton dr, keszthelyi lakosokat a kassai, Tim- kovics László dr. ungvári lakost a kassai, Zapf István dr. beregszászi és Hoffmann Gyula dr. ungári lakosokat a kassai, Konkoly László dr. tornaijai lakost a kassai, Greek Lajos Tibor dr. rozsnyói és Dobos Gyula dr. gyöngyösi lakosokat a kassai, Pafcsuga István dr. kassaia lakost a kassai, Nyéky Mik- lís dr. rozsnyói lakost a győri, Henzély László dr. kassai lakost a kassai, Mikó Gyula dr. tornaijai lakost a kassai, Halmy Károly dr. kassai lakost a kassai, Csőváry Zoltán dr. kassai lakost a kassai kir. ítélőtábla kerületében joggyakorlatra bocsátotta. Okvetlen Vásáron ti Nemzetközi debrec ugyar paVillonját! A Deutsche Allgemeine Zeitung többi között a következőket írja: Magyarország örül aunak, hogy barátai mentik meg Európa békéjét. Sem Roosevelt üzenete, sem a demokráciák bekerítésre irányuló csúffá lett diplomáciai kísérletei nem menthetik meg ugyanis a békét, csak -a tengelyhatalmak gyors, elszánt és kemény akarata. Magyarország büszke arra, hogy ezeknek a hatalmaknak a barátai közé tartozik és hogy ez a barátság most Berlinben ismételten kifejezésre jut. A Berliner Börsenzeitung így ír: A magyar kormánykörök egyetértenek a közvéleménnyel abban, hogy Hitler korszak- alkotó beszéde feltétlenül békeszózat volt Magyarország a beszédben különös elégtétellel üdvözölte a leszámolást a versail- lesi békediktátorokkal, akik a magyar nép szétszaggatásáért és elnyomatásáért is felelősek. Külön hálával és megelégedéssel fogadta azokat a meleg és szíves szavakat, amelyekben a birodalmi vezér Németország és Magyarország viszonyáról megemlékezett. Teleki Pál gróf és Csáky István gróf látogatása Berlinben, ahol Hitler már szombaton fogadja a két vezető magyar államférfit, legjobb bizonyítéka annak, hogy Magyarország — ma inkább, mint valaha — a tengely iránt hűséggel és a szomszédos nagy német birodalom iránt barátsággal van eltolva, ü ormanyso Uir Ofőméltósága mélynyomásé arcképe 63x95 cm méretben P 1.40 + portóköltségért, valamint a legújabban megjelent Ciak ez a keresztünk O a mi vezérünk Ez a mi hazánk feliratú fenti nagyságú, de há- romszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: STÁDIUM SAJTÓVALLALAT BT-ná) Budapest, VI., Rózsa-utca 111. szám.
