Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-28 / 96. szám
10 TEIiglDi&l JfewsfeRHnaflE 1939 ÁPRILIS 28, PÉNTEK Budapesten 10 évvel és 4 hónappal emelkedett a férfiak, 9 évvel és 1 hónappal a nők átlagos életkorú JSzmHÁz-KönWKabiURA, A SzMKE szervezetei lelkes kulturális munkát fejtenek ki A SzMKE működése biztosítja a visszatért magyarság népi kultúráját Ä főváros Statisztikai Értesítőjében Zol- tai Gyula érdekes tanulmányt közöl az életkorok meghosszabbodásáról. Az emberi elmét évszázadok óta foglalkoztatja az átlagos élettartam megállapításának kérdése. Csak a legújabb korban a statisztikai adatgyűjtések technikájának fejlődésével sikerült eljutni ennek a kérdésnek megközelítő pontosságú megoldásához. Amíg az 1900-as években Budapesten a férfiak valószínű élettartama lf5 év és 1 hónap, a nőké pedig 52 év volt, addig az 1930-as években a férfiak élettartama 55 év és öt hónapra, a nőké pedig 61 év egy hónapra emelkedett. A statisztikai adatokból arra lehet kö-' vetkeztetni, hogy e téren a javulás továbbtart és a budapesti valószínű élettartam meghosszabbodása azt jelenti, hogy a fővárosban napjainkban született fiúk közel egynegyeddel (22.9 százalékkal) hosszabb életet- remélhetnek, mint 30 évvel ezelőtt született budapesti apáik, az újszülött lányok pedig több mint egyhatoddal (17.5 százalékkal) hosszabb életre számíthatnak, mint 30 évvel ezelőtt Budapesten Született. anyáik. A nők élettartama ma is hosszabb, mint a férfiaké. Mindazonáltal a két nem élettartam között a nők javára eső különbség,ma (5 év és 8 hónap) egy és egynegyed évvel kisebb, mint 30 évvel ezelőtt (hat év és 11 hónap), mert a nők élettartama valamivel lassabban emelkedett, mint a férfiaké. Országom átlagban a férfiak valószínű élettartama 59 év és kilenc hónap, míg a nőknél 63 év és kilenc hónap volt. Ezek az adatok sokkal nagyobb életmeghosszabbodást jelentenek, mint amilyen a budapesti viszonylatban mutatkozik. Ennek oka elsősorban Magyarország közegészségügyi viszonyainak rohamos javulásában rejlik, de jelentőd része van annak a körülménynek is, hogy a főváros kedvezőbb viszonyai ma nagyobb súllyal esnek latba, mint az ország területének megcsonkítása előtt. • * A férfiak valószinű élettartama Budapesten rövidebb, a nőké hosszabb, mint országos átlagban. Ennek oka á férfiak életenergiáját a vidékinél gyorsabban fogyasztó budapesti életviszonyokban van, illetve abban, hogy a nők Budapesten kedvezőbb viszonyok között élnek, mint vidéken.---------------------------------Kiásták Nestor palotáját Athén, április 21. Biegen amerikai tudós Pylosban feltárta egy mykenei korból származó palota alapjait. Marinatos, a "forog régészeti intézet igazgatója megtekintette az ásatásokat és úgy nyilatkozott, hogy a kiásott alapfalak valószínűleg az öreg Nestor palotája maradványai. Nestor tudvalevőleg Homeros hőskölteményében, az Iliászban szerepel, mint a Tróját ostromló görög sereg legöregebb, bölcs vezére. Különböző leletekből arra következtetnek, hogy a palota Krisztus születése előtt 1500 körül épült. A romok között százötven. cseréptáblát is találtak, amelyek akkoriban a könyveket helyettesítették. A táblákon talált feliratok az mutatják, hogy egy királyi levéltárat fedeztek fel. További, ásatások során megállapították, hogy a palota körül egész város terült el. Komárom. A Széchenyi Magyar Kultúr Egyesület az egész Felvidéken tanúságot tett tagjainak kultúraszeretctcről s arról, hogy vezetői mindenütt átérezték annak a fontosságát, hogy az anyaországhoz való visszakapcsolódás még hatékonyabb munkát kíván a közművelődés terén is. Éppen ezért a SzMKE szívesen felajánlja szolgálatait a hivatalos népművelési bizottságoknak, kérve azt, hogy hivatalos népművelés, az iskolánkívüli népnevelés is a SzMKE bekapcsolásával, tapasztalatainak felhasználásával, tag jainak s vezetőinek közreműködésével kezdje meg nemzetnevelő munkáját. Őgyallán a SzMKE még e tavaszon is gazdag programot készített s munkásságát a nyár beálltáig kívánja folytatni új helyiségében. Ekéién nagyszerűen sikerült nemzeti ünnepet rendeztek a SzMKE tagjai, a lovasbandérium s az egyházi énekkar megjelenése s közreműködése tette színesebbé az ünnepélyt. Az ekeliek magyarlengyel baráti ünnepséget is terveznek s ezt az ünnepséget remélhetőleg minél hamarább megrendezhetik. Kavapusztán nagysikerű czínielőadást rendezett a SzMKE: előadták a Sárga csikót, ifj. Adó,méh János rendezésében, A vámos- ladányi egyesület különösen kitűnt mindig is gazdag munkásságával, szép eredményeivel. Nagyszerű irányítója Farkas Károly igazgató-tanító. Hét kultúrestén ösz- szesen 1100 látogató jelent meg s így átlagban 170 volt egy-egy estén a résztvevők száma. Hé' idegen előadó is szerepelt az estéken: Alaxa Ambrus, Vágó Balázs, Varga Imre, Kinlovics Jenő, Miklósi Béla, Jancsovics Béla, dr. Kenessey Kálmán. Vághosszúfalun is igen eredményes kultúrmunka folyik: a falu egységét megbontó személyi akadályok is eltűntek s a magyar kultúregyesületet a csehszlovák hatóságok előtt vádolgató „falusi kultúr, ember” sincsen már a faluban, másutt tanít. Nagy sikerrel adták elő a Csókos regiment c. operettet, különösen Izsóf Margit és 7-öcs József arattak sikert. A' rendezés munkáját a lelkes Izsóf Mária végezte. Nagyon szép kulturális munkát mutat föl a szenei járásban Hegysur község: itt SiUó Bálint igazgató irányítja ai csoport működését. A csoport vezetője ezeket írja jelentésében: „Nem lehetne valóság a „Magyar a magyarért?” Nem szűnhetne meg már a „Magyar a magyar ellen” akció? Mi, felvidékiek az elmúlt húsz esztendő alatt sokat tanultunk. Megtanultuk, hogy egyesülésben az erő, hogy minden nngywrbaa nemzettársunkat kell látnunk. Megtanultuk a fegyelmezettséget s ez alapja az erős nemzeti egységnek. 4 z elmúlt húsz esztendőre talán szükségünk is volt! Szenvedtünk, bíztunk, sóvárog* tunk egy főbb jövő utóm s álmaink kezdenek valóra válni!” A hegysuri SzMKE műkedvelői sikeres színielőadással fejezte be gazdag kultúrévadját. Álsószöllősön, Nyitra megyében is új lendületre kapott a kultúdmunka. Tisztújítást tartottak s el* nőkké Bathó Lajost, alelnökké Zelovits Józsefet, titkárrá Tassy Gyulát, jegyzővé Nagy Józsefet, könyvtárossá Bartha Dezsőt választották. Színdarabokat adnak elő és sikeres nemzeti ünnepségeket tartanak. Az alsószőllősi lakosság egy részét újra vissza kell vezetni a magyar kultúra templomába: ebben munkálkodik a SzMKE. Tardoskedden Hofer Lajos és Balogh Gyula vezetésével folyik, valóban ' nagy-, jelentőségű munka s ez a munka még a fennálló nehézségeket is legyűri, a magyar összetartás jegyében. A tardoskeddi; SzMKE élő példája a kitartásnak s megmutatkozása annak, hogy seri felekezeti, sem társadalmi kérdések nem bonthatják meg a magyar nemzeti s népi egységet, hogyha egyszer ez az egység szilárdul elhatározott célja a magyar falu s a magyar város szellemi irányítóinak. Tardoskedd is egyike volt azoknak a községeknek, amelyben egyes ,.l ’á!is” szellemi-vezetők a csehszlovák államot féltették a magyar kulturális egyesületek sikerétől s szívesen megbontották volna a legmagyarabb s legátfogóbb kultúregyesület egységét. Hál- istennek sikertelenül; s azokat igazolta a jelen, akik a gerinces magyar kultúrpolitika vonala mellé állottak. <J)aut CJi/wr mint karmester (A Budapesti Hangverseny Zenekar ügyvezető igazgatója és első klarinétművésze, Paul Tibor, mint karmester mutatkozott be annak az együttesnek az élén, amelynek eddig művészi és anyagi létét nagy buzgalommal szolgálta. Paul Tibor szervező tehetsége a* karmesteri emelvényen is érvényesül. Pontos áttekintése van az egyes hangversenycsoportok teljesítő képességéről és azt ki is tudja aknázni. Született vezető, aki természetes ritmikai tehetség birtokában tudatosan és rámenős lendülettel exponálja a témákat. Bizonyos tárgyi fölény és hűvösség — akárcsak Klemperernél — törhetetlen akaraterő és a nagyvonalúságra törekvés ma még nem engedik érvényesülni azokat a lírai mozzanatokat, amelyek pedig kétségkívül ott szunnyadnak az ifjú muzsikus egészséges zenei ösztönében. Paul Tibor mindjárt első fellépésével meghódította zenészekből és műpártolókból álló lelkes közönségét. A 5 hangverseny vendége, Bacsák Erzsébet zongoraművésznő, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra című nagy technikai felkészültséget és ragyogó ötletességet igénylő bril- liáns mű zongoraszólamát meglepő érettséggel és hajlékony intellektussal adta elő. őszinte ünneplésben volt része. .V, flf. Miért volt szükség zsidétörvényre? Negyven esztendővel ezelőtt már válaszolt erre a kérdésre Bartha Miklós a legnagyobb magyar publicista és nemzetpolitikus. Könyvét akkoriban titokzatos kezek eltüntették a piacról, a szerzőt pedig támadták, csúfolták ... , Megállapításai nemcsak ma is igazak, hanem ma is égetően időszerűek, s a „Kazárföldön“ súly os problémás ma is problémák! Minden művelt embernek olvasnia kell BARTHA MIKLÓS könyvét, amely meggyőz arról, hogy miért van szükség fajvédő politikára! Kapható a Felvidéki Magyar Hír ap kiadó- hivatalában (VIII., József-krt. 5), a Stádium könyvkiadónál (VI., Rózsa-utca 111), Pfeifer Ferdinand könyvkereskedésében (Kossuth Lajos-utca 5) és minden könyvesboltban. Ára kötve: 2.50 P.
