Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

TEliDIDEKl tÁÍAöfeUfrH IRI>AI> 1939 ÁPRÍtíS í. SZOMBAT Horthy Miklós kormányzó és gróf Teleki Pál miniszterelnök nagy beszédet mondtak az Alföldi Bizottság ülésén vésbé szabadít meg a kártékony tömény zsidóságtól, mint amenyire bántja és az asszimiláció útján visszalöki azt a zsidósá­got, amely lélekben és magyarságában már hozzánk hasonult, — Nagyon helyes volna, ha olyan állandó országos bizottságot létesítenénk, amely minden egyes esetben egyszerű többséggel titkos szavazás mellett döntene a felvetett kérdésben, határozatát közzé tennék a hiva­talos lapban és ezzel mintegy élő jogszol­gáltató szervvel az élet szükségleteihez mérten oldódhatnának meg ezek a kérdé­sek és a legritkább esetek nyugtalanságot ébresztő mérgét a társadalmi életből ki lehetne küszöbölni. Raffáy Sándor a javaslatot általános­ságban elfogadja, mert meggyőződése sze­rint el nem fogadása nemzeti szempont­ból rendkívül nagy kellemetlenségek elé állíthatna bennünket, de a javaslat né­hány pontja komoly aggodalmakkal tölti el. Megadott állampolgárságot szerinte csak hazaárulás esetebén szabad valakitől megvonni. Ha vannak, akik nem érdeme­sek ezekre a jogokra, azokat törvényszerű elbírálás alapján meg lehet ezektől a jo­goktól fosztani, de egészében véve nem tudja a zsidóságot ezzel sújtani. Aggodalmat okoz az is, hogy a javaslat egyenjogúságot korlátoz és nyugtalanság tölti el amiatt, hogy jóllehet a keresztény magyarság érdekében akarna intézkedni, mégig főképpen a kereszténységnek árt. A keresztény egyházak munkája illuzó­rikussá válik, mert hiszen a javaslat azo­kat, akiket megkeresztelnek, kizárja a ke­reszténységből és azt mondja, hogy to­vábbra is zsidók maradnak, sőt nemcsak ők, hanem utódaik is. Furcsa as is, hogy a javaslat asszimilá­ciót akar és épp az asszimiláltakat zárja ki. Visszásnak tetszik az is, hogy az ál­lampolgárság tengelyévé a javaslat ném a nemzetnék tett szolgálatot és a nemzeti értéket, hanem a kikeresztelkedés bizo­nyos időpontját teszi, amit szintén nem tud logikusnak elfogadni. Aki meg van keresztelve, az keresztyén ember. A viszazsidósítást teljes egészében ki kellene zárni a javaslatból. Nem a zsidók ellen kell törvényt hozni, hanem o keresz­tények érdekében. A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy ki zsidó, hanem az, hogy mit lehet tenni a keresztyén nemzet érdekében, ami fennmaradását, nyugodt megélhetését és békességét biztosítja. A kivételek sorozatában vannak olyan hiá­nyok, amelyek nyugtalanítják. Tud zsidó frontharcosokról, akik minden tekintet­ben érdemesek arra, hogy őket, mert a nemzetnek tettek szolgálatokat, mindenes­től kivegyék a törvény hatálya alól. Azo­kat is kivenné, akik nem mint olimpiai bajnokok, hanem a szeäemi élet terén je­lentenek értéket. A javaslatot általános­ságban elfogadja abban a reményben, hogy a kormány a józan és meggondolásra érdeme« módosításokat honorálja. Kormánybiztos és ellenőrző bizottság Sziillő Géza veszedelmesnek tart a ma­gyar faj szempontjából olyan kirekesztő politikát, amely értékeket akar kizárni. Szent István országának az asszimiláció volt az erőforrása és veszedelmesnek tartja, bm fejeimé]etre helyezkedik- Ha elhárítha­tatlan érdek, hogy a javaslatból törvény le­gyen, legalább a végrehajtásnál legyünk óvatosak. Végül a következő indítványt terjeeztette elő: „A zsidótörvény végrehajtását kor­mánybiztos látja el, melléje ellenőrző bizott­ság küldetik ki, amelyet a képviselöház tag­jai közül zsüriszerűen sorsolnak ki, a felső­ház tagjait pedig a felsőház elnöke je- löli ki. „A magunk lábán állunk“ Szilágyi Lajost súlyos aggodalommal tölti el, hogy a javaslat eérti a jogegyenlőségről eddig vallott felfogásunkat és megrendíti a jogbiztonság érzését. Beleütközik némely határozmánya a vallásszabadságba is. — Országszerte beszélik, hogy a kor­mány nyomásra terjesztette elő a javasla­tot, mégpedig illetéktelen külföldi befo­lyásra. Teleki Pál' gróf miniszterelnök közbe­szólt: — Megmftidtam bemutatkozó beszé­demben a képviselőházban és itt is, hogy a magunk lábán állunk. Ameddig én itt ülök, addig a magunk lábán állunk. Nem, értem, miért kell komolyan tett kijelentése, két naponta még felsőházi tagoknak is meg­ismételni. (A felsőházi tagok hosszantartó éljenzéssel és tapssal fogadták a miniszter- elnöknek ezt a kijelentését.) El tudja képzelni, hogy a javaslat miatt tömegek válhatnak munkanélküliekké és elsősorban keresztények szenvednék meg a törvény hátrányait. Nem látja a magyar ifjúságnak a gazdasági pályáikra való erő­teljesebb terelését. Wekerle Sándor szerint az előző zsidó­törvény megfelelő végrehajtásával a zsidó­kérdés tárgyi részét meg lehetett volna ol­dani és nem lett volna szabad mindaddig új javaslattal jönni, amíg nemzeti életünk, főleg közgazdasági életünk az első javasla­tot meg nem emésztett« és le nem vonhat­tuk a tanulságot arranézve, hogy vájjon lehet-e, ezükséges-e további lépéseket tenni ezen az úton. Ezután elhatározták, hogy a vitát dél­után folytatják. A délutáni ülés Az együttes bizottság délután öt órakor folytatta az ülést. Prónay György báró azt hangoztatta, hogy a javaslatot módosítás nélkül nem fogadhatja el, mert sérti az ő keresztény erkölcsét és szerinte kárára lesz a nemzet érdekeinek. Csatlakozik Wekerle Sándor indítványához, hogy egy albizottság vízs­MOST JELENT MEG! Napiaink legnagyobb problémájának magyarázata! Dr. Marjay Frigyes, a kitűnő politikai író legújabb könyvében elmondja: a fasizmus Msvess ?­--­:M A ft J A Y ■.*' vy,fy&- | ' 7 ■( mm 1 m fiwiarél . ; Sí,: - ■ vs:. í I I m V; f*hsn«sá V-'-- * % X I Valóban mimkásellenes-e a fasizmus? m a kíilbnbség a liberális és a fasiszta korporailu gazdasági rendszer közűn? Mik a fasizmus alapelvei és melyek legna­gyobb alkotásai? Erre ad választ MARJAY | FRIGYES legújabb munkája. Megmutatja a magyar olvasónak az egyenes és közvetlen :j utat korunk legnagyobb hősi eposzának meg­értéséhez. Klasszikus tömörséggel, világosan és erőteljesen foglalja össze a fasizmus lénye­it! gét A könyv csupa világrengető esemény, feszült izgalom, váratlan fordulat. ■W-«v» ».MlSj—| |—■*“ " t 'v , í> ? JŐ | X % I A magyar könyvpiac eseménye: Marjay Frigyes legújabb műve. ' i m Mindenkinek tudnia kell, honv ml a fasizmus l Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. Apa kemény kötésben 1.50 ■BnnnHi gálja felül az Írásban benyújtott módosír tásokat. Szól a zsidók kivándorlásáról, melyet nemzetközi problémának tart, amelyre még nincs megoldás. Szerinte a javaslat mai formájában árt a magyar irredentizmusnak. Harrer Ferenc szükségesnek tartja, hogy a magyar kereszténység és a magyar zsi­dóság között az érvényesülés egyensúlyba kerüljön. Ezt azonban a meglevő törvé­nyekkel megvalósíthatónak tartja és feles­legesnek az új törvényt. Mégis azoknak az aggodalmaknak hatása alatt, melyeket az összes felszólalók kifejtettel:, a tör­vényjavaslatot általánosságban elfogadja. Általánosságban megszavazták a javaslatot Ludány Miklós volt a következő felszó­laló, aki főleg a falu szempontjaira hívta fel a figyelmet. Ezután Szőke Gyula, majd Keszthelyi Gyula szólalt fel és ezzel az ál­talános vita véget ért. Tasnádi Nagy András igazságügyminiez- ter válaszolt ezután a vita szónokainak, majd Teleki Pál gróf miniszterelnök szó­alt fel. A felsőház bizottsága ezután általános­ságban megszavazta a zaidójavaslatot és el­határozta, hogy a részletes vitát huevét után folytatja.----------------------------------­Letartóztatás Bécsben a paprika „borsos" ára miatt Bécs, március SÍ. A fűszerárak ellenőr­zése során kitűnt, hogy a paprika nagyon „borsos” áron került forgalomba Bécsben. A rendőri nyomozás megállapította, hogy; a paprika árát a Bök lánckereskedő emeli fel, akik Magyarországról csempészett pap­rikát adtak el titokban egymásnak és mire a fogyasztóig jutott, természetesen méreg­drága lett. Egy paprikakereskedőt letar­tóztattak, több társát pedig súlyos pénz­büntetésre ítélték. SiRkasszíásért elítéltetett egy Kereskedőt áss anyósa Gerő György h&rfninchétéves budapesti ke­reskedőt sikkasztás büntette címén följelen­tette anyósa, Erdélyi Mómé, hogy 24.000 pen­gőt jogtalanul eltulajdonított. A büntetőtörvényszék előtt a vádlott azzal védekezett, hogy a pénzt nem áruk beszerzé­sére és nem elszámolásra, hanem hozományul kapta az anyósától. A biróság ez alapon föl­mentő ítéletet hozott. Fellebbezés folytán az ítélőtábla Csonka­tanácsa Vudy Oszkár dr. királyi főügyész­helyettes felszólalása után megváltoztatta az elsőfokú biróság ítéletét, bűnösnek mondotta ki Gerő György vádlottat sikkasztás bűntetté­ben és ezért hathőnapi börtönre ftfito «L

Next

/
Oldalképek
Tartalom