Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

TEliDIDEKl tÁÍAöfeUfrH IRI>AI>

1939 ÁPRÍtíS í. SZOMBAT

Horthy Miklós kormányzó és gróf Teleki Pál miniszterelnök nagy beszédet mondtak az Alföldi Bizottság ülésén

vésbé szabadít meg a kártékony tömény zsidóságtól, mint amenyire bántja és az asszimiláció útján visszalöki azt a zsidóságot, amely lélekben és magyarságában már hozzánk hasonult,

— Nagyon helyes volna, ha olyan állandó országos bizottságot létesítenénk, amely minden egyes esetben egyszerű többséggel titkos szavazás mellett döntene a felvetett kérdésben, határozatát közzé tennék a hivatalos lapban és ezzel mintegy élő jogszolgáltató szervvel az élet szükségleteihez mérten oldódhatnának meg ezek a kérdések és a legritkább esetek nyugtalanságot ébresztő mérgét a társadalmi életből ki lehetne küszöbölni.

Raffáy Sándor a javaslatot általánosságban elfogadja, mert meggyőződése szerint el nem fogadása nemzeti szempontból rendkívül nagy kellemetlenségek elé állíthatna bennünket, de a javaslat néhány pontja komoly aggodalmakkal tölti el.

Megadott állampolgárságot szerinte csak hazaárulás esetebén szabad valakitől megvonni. Ha vannak, akik nem érdemesek ezekre a jogokra, azokat törvényszerű elbírálás alapján meg lehet ezektől a jogoktól fosztani, de egészében véve nem tudja a zsidóságot ezzel sújtani.

Aggodalmat okoz az is, hogy a javaslat egyenjogúságot korlátoz és nyugtalanság tölti el amiatt, hogy jóllehet a keresztény magyarság érdekében akarna intézkedni, mégig főképpen a kereszténységnek árt.

A keresztény egyházak munkája illuzórikussá válik, mert hiszen a javaslat azokat, akiket megkeresztelnek, kizárja a kereszténységből és azt mondja, hogy továbbra is zsidók maradnak, sőt nemcsak ők, hanem utódaik is.

Furcsa as is, hogy a javaslat asszimilációt akar és épp az asszimiláltakat zárja ki. Visszásnak tetszik az is, hogy az állampolgárság tengelyévé a javaslat ném a nemzetnék tett szolgálatot és a nemzeti értéket, hanem a kikeresztelkedés bizonyos időpontját teszi, amit szintén nem tud logikusnak elfogadni. Aki meg van keresztelve, az keresztyén ember.

A viszazsidósítást teljes egészében ki kellene zárni a javaslatból. Nem a zsidók ellen kell törvényt hozni, hanem o keresztények érdekében. A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy ki zsidó, hanem az, hogy mit lehet tenni a keresztyén nemzet érdekében, ami fennmaradását, nyugodt megélhetését és békességét biztosítja. A kivételek sorozatában vannak olyan hiányok, amelyek nyugtalanítják. Tud zsidó frontharcosokról, akik minden tekintetben érdemesek arra, hogy őket, mert a nemzetnek tettek szolgálatokat, mindenestől kivegyék a törvény hatálya alól. Azokat is kivenné, akik nem mint olimpiai bajnokok, hanem a szeäemi élet terén jelentenek értéket. A javaslatot általánosságban elfogadja abban a reményben, hogy a kormány a józan és meggondolásra érdeme« módosításokat honorálja.

Kormánybiztos és ellenőrző bizottság

Sziillő Géza veszedelmesnek tart a magyar faj szempontjából olyan kirekesztő politikát, amely értékeket akar kizárni. Szent István országának az asszimiláció volt az erőforrása és veszedelmesnek tartja, bm fejeimé]etre helyezkedik- Ha elháríthatatlan érdek, hogy a javaslatból törvény legyen, legalább a végrehajtásnál legyünk óvatosak.

Végül a következő indítványt terjeeztette

elő: „A zsidótörvény végrehajtását kormánybiztos látja el, melléje ellenőrző bizottság küldetik ki, amelyet a képviselöház tagjai közül zsüriszerűen sorsolnak ki, a felsőház tagjait pedig a felsőház elnöke je- löli ki.

„A magunk lábán állunk“

Szilágyi Lajost súlyos aggodalommal tölti el, hogy a javaslat eérti a jogegyenlőségről eddig vallott felfogásunkat és megrendíti a jogbiztonság érzését. Beleütközik némely határozmánya a vallásszabadságba is.

— Országszerte beszélik, hogy a kormány nyomásra terjesztette elő a javaslatot, mégpedig illetéktelen külföldi befolyásra.

Teleki Pál' gróf miniszterelnök közbeszólt: — Megmftidtam bemutatkozó beszédemben a képviselőházban és itt is, hogy a magunk lábán állunk. Ameddig én itt ülök, addig a magunk lábán állunk. Nem, értem, miért kell komolyan tett kijelentése, két naponta még felsőházi tagoknak is megismételni. (A felsőházi tagok hosszantartó éljenzéssel és tapssal fogadták a miniszter- elnöknek ezt a kijelentését.)

El tudja képzelni, hogy a javaslat miatt tömegek válhatnak munkanélküliekké és elsősorban keresztények szenvednék meg a törvény hátrányait. Nem látja a magyar ifjúságnak a gazdasági pályáikra való erőteljesebb terelését.

Wekerle Sándor szerint az előző zsidótörvény megfelelő végrehajtásával a zsidókérdés tárgyi részét meg lehetett volna oldani és nem lett volna szabad mindaddig új javaslattal jönni, amíg nemzeti életünk, főleg közgazdasági életünk az első javaslatot meg nem emésztett« és le nem vonhattuk a tanulságot arranézve, hogy vájjon lehet-e, ezükséges-e további lépéseket tenni ezen az úton.

Ezután elhatározták, hogy a vitát délután folytatják.

A délutáni ülés

Az együttes bizottság délután öt órakor folytatta az ülést.

Prónay György báró azt hangoztatta, hogy a javaslatot módosítás nélkül nem

fogadhatja el, mert sérti az ő keresztény erkölcsét és szerinte kárára lesz a nemzet érdekeinek. Csatlakozik Wekerle Sándor indítványához, hogy egy albizottság vízsMOST JELENT MEG!

Napiaink legnagyobb problémájának magyarázata!

Dr. Marjay Frigyes, a kitűnő politikai író legújabb könyvében elmondja:

a fasizmus Msvess ?--:M A ft J A Y

■.*' vy,fy&- | ' 7 ■(

mm 1

m fiwiarél

.

; Sí,: - ■ vs:.

í

I

I

m

V;

f*hsn«sá

V-'-- * %

X I

Valóban mimkásellenes-e a fasizmus?

m a kíilbnbség a liberális és a fasiszta korporailu gazdasági rendszer közűn?

Mik a fasizmus alapelvei és melyek legnagyobb alkotásai? Erre ad választ MARJAY | FRIGYES legújabb munkája. Megmutatja a magyar olvasónak az egyenes és közvetlen :j utat korunk legnagyobb hősi eposzának megértéséhez. Klasszikus tömörséggel, világosan és erőteljesen foglalja össze a fasizmus lényeit! gét A könyv csupa világrengető esemény, feszült izgalom, váratlan fordulat.

■W-«v» ».MlSj—|

|—■*“

" t 'v

, í> ? JŐ | X %

I

A magyar könyvpiac eseménye: Marjay Frigyes legújabb műve.

' i

m

Mindenkinek tudnia kell, honv ml a fasizmus l

Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111

a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytözsdékben és az IBUSZ-pavillonokban.

Apa kemény kötésben 1.50 ■BnnnHi

gálja felül az Írásban benyújtott módosír tásokat. Szól a zsidók kivándorlásáról, melyet nemzetközi problémának tart, amelyre még nincs megoldás. Szerinte a javaslat mai formájában árt a magyar irredentizmusnak.

Harrer Ferenc szükségesnek tartja, hogy a magyar kereszténység és a magyar zsidóság között az érvényesülés egyensúlyba kerüljön. Ezt azonban a meglevő törvényekkel megvalósíthatónak tartja és feleslegesnek az új törvényt. Mégis azoknak az aggodalmaknak hatása alatt, melyeket az összes felszólalók kifejtettel:, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja.

Általánosságban megszavazták a javaslatot

Ludány Miklós volt a következő felszólaló, aki főleg a falu szempontjaira hívta fel a figyelmet. Ezután Szőke Gyula, majd Keszthelyi Gyula szólalt fel és ezzel az általános vita véget ért.

Tasnádi Nagy András igazságügyminiez- ter válaszolt ezután a vita szónokainak, majd Teleki Pál gróf miniszterelnök szóalt fel.

A felsőház bizottsága ezután általánosságban megszavazta a zaidójavaslatot és elhatározta, hogy a részletes vitát huevét után folytatja.----------------------------------Letartóztatás Bécsben a paprika „borsos" ára miatt

Bécs, március SÍ. A fűszerárak ellenőrzése során kitűnt, hogy a paprika nagyon „borsos” áron került forgalomba Bécsben. A rendőri nyomozás megállapította, hogy; a paprika árát a Bök lánckereskedő emeli fel, akik Magyarországról csempészett paprikát adtak el titokban egymásnak és mire a fogyasztóig jutott, természetesen méregdrága lett. Egy paprikakereskedőt letartóztattak, több társát pedig súlyos pénzbüntetésre ítélték.

SiRkasszíásért elítéltetett egy Kereskedőt áss anyósa

Gerő György h&rfninchétéves budapesti kereskedőt sikkasztás büntette címén följelentette anyósa, Erdélyi Mómé, hogy 24.000 pengőt jogtalanul eltulajdonított.

A büntetőtörvényszék előtt a vádlott azzal védekezett, hogy a pénzt nem áruk beszerzésére és nem elszámolásra, hanem hozományul kapta az anyósától. A biróság ez alapon fölmentő ítéletet hozott.

Fellebbezés folytán az ítélőtábla Csonkatanácsa Vudy Oszkár dr. királyi főügyészhelyettes felszólalása után megváltoztatta az elsőfokú biróság ítéletét, bűnösnek mondotta ki Gerő György vádlottat sikkasztás bűntettében és ezért hathőnapi börtönre ftfito «L