Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-27 / 95. szám

6 TECTtMfel \/?&<sfeMt*HIRI 1939 ÁPRILIS 27, CSÜTÖRTÖK Nagyszabású akció a Felvidék és Kárpátalja idegenforgalmának tos stílusban készült és a kárpátaljai pavilion ehhez a szokásos ruszin favázas szerkezettel kapcsolódik hozzá. A Felvi­dék idegenforgalmát színessé és kedvessé fogja tenni a Felvidékről és a Ruszin- földről érkező népies csoportok tarka képe i3. Külön említésre méltó érdekesség, hogy Hallóssy István dr. pályázatot hirdet a belső idegenforgalom emelésére vonatkozó ötletekre. A közönség köréből mindenki pályázhat. A legjobb ötletek .szerzői közül tizen értékes jutalmat kapnak: egy-egy néhánynapos ingyenes üdülést az ország legszebb pontjain, a többi között a Fel« vidéken és a Kárpátalján. érdekében Hallóssy István hormánylőtanácsos nyilatkozata Kémkedés gyanúja miatt latartóztatták Elzászban a főkörei szultánt . 1 Hallóssy István dr. kormányfőtanácsos, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hiva­tal elnöke szerdán értekezletre hivta ösz- sze az idegenforgalmi újságírókat és tájé­koztatta őket a magyar belső idegenfor­galom kifejlesztésével kapcsolatos tervek­ről, amelyeknek külön aktualitást ad az, hogy a Nemzetközi Vásáron példásan szép és jelentős kiállítási anyaggal szerepelnek az idegenforgalmi szervek. A hivatal belső idegenforgalmi program­jának egyik legjelentősebb pontja a Fel­vidék és Kárpátalja forgalmának emelése. — A belső vándor'forgalom valutát nem termel, — mondotta a többi között Hal­lóssy István, — ez igaz, de az idegenfor­galmi iparok fennmaradását biztosítani tudja. A belső idegenforgalom ezenkívül élénkíti az ország gazdasági vérkeringését és letompítja a város és vidék közötti ellentéteket. Megismertet bennünket egy­mással és ezzel előmozdítja a magyar népi egység kialakítását. Erre pedig különösen nagy szükségünk van ma. A 20 évi rabság után visszatért Fel­vidékkel és Kárpátaljával való egybe- forrás a belső forgalom fejlesztését számunkra még akkor is kötelező erő­vel írná elő, ha a külföldi idegenfor­galomban csökkenés nem állna be. A Felvidék és a Kárpátalja gazdasági, kultúrális és turisztikai értékek hosz- Szú sorával gazdagította Magyarorszá­got és olyan tájakat kapcsolt be a ma­gyar élettérbe, amelyeket az elmúlt két évtizedben csak külföldön talál­hatott meg. A Felvidék és a Kárpátalja visszatérése valóságos idegenforgalmi autarkiát terem­tett az ország lakosai számára. Ma a 2000 méteres havasokig mindent nyújt az ország. Magyarországon ma már nemcsak helycsere, de tökéletes miliő-, levegő- és klimacsere is lehetséges. Épp ezért végte­len variációja nyílik Magyarországon az összes szabadtéri sportoknak is. Lovaglás, csónakázás, hegymászás, sielós csakúgy megvalósíthatók, mint az úszás, horgászat és vadászat is. 40 fokos meleg és 40 fokos hideg, kisvadak, és nagyvadak, nyári és téli sportok, alföldi akácok és hegyvidéki fenyvesek végtelen variációban nyújtják mindazt, amit eddig csak külföldön talál­hattunk meg. Mindezekre való tekintettel nyilvánvaló, hogy a korszellemnek meg­felelően az összes magyar idegenforgalmi iparoknak és szervezeteknek elsősorban a belső idegenforgalom lehetőségeinek ki­aknázására kellett összefogniok. Az idegenforgalmi újságírók ezután megtekintették a Felvidék és a Kárpát­alja pavillonját. A Felvidék és a Kárpát­alja külön pavillonja a főbejárattal szem­közt foglal helyet. Ezekben a pavilonok­ban van elhelyezve a Fél - Oék és a Ruszin- íöld idegenforgalmi szolgálata, ami rend- kivül szerencsés, mert a Felvidék gazdasági életét, háziipa­rát, kézmű- és gyáriparát, természeti kincseit bemutató felvidéki pavilion közönsége természetszerűleg érdeklő­dik az idegenforgalmi kérdések iránt is és kitűnően szolgálható ki a felvidéki pa­vilion előcsarnokában elhelyezett informá­ciós szolgálat révén. Ebben a csarnokban a főfalon helyez­kedik el Lehóczky György falfestménye a visszatért Felvidék , idegenforgalmi érte­keinek jellegzetességéről; a szimbolikus csoport képe mellett foglal helyet a Kor­mányzó Ur őfőmeltósaganak Vastagh György által készített kisméretű, művészi lovasszobra. A felvidéki pavilion felvidéki pártáza­Párizs, április 26. A Paris Midi jelenti, hogy a johorei szultánt, aki részt vett a Hitler születésnapja alkalmából rendezett berlini ünnepségeken, hazautaztában El­zászban kémkedés gyanúja miatt letar­tóztatták. A szultán ugyanis egy kis el­zászi városkában több fényképfelvételt készített, amelyek azonban a vizsgálat Berlin, április 26. Az esseni National- Zeitung budapesti tudósítójának jelentése szerint Magyarországon a velencei olasz­jugoszláv tárgyalások eredményeiben Né­metország és Olaszország délkeleteurópai békepolitikájának győzelmét látják. Szá­mos budapesti lap véleménye szerint a megbeszéléseknek semmi közvetlen ldha- tása sincs a magyar-román viszonyra és ebben a tekintetben semmi változás nem állott be a helyzetben. A tudósító szerint nagy felháborodást keltett a Le Temps ama cikke, amely a magyar-jugoszláv viszony elmérgesítése céljából azt állította, hogy Magyarország visszaköveteli Horvátorszá­során teljesen ártatlanoknak bizonyultak és nem voltak az elzászi erődítmények fényképei, mint ahogy gyanították. A fran­cia hatóságok a szultánt mégis addig tar« tották fogva a strassburgi rendőri fog« házban, amíg Angliából személyazonossá­gát nem igazolták. got Jugoszláviától. A Frankfurter Zeitung budapesti tudósi« tójának jelentése szerint Budapesten meg« lepetést keltett a velencei találkozó záró« közleményének nyíltsága. Budapesten mindig súlyt helyeztek arra, hogy közve­títők igénybevétele nélkül lépjenek a to* vábbi megegyezés útjára. Ebben a pilla­natban korai volna magyar-jugoszláv mi­niszteri találkozásról beszélni, kiváltkép­pen mivel Budapesten hajlandóság mutat­kozik a folyamatban lévő szerb-horvát tárgyalások kimenetelének megvárására. A magyar államférfiak küszöbönálló ber­lini látogatásával kapcsolatban az An­griff idézi az Esti Újság idevonatkozó cikkét. Eszerint a látogatás logikus é3 természetes folytatása a római megbeszé­léseknek. A magyar államférfiak udva­riassági és bemutatkozó látogatásáról van szó a Németbirodalom vezető államfér- fiainál. Ezenkívül kifejezője lesz a látoga­tás azoknak az őszinte és meleg baráti kapcsolatoknak, amelyek Magyarország és Németország között fennáRanak. A budapesti új angol követ a királynál London, április 26. VI. György angol ki­rály a Buckingham-palotában magánkihall­gatáson fogadta Owen St. Clair O’Malley rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­tert, aki az uralkodónak szertartásos módon kezet csókolt abból az alkalomból, hogy a király Anglia budapesti követévé nevezte ki. Pál jugoszláv kormányzóherceg születésnapja Róma, április 26. A Stefani-iroda diplo­máciai szerkesztője írja: Jugoszlávia e hó 27-én ünnepli Pál kormányzóherceg szüle­tésnapját. Az olasz nemzet szívélyes érzel­mekkel csatlakozik ehhez az ünnepléshez, mert méltányolja, hogy a belgrádi egyez­mény és általában a két ország együttmű­ködése, viszonyuk szerencsés fejlődése a kormányzó herceg szellemének jegyében alakult ki. A legutóbbi velencei összejöve­tel is megmutatta, hogy a két esztendő előtt kötött szerződés ma is szilárd alapja a két ország politikai és gazdasági együtt­működésének. A nemzetközi helyzet bizony­talanságában az olasz-jugoszláv egyezmény megkötése és érvényesülése a legnagyobb dícséretét jelenti azoknak a magas szem­pontoknak. amelyek Pál kormányzóhereeget politikájában vezérlik. , Miért volt szükség zsidétSrvényre? Negyven esztendővel ezelőtt már válaszolt erre a kérdésre Bartha Miklós I a legnagyobb magyar publicista és nemzetpolitikus. Könyvét akkoriban titokzatos : kezek eltüntették a piacról, a , szerzőt pedig támadták, csúfol- 1 ták... ' Megállapításai nem­csak ma is igazak, hanem ma is égetően időszerűek, s a „Kazár- löldön“súlyos ptoblémái ma is problémák! Minden művelt embernek olvasnia kell BARTHA MIKLÓS könyvét, amely meggyőz arról, hogy miért van szükség fajvédő politikára! Kapható a Felvidéki Magyar Hir ap kiadó­hivatalában (VIII., József-krt. 5), a Stádium könyvkiadónál (VI., Rózsa-utca 111), Píeiier Ferdinand könyvkereskedésében (Kossuth Lajos-utca 5) és minden könyves­boltban. Ara kötve: 2.50 P. Ä német sajtó a velencei találkozásról és a magyar államférfiak berlini látogatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom