Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-25 / 93. szám
TECTIPERl •J^ÄßfeVRHIRMß 1939 ÁPRILIS 88, KEDD Franciaország nem hajlandó távolkeleti kötelezettségek vállalására a szovjet érdekében Halifax lord tárgyalásai Gafencu román külügyminiszterrel — Visszatér Berlinbe az angol és a francia nagykövet ’ Párizs, április 2b. A folyamatban lévő diplomáciai . tárgyalások Szovjetoroszor- szággal továbbra is a sajtó érdeklődésének előterében állanak. A különböző jelentésekből kitűnik, hogy a tárgyalásokban nehézségek állottak be, mindezideig nem sikerült a tárgyalásokat befejezni. Daladier miniszterelnök ebben az ügyben ismét tárgyalt Sir Eric Phipps angol nagykövettel, továbbá Bonnet külügyminiszterrel, aki Szurics szovjetnagykövettel folytatott megbeszélést a szovjetkormány által előterjesztett ellenjavaslatokról. Mint ismeretes, ezeknek az ellenjavaslatoknak lényege a kollektiv biztonság elvének érvényesítése. Általában megállapítható, hogy a francia kormánykörök húzódoznak attól, hogy a francia kötelezettségvállalásokat Szov- jetoroszország irányában a Távolkeletre is kiszélesítsék. Visszautazik Berlinbe az angol és francia nagykövet London, április 2b. Halifax külügyminiszter a Lordok Házában tartott legutóbbi beszédében kijelentette, hogy Neville Hen. derson nagykövet néhánynapi szabadság London, április 2b- A londoni angol— román megbeszélések hétfőn délelőtt 11 órakor Gafencu román külgyminszternek Halifax lord angol külügyminszternél a külügyi hivatalban tett látogatásával kezdődtek. Gafencu a délután folyamán az alsóházban kereste fel Chamberlain miniszterelnököt. Halifax külügyminiszter a hétfő délelőtti megbeszélések után ebéden látta vendégül Gafencu román külügyminisztert. Az ebéden többek között resztvettek Chamberlain, Oliver Stanley, Cado- gan, Thomas Insícip, Churchill, Eden, Attlee, Butler és Vansittart. A feltűnően megélénkült londoni diplomáciai színpad előterében Gafencu román külügyminiszter londoni megbeszélései állanak, amelyek fő tárgyai valószínűleg a következők: 1. Az általános európai és balkáni politikai és katonai helyzet tisztázása. Anglia főként azt kívánja tudni, mik a balkáni államok közötti, továbbá a Románia és Lengyelország közötti együttműködés kilátásai és támadás esetén minő haderőt tudnának lekötni. 2. A Fekete-tenger és a Dardanellák kérdése, különös tekintettel Törökország magatartására. 3. A román—bolgár viszony. Bukarest, április 2b■ Sir Frederick Leith RosSnak, az angol kormány gazdasági magántanácsadójának vezetése alatt hétfőn délután félegy órakor angol gazdasági bizottság érkezett Bukarestbe. A bizottságot a román kereskedelemügyi és külügyminisztérium, valamint a román gazdasági és pénzügyi világ vezetői fogadták. A bizottságnak az a feladata, hogy megvizsgálja a Nagybritannia és Románia közti kereskedelmi forgalom kibővítésének, valamint a román kereskedelem és ipar fejlesztésének eshetőségeit. Berlin, április 2b. Mariannák, a román gazdasági minisztérium főtitkárának vezetésével gazdasági bizottság érkezett Berután visszatér berlini állomáshelyére. Ezzel kapcsolatban a Press-Association diplomáciai szerkesztője a következőket írja: Henderson semmiféle különleges üzenetet nem visz a német kormánynak. Akkor, amikor Európa minden részében nagy diplomáciai tevékenység folyik, Angliának természetesen érdeke, hogy nagykövete a mostani időkben egyik legfontosabb európai fővárosban helyén legyen. Henderson tehát Berlinben lesz április 28-án, amikor Hitler a birodalmi gyűlés ülésén elmondja beszédét. Henderson nagykövet már el is utazott Berlinbe. Nemsokára visszautazik a német fővárosba Coidondre francia nagykövet is. Maiski londoni szovjet nagykövet, aki szombat óta Moszkvában tartózkodik, hétfőn este visszautazik Londonba. Vansittart az angol királynál London, április 2b. Sir Robert Vansittart, a kormány diplomáciai tanácsadója, aki szombaton visszaérkezett párizsi látogatásáról, vasárnap este együtt vacsorázott a királlyal és a királynéval a wind- sori kastélyban. 4. Gafencu berlini megbeszéléseinek tartalma. 5. Albánia megszállásának és a velencei olasz—jugoszláv megbeszélések valószínű kihatása Románia helyzetére és az általános balkáni politikai helyzetre. 6. A német—román kereskedelmi szerződés hordereje. 7. A Bukarestbe indult angol hivatalos kereskedelmi küldöttség feladatai és kilátásai. 8. Románia gazdasági helyzete és hiteligényei. Ebben a tekintetben 2,500.000 fontos angol kereskedelmi hitelről vagy államilag biztosított kiviteli hitelezavatosság- ról beszélnek. Párizs, április 2b. A Paris Midi bukaresti jelentése szerint ottani jólértesült körökben nem titkolják, hogy angol részről nagy nyomäßt gyakoroltak Romániára és igyekeznek Bukarestet engedékenyebb állásfoglalásra bimi a bolgár követelésekkel szemben. Párizs és London ugyanis élénken óhajtja, hogy Bulgária csatlakozzék a Bal- kánázövetséghez. Szófia azonban erre &?ak akkor volna hajlandó, ha a Romániával Jugoszláviával, Görögországgal szemben támasztott valamennyi követelését kielégítenék. Bukarestben úgy tudják, hogy ezeket a kérdéseket talán már a Balkán-szövetség legközelebbi értekezletén megvitatják. linbe, amely a hivatalos német tényezőkkel a cseh és morva védnökségnek a németromán gazdasági szerződésbe való bekapcsolásáról fog tanácskozni. Ezenkívül szóba kerülnek a német-román elszámolási forgalom folyó ügyei is. Orosz-török tárgyalások Moszkva, április 2b■ Hire jár, hogy Potemkin helyettes külügyi népbiztos a közeljövőben Ankarába utazik. A külügyi népbiztos utazásának moszkvai diplomáciai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak. A helyettes népbiztos küszöbönálló ankarai útjából arra következtetnek, hogy Szovjetoroszország és Törökország között ezidőszerint fontos tárgyalások vannak folyamatban. Bonnet a szavatosságokról Párizs, április 2b. A képviselőház külügyi bizottságának legutóbbi ülésén Péri komm’--"'sta képviselő megkérdezte Bonnet Stockholm, április 2b. Németország Svédországhoz is hasonló kérdéseket intézett, mint amilyeneket más országokkal szemben felvetett. A svédországi német követ szóbelileg kérdezte meg a svéd külügyminisztert, vájjon Svédország fenyegetett- nek érzi-e magát. Sandler külügyminiszter szóbeli válasza nemleges volt. A Dagens Nyheter szerint Németország kérdése és Svédország válasza nem hivatalos jellegű. A Norvég Távirati Iroda jelenti, hogy Koht norvég külügyminiszter arra a német kérdésre, hogy Norvégia fenyegetve érzi-e magát Németország által és hogy Norvégia felhatalmazta-e Roosevelt elnököt erre vonatkozó megállapításokra, nemmel felelt. Koht külügyminiszter még hozzátette nyilatkozatában, hogy Norvégia jól tudja, hogy általános háború esetén veszély fenyegetné, ezért gondoskodik arról, hogy megszervezze semlegességének védelmét. Kopenhága, április 2b. A Politiken, a külügyminiszterhez közelálló lap, Roosevelt sürgönyével foglalkozva, megállapítja, hogy Dánia nem érzi magát fenyegetve Németország által. Helsinki, április 2b. A német kormány kérdésére válaszolva, a finn kormány kijelentette, hogy Finnország nem érzi magát fenyegetve Németország részéről és nem tudott előre Roosevelt üzenetéről. Belgrad, április 2b. A német kérdésekre, hír szerint azt válaszolták, hogy Roosevelt elnök nem érdeklődött a jugoszláv kormánynál üzenete tekintetében, egyébként pedig Jugoszlávia nem érzi magát veszélyeztetve Németország részéről. Euaópa még nem feledette el... London, április 2b. Sir Arnold Wilson képviselő a City konzervatív női szövetségének gyűlésén tartott beszédében kijelenLondon, április 2b. Hitler Adolf birodalmi vezér és kancellár pénteki birodalmi gyűlési beszéde iránt az érdeklődés egyre jobban fokozódik. A lapok továbbra is találgatják a beszéd várható tartalmát. A Daily Express szerint Hitler Adolf a Roosevelti zenetre adandó válaszában ellenjavaslatokat terjeszt majd élő és felállítja a tengelyhatalmak pontokba foglalt követeléseit. Ezek a követelések, a lap szerint, a következő pontokba foglalhatók össze: 1. Danzig visszaadása. 2. Német autó-ir.űút építésének engedélyezése a korridoron kekiilügyminisztertől, vájjon az a azavatoa» ság, amelyet a nyugati nagyhatalmaid egyes keleteurópai államok függetlenSÄ4 géért vállaltak, a szóbanforgó államok te(* rületi épségére is kiterjed-e? Több lap egybehangzó jelentése szerint Bonnet külügyminiszter erre a kérdésre határozottan igenlő választ adott, i De Valera az angol-ír viszályról Dublin, április 2b. De Valera minisztere elnök vasárnapi beszédében foglalkozott ír. ország felosztásának kérdésével és kijelem» tette, hogy Írországnak joga van az északi ír grófságokra. Ha most a világ valamely! részén támadásról beszélnek — mondott* a miniszterelnök —, akkor az ir nép fáj* dalmasan találva érzi magát, mert tudjad hogy „Észak-Irországban állandó támadás folyik az írek ellen”. Általában, sajnos^ nem tudják, hogy Északírországot mindeil jogcím nélkül szakították el az anya* országtól és az elszakitásnak sem fold» rajzi, sem gazdasági okai nem voltak, Kétségtelen, hogy az elszakított északi területen élő ír lakosság többsége isméd egyesülni kíván a déli írekkel. Amíg a két terület elszakitása fennáll, addig nenj jöhet létre valódi megegyezés Angliával—* fejezte be beszédét De Valera minsztere elnök. tetté, hogy Roosevel elnök üzenetétől nem lehet sokat várni, mert túlságosan hasonlít a Kellogg-egyezményhez. Európa nem felejtette el, hogy WMson elnököt még saját honfitársai is megtagadták és aláírását Amerika nem ratifikálta. Német- és Olaszország kérdezi, mi lett Wilson 14 pontjával? Mindazáltal nyitva áll az ajtó a szabad megbeszélések előtt. Angliát a következő kérdések választják el Német- és Olaszországtól: 1. Danzik és a lengyel folyosó, 2. Olaszország földközitengeri követelései, "i \ 3. a zsidók kitelepítése, 4. a volt német gyarmatok és a nyeri* anagforrásak kérdése. 5. szabadabb kereskedelem Német- és Olaszország számára. E kérdések egyike sem megoldhatatlan, és elintézésük legalább huszonöt évre biztosítaná a békét. Ma már helyreállt az erők egyensúlya és lehetséges a békés elintézés, ha nem terjesztik ki az egyezményeket Oroszországra. A szovjet bekapcso* lása sok bajt okozna, mert Magyar-, Lengyel-, Görögország és Románia bőséges keserű tapasztalatok alapján gyűlölik a szovjetet. A szabadkőművesek levele Roosevel hez Róma, április 2b. A Messaggero vasárnap közli két nagy francia szabadkőművespáholy Roosevelthez intézett üzenetének fényképmásolatait. Az 1939. február 1-éről keltezett okmány Roosevelttol mint „egyedüli tekintély”-tői nemzetközi értekezlet egybehívását követeli. Az olasz lap kiemeli, ez az okmány tagadhatatlanul bizonyítja, hogy Roosevelt úgynevezett üzenetét a francia szabadkőművespáholyok sugalmazták. resztül. 3. Az egykori német gyarmatok visszaadása. 4. A Tuniszban élő olaszok jogainak biztosítása. 5. A Dzsibutira és Szuezre vonatkozó olasz követelések teljesítése. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Gafencu román külügyminiszter Londonban tárgyal Angol küldöttség Bukarestben, román küldöttség Berlinben Svéd,' norvég-, dán, finn és jugoszláv válasz Németország kérdésére; egyik sem érzi fenyegetve magát és nem tudott előre Roosevelt üzenetéről Londoni hír Hitler ellen) avaslatairól STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT BT., BUDAPEST, VIII, RöKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS» GYŐRT ALADÁR IGAZGATÓ
