Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-25 / 93. szám

=5i fEtffllDEKl -J^aöfeARHIRMß is nyugalom, fegyelmezett rend van, ezen­felül pedig megelégedett boldogság minden itt lakó ember számára, tekintet nélkül arra, hogy valaki a Mindenható aka­ratából magyarnak, szlováknak, né­metnek született-e (Helyeslés és taps.) Természetes azoniban, hogy "ez az állam magyar állam folytatta a miniszter. — A magyarság nemzeti állama, amely meg­kívánja azt, hogy mindenki, aki ebben az államiban kenyeret kap, a magyarság ve* zető szerepét elismerje (Helyeslés.), de ugyanakkor, amikor ezt kijelentem, egy­ben kötélességszérűen jelentem ki azt is, hogy ez az állam egyben hazája akar lenni minden Olyan testvérünknek, aki ezt a feltételt elfogadja, de saját nem­zetéhez ragaszkodik és annak hűségét akarja ápolni., A továbbiakban a miniszter részletesen szólott a szlovákiai magyarok üldözéséről-. Hangoztatta, hogy nem äüär erről a kér­désről olyan szenvedélyesen beszélni, mint amilyen szenvedélyes hangon a szlovák mi* niszterek és a szlovák rádió emlékezik meg a magyarságról. Én most erről a helyről is —■ folytatta — azt üzenem Pozsonynak és Pozsony felé, azon keresztül a szlovák kor­mányzatnak, hogy mi nem megyünk ezen az úton tovább és hogy ha ők jónak is lát­ják a saját hatalmukat azzal fitogtatni, az­zal megmutatni, hogy az Ottani gyengébb magyarságon ütnek egy nagyot, hát mi nem akarunk azzal visszafizetni, hogy mi ugyanakkor a nálunk is gyen­gébb szlováksággal szemben akarjuk éreztetni a magyar erőt,. mert mi kicsit messzebb nézünk hátra és a jövőbe. (Helyeslés és taps.) Az a benyo­másunk, hogy a szlovák kormány úgy gon­dolja a „szlovák önállóságot” fenntartani, hogy a ezlovák népet szembe akáiija állí­tani a magyarsággal. A magyar kormány és a magyar nemzet rokonszenwel fogadta annakidején azt, hogy a szlovákság elérte a maga függetlenségét. Nem hiába mondta el a kassai főtéren a Kormányzó úr őfőfrnéltósága ezlovák nyél- ven, hogy a magyar állam keretébe vissza­kerülő szlovákság jogait, nemzeti fejlődését ugyanolyan formában biztosítjuk, mint a magyarságét. lad-, A szlovák kormány címére A szlovák kormány, ha ezen az útón ha- | Éppen ezért a magyarság nem engedi ma­legfeljébb egyet ét el, hogy a szlovák nemzet és a szlovák kormány között mind mélyebb lesz a szakadék, mert a Hlinka-gárda még nem jelenti egyút­tal a szlovák nemzetet Egyet tessék tudomásul venni: a mai mfl- gyar állam tlem a trianoni magyar állam. A mai magyar állam erős hadseregre tá­maszkodni tudó, erejében, öntudatában megnövekedett állam. Mi magyarok eoha nem féltünk a történelem által elénk sza­bott feladatok megvalósításától. — De nem akarjuk azokat a problémá­kat, amelyek a politikai fejlődés, a termé­szeti hatalmak gravitációs erejének révén önmagukban érnek meg a megoldáshoz, magyar vér árán megoldani — ha a sorg is úgy akarja. Amikor a kárpátaljai üj határ megvoná­sáról volt szó, akkor nem ellenséges cselekedet volt a mi részünkről az, hogy az Urg V.-ónak a jobb partján bizonyos pontokat ka­tonailag megszállottunk, mert hiszen Kárpátalja és Szlovákia között a ha­tár csak közigazgatási belső határ volt* és hogy ha a magyar kormányzat akarta volna a ruszin nemzeti törekvéseket száz­százalékig teljesíteni, akkor neih maradt volna 150.000 ruszin szlovák fennhatóság alatt még ma is. (Úgy van! Úgy van! He­lyeslés.) Mindazért, ami ezek után ellen­séges katonai jellegű akció formájában törtéht, azért a felelősséget a magyar kor­mány joggal hárítja át egyrészt a szlovák kományra, másrészt pedig azokra a felelőt­len jellegű szlovák nemzeti alakulatokra, amelyek úgy látszik, sok esetben _ féke­vesztettén, megfelelő vézetés és irányítás nélkül törnek rá a falvakra és üldöznek ár­tatlan embereket csak azért mert á hatal­mukat akárják fitogtatni. A szlovák politikai acsarkodók ellen A magyar kormánynak még má sincs óka, hogy változtasson a Szlovákiával szemben tanúsított magatartásán, mert úgy látja, hogy a szlovák kormány még mindig nem tudott kibújni a gyerekcipőből. I gát elragadtatni és ha a szlovák kormány " jónak is látja a szlovák népet a magyar állam és ä szlovákiai magyarság ellen uszítani, hát mi nem akarjuk» hogy a magyar nép és a szlovák nép közé meggondolat­lan vezetők politikai acsarkodása olyan mély árkot vonjon, amelyet Most jelent meg! Kaán Károly . cimű új könyve. Kaán Károlynak az Alföldről írt rtuinkáit a közönség eddig is nagy érdeklődéssel fogadta A 420 oldalas könyv ára: P 6.80 nemzett könyvkereskedése hosszú évtizedek múlva lehet csak be­temetni és amelyből a két népre kizárólag gazda­sági és politikai hátrányok származhatnak. (Úgy van! Úgy van! Helyeslés.) Mi item vagyunk hajlandók a sokszor talán köny- nyelműen odadobott keztyűt felvenni, mert nem dicsőség egy bátor férfi részéről a gyengébbel szemben erővel fellépni. Meg volna és meg is van az az erő, amely ha kellene, és ha kell, rendelkezésre áll, de úgy gondoljuk, éppen azért, mért a Duna- medencében, ha mint függetlenek is aka­runk egymás mellett élni, vannak olyan gazdasági erők, a természet adottságai ál­tal meghatározott tényezők, amelyeknek ereje azt parancsolja nekünk, hogy azokat a gazdasági erővonalakat, ter- mészetadtá kapcsolatokat, amelyek évszázados hagyományoknak tekint­hetők, ne hagyjuk figyelmen kívül. — Hittel valljuk azt — folytatta a mi­niszter —, hogy most és a közeljövőben elsősorban belső ügyeinket kell tökéletesen rendbehoznunk. A Dunamedncében munkás békés életet akarunk élni. Hogy ezt meg­valósíthassuk, ahhoz szükségünk van tisz­tult belpolitikai légkörre és arra, hogy megtanuljunk a másikért áldozatot iá hozni. (Helyeslés és taps.) A továbbiakban a miniszter a magyar­ság szociális feladatairól beszélt és kijelen­tette, hogy tovább kívánja folytatni a har­cot a magyar nép érdekébén. Körvonalazta a magyar reformpolitika programját, amelynek főgondolata: becsüljük meg egy­mást. A minisztert beszéde befejezésekor a tömeg lelkesen megéljenezte. Gtegorovits Lipót szentszéki tanácsos mondott még be­szédet. I A miniszter és kísérete ezután vissza­utazott Budapestre. Felvidéki tanítóegyesület közgyűlése Érsekújváron A felvidéki magyar tanítók a felmerült kérdések megoldása után egységesen közös egye­sületben tömörülnek az anyaország tanítóságával Érsekújvár! tudósítónk jelenti: A Nyitra—Pozsony k. e. e. vármegye ta­nítóinak egyesülete a minap tartotta évi rendes közgyűlését Érsekújváron. A me­gye tanítóságának ez alkalom volt első közgyűlési találkozása a felszabadulás után. Éppen ezért a közgyűlés ünnepé­lyes keletben és a felszabadulás felett érzett öröm és hála hangulatában zaj­lott le. A közgyűlésen megjelent Kéh- rer Károly tanügyi főtanácsos, m. kir. tanfelügyelő, az egyesület teljes tiszti­kara : Dinnyés Károly elnök, Ke­mény Rezső járási elnök, P 1 i c h t a János pénztáros, Nemesik Béla titkár és a megye mintegy százötven tanítója. Kemény Rezső üdvözlő szavai nyi­tották meg a közgyűlést. A véráldozát nélküli felszabadulásért hálát adott a Gondviselőnek, a magyar nemzet nagy ve­zérének vitéz nagybányai Horthy Mik­lós kormányzó öfőméltóságának és a ma­gyar kormány minden egyes tágjának, akik bölcs vezetéssel és diplomáciai mun­kával elérték ä magyar igazság diadalát. Kifejtette a magyar tanítóság húsz evés kálváriáját, kitartó magyar nemzetméntő munkáját. Az átmeneti állapotok ismer­tetésénél rámutatott arra, hogy a felvidéki magyar tanítóság egye­sületét fenntartani kívánja mindad­dig, amíg a tanítóság érdekei megvéd désé azt szükségessé teszi. Sok rendezetlen kérdés van még, amit csak egységes szellemben, egységes vezetéssel lehet megoldani. Meleg szavakkal üdvö­zölte K é h r e r Károly tanügyi főtaná esős ni. kir. tanfelügyelőt, aki a nyuga­lom jól megérdemelt éveiből jött el Felvidékre a szervezés nagy mun­káját kézbevenni s miután azt nagyrészt elvégezte, ismét visszavonul a tanítóság legnagyobb sajnálatára. Köszönetét és há­láját fejezte ki a meleg szerétéiért és megértésért, amellyel a nehéz időkben a tanítóság és a magyar tanügy kérdéseit önzetlenül szolgálta. K é h r e r Károly tanügyi főtanácsos, m. Mr. tanfelügyelő megköszönte a köz­vetlen szavakkal kifejezett köszönetét, rá­mutatva arra, hogy a kultuszminisztérium úgy tartotta szükségesnek, hogy idősebb, tapasztalt embereket küldjön ki a Félvi­Bodapesl, IV., teli Lajos-utca 5 Telefon: 18-57 30, 18-74,00. POHKOSDI LUXUS AUTÜGAll TÚRJUNK I. Pünkösd Kassán »agy eiifkáillreden Indulás május 27-én réggel 8 órakor Budapestről. Visszautazás május É9-éíi B&nkö- f(Íredről délután 4 órakor, Kassáról V£5 órakor. Elszállásolás jelentkezési sorrendben Kassán a Schalk-ház és Palacé-szállóban vagy Bankón a Sportszáílöban. gk m Részvételi dij P *18*— A. Pünkösd Lillafüreden a Paleia Szállóban Indulás május 28-án délután 2 órakor Budapestről. Visszautazás május 29-én dél­után á Palota-szállótól. sn~* Részvételi dij P 8/,— III. Pünkösd Becsben Indulás május 28-án réggel 7 órakor Budapestről. VisSzáutazás május 29-én 6 órakor délután a Sehwarzenberg-térrcg, Érvényes útlevél hiányában a budapesti kerületi rendőrkapitányságtól kiállított „Személyazonossági igazolvány” elegendő. Jelentkezési határidő május 19. n Részvételi díj P 25.— ül Pünkösdi kirándulás Hajdúszoboszlóra, Debrecenbe ás a Horiosiágypa Indulás május 23-án reggel 7 órakor, Szolnokon tízórai a Tlsza-szállóban, étkezés Hajdúszoboszlóra, elszállásolás a Gambrinus- szállóban. Indulás Debrecenbe 29-én 7.30 órákor. Debrecenből indulás a Hortobágyra kb. iá órakor, ebéd a csárdában, utána a ménes és a gulyák megteldntése, lovaglás, stb. Visszaérkezés Budapestre kb. 22 órákor. Ä Részvételi dij P 48.— JÉiiezés: Utazási Irodánkbai Bpe$í,VI!l. Jázsef-krlS SÄo 1939 ÁPRILIS 23,í KEDD dékre a szervezés munkájának elvégzé­sére. Ehhes a munkához türelem, megév- tés és szeretet kellett, örömmel vállalta a feladatott és sokszoros az öröme, mert itt a Felvidéken gerinces, munkás, tett- rekész, öntudatos tanítóságot lalált. Most már csak az a feladat vár* a taní­tóságra, hogy alkalmazkodjék az anyaor­szági viszonyokhoz, tantervhez. Ez a tan­terv a nevelve-tanító és tantive-nevelő mód­szert követi. A nevelésen van a hangsúly, mert a magyar kultuszkormány a neve­lésre helyezi a súlyt, hogy modern, jel- lemes, szociálisan gondolkozó embereket adjanak a hazának. A tanítói hivatás nagyszerű feladatára hívta fel a magyar tanítóság figyelmét, arra kérve a tanító­ságot, hogy munkájukat hassa át a nem­zetnek és az egyháznak tartozó felelősség­tudat. Nemesik Béla titkári beszámolója költői lendülettel az ünnepélyes hangulat­nak megfelelően mutatott rá a magyar tanítóság húsz éves rendíthetetlen mun­kájára, amely akkor is magyar volt» amikor beszélni nem lehetett és a gyermekek a tanító könnyeiből tanultak. Visszautasított minden vádat, amely az utóbbi id:ben elhangzott a magyar tanítóság ellen és fogadalmat tett, hogy a jövőben is a tanítóság, a gerinces kitartás gon­dolatában meg fogja védeni önmagát. Nem vár a magyar tanítóság kitünte­tést, dicsérő szavakat, de a rágalma­zást visszaveri. P1 i c h t a János pénztáros jelentése után Manga János ri épművelési titkár ismertette a népművelési törvényeket, rá­mutatva a tanítóság ezen a térem nagy feladataira. D i h y é s Károly elnök szerető szavak­kal emlékezett mé!g az egyesület eddigi, Pozsonyban maradt elnökéről, aki nyug­díját bem kapja. Kifejtetté beszédében, hogy mennyire gátlás nélkül, szabadon fejtheti ki most munkáját á tanítóság. El­ismeri, hogy a felszabadulás után kérdé­sék merülték fel, amelyek idegességet vál­tottak ki a tagokban és kérdésékkél ostro­molták az elnökségét. Az elnökség megtette a szükséges lé­péseket a kultuszminisztériumban és megnyugtathatja a tanítóságot, hogy a legnagyobb megértéssel és szerétettel ke­zeli a minisztérium a felmerült kérdése­ket. Részletesen ismertette a felmerült nehézsgeket az új helyzetben és egyben nyomban megadta a felvilágosítást a fel­merült kérdésekkel kapcsolatban tett lé­pések és azok eredményeit illetőleg. Az egyesület jövőjét illetőleg jelentette, hogy mindaddig, amíg az összes kérdések elintézést nem nyertek, az egyesület fennmarad, azután pedig a felvidéki Szellemben készült egységes alapsza­bályokat készítőitek elő az egész or­szág tanítóságát magábaföglaló egye­sület életrfehívásifa. A húsz éves tapasztalat megmutatta, hogy csak egységesen, egy célért dolgozva lehet megvédeni a tanítóság érdekeit. A beszámoló után egyes egyéni pana­szokat és kívánságokat hallgatott meg az egyesület elnöksége, részben ott nyomban megadva a szükséges felvilágosítást, rész­ben pedig a kérdés folyamatban levő meg­oldására mutatott rá az elnök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom