Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-23 / 92. szám
TEWIDElKT ■MdimHIRIiAE 1939 ÁPRILIS 23, VASÁRNAP A visszacsatolt Felvidéken át kell szervezni a szántóföldi termesztést A cseh megszállás folyamán a Felvidéken olyan termesztési ágak terjedtek ki jelentékeny területekre, amelyek Ilyen arányú fenntartása, a változott értékesítési viszonyok folytán, a gazdák részére nem előnyős. Ilyen például a túlzott mérvű kalászos gabona, főként búzatermesztés, de az ipari növény- vagyis a cukorrépa, paprika és a dohány edi- digi vetésterületei sem tarthatók fenn. Az utóbbi növények százalékos területaránya nem jelentékeny és csak a holdankinti jövedelmezőségük alapján, valamint abból a szempontból van jelentőségük, hogy sok munkásnak adnak kereseti lehetőséget. Az újabb birtokreform folytán azonban a gazdasági munkások száma csökken és a munkabérek különben Is emelkedni fognak. Ezért e növények termesztése csak akkor maradhat jövedelmező, ha kellő fokú termésekkel kapcsolatosan jó áron lehet a termésüket értékesíteni. A visszatért Felvidék gazdáinak az említett és az azokkal kapcsolatos okokból át kell szervezniük a szántóföldi termesztésüket, hogy az a változott értékesítési viszonyok hasznosításával minél jövedelmezőbb lehessen hogy az a változott értékesítési viszonyok hasznosításával minél jövedelmezőbb lehessen. * Ez a feladat nem könnyű, de nem azért nehéz, mert nem tudjuk, hogy termesztési szempontból milyen irányban helyes és megokolt a visszatért Felvidék nyugati, középső és keleti részein egymástól lényegesn eltérő természeti viszonyok között fekvő gazdaságok szántóföldi növénytermesztésének átszervezése, hanem azért nehéz mert a nemzetközi politikai helyzet miatt, az értékesítési viszonyok és az árak alakulását nemcsak a távolabbi, hanem a közelebbi jövöre terjedően sem lehet megbízhatóan számításba venni. Az egyes termesztési ágak és a gazdaság jövedelmezőségét emiatt nem lehet megh’J- ható üzemtervben kialakítani, de van egy módja annak, hogy ezt a feladatot sikeresen lehessen megoldani és ez az arany középút, vagyis, hogy a gadaság szántóföldi termesztése ne legyen egyoldalú, hanem az okszerű vetésforgó szabályoknak megfelelő. Ennek alapján elsősorban a túlzott gabonatermesztést kell csökkenteni, mert ez nemcsak értékesítési, hanem a talaj egyoldalú kihasználása folytán gazdasági szempontból sem hasznos és ha gondos talajmüveléssel nem ellensúlyozzák a rovarkártevők és a betegségek elhatalmasodását, ezek szaporodásának elősegítésével egyúttal nagyon károssá válhatik. Meg kell tehát szüntetni a kalászos után kalászos vetésforgót, amely az anyaországban is sok gazdaságban — különösen a kisgazdák területén — szintén nagyon általános és káros. Az Így fennmaradó kalászos gabonaterü- let megfelelő hasznosítására főként a szántóföldi takarmánytermesztés, különösen a pillangós virágú takarmánynövények termesztése, ennek alapján az állattenyésztés, valamint az istállótrágyatermelés fejlesztése a legtöbb esetben megfelelő megoldás. Ezzel nemcsak a gazdaság változatosabb termesztését és többirányú értékelési lehetőségeit, hanem azt is meg lehet valósítani, hogy: a megfelelő trágyázással és műveléssel termö- képesebbé vált lecsökkentett kalászos vetés- terület a holdankinti magtermésének fokozásával ugyanolyan, vagy azt megközelítő ga- bonamagtermést ad, mint a korábbi, nagyobb, de a gabona-gabona vetésforgóval külterjesen kezelt kalászos vetésterület. Ezeket az ismeretes tételeket azért említem meg, mert azok szükségesek arra, hogy a kérdést minden oldalról alaposan fel lehessen deríteni. Az ilyen irányú üzemi, illetve termesztési átszervezésnek a lóhere és a lucerna a takarmány-, valamint a magtermesztés szempontjából egyaránt nagyon értékes alapja lehet. Ezért írok e tárgyról, de mielőtt annak lényegére térnék, ugyancsak teljes áttekintés céljából még az alábbiakat kell megemlítenem. * Az okszerű vetésforgó, egyúttal a józan gazdálkodás szempontjából az a fontos, hogy a piaci eladás, vagy az állatok útján jól értékesíthető növények olyan arányban termesz- tesseneik, hogy azok a talajerőkihasználás szempontjából egymást megfelelően kiegészítsék. Erre a norfolki négyes vetésforgó a legjobb példa és növénytermesztési szempontból is ez a legmegfelelőbb, vagyis: 1. kapás növény istállótrágyával; 2, tavaszi kalászos (lóhere alávetéssel);.3. lóhere, vagy más szálas takarmány, illetve hüvelyes növény; 4. őszi kalászos (búza vagy rozs) megfelelő műtrágyázással. (Enélkül az őszi gabona táplálóanyagellátása nem teljes fokú.) Ezt a vetésforgót csak belterjes — főként a cukorrépát termesztő — gazdaságok használják, de az jó alapot szolgáltat arra, hogy könnyű áttekintéssel és röviden nyújthassak támpontokat arra, hogy a többnyire bizonytalan értékesítési viszonyok ellenére, milyen alapon lehet az egyoldalú szántóföldi növény- termesztést és gazdálkodást oly célból átszervezni, hogy azok a mostani viszonyok között megfelelő eredményeket adhassanak. A kalászos gabonafélék vetésterületét azok a felvidéki és anyaországbeit gazdák, akiknek szántóföldi területein e növények területaránya túltengő, bizonyára nem fogják egyhamar a norfolki 50%-os arányra csökkenteni. Ezt gyakran az üzemi és felszerelési hiányok is akadályozzák, de mégis törekedni kell arra, hogy a kalászosok túlzott arányú vetésterületét csökkentsék úgy, hogy azok holdankinti termése növekedjék. Ezt jobb vetésforgóval és belterjesebb műveléssel lehet elérni. A kapásnövények közül a kukorica és a burgonya vetésterületét különösen akkor lehet fejleszteni, ha elegendő istállótrágya áll e célra rendelkezésre, de azok fészekmütrá- gyázással is jő sikerrel termeszthetők, ha kifogástalan művelésben részesülnek. Ezt foga- toskapálással olcsón és jól lehet végezni. Az olajosmagvú növények közül az őszi repce, mák és az olajlen termesztése lehet megfelelő viszonyok között hasznothajtó. A hüvelyes növények közül a hántolási és a konzervborsó, továbbá a lencse és a bab termesztésére a mérsékelt éghajlatú dombosvidék kiválóan alkalmas, de ezeknek a különben is értékes talajgazdagító növényeknek vetésterületét csak kivételesen és mérsékelten lehet kiterjeszteni, mert a termésűk értékesítési lehetőségei korlátozottak. ' * Ezek szerint, ha nem is bőségesen, de vannak olyan lehetőségeink, hogy az egyoldalúan túlzott gabonatermesztést károsodás nélkül, sőt haszonnal szüntethessük meg. Ahol a kukorica még biztosan beérik, ott a kapásnövények vetésterületét a kukorica termesztésével lehet legsikeresebben kiterjeszteni, mert jó művelés esetén biztos és jó termést ad, amelyet mindig lehet értékesíteni. A kóró termése is értékes takarmány és jó humuszpótló, de a trágyaigényét ki kell elégíteni, hogy jó termést adhasson és nemcsak kétszer, hanem szükség szerint gyakran kell kapálni. Ahol a kukorica már nem jól érik be, ott úgyis a burgonya a fő kapásnövény. A cukorrépa vetésterülete korlátozva van és annak fejlődése csak a cukorfogyasztás növekedése esetén remélhető. Az elmondottakat azért részletezem, mert így jobban kidomborodik, hogy a lóhere és a lucerna termesztése, illetve magtermesztése gazdasági és üzemátalakitásl szempontból mennyire értékes. A sekély feltalajú, alul kavicsos talajú területek kivételével ezt a két takarmánynövényt mindenhol biztos eredménnyel lehet vetni és azok a sikeres takarmánytermesztésre a legmegbízhatóbb alapot szolgáltatják. A talajgazdagító hatásuk ismeretes és a kalászos gabonavetések területének csökkentésére nemcsak azért alkalmasak, mert ezáltal az állat- tenyésztés fejlesztése és a vetésforgó megjavítása, tehát az okszerűbb gazdálkodás lehetséges, hanem azért is, mert a takarmánytermésükön felül ugyanabban az évben jó áron értékesíthető magtermést adnak. Az északi dombvidékeinken és az előttük fekvő síkságokon eddig is jő sikerrel termesztették a lóherét és a lucernát, de ezeknek a növényeknek termesztését — főként a kisgazdák területein — fejlesztenünk kell, mert a sikeres takarmánytermesztésre és ezáltal az állattenyésztés sikeres fejlesztésére a legbiztosabb alapot szolgáltatják. A magtermésük jövedelmezősége is jó, mert ahol magtermésüket károsító rovarokat rendszeresen irtják és a magkötésüket elősegítő pöszméhek szaporodását elősegítik, jó holdankinti magtermést arathatnak, amelyet csak a hűvös nyarú esztendőknek a pöszméhek munkáját hátráltató hatása ronthat le. A termesztésükre kedvező viszonyok között a fehérhere és a korcshere magtermesztését is figyelemben lehet részesiteni, de a magtermesztésük jelentékeny arányú kiterjesztése nem lehetséges, mert nagyobb kínálat esetén a vetőmagjuk különben jó ára zuhanásszerűen esik. A takarmánytermésük különben is főként legelő és nem kaszáló hasznosítására alkalmas. Ezzel szemben a lóhere- és a lucernavetőmagárak a jobb értékesítési lehetőségeik folytán bőségesebb magtermö évben sem esnek túlságosan mélyre. Ilyen esetben a magjukat tartalékolni lehet, mert annak csirázóképes- sége száraz helyiségben nem romlik jelentékeny mértékben, sőt, Bégen dr. megállapítása szerint a kemény magvak jobb csírázása által javul. Mivel a bőven termő esztendőket rendesen a gyengébben termők váltják fel, az ilyen tartalékolás többnyire jó kamatvisszatérítést ad. Ez azonban mellékes részlet, mert a lóhere és a lucerna termesztésének kiterjesztése az arra alkalmas talajokon és vidékeken — nemcsak a visszatért Felvidéken, hanem más vidékeken is — azért nagy horderejű és megvalósításra érdemes kérdés, mert ezáltal az egyoldalú gabonagazdálkodás helyett megfelelő arányú állattartással kapcsolatos okszerű gazdálkodás lehetséges, amelyet e növények vetőmagtermesztése külön haszonvétellel egészíthet ki. Ezt a már létesített telepes községek és a tervbe vett kisbérlő szövetkezetek vezetőinek érdemes figyelemben részesíteniük, hogy a munkájuk eredményes lehessen. GRABNER EMIL Kormányellenőrzés alá helyezik az angol rádió állomásokat \ London, április 22. Az angol rádióleadóállomásokat az angol kormány elenőrzése alá helyezik. Június 17-étől kezdve az angol rádióállomások leadásának irányítása már a kormányhatóságok hatáskörébe fog tartozni. A Daily Mail feltűnő beállításban közli erre vonatkozó értesüléseit és kiemeli, hogy az angol rádiók rövid idő múlva teljesen az angol kormány propagandaeszközévé válnak. A kormány nemcsak az általános hírszolgálatban akarja érvényesíteni teljes befolyását, hanem a rádiót a fegyverkezési propagandára is fel akarja használni. Ezzel szemben az úgynevezett szórakoztató rész összeállításánál a kormány nem akarja beolyását érvényesíteni. A lap megjegyzi, hogy a rádiótörvény már kilátásba helyezte, hogy a kormánynak abban az esetben, ha szükség mutatkozik arra, jogában áll a rádiót telesen az állami postaigazgatás szolgálatába állítani. ■I i ii I———H—— ... Moscicki elnök megnyitotta a varsói magyar kiállítást Varsó, április 22. Szombaton, április 22-én nyílt meg Varsóban Magyarország kormányzója és Moscicki lengyel köztársasági elnök védnöksége alatt a hagy gonddal rendezett magyar képzőművészeti kiállítás a varsói műcsarnokban. A kiállítást Moscicki lengyel köztársasági elnök személyesen nyitotta meg. A megnyitáson résztyettek a lengyel hatóságok, a lengye! arisztokrácia, a művészi világ és a sajtó legkitűnőbb képviselői, továbbá igen sok magyar előkelőség és sokan a diplomáciai kar tagjai közül. Pontosan 12 órakor érkezett meg a kiállítás díszhelyére Moscicki Ignác köztársasági elnök, akit a bejáratnál Hory András magyar követ, a varsói műcsarnok elnöke, Brzeztnski Szaniszló és Gerevich Tibor egyetemi tanár, a kiállítás magyar Kormánybiztosa üdvözölt. A küztársaági elnök Gerevich professzor szakavatott vezetése mellett nagy érdeklődéssel szemlélte meg a magyar kiállítást q3 nagy tetszessél nyilatkozott annak páratlanul gazdag reprezentatív anyagáról. Külön kiemelte a köztársaság elnöke, hogy a retrospektív magyar anyag a modern művekkel együttesen maradéktalanul magyar levegőt áraszt. A köztársaság elnöke több, mint egy óra hosszat időzött a kiállításon. A kíséretében lévő előkelőségek szintén r.agy elragadtatással nyilatkoztak a látottakról és egyhangúan megállapították, hogy a magyar kiállítás túlszárnyalja a Varsóban a múltban rendezett külföldi kiállításokat. MARJAY MOS? JELENT MEG! Nauiaiiütt legnagyobb problémájának magyarázata! Dr. Marjay Frigyes, a kitűnő politikai író legújabb könyvében elmondja: a fasizmus lényege ? Valóban munkásellenes-e a fasizmus? mg a kiiaönnség a liberális és a fasiszta korporatiu gazdasági renflszer Között? Mik a fasizmus alapelvei és melyek legnagyobb alkotásai? Erre ad választ MARJAV FRIGYES legújabb munkája. Megmutatja a magyar olvasónak az egyenes és közvetlen j utat korunk legnagyobb hősi époszának meg- ! értéséhez. Klasszikus tömörséggel, világosan s| és erőteljesen foglalja össze a fasizmus lényegét. A könyv csupa világrengető esemény, * feszült izgalom, váratlan fordulat A magyar könyvpiac eseménye: Marjay Frigyes legújabb müve. mindenkinek luunia kell, ken mi a fasizmus iist % ^ ^ ^ <: . i* .t n ».sc ü >! E ngr üt > ii-./V & > % n t í \ t: Kapható a Stádium könyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében Is); minden jobb könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytőzsdékben és az IBUSZ-pavi; lókban. Apa kemény kötésben 1.50 ■BBÉHHHRH
