Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-22 / 91. szám

7 *1939 ÁPRILIS 22, SZOMBAT

vmmea -MaöVaRHlRiiSfi

Az ötéves terv megindítása kedvezően hatott az ipari termelésre

Budapest, április 21. A Pénzintézeti ^Központ ma nyilvánosságra hozott 1938. évi jelentésében ismerteti a gazdasági és pénzügyi kormányintézkedéseket, majd áttekintést ad a visszacsatolt Felvidék gazdasági helyzetéről. Statisztikai adatok alapján ismerteti a felvidéki városok, a -mezőgazdaság és az ipar helyzetét, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek a Felvidék visszacsatolásávál kapcsolatban szükségessé váltak. A Nemzeti Bank működéséről szintén kimerítő tájékoztatást nyújt a Pénzintézeti Központ jelentés^.

Az 1938. év december 31-én a Pénzintézeti Központ és a kötelékébe tartozó pénzintézetek vagyoni helyzete a következő volt:

A P. K. tagjainak száma az év végén 896 volt. Ez azt jelenti, hogy a tagintézetek száma az előző évvel szemben tízzel csökkent.

A P. K. kötelékébe tartozó pénzintézetek összes dolgozó tőkéi 10.9 millió pengővel emelkedtek és a múlt év végén 3984.2 millió pengőt tettek ki. A saját tőke 565.7 millió pengőre csökkent. A takarék- és folyószámlabetétek összege az 1Ö37. év végi 1643 millió pengőről 1542.7 millió pengőre esett, ami hatszázalékos csökkenésnek felel meg. Ez a betétapadás azonban túlnyomórészt a beruházási hozzájárulásokkal kapcsolatos tőkeszükségletre vezethető vissza. A budapesti pénzintézetek váltótárcája 1003.7 millió pengőre esett vissza, az összes intézetek váltótárcája pedig 1653.6 millió pengőt tett ki. A pénzintézetek ingatlanainak értéke a mérleg szerinti beállításban elérte a 154 millió pengőt.

A jelentés a pénzintézetek helyzetének ismertetése után a mezőgazdasággal foglalkozik és megállapítja, hogy az év első felében a mezőgazdaság pénzbevételei növekedtek, az év második felében azonban az állattartás és állatértékesítés helyzete rosszabbra fordult. A kedvezőtlen körülmények ellenére o mezőgazdaság vásárlóerejét jelző indexszám lényegesen emelkedett. Kifejezi azt a reményét a jelentés, hogy az öntözési kérdések felkarolása kedvező perspektívát nyit meg a mezőgazda- sági termelés számára. Az ország külkereskedelmi forgalma a múlt esztendőben majdnem 104 millió pengő aktiv egyenleggel zárult. Az ipari termelés helyzetét a nemzetközi politilcai feszültség és a világgazdasági helyzet rosszabbodása kedvezőtlenül, a jó terméseredmény kedvezően befolyásolta. Az ötéves terv megindítása szintén kedvező hatást váltott ki. A szénbányák termelése emelkedett, a vasércbányák is kielégítően dolgoztak.

(—) Felvidéki paprikatermelők kiküldöttei Kalocsán. Tudósítónk jelenti: A Kalocsa és környéke paprikatermelői április 18-án tartották évi rendes közgyűlésüket Kalocsán. A közgyűlésen a felvidéki paprikatermelők képviseletében Pintér Béla (Udvard), ifj. Bolyky János és Fekete Ferenc dr. (Érsekújvár) jelentek meg, hogy az Érsekújváron megalakítandó felvidéki paprikatermelők szövetsége érdekében megbeszéléseket tartsanak.

(—) A volt Délszlovákiaj Gazdasági Egyesület közgyűlése. Tudósítónk jelenti: Az Érsekujvárott székelő Délszlovákiai Gazdasági Egyesület évi rendes közgyűlését április 23-án, vasárnap d. e. tartja meg az ,Arany Oroszlán” nagytermében. A közgyűlés elé nagy érdeklődéssel tekint a Nyitra—Pozsony k. e. vármegye gazdaközönsége, mert ezen a közgyűlésen mondják ki a megye területére kiterjedő vármegyei gazdasági egyesület megalakulását.

(—) Jugoszlávia bor- és szőlőtermelési törvényt alkot. A törvény intézkedni fog az ellenállóképes és bőventermő szőlőfajták elterjesztéséről és a bor értékesítéséről. Törvény készül a komlótermelés korlátozásáról. A komlótermelést a jövőben Jugoszláviában engedélyezéshez fogják kötni és a földmívelés- ügyi miniszter fogja meghatározni a beültethető területet, a termelőket pedig szövetkezeti tömörülésre fogják kényszeríteni.

(—) Tízszeresére emelkedett az utóbbi három év alatt Jugoszlávia szójababtermelése.

Jugoszláviában 1936-ban mindössze 1200 holdon termeltek szójababot, 1938-ban a vetés- terület 10.682 holdra emelkedett. A termelést egy német támogatással létesült belgrádi társaság végzi. — Románia szójababtermelése az 1935. évi 24.537 hektárról 1937-ben 110.673

hektárra emelkedett, 1938-ban azonban 63.200 hektárra esett vissza.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDEI JÓL TARTOTT

Az értéktőzsde irányzata nyitásikor barátságos volt a az első árfolyamok a tegnapi színvonal fölött mozogtak. Később a rendezéssel kapcsolatos hyereségbiztosító eladások folytán a kínálat került túlsúlyba s a nyereség egyrésze elveszett. Zárlatkor a tőzsde jól tartott. Polgári sör 2, Fegyver 1.25, Fonciére, Cukor és Dreher 1, Hungária-mlaom és Uri- kányi 0.75, Nasici, Délcukor, Georgia, Izzó és Gumi 0.5 pengővel javult, Első Magyar Biztosító 5, Rima 1.1, Bauxit és Kohó 0.5, Ganz 0.2 pengővel gyengült. A fixpiac barátságos volt.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Első M. Bizt. 380.—, Fonciére 40.—, Békéscsabai

4.5, Első Bp. malom 5.8, Hungária-malom 17.—, Bauxit 169.—, Cementia 92.5, Kohó 16.—, Kőszén 289.5, Nagyhátonyi 39.—, Salgó 27.1, Urikányi 33.25, Pallas 8.—, Fegyver 26.75, Ganz 18.5, Láng 27.—, Acél 22.—, Rima 62.8, Guttmann 6.—, Ofa 11.—, Nasici 75.—, Duna-Száva 6.5, Nova 11.25, Tröszt 48.—, Délcukor 72.—, Magyar cukor 69.—, Georgia 17.—, Izzó 88.5, Dreher-Haggenm. 113.—, Gschwindt 703.—, Polgári sör 85.—, Gyapjúmosó 2.85, Magyar kender 7.75, Pamutipar 19.5, Szegedi kender 36.—, Klotild 16.—, Brassói 22.75, Gumi 45.5, Telefon 7.65.

Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5% 294.—, 1927. évi főv. 6% 78.75, Földh. A. és B. d. zl. 85.—.

A MAGYAR NEMZETI BANK

ÁRFOLYAMAI

Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.35

—57.95, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30 —72.10, dinár 6—7.50, német márka —.—, USA dollár 340.90—344.90, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.20—183.20, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével), norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.55 —77.45, svéd kor. 82.25—83.15;

Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.60—

183.20, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.51— 57.95, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.30—

344.90, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.475—83.175, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.75—77.45, Isztanbul 268—271.

ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK

Zürich, április 21. (Zárlat): Párizs 11.80K,

London 20.86, Newyork 445.75, Brüsszel

74.90, Milánó 23.45, Amszterdam 236.65, Berlin 178.65, Stockholm .107.50, Oszló 104.82%, Kopenhága 93.15, Szófia 5.40, Varsó 84, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.20, Buenos Aires 103, Yokohama 121.75

BUDAPESTI GABONATŐZSDE: EGYENETLEN

A gabonatőzsde készárupiacán a búza árát

5—10 fillérrel szállították le. A rozsot tartott áron jegyezték. 450 q árpa változatlan áron cserélt gazdát. 800 q zab 40 fillérrel olcsóbb áron kelt el. A kukoricaforgalom 450 q-t tett ki 10—15 fillérrel javult áron. A határidőspiacon szilárd irányzat mellett a májusi kukorica 22, a júliusi 24, a májusi rozs 8, a júniusi 7 fillérrel javult. Rozs: máj. 14.45, 14.35, 14.46, zárlat 14.46—14.48; júniusra 14.75, 14.65, 14.77, zárlat 14.75— 14.77. Kukorica; májusra 16.87, 16.83, 1679,

zárlta 16.99—17.01; júliusra 17.35—27.26, 17.45, zárlat 17.46—17.47.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.45—20.75, 78 kg-os 20.65 —20.95, 79 kg-os 20.85—21.15, 80 kg-os 20.95 —21.25, fejórmegyei 77 kg-os 20.50—2Q.75,

78 kg-os 20.70—20.95, 79 kg-os 20.90—21.15, 80 kg-os 21—21.25, felsőtiszai, dunatiszaközi 77 kg-os 20.35—20.60, 78 kg-os 20.55—2Ö.80,

79 kg-os 20.75—21, 80 kg-os 20.85—21.10,

dunántúli 77 kg-os 20.40—20.70, 78 kg-os 20.60—20.90, 79 kg-os 20.80—21.10, 80 kg-os 20.90—21.20. Rozs: pestvidéki 14.65—14.80, más származású 14.75—15.15. Takarmány- árpa: elsőrendű 18.20—18.50, középminőségű 18—18.20. Sörárpa: kiváló 20.50—21.75,

príma 19.25—19.75. Zab: elsőrendű 22.15—

22.25, középminőségű 22—22.15. Kukorica: tiszántúli 16.85—17. Őrlemények: korpa 14.20 —14.30, 8-as liszt 16.40—16.70. Árpa: 150 mm 64 kg-os 18.10, 150 mm 64 kg-os 18.15, 150 mm 65 kg-os 18.35 budapesti paritásban. Zab: 150 mm 22.—, 150 mm 22.— budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm Szolnokon át

16.90, 150 mm május 16.95, 150 mm május 17.— budapesti paritásban. Lóhere: 6% mm fehérbárcás 131.— Budapest. Mák: 30 mm 132.—, 10 mm 133.— Budapest.

A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK i KISKERESKEDELMI ÁRAI

Kielégítő' fölhozatal, közepes forgalom mel-. le*t ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 14Q—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: comb 240 —320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 1O0—150. Sertéshús: karaj 190—250, tarja, comb 144—200, oldalas 128—172, zsírszalonna 130—144, sertésháj 150 —160, sertészsír budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40— 500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 kg (130—145), csirke, rántanivaló 1 drb 180—320, 1 kg (200 —320), ruca, bízott 1 kg (150), lúd, hízott 1 kg (140—155), pujka, hízott 1 kg (115— 130). Vágott: tyúk 1 kg (120—180), csirke, rántanivaló 1 kg 220—450 ( 220—360), ruca, hízott 1 kg 150—190 (140—160), lúd, hízott

1 kg 140—190 (115—160), pujka 1 kg (105

—145). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, ládaáru (112—125), kosáráru (125—130), főző* és aprótojás drb 6—7, kg (100—116). Halak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 90—140. Tej* termék: Tejföl (100), teavaj, tömbben (300— 310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (56—60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (30—32), borsó, hántolt, feles (30— 32), lencse, hazai (26—40). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével (12—16), kalarábé kg 12—20 (6—10), karfiol, külföldi, tisztított kg (70—110), vöröshagyma, érett, makói (15 —18), zöldjével (2—4.5), fokhagyma (10—- 16). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai 36— 44 (30—35), kelkáposzta 26—40 (14—35), fejessaláta 6—14 (2.5—7), melegágyi 6—28 (4—20). Burgonya: Gülbaba 12—15 (10.25), nyári rózsa (11—11.1), őszi rózsa (9.2), kif1' (18—20), Ella 9—12 (8—8.4), fojtott burgonya (10—18). Főzelékfélék: Hónaposretek, melegágyi 16—40 (14—30), csiperkegomba

(120—200), spárga 30—180 (15—160), paraj, tisztított 16—28 (20—20), gyökeres (10—14), sóska, közönséges 16—28 (8—18). Gyümölcs: Alma, külföldi (80—125), nemesfaj 88—180 (80—145), közönséges válogatott (40—70), Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (57—66), vörösbélű (64—85). Fűszer: Paprikás, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—- 380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140— 144), bors (440), szegfűbors (660), japán rizs (66—68), Karolin rizs (92—100).

+ MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös

18— 19.50, egyéb 17.60—18, tökmag nagyszemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos

21—22, kék mák 124—128, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (expressz) sterilizált

19— 20.50, lencse nagyszemű sterilizált 36— 43, középszemű sterilizált 22—27, kisszemű sterilizált 20—22, fehér szokványbab dunai

29.50— 30, dunántúli 29—29.50, felsőmagyarországi 28—28.50, lucemamag ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 250—265, 20

q-nál több 250—260, lóheremag nyers aran- kás 80—100, ólomzáiolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 130—138, 20 q-nál több 128—132, muharmag 21—21.50, bükköny szöszös 36— 38, csillagfürt fehér lapos 12.50—13.50, szárított répaszelet 9.50—10.50.

+ LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50— 38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, Of

36.50— 37.50, 2gg 35.75—36.25, 2g 85.75—

36.25, 2f 35.75—36.25, 4-es 33.75—34.75, 5-ös 31.75—33, 6-os 27.50—30, 7-es 19.75— 21.75; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.75, 01-es 25.75 —27, les 20—21.50, 2-es 18—19.50.-f SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 217 darab. Vásári állományból angol hússertés 115 darab. Az irányzat változatlan. Árak: szedettsertés I. 94—96, II. 88—93, III. 76—86, angol tőkesertés 92— 95, exportzsír márkázott 149 fillér kg-ként.

+ HUSVÁSÁR: Vásári készlet: nagymarha

2 (2), borjú 869 (869), juh 2 (2), kecske 1 (1), bárány 393 (393), sertés lehúzott 1 (1), szalonnás 16 (16), malac 1 (1), marhazsigef 10 kg (10), sertészsiger 26 kg (26). Zárójelben az eladottak száma. A vásár irányzata közepes volt. Árak: csontoznivalő 64—70, borjú bőrben I. 118—130, II. 100—116, juh lebőrözött II. 32, bárány bőrben 80—100, sertés lehúzott 100, szalonnás 114, süldő 94— 100, marhazsiger 30, sertészsiger 60.

+ BORJUVÁSÁR. A pénteki ferencvárosi borjúpiacra 1163 darab borjút hajtottak fel. Az igen erős kínálat következtében lanyha forgalom alakult ki és az árak általában 8— 10 fillérrel estek. Az I. rendű minőséget 65— 74, a II. rendűt 46s-54 filléres áron vásárol« ták élősúly kg-kéná,

/

Életbelépték a Budapesti Nemzetközi Vásár utazási kedvezményei

Ä Budapesti Nemzetközi Vásár mához «gy hétre már javában áll. Megnyitását április 28-ára tűzték ki. Sokan lesznek azonban, akik már ezelőtt feljönnek Budapestre, mivel

& belföldi közönség részére biztosított 50 százalékos utazási kedvezmény ma, Szombaton hajaiban már életbelépett.

& félárú menetdíjkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályok a múlthoz képest nem változtak. Tehát, aki vásárigazolványt szerez s azt az indulási állomásnál lebélyegezteti és teljesárú jegyet vált Budapestre, az a vásár meglátogatása után és a vásárigazolványnak a vásár- pénztárnál, majd a budapesti pályaudvarai

Huszonhárommillió mázsa kukorica szükséges egy év alatt állatállományunk takarmányozására

Budapest, április 21. A gazdasági életet erősen foglalkoztatja az a kérdés, hogy mekkora a hazai állatállomány kukoricaszük- eéglete, s így ezzel kapcsolatban milyen termés fedezi a hazai szükségletet és mikor lehet számítani esetleges kiviteli feleslegre. Sajnos, ebben a fontos gazdasági kérdésben eddig nem rendelkeztünk megbízható támponttal, miért is a Mezőgazdasági Közlöny nagy szolgálatot tett azzal, hogy Zaj- tay Artur dr. ny. kísérletügyi főigazgatót felkérte az ország szemeskukoricaszükség- letének szakszerű megállapítására. E megállapítások eredményét foglalja össze az a részletes, kimerítő tanulmány, amely a Mezőgazdasági Közlöny legutóbbi számában megjelent. Ezen adatok Szerint 23 millió méter-mázsára tehető az a kukoricamennyiség, amely a hazai állatállomány tflkarmá- hyozásához egy év alatt szükséges. A piackutatás mezőgazdasági vonatkozásaival foglalkozik Sipos Sándor dr. tanulmánya azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Statisztikai Hivatal a közelmúltban kiadta az eddigi piackutatási munkálatokat tartalmazó nagyobb munkát. Már az eddigi piackutatási munkálatokból is a mezőgazdaság szempontjából igen fontos megállapítások tehetők. így pl. a húsfogyasztási viszonyok évriü-évre kedvezőtlenebbek lettek. De különösen érdekes megállapítása az eddigi piackutatásnak az, hogy a budapesti piacokon előnyös kihatása volt a legkisebb termelői árak megállapításának, mert pl. a burgonyánál teljesen megszűntek azok az idényszerű árkilengések, amelyek egy idényen belül is néha 400—500 százalékos árkülönbségeket idéztek elő. Sipos dr. tanulmánya arra a következtetésre jut, hogy a

nál történt lebélyegeztetése után díjtalanul utazhat haza. A vásárigazolványok ára 2.80 pengő. A vidéki vásárlátogatók számára értékes újitást jelent, hogy a kereskedelem és a közlekedésügyi miniszter 33 százalékos menetdíjkedvezményt engedélyezett azoknak, akik vásárigazolvány- nyal Budapestre érkeznek és onnan külön utat kívánnak tenni bármely vidéki városba, vagy községbe.

Egyelőre röviden számolunk be egy szinte az utolsó percben történt elhatározásról, arról, hogy az Automobilkereskedők Egyesülete a pénteken megnyíló budapesti nemzetközi vásáron gépkocsikiállítást rendez.

piackutatás rendkívül alkalmas a termelők és fogyasztók érdekeinek összhangba hozására. További dolgozatok Magyarország szántóföldi termelésének alakulásával, a modern termésértékesítéssel a földreform szempontjából, az állattenyésztés és a bortermelés világhelyzetével foglalkoznak. Majd könyvismertetés és világgazdaság legutolsó időszakának eseményeit magában foglaló Krónika-rovat érdekes anyaga zárja le a Mezőgazdasági Közlöny legújabb számát.

(—) Erősen emelkedett a lengyel-német árucsereforgalom. A német bevitel Lengyelországban 1935., 1936., 1937., 1938. években

124,143.145 és 300 zlotyt tett ki, a lengyel kivitel Németországban pedig ugyanez években 140,145.173 és 242 millió zlotyt tett ki.

(—) Rendezték az Olaszországba irányuló jugoszláviai szarvasmarhaszállítást.. Belgráditól jelentik: Az olasz kormány a jugoszláviai szarvasmarhakivitel ügyében azzal a követeléssel fordult a jugoszláv állategészségügyi hatóságokhoz, hogy minden Olaszországba szállítandó szarvasmarhát németgyártmányú oltóanyaggal oltsanak be. A követelés teljesítése leküzdhetetlen akadállyal járt volna, mert Jugoszláviában nem ismerik azt az oltóanyagot, amit az olaszok követeltek. Ezért a külkereskedelmi intézet Petrovics dr. igazgatót Fiúméba küldte, hogy az olaszokat követelésük elejtésére rábírja. Hosszabb tárgyalás után sikerült megegyezésre jytni és ennek alapján az olaszok elállottak követelésüktől és ehelyett bevezették a negyvennapos klauzulát, ami azt jelenti, hogy a jugoszláviai szarvas- marhákat csak azzal a feltétellel lehet Olaszországba vinni, ha az illetékes hatóságok igazolják, hogy azon a területen, ahonnan a szarvasmarha származik, a legutóbbi 40 nap alatt száj- és körömfájásos állatmegbetegedés nem fordult elő. Igazolni kell a vasúti kocsik megfelelő fertőtlenítését is. A megegyezés alapján Olaszország lényegesen felemelte a szállítási kontingenst és ennek alapján a jugoszláviai tenyésztők remélik, hogy a jövő hónapban már erőteljesebb mértékben indulhat meg a szállítás Olaszország felé.