Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-19 / 88. szám

1939 ÁPRILIS 19, SZERDA tehjidiTki •j'ketekR-HIKIiSS Biztosítani kell a kárpátaljai fakitermelést és elhelyezést _ Budapest, április 18. Az anyaországhoz visszacsatolt Kárpátaljának gazdasági szempontból elsősorban a visszanyert fa­mennyiség foMán van nagy jelentősége. A 612.335 ha erdőállománynak mintegy 59 százaléka bükk, 25 százaléka tűlevelű (javarészt lucfenyő), 8 százaléka tölgy és $ százaléka egyéb fanemű. A kitermelhető famennyiség évente kb. 1.5—2 millió köb­méterre becsülhető. A kitermelhető fenyő, tö.gy és mäs lombfák a bükkfa kivételével nem okoznak különösebb gondot, mert azo­kat a belföldi piac maradék nélkül felveszi Probléma az évente 1,200.000 m3 mennyi­ségben kitermelhető bükkfa értékesítésénél merül fel, mivel annak belföldi elhelyezése nem látszik megoldhatónak. Ennek a rneny- nyiségnek mintegy 25 százaléka dolgozható fel műfának, többi csak tűzifára, esetleg faszénre dolgozható fel, de ez a mennyiség is olyan értéket képvisel, amelyért érdemes & kérdéssel behatóan foglalkozni. Kárpátalja bükkfatermése a felszabadu­lásig export útján javarészt Németországba és Angliába került ki. Ezeket az exportösz- szeköttetéseket leginkább a kárpátaljai ős­lakos cégek építették ki és az ő munkássá­guknak tudható be, hogy a kárpátaljai bükknek, mint kiváló márkás cikknek, híre ,van. Természetes, hogy ezeknek a kereske­A Felvidék gépjárműállománya Budapest, április 18. A novemberben visszacsatolt Felvidéken megejtett gép­járműösszeírás adatai most kerültek nyil­vánosságra. Ezek szerint — a kiköltözött nagyszámú cseh hivatalnokok által hasz­nált hatósági és magángépjárműveket le­számítva — a Felvidékkel 37X8 gépjármű került vissza. Ezek közül 1923 magánhasz­nálatú személykocsi, 340 közhasználatú személykocsi, 28 autóbusz, 309 magán­használatú teherkocsi, 183 közhasználatú tehergépkocsi és 935 motorkerékpár volt. Ezzel Magyarország gépjárműállománya 39.146 darabra emelkedett. E számokban nem foglaltatnak a Kárpátaljára vonat­kozó adatok. (—) Magyar-görög kereskedelmi tárgyalá­sok. Á Daily Telegraph jelenti, hogy Athénba érkezett a magyar küldöttség, hogy a görö­gökkel kereskedelmi egyezményről tárgyaljon. (—)• A Memel-vidék vámjogi helyzete. A németbirodalmi kormány rovatolt tárgyban kiadott rendelete értelmében a Memel-vidék Németországgal teljesen azonos vámterületet képez. A rendeletnek március 22-iki vissza­ható ereje van. Amennyiben azonban március 22. és 28. között elvámolások történtek volna a régi jog alapján, úgy a lefizetett vámösz- szegek visszatérítésének helye nincs. (—) Megalakult a szlovákiai gabonatársa­ság. Pozsonyból jelentik: A napokban külön gabonatársaság alakult, amely átveszi a cseh­szlovák gabonatársaság üzletkörét Szlovákia részére. A prágai vállalat a március 15-ike előtt kötött valamennyi üzletet felszámolja. A szlovák gabonaraktárakban tároló gabonára befektetett mintegy 400 millió korona átuta­lása külön kliringszámlán történik. '(—) Gabona- és szarvasmarhavámok a cseh-morva protektorátusban. Prágából jelen­tik: Április 10-től kezdődő hatállyal a gabona­vámpótlékok nagyságát a következőkép álla­pították meg: Búzára 22, rozsra 25, árpára 32 és zabra 23 K. 100 kg-ként. Szarvasmarha- és húsbehozatalnál ugyancsak április 10-től kezdve a következő vámtételek fizetendők: ökör 204 K, bika 204 K, tehén 178 K, fiatal marha 167 K, 100 kg. élősúly után, friss hús 408 K, 100 kg-ként. (—) A Belga Nemzeti Bank felemelte a leszámítolási kamatlábat. Brüsszelből jelentik: A Nemzeti Bank másfél százalékkal felemelte a leszámítolási kamatlábat. (—) Francia ám szabadforgalmi devizával vihető be ítomániába. Bukarestből jelentik: Az április 8-án életbelépett francia-román fizetési egyezmény értelmében a Franciaor­szágból importált áru szabadforgalmi devi­zákból fizetendő, tehát az importhivatal nem ki kvótára importengedélyt, mivel az áru értéke nem a Nemzeti Bank, diszponibilis kész­letéből fizetendő. Olyan árukra nézve, ame­lyek április 8-ig elvámoltattak, a deviza az lutorizált banktól szerezhető be. delmi öszeköttetéseknek a gondos ápolása eminens gazdasági érdeke az országnak, mivel a kiszállított bükkfűrészáru az or­szág számára nemes valutát jelent. A Kassai Kereskedelmi és Iparkamara amely a helyzetnek kitűnő ismerője, a kár­pátaljai fakitermelés és az értékesítés biz­tosítása érdekében felterjesztést tett az il!etáf;ee minisztériumokhoz. Ebben kéri, hogy a kárpátaljai fakitermelés, a fűré­szek és a fafeldolgozó telepek üzeme min­den zavar és fennakadás nélkül folytatható (egyen s hogy a fakitermelő és a fakeres­kedő, különösen pedig az exportcégek üz­letük folytatásában ne akadályoztassanak, különöeen pedig, hogy a már megkötött üzletek lebonyolítása és az export terén fennálló kötelezettségeik teljesítésében a lehetőséghez képest ne akadályoztassanak. Végül a kamara azt is kéri, hogy az ille­tékesek támogassák azt a törekvést, hogy Kassa város fakereskedelmi jellege meg­maradhasson. A kamara felterjesztésében hangsúlyozza, hogy e kérdéskomplexum megoldásánál nem csupán gazdasági, ha­nem honvédelmi, politikai és szociális prob­lémáról van szó s ama reményének ad ki­fejezést, hogy kedvező megoldási módozat­tal biztosíttatni fog Kárpátalja szegény népe számára a mindennapi kenyér meg­keresésének lehetősége. (—) Döntő befolyásra emelkedtek a ten­gelyhatalmak Románia külkereskedelmében. Bukarestből jelentik: Románia külkereske­delmi mérlege március hónapban 1.972,473.000 lei értékű kivitelt és 2,069,587.000 lei behoza­talt tüntet fel. (1938 márciusában 1.866,938.000 lei kivitel, 2.065,551.000 lei behozatal.) Ezév- ben a kivitelben Németország áll első helyen 542.149.000 lei értékkel, második helyen Anglia 346.326.000 lei értékkel, harmadik helyen Olaszország, negyedik helyen Cseh-Szlovákia. A behozatalban is Németország vezet 926 mil­lió 890.000 lei értékű áruval, utána követke­zik Olaszország, majd Cseh-Szlovákia, negye­dik helyen Anglia. A kivitelben Francia- ország ötödik, a behozatalban 15-ik helyen szerepel. Eszerint a román külkereskedelem­ben a tengelyhatalmak szerepe, különösen Csehországnak Németországhoz való csatolása által döntő befolyásra emelkedett. Románia behozatalának egyharmada, kivitelének közel fele a tengelyhatalmakkal bonyolódik le. (—) Kárpátaljai mezőgazdasági munkás­igénylés. A Magyarországi Ruszinszkóiak Szerevzetének mezőgazdasági munkásügyi ki- rendeltsége, amelynek központja Egan Imre dr. ny. főispán vezetésével a beregmegyei Szolyván működik, értesítette az OMGE-t, hogy az egész Ruszinföldet behálózó kiépített szervezete révén módjában van akár többezer mezőgazdasági munkást rövid időn belül ösz- szehívni és ezért felajánlja szolgálatát a ha­zai birtokosoknak és bérlőknek. Kívánatos lenne, ha a birtokosok már első megkeresésük alkalmával tudtul adnák a gazdaság által megajánlott munkabéreket, szakmánybért, rész­keresetet és célszerű lenne, ha az igénylő gazdaság a kész munkaszerződést mindjárt három példányban megküldené. A Szervezet az összes költség fejében immkásonkint egy pengőt számít, valamint a toborzó munkás­gazda részére ugyancsak egy pengőt. Távirat­cím: Egan ny. főispán, Szolyva. (—) Jugoszlávia külön nemzeti pavillonnal vesz részt a Nemzetközi Vásáron. A Jugo­szlávia és Magyarország közötti örvendetes gazdasági közeledésnek egyik jele, hogy Jugo­szlávia ez évben ismét hivatalos nemzeti pa­villonnal vesz részt a Nemzetközi Vásáron. A pavillonban kiállításra kerülnek Jugoszláviá­nak összes exportképes mezőgazdasági és ipari termékei, valamint jellegzetes háziipari és népművészeti készítményei. A Vásár vezető­sége egyébként meghívta Törnie jugoszláv kereskedelmi és iparügyi minisztert, hogy személyesen vegyen részt április 28-án a Budapesti Nemzetközi Vásár ünnepélyes meg­nyitásán. (—) Német tőke érdeklődése a jugoszláviai réztermelés iránt. Belgrádból jelentik: A jugoszláviai rézbányák eddig nagyrészt a francia „Mines de Bor” tőke érdekeltségéhez tartoztak. Nemrégen nagyarányú munkálatok indultak Valjevó környékén újabb rézbányák felkutatására. Ebben a munkában a német Mannsfeld-csoport is résztvesz. Az eddigi ku­tatásoknak jelentős eredményük van. Hír szerint a feltárt lelőhelyek sokkal gazdagab­bak rézércben, mint amennyire becsülték. (—) Hihetetlen pangás Nagyvárad ipari életében. Nagyváradról jelentik: A nagyvá­radi kereskedelmi és iparkamara kimutatása szerint 1938 december 15-ike óta egyetlen cégbejegyzés sein volt a nagyváradig iparka­mara területén, ezzel szemben 30 cég szűnt meg. Ilyen arányú pangásra még nem volt példa Nagyváradon. Ennek oka részben a tőke tartózkodása, részben az, hogy^ a cég- bejegyzéshez rengeteg okmány szükséges és a kisemberek emiatt is tartózkodnak a cég bejelentéstől. Német-szlovák gazdasági együttműködés Pozsony, április 18. A Deutsche Allge­meine Zeitung kiküldött munkatársa be­szélgetést folytatott Pruzsinszky Miklós dr. pénzügyminiszterrel. A miniszter a be­szélgetés során kijelentette, hogy a jövő­ben a szén- és ércbányászat, továbbá az olajtermelés, valamint egyéb nyersanyagok termelése lényegesen fokozódik és ezzel új adóforrásokat nyitnak meg. A csehszlo­vák köztársaság idején Szlovákiával ipari tekintetben mostohán bántak, mert a vág- besztercei fegyvergyártól eltekintve a gyáripart teljesen leépítették. Szlovákia tíkében szegény és ezért feltétlenül szük­sége van külföldi tőkére vállalkozásaihoz. A külföld máris érdeklődik Szlovákia 'ránt. A szlovákiai nafta jó piacra talál külföldön. Nagy érdeklődés mutatkozik a szlovákiai fürdőhelyek iránt is. Az adó­reformmal kapcsolatban a miniszter a leghatározottabb formában kijelentette, hogy adóemelésről szó sincsen és a költ­ségvetés irányát elsősorban takarékossági intézkedésekkel fogják csökkenteni. Szlo­vákia külkereskedelmének irányát a né­met gazdasági élettel való legszorosabb együttműködés fogja meghatározni. (—) Szepsiben megalakult a járási Hitel­szövetkezet. A szepsi Földmives Kölcsönös Pénztár 1939 április 10-én tartotta meg rendkívüli közgyűlését. A közgyűlésen a régi vezetőség tagjai lemondtak. Az intézet nevét a szepsii járási Hitelszövetkezetre változtat­ták. Letárgyalták az alapszabálymódosításo- kát és megválasztották az új vezetőséget. Az igazgatóság újonnan megválasztott tagjai let­tek: Jánossy Gyula, Palócz Elek, Szluka Dezső dr., Szopkó Péter, Puskás Ferenc, Vranay Imre, alsó Krózser József, Csáji Pál. A felügyelőbizottság tagjai lettek: Szpe- Iecsny Mátyás, iff. Kardos Lajos, Darvas Lajos és Gyula József. Egy-egy tagot az igaz­gatóságba és a felügyelőínzottságba az alap­szabályok értelmében a budapesti hitelszövet­kezeti központ fog kinevezni. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BARÁTSÁGOS A budapesti értéktőzsdét ma élénk üzleti forgalom és barátságos irányzat jellemezte. A véleményes vásárlásokra és a kontremin- fedezésekre az árfolyamok javultak. Első Magyar Biztosító 6, Cukor 5.25, Kőszén 4, Gschwindt 2, Rima, Urikányi és Kohó 1.5, Gumi 1.2, Georgia 0.75, Délcukor, Bauxit 0.50, Ganz 0.45 és Salgó 0.10 pengővel volt drágább, mint tegnap. A kötvénypiacon az irányzat tartott. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Első M. Bizt 376.—, Bauxit 163.5, Kohó 16.7, Kőszén 286.5, Nagybátolnyi 39.—, Salgó 26.3, Urikányi 34.—, Pallas 7.—, Ganz 13.4, Láng 26.1, Metalloehemia 48.—, Rima 62.25, Nasdci 73.25, Duna-Száva 6.5, Nova 11.—, Tröszt 46.8. Délcukor 71.—, Magyar cukor 68.25, Georgia 16.75, Dreher-Haggenm. 113.—, Gschwindt 702.—, Polgári sör 83.—, Magyar kender 7.15, Szegedi kender 36.—, Chinoin 9. —, Klotild 15.5, Gumi 44.—, Telefon 8.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, Népszövetség 63.—, 1914. évi főv. 4.5% 287.25, 1927. évi főv. 6% 78.125. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.35 —5f,95, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30 —72.10, dinár 6—7.50, német márka —.—, USA dollár 340.90—344.90, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland fo­rint 181.20—183.20, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leav 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével), norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.50 —77.40, svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.60— 183.20, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.53— 57.97. Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —7.1Ö, London 16.005—16.15, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.30— 344.90, Oszló 80.45—81.15, Prága 11.79— 11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.525— 83.225, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.70— 77.40, Isztanbul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, április 18. (Zárlat): Párizs 11.80%, London 20.87%, Newyork 446, Brüsszel 74.95, Milánó 23.45, Amszterdam 236.75, Berlin 178.50, Stockholm 107.62, Oszló 104.90, Ko­penhága 93.20, Szófia 5.40, Varsó 84, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.25, Helsinki 9.20%, Buenos Aires 103.62%, Yoko­hama 121.75. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: A gabonatőzsde készárupiacán ma fokozódó kínálat mellett a búza 5—10 fillérrel gyengült. 200 q rozs 15—20 fillérrel gyengébb áron cserélt gazdát. A zab névleges jegyzését 5 fillérrel leszállították. Az árpa ára nem vált<>- zott. A kükoricaforgajom 900 a-t tett ki 20 fillérrel gyengébb áron. A hájáridőspiaco» 11 lanyha irányzat mellett a májusi rozs 23, a júniusi 22, a májusi kukorica 17, a Júliusi 7. fillérrel olcsóbbbodott. Rozs: májusra: 14.65, 14.70, zárlat 14.57—14.58; júniusra 14.95, zárlat 14.88—14.90. Kukorica: májusra 17.30, 17.13, zárlat 17.18—17.20; júliusra 17.67, 17.55. zárlat 17.60—17.61. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszai vidéki 77 kg-os 20.75—21.05, 78 kg-os 20.95— 21.25, 79 kg-os 21.15—21.45, 80 kg-os 21.25— 21.55, fejérmegyei 77 kg-os 20.80—21.05, 78 kg-os 21—21.25, 79 kg-os 21.20—21.45, 80 kg-03 21.30—21.55, felsőtiszai, dunatiszaközi 77 kg-os 20.65—20.95, 78 kg-os 20.85—21.15, 79 kg-os 21.05—21.35, 80 kg-os 21.15—21.45, dunántúli 77 kg-os 20.70—21, 78 kg-os 20.90 —21.20, 79 kg-os 21.10—21.40, 80 kg-os 21.20 —21.50. Rozs: pestvidéki 14.90—15.05, más származású 15—15.40. Takarmányárpa: első­rendű 18.20—18.50, középminőségű 18—18.20. Sörárpa: kiváló 20—20.75, príma 19.25—19.75, Zab: elsőrendű 22.80—23, középminőségű 22.65 —32.80. Kukorica: tiszántúli 17.10—17.30. Őrlemények: korpa 14.20—14.30, 8-as liszt 16 40—16.70. ozs: 200 mm 14.85 Csepel. Ku­korica: 150 mm Hatvanon át 17.30, 150 mm Kelenföldlön át 17.25, 150 mm Szolnokon át 17.15, 300 mm Szolnokon át V. 17.15, 150 mm Hatvanon át V. 17.15 budapesti paritás­ban. Lucerna: 3 mm fehérbárcás 260.— Bu* dapest. Lóhere: 10 mm fehérbárcás 132.—, 6 mm fehérbárcás 132.— Budapest, 16 mm minta szerint 103.— Aszód, 9 mm adj 45.—, 4 mm fehérbárcás 130.— Budapest, 11 mm alj 38.— állomás. Bíborhere: 100 mim minta szerint 60.— Budapest. Muhar: 10 mm 22.75. Budapest. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárójelben _ a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús; rostélyos és felsál 140—280, levesHús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: comb 240 —320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—150, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 190—250, tarja, comb 144—200, oldalas 128—172, zsírszalonna 140—150, sertésháj 150—160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 11 kg 40 —500, fácán 1 drb 200—250. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 220—350, 1 kg (135—145), csirke, rántanivaló 1 kg (200—320), ruca, hízott 1 kg (130—150), lúd, hízott 1 kg (150—155), pujka, hízott 1 kg (100—125). Vágott: tyúk 1 kg (120—180), csirke, rántanivaló 1 kg (120—340), ruca, hízott 1 kg 150—190 (130— 160), lúd, hízott 1 kg 140—190 (120—165), pujka 1 kg (100—140). Tojás: Teatojás válo­gatott drb 7—9, ládaáru (116—130), kosáráru (125—130), főző- és aprótojás drb 6—7, kg (104—125). Halak: Ponty, élő 100—150, sze­leteit 90—140. Tejtermék: Tejföl (100), tea- vaj, tömbben (300—310), pasztőrözött (3?0), sovány tehéntúró (56—60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (30—32), borsó, hán­tolt, feles (26—38), lencse, hazai (26—60). Zöldségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével 22— 24 (10—16), kalarábé kg 8—24 (6—10), kar­fiol, 'külföldi tisztított kg (80—110), vörös­hagyma, érett, makói 20-h26 (15—18), vörös­hagyma, zöldjével (2—5), fokhagyma (8— 18). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (32 —36), kelkáposzta (12—30), savanyúká­poszta 16—20, fejessaláta (3—9), melegágyi (3—24). Burgonya: Gülbaba 12—15 (10.25), nyári rózsa (11—11-1), őszi rózsa (9.2), kifli (18—20), Ella 9—12 (8—8.4), fojtott burgo­nya 16—24 (10—18). Főzelékfélék: Hónapos­retek, melegágyi 16—40 ( 5—30), csiper! I- gomba (100—180), spárga 50—220 (20—150), paraj, tisztított (10—25), gyökeres (10—14), sóska, közönséges (14—30). Gyümölcs: Alma, külföldi (70—130), nemesfaj (80—125), kö­zönséges válogatott (26—65). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (54—66), vörösbéiű (62— 85). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—450), édesnemesi (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (142), bors (440), szegfübors (680), japán rizs (66—68), Karo- lin rizs (92—100). + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörö3 18—19.50, egyéb 17.50—18, tökmag nagy- szemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj dohos 20—21, kék mák 120—125, borsó Viktória ste­rilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 19— 20.50, lencse nagyszemű sterilizált 36—43, középszemű sterilizált 22—27, kisszemű ste­rilizált 20—22, fehér szokványbab dunai 29.50 —30, dunántúli 29—29.50, felsőmagyarországi 28—28.50, lucemamag ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál több 260—270, lóheremag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 130—138, 20 q-nál több 128— 132, bükköny szöszös 36—38, csillagfürt fehér lapos 12.50—13, szárított répaszelet 9.50— 10.50. + LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.75— 38.75, Ogg 36.75—37.75, Og 36.75—37.75, Of 36.75—37.75, 2gg 36—36.50, 2g 36—36.50, 2f 36—36.50, 4-es 34—35, 5-ös 32—33.25, 6-os 28—30, 7-es 20—22; rozsliszt: 0-ás 28.50— 29.75, 01-es 25.75—27, 1-es 20—21.50, 2-es 18—19.50. + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 149 darab. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 107 da­rab. Az irányzat változatlan. Árak: szedett sertés I. 93—95, II. 86—92, III. 72—84, an­gol tőkesertés 92—94, félsertés szalonnával I. 126—132, II. 120—126, exportzsír márká­zott 149 fillér kg-kint. + HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagymarha 1 (1), borjú 385 (385)* sertés lehúzott 78 (38), szalonnás 4 (4), süldő 8 (8). (Zárójel­ben az eladottak száma). A vásár lanyha volt. Árak: zsontoznivaló 54, borjú bőrben I. 124—136. II. 110—122, sertés lehúzott 104— 112, szalonnás 114, süldő 110, sertészsiger 60 fillér kg-ként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom