Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-19 / 88. szám
Ara: 10 fillér II, évfolyam 88. szám. Budapest, 1939 április 19. Szerda Előfizetés ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu dapest, Vili. kerület, Jőzset-körút 5, szám Telefon: 144-400 o Telefon: 144-400 Mussolini, Teleki és Csáky nagyjelentőségű római tanácskozása A Duce és Ciano várta a pályaudvaron a vendégeket III. Viktor Emánuel király-császár kihallgatáson fogadta a magyar államférfiakat — Róma lelkesen ünnepli Telekit és Csákyt Válasz egy román álhírre (d) Történelmi jelentőségű nyilatkozat hangzott el vasárnap Tornaiján a felvidéki magyar földreform dolgában. Jaross Andor miniszterünk egy román álhírre válaszolva félre nem magyarázható módon kifejezésre juttatta, hogy a felvidéki magyarság jottányit sem kíván eltérni attól az álláspontjától, amelyet a földreform ügyében az egész elmúlt húsz esztendő alatt, a cseh elnyomás idején hirdetett és vallott: a magyar nemzeti igazságosság és a szociális igazságosság álláspontjától. Mert a cseh földbirtokreform ellen mindig az volt a kifogásunk, hogy nemzeti igazságtalanságot tartalmaz, amennyiben a magyaroktól elvett földet cseheknek és szlovákoknak juttatta, vagyis mesterségesen csökkentette a magyarság birtokállományát, de ugyanakkor szociális igazságtalanságok, is vannak benne, mert a földnek az arra rászorulók közötti fölosztása helyett úgynevezett maradékbirtokokat, többszázholdas közép- és nagybirtokokat szervezett az arra rá nem szoruló politikai kortesek és egyéb kegyencek számára. A magyarságot a nemzetiségi számarány alapján a kiosztott 577.277 katasztrális hold földből 174.970 katasztrális hold illette volna meg, ezzel szemben ténylegesen 42.320 holdat kapott, vagyis 75.8 százalékkal kevesebbet, mint amennyi a nemzeti igazságosság szerint jogosan megillette volna. A kisajátított föld 80.7 százalékát magyar birtokosoktól vették el s a kiosztásnál a magyarok részesedése mindössze 7.4 százalékot tett ki. A fölszabadult terület földproblémája tehát abban áll, hogy jóvá kell tennünk a cséhektől elkövetett nemzeti és szociális igazságtalanságokat. Ezt a magyarság már a prágai parlamentben követelte. Koczor Gyula képviselő javaslatot nyújtott be a két magyar párt nevében, ebben a magyar pártszövetség a földreform revízióját oly értelemben kívánta, hogy a magyar területeken a kiosztott földet magyarok kezébe kell adni s a szlovák maradékbirtokosok földjeit is kis magyar földigénylők között kell kiosztani. Nem véletlen játéka a sorsnak, hogy a fölszabadulás előtti utolsó községi választásnál éppen az a Szilassy Béla hangsúlyozta ki ezt az elvet híres losonci beszédében, aki ma a felvidéki ügyek államtitkára és mint ilyen első szakembere és irányítója a felvidéki földre- Pormreviziónak. Amit a lex Koczor javasolt és amit Szilassy - hirdetett, rgyanazt követeli a Felvidék ma is. A jóvátétel legyen egyforma mértékben íemzeti is, szociális is, mert ha például így oldanák meg a revíziót, ahogy egy •omán lap minden alap nélkül írja, íogy ugyanis a kiosztott földeket egyszerűen visszaadnák az egykori nagy- nrtokosoknak, ez nemzeti szempontból nehetne ugyan jóvátétel számba, mert íiszen magyar kézbe adná vissza az egykori magyar birtokállományt, de ez íem lenne szociális megoldás. Az ilyen óvátétel elsikkasztaná a cseh földre- órm szociális tartalmát. Ezt talán üdvözölnék a románok, mert nagyszerű igitációs érvet jelentene számukra a •omán földbirtokreform haszonélvezői Róma, április. 18. Róma ragyogó tavaszi pompával fogadta ma reggel Teleki Pál gróf magyar miniszterelnököt és Csáky István gróf külügyminisztert. A pályaudvar környékét olasz és magyar zászlók díszítették. Több méter hosz- szú lobogók lengtek a Piazza Esedra-kör- téren és a pályaudvarhoz vezető útvonalon. A pályaudvar homlokzatáról szintén óriási magyar és olasz zászlók lógtak le. A pályaudvar előtti téren az ablakokból pompás szőnyegek omlottak alá. A pályaudvar belsejét is gyönyörűen feldíszítették a magyar államférfiak érkezése alkalmából. A pályaudvar érkezési oldalán több- száz méter hosszú biborszőnyeget helyeztek el. A pályaudvar belső falait között a magyar revíziós mozgalommal szemben, ellenben nem üdvözölnék a felvidéki magyar lakosok. Lehet, hogy a csonkamagyarországi területen is találkoznak olyan ósdi vágású, retrográd gondolkozású feudalisták, akik a románok emlegette nagybirtokresturálás formájában szeretnék elsikkasztani a már meglevő felvidéki földreform eredményeit, mert ezzel a megoldással, úgy remélik, a saját birtokaiktól is távoltartanák, legalább is egy időre, a földreform lehetőségét, de kevés számmal vannak ilyenek a Felvidéken és remélhető, hogy amíg |Jaross Andor és Szilassy Béla áll a felvidéki ügyek élén, hiába is próbálkoznának. Mert Jaross a legvilágosabb szavakkal megmondta Tornaiján: „Mi ezeket a földeket igenis vissza akarjuk adni, de nem a volt magyar birtokosoknak, hanem a magyar népnek, amely hősies kitartásával kiérdemelte, hogy így életlehetőséghez jusson. Tudok arról, hogy a magyar földbirtokos osztálynak egyes tagjai akciót indítottak az ilyen földek visszaszerzésére, vagy a magyar állam által való megtérítésére. Elvárom attól a földbirtokososztálytól, többszáz kisebb-nagyobb magyar és olasz lobogó díszítette. Különösen szépen feldíszítették a pályaudvar udvari várótermét, ahol az itáliai tavasz legszebb virágai pompáztak. A pályaudvar előtti térre felvonultak a római helyőrség díszkülönítményei, köröskörül pedig már a kora reggeli órákban ezrekre menő tömeg helyezkedett el, váfrva a magyar miniszterek érkezését. A pályaudvar perronján megjelent egy díszegyenruhás, pirosbóbítás carabinieri különítmény zenével. A magyar miniszterek fogadására megjelent a pályaudvaron galánthai Nagy László követségi tanácsos vezetésével a amely végig szenvedte velünk a húsz esztendőt, megtanulta megbecsülni a magyar ember igazi értékét, a kérgeskezű magyar paraszt kitartását, hogy rendelkezik annyi felelősségérzettel a nemzet iránt, a magyar nép iránt és önmaga iránt, hogy ilyen igényt sem a magyar néppel, sem pedig a magyar állammal szemben nem fog támasztani”. Ez a beszéd a nép szava, az egész Felvidék szava. Az egész Felvidék egy emberként egyetért miniszterével, hogy a nemzethűség és jó magyarság követelménye meghajolni a történelem parancsa előtt. Mert a földbirtokreform úgy nemzeti, mint szociális tartalmában valóban a történelem parancsa. Ezt a Felvidék megértette, mert a saját történetéből, a saját bőrén tapasztalta, hogy a nemzeti eszme csak akkor, tud igazán egyesíteni egy népet, ha a szociális igazságosság eszméjével is kapcsolódik. A Felvidék egysége nemcsak nemzeti szolidaritásra éfúilt, hanem egyúttal szociális szolidaritásra is. Nemzeti politika nem képzelhető népi politika nélkül, a népi politika pedig kvirináli magyar követség egész tisztikara, báró Apor Gábor követ vezetésével a szentszéki magyar követség tagjai, Luttor Ferenc kánonjogi tanácsos vezetésével igen sok Rómában élő magyar pap, Koltay- Kastner Jenő dr. egyetemi tanár, igazgató vezetésével a római magyar akadémia tagjai igen nagy számmal és a magyar kolónia sok tagja. Egynegyedkilenc órakor érkezett meg a pályaudvarra Ciano gróf külügyminiszter, aki szívélyesen üdvözölte a magyar kolónia vezetőit. Egymásután érkeztek meg az olasz előkelőségek, köztük Starace miniszter, a fasiszta párt főtitkára, Alfieri népművelésügyi miniszter, Marquese Medici di Vascello miniszterelnökségi államtitkár, Pariani hadügyi államtitkár, Ca- vagnari tengernagy, tengerészetügyi álEbból a szemszögből fogja föl a fölszabadult területek népe a földkérdést és a cseh földreform jóvátételének kérdését. És a felvidéki Egyesült Magyar Párt, amely a nemzeti gondolatot népi alapon, a nemzeti igazságosságot pedig a szociális igazságossággal egyesítve képviselte és érvényesítette, népi tehet mást, mint maradéktalanul teljesíti a kor parancsát. Maradéktalanul kitart eredeti álláspontja mellett most is, amikor a cseh földreform jóvátételének gyakorlati végrehajtása döntő stádiumba jut. Bármilyen erők, bármit kívánnának is, a nemzeti jóvátétel mellett maradéktalanul meg kell tartani a cseh földreform egész szociális tartalmát, sőt a maradékbirtokok további kiosztásával még meg is kell tetéznie ezt a szociális tartalmat. Ezt keményen állania kell, állania kell a magyar szociális igazságosság nemzetközi jó hírneve érdekében. De állania kell a saját érdekében is. Mert ha ezzel a fölfogásával elbukna, akkor nehezen állhatna legközelebb a váln^+óí ..................................................................................................................•».».»».<>..rYivrfró*nriviri¥iVivfiiri,iYA‘iTif>a'>w9 nem egyéb, mint szociális igazságosság.
