Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-16 / 86. szám
20 VEiAjiDEta 1939 ÁPRILIS 16. VASÁRNAP ' FQLYOIRATSZEMLE 1939 „Egyedül vagyunk" [ A Hollóssy István levelében fölvetett kérdés a magyar irodalom pesszimista jellegéről ma már széles ankéttá terjed, vité? Im- ridy Béla múltkori hozzászólása után most Jaross Andor, Szabó Lőrinc és Brogyányi Kálmán fejtik ki felfogásukat. Bródy András, volt rutén miniszterelnök emlékezését Kurtyák Jánosról, a rutén nép első politikai mártírjáról olvasóink már ismerik. Nagy érdeklődéssel olvastuk Antonio Widmar, budapesti olasz követség sajtófőnökének tanulmányát a húszéves fasizmusról; a szerző éles különbséget tesz a „római szellem” és a „latinság" között: „A római szellem ne künk, Mussolini olaszainak annyit jelent, mint hinni a szigorú és szabatos, kemény, de csodásán össehangzatos törvényekben, amelyek Rómát az akkori világ urává tették. A latinság viszont annyit jelent, mint hinni abban a szellemben, amelyet idegenektől vett dt a hanyatlás korszakában." Mól dovdnyi Missik Endre a sokat vitatott „fel Vidéki szellemet’1 próbálja magyarázni a táj sajátos emberformáló erejével. „Erdélyre nézzünk.. .** szól a kitűnő folyóirat új idő' szerűen izgalmas rovata, amelyben a lap kitűnő szakértői sorozatosan feldolgozzák az erdélyi magyarság sorsát. Murányi Győző: Egy választott nép külön irodalma. Euyedi Gábor (Segesvár): így harcolunk a közgazdasági életben. Kelemen Sándor (Marosvásárhely): Akiket a sors szétszórt Romániában. Egyéb érdekes cikkek, tanulmányok: Tamóy László: A magyar munkaszolgálat nemzetgazdasági feladatai. Lovag Adám: A modem munkaállam pénzvilága. Gáspár János Bartucz új könyvéről. Medriczky Andor dr.: Az arab nép ébredése. Márkus Mihály: A ruszin nép művészete. Dosztojevszkij a zsidóságról; holland tudós az antiszemitizmus történeti okairól. Sinka István két új verse készülő verseskötetéböl. Az Ország Útja „Nemzedékünk tanítómesterei” kitűnő sorozatában Bóka László most Babits Mihály költészetéről rajzol sikerült portrét: „Babits induktív realista, művészetében a Balassa— Csokonai—Vörösmarty—Arany vonal jut el a klasszicitás újabb állomására." Brogyányi Kálmán a magyar-szlovák viszony alakulását vizsgálja az elmúlt év novemberének eseményei óta; ismerteti az új szlovák közvéleményben mesterségesen szított magyar-gyűlöletet, a revindlkációs törekvéseket a visz- szacsatolt magyar területek után. Brogyányi Kálmán figyelmezteti az anyaországi közvéleményt: „A mai szlovákságot többé nem lehet a háborúelőtti illúziók üvegén át szemlélni. A magyar közvéleménynek... fel kell készülnie a magyarság dunamcdencei hivatására: kiegyenlíteni az egymással ellentétes irányú nemzeti aspirációkat anélkül, hogy ez más nemzetek elnyomásával járnak. Erre a feladatra csakis a szilárd belső egység kiépítésével, belső demokratizálódással és állandó politikai ébrenléttel vállalkozhatik." Jócsik Lajos a szolvákok húszéves harcát a nemzeti életformáért ismerteti értékes történeti adalékokkal. Szende Zoltán szemlét tart a nagyhatalmak hadereje fölött és a határok védelmének biztosítását vizsgálja. Marék Dénes a korporativ gazdasági rendszerekről ír a meglévő szakirodalomra támaszkodva. Kelet Népe Szabó Zoltán tanulmánya (Magyarság és középosztály) fájdalmas, élesen hasító hangjával messzire kiüt a folyóiratok áprilisi áradatából. Eddigi éveimet azzal töltöttem, — vallja be Szabó Zoltán, — hogy elégedetlen voltam a magyarok társadalmával, a kővetkezőket úgylátszik azzal kellene töltenem, hogy elégedetlen vagyok a magyarok magyarságával. A két elégedetlenség két oka — összefügg... A szerző megállapítja, hogy a magyar öntudat hordozására hivatott középosztály egyes rétegeinek szemléletben való elmagyartalacodása olyan méreteket ölt, hogy egy tömeges lélekben való hazaárulás határait súrolja: Az idegenek — s hangsúlyoznom kell, ■— mondja Szabó Z. — nem annyira, illetve nemcsak fajtában, hanem inkább lélekben és magatartásban idegenek már nemcsak posztokat foglalnak el, hanem ok akarnak nacionalizmust csinálni a magyarság helyett idegen hatások nyomán, idegen eszközökkel, idegen mozdulatokkal, melyok minden mdeodika igyekszik nelemszemlélet a ft harmadik Nrodalom törleszaggatni a magyarság „fényes nemzeti bélyegét»*. Gr. Révay József egy jobbágyközség (Url) sorsát viszgálja meg egy 1767-es szerződés tükrében, sok értékes mai tanulsággal. Kovács Imre a „Magyar Föld” égető kérdéseit tartja szemmel, hónapról- hónapra figyelve a „nagy per”, a késlekedő földreform egyre növekvő anyagát. Kerék Mihály ötszázoldalas könyvét (A magyar földkérdés) a nagy per egyik legfontosabb tanúvallomásának tartja, „koronatanúként” pedig gr. Károlyi Imrét állítja oda, aki még pár évvel ezelőtt a hazaárulás vádját kiáltotta a falukutatók felé, ma viszont a földreform elgáncsolása miatt kesereg és újabb cikkeiben átkokat szór a nagybirtokosokra.. onniuiiiiiiiiUKiininiuiiuiniiiiiniiinmiininiinim ténetszemlélete közötti természetes eltérésekről gok homályos pontot világítanak meg. Mokcsay Julia dr. az utódállamok magyar időszaki sajtóját vizsgálja statisztikai adatokkal, Magyar Magyar Élet felvidéki ___ HÍRLAP esztősóg és kiadóhivatal, Bp, VUI, Jőzsef-krt 5* 144-400 Telefonszim: Jászkisér község adataiból megszívlelendő tanulságokat von le Küry Béla adórendszerünk népesedéspolitikájáról. Bodnár István a cseh és a magyar földreform között von érdekes párhuzamot. A cseh propaganda esz- közei, módja és hatása az angolszász világban: ezt vizsgálja meg Szabó István dr., aki több ízben tartott előadást magyar igazságunk szolgálatában az angol, skót és amerikai társadalom között. Bódis Gáspár az er- délyi magyarság orvosellátásáról közöl tanulságos statisztikát: Romániában az orvo sok nemzetiségi megoszlása szempontjából a magyarság helyzete a legkedvezőtlenebb, J. és Imrik Klára versel, anyag. Nyugat gazdag szemleEgy ledőli dióláfjoz Irla: Baróli Szabó Dávid Mély magas égnejc szegezett fejeddel, Mint király, állasz vala társaid közt, Tégedet látlak, gyönyörű diófa, Földre terítve? Elszakad testes derekad tövétől; Csak kicsiny kéreg maradott kötésül; Agaid csüggnek, levelid kivesznek, Nedvek elhagyván. Sorvadó kebled csecsemös gyümölcsit Hasztalan szülvén, elereszti: hullnak ök, s nem is tudván rövid életükről, Rendre kihalnak. Annyi szélvészen diadált-nyerett fa! Nemtelen porban hever a nemes dísz. Ezt leendőnek lehetett-e vájjon Vélni félöled? Senkinek kárán nem örült, sokaknak Hűvös árnyékkal feles hasznot hajtó, S kedvek’ étkeddel kereső kegyes fa! Mondsza, ki bántottf Ah, minek kérdem! — szemeimbe tűnnek Gyilkosid. Nem volt kül-erőszak: ott önmagadban volt megölő mirigyed benn, S titkos elejtőd. lm egész bélig gyökered kirágták A gonosz férgek, s ez elett odóba Hangya-bolyt hittak! — Mi nyüzsögve járnalf Most is alattad! Atkozott vendég! viperák szülötti! Ah, szerencsétlen fa! — hazánk, szelíd ég, Szűz virágjában tehetős karoddal Tartsd meg örökké! (1790) mmmmmmmmmwmitm A folyóirat szépirodalmi részéből: Tamási Áron, Teraánszky J. Jenő, Sellyéi József elbeszélései, Fodor József és Bakó József versei, Sárközi György „Dózsa” színmüve, Veres Péter és Féja Géza könyvkritikája, Szabó Pál és Tamási Áron új munkáiról. Láthatár Csuka Zoltán jugoszláviai útjáról közöl értékes naplójegyzeteket; látogatást tett 8 belgrádi magyar főiskolások „Bolyai Farkas” Egyesületében, megismertet a jugoszláviai magyar tanulóifjúság kisebbségi sorsával; beszélget Várady Imre dr.-ral, a jugoszláviai magyarság vezérével; majd Ivies Alexával, a nagynevű szerb történészszel, aki egyik lelkes útöröje a magyar- jugoszláv közeledés gondolatának; végül meglátogatta a magyar határ közelében fekvő Horgos községet, ahol a jugoszláviai magyar népcsoport a szövetkezeti élet kiépítésével védi nemzeti érdekeit. Bolgár László a jugoszláv sajtó fejlődéstörténetét és jelen helyzetét ismerteti. A müncheni Délkeleteurópai Intézet egyik vezetője, dr. Fritz Valjavcc felfigyeltető nyilatkozatai a „Süd- ostinstitut céljairól, működéséről, a magyarokkal való viszonyáról ás a magyar törtéNapkelet A Kállay Miklós szerkesztésében megjelenő folyóirat legújabb számában értékes tanulmányokkal vonul fel a fiatal írógárda, legsikerültebb Keresztury Dezső esszéje a magyar önismeretről, Thurzó Gábor: Klasz- szicizmus! Mátrai Láslő: Proust után... Sötér István: A legújabb nemzedék talányos arca, Fábián István: Ady és a mai magyarság. Kállay Miklós a nemrég meghalt spanyol költő, Antonio Machado művészetéről ir jellemző sorokat és két versét bemutatja saját művészi fordításában Mes- terhdzy Jenő a feltárt óbudai katonai amfiteátrum jelentőségét méltatja. Marék Antal meleg szavakkal emlékezik meg Kárpátalja hazatéréséről. Paul Claudet költői nekrológja XI. Piuszről. Ambrózy Migazzi Lajosné néhány közvetlen vonással gazdagítja Tormay Ceoüe emberi portréját. Szitnyai Zoltán novellája, Jékely Zoltán, BarodUti JL, Siklósi Cs. Szabó László vezetőhelyen az új Ba-* bits-könyvröl (Keresztülkasul az életemen); ír, két arcát látja a nagy költőnek: a katolikus, szentistváni magyart s a keresztény beteg, Szent Balázs védencét. Halász Gábor a modern magyar polgár eszményképét rajzolja meg Csengery Antalban, a magyar viktoriánusban. Hoffmann Edith művészettörténeti tanulmányt ír Esterházy Miklós hercegről, akinek a magyarság a Szépművészeti Múzeum létrejöttét köszöni. Az új szám közli Martos Vilmosnak a „Nyugat” pályázatán díjjal kitüntetett tanulmányát („Az éle kritikája”.) Illés Endre az egyre nagyobb vitát keltő irodalomtörténeti könyvről (Farkas Gyula: Az asszimiláció kora a magyar Irodalomban) Ír komoly bírálatot, elítélve elsősorban a könyv dühödt elfogult ellenségeit. Illyés Gyula, Mátyás Ferenc, Weöres Sándor és Szomolnoki László versei, Laczká Géza novellája. Figyelő és gazdag őrjárat. Uj Elet Janics Kálmán „Válságunk felvidéki szem* ! mel” című tanulmánya komoly intelem a magyar társadalomhoz: „Mennél hoszabb lesz az út a kasztok és kartellek magyarsá- ! gától a testvériség magyarságáig, annál jobban meg fogja viselni a nemzeti erőket... A magyar faj létigénye megnőtt, nemcsak lenni, de okulva a múltból, előbbre akar jutni." Az átkozott ,,kaszt"-szellem felvidéki terjeszkedése ellen tiltakozik egy az Uj Élethez intézett levél is; megdöbbentő, hogy már egyes, hazakerült felvidéki városokban Is gyökeret kezd verni ez az áldatlan csonkahoni szokás, a „kasztok" szerint eszközölt meghívások, „gála-bálok”, ahová például az iparosoknak, kereskedőknek, munkásoknak nem szabad megjelenniök: „Hát annyian vagyunk magyarok, hogy Így lehet válogatni bennünk t Hát húszéves kisebbségi élet nem volt elég tanulság f .. .** Vass László a visz- szatért felvidéki magyar értelmiség féléves élményeit mondja el tanulmányában: „útban a nemzet hazafelé.” Vájtok Sándor a kisebbségi élet irodalomnevelö és tudatosító hatásáról fr, Haltenberger Ince húsz éves életünk társadalmi szervezkedésének főbb vonalait ismerteti. Kovács Endre új regényéül érdekes részlet. Angyal Endrei Spengler örökében. P. Szigeti J.; A keresztény életmüvészet. Dr. Pfeiffer Miklós szegedi látogatásáról számol be, Brogyányi Kálmán a szlovákiai magyarság nemzetmegtartó kultúrprogramját ismerteti. kedvezőtlen a magyarság szempontjából is; a németek, de különösen a zsidó orvosok feltűnően nagy túlsúlyban vannak. Féja Tibor: A felvidéki zsidóság és a magyar iskola Farkas Ferenc: A magyar nóta és a magyar népdal. Festömüvészetllnk magyar jellemvonásairól stb., stb., stb. Angyal D. kertészeti munkái. Sajtó alá rendezte Mahács Mátyás. I. Gyümölcstermesztés I. rész 8.— n. Gyümölcstermesztés n. rész , 8.— III. Zöldségtermesztés .......................5.— IV. Gyümölcsismeret. Pomológia . , 10.— A négy kötet egyszerre rendelve . . 20.— Beke L.: A burgonya termelése és nemesítése .................................................8.— Bittera M.: Rét és legelő ......................4— Czapáry B.: Virágtenyésztés .... 8.— Festetlek P. gr.: A vadőr tudnivalói . 8.— Festetich P. gr.: A fácán é3 fogoly tenyésztése, óvása és vadászata . . . 3.— Grábner E.: A gabonafélék termesztése ............................................................1.— Gyárfás J.: Sikeres gazdálkodás szárazságban. Magyar Dry-farmlng . . 4.—• Hasskö 8. dr.: Háziállatok haregáz- betegségel és gázvédelme ..... 8.— Megrendeléseket utánvéttel, vagy az ösz- szeg előzetes b lutalása ellenében forduló postával Intézünk el Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Helfer Ferdinand (Zeidler Testvérek) nemzett könyvkereskedése Budapest, IV., Kossulh Lajos-utca 5 Tete*»: 18-fiH®. 18-74.00,
