Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-16 / 86. szám

16 mwDEiKi J^gVmhirm> 1939 ÁPRILIS 16. VASÁRNAP aminthogy nálunk másról nem is lehet szó, az új földszerzöket töketörlesztéses rendszer mellett is lehet mindazokban a« előnyökben részesíteni, amelyeket a járadékbirtok intéz­ménye nyújt. A magyar paraszt minél előbb szabadulni igyekszik adósságától (a járadé­kot is annak tekintené) s így ebből a szem­pontból sem volna a járadékos megoldásnak különösebb jelentősége. Tekintettel parasztságunk rendkívül erős tulajdonszeretetére, amely éppen napjainkban nem feltétlenül hibáztatandó, ismételten hang­súlyozni szeretnénk a bérleti rendszer átme­neti jellegét. A földreform céljának erős kis­birtokososztály teremtésének kell lenni, amelyhez a haszonbérlet inkább rövidebb, mint hosszabb ideig csak lépcsőül szolgál­hat. A szelekcióra szükséges idő elteltével mindenütt tulajdonba kell adni a földet, ahol annak elháríthatatlan jogi akadályai nincse­nek. Minden akadályt el kell azonban távolí­tani az útból ott, ahol nemzeti érdek a bir­tokviszonyok megváltoztatása terén különle­ges követelményekkel lép fel. A határöve­zetbe a magyar parasztság legértékesebb, legmegbízhatóbb elemeit kell telepíteni, akik a viszonyok bárminő változása közben is hűek maradnak a magyar nemzeti gondolat­hoz. Magától értetődik, hogy itt nem haszon- bérletet kell létesíteni, hanem életerős, önálló kisbirtokokat kell alkotni, tekintet nélkül az ottani nagybirtokok jogi minőségére. Ebben a kérdésben nem lehet helye semmiféle haloga­tásnak, megalkuvásnak, vagy kompromisz- szumnak. (—) Orosz gyapotot vásárol Lengyelország. Varsóból jelentik: Szombaton lengyel iparügyi bizottság utazott Moszkvába. A bizottság moszkvai útjának az a célja, hogy egyez­ményt kössön a szovjetkormánnyal orosz gyapotnak Lengyelországba való bevitele tár­gyában. C—) Átszervezik a hüvelyeskivitelt. A Kül­kereskedelmi Hivatal kérdőíveket bocsátott ki a hüvelyes- és olajosmagexportőrökhöz és felhívta őket arra, hogy e hó 21-ig bezáró­lag közöljék a kérdőíveken, milyen hüvelyes­és olajosmagvakat exportáltak, mely vi­szonylatban és milyen mennyiségben, végül, hogy milyen devizaértékben. Az adatokat az 1838—39. gazdasági év kivitele alapján kell szolgáltatni. Az export felértékelése a beszol­gáltatásra vállalt deviza alapján történik és az adatokat a Magyar Nemzeti Banknál el­fekvő tanúsítvány márodpéldányok alapján ellenőrzik. Az adatösszeírás kapcsolatban van a hüvelyeskivitel átszervezésével. Mint 'rte- sülünk, az átszervezésre vonatkozó tárgyalá­sok rövidesen megindulnak. Az a terv is fel­merült, hogy az alakítandó új szervezetben olyanok ne vehessenek részt, akik már tagjai a vetőimagkiviteli részvénytársaságnak. (—) Húsz vágón sertészsírt vettek át a né­metek az elmúlt héten. Az elmúlt héten csu­pán 20 vagon sertészsír hagyta el az orszá­got Németország irányában, de a jövő héten erőteljesebb lesz az exporttevékenység. A már­kázott sertészsír ára változatlanul 150 fillér kilónként, amelyből még a helyi költségek levonásba kerülnek. A sózott szalonna külön­böző kategóriáiban az árak most is változa1 lanok. Fizettek: 16—18 kg-os áruért 134, 20 —22 kg-os áruért 141, 24—26 kg-osért 143, 28—30 kg-osért 147 fillért nettó kg-ként. Nyers szalonnában nem volt üzlet. (—) Megváltozott a kávébehozatal márka­font aránya. A Külkereskedelmi Hivatalban már hosszabb idő óta tárgyalnak a gyar­matáruk importjánál fennálló márka-font arány részbeni módosításáról. A Külkereske­delmi Hivatal úgy intézkedett, hpgy minden olyan német márkáért vásárolt kávétételnél, amelyet á multévi december 12. után kötöt­tek, az eddigi 1:40 arány helyett 1:15 főni márka arány lép életbe. Más gyarmatáruk­nál az arány egyelőre nem változik meg. El­lenben módosította a Külkereskedelmi Hivatal a brazil kávé és a finom kávé mennyisége között fennállott arányt. Eddig ugyanis u behozott kávémennyiség öthatod része volt brazil származású, míg egyhatod része finom­fajtájú. Ezentúl tizenegytizenketted rész bra­zil kávé mellett egytizenketted rész finom, jobbminőségű kávét lehet Magyarországra behozni. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: ÜZLETTELEN A tőzsde mai forgalmát tartózkodás jelle­mezte s az árfolyamok az üzlettelenség miatt lemorzsolódtak. Bauxit 7.5, Urikányi 1.5, Rima 1.4, Fegyver és Láng 1, Cukor 0.5, SaLgó 0.25 pengővel olcsóbbodott. A Nasici 1.5, a Kőszén és a Gumi 1, a Délcukor 0.5 pengővel javult. A kötvénypiacon az irányzat ma lanyha volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 152.5, Fon- ciére 38.—, Első Bp. malom 5.—, Bauxit 159.5, Borsodi szén 6.75, Kohó 15.15, Kőszén 279.—, Nagybátonyi 41.—, Salgó 25.95, Uri- kányi 31.5, Pallas 6.5, Fegyver 25.—, Ganz 12.9, Láng 27.—, Rima 60.6, Nasici 73.—, Levante 0.2, Nova 11.—, Tröszt 46.25, Dél­cukor 71.—, Magyar cukor 62.5, Georgia 16.75, Izzó 85.—, Gschwindt 700.—, Polgári sor 84.—, Magyar kender 7.75, Szegedi ken­der 36.—, Klotild 15.—, Gumi 43.—, Vasúti forg. 13.2, Telefon 7.5. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, Népszövetségi 62.75, 1910. évi föv. 4% 172.5, 1914. évi 4.5% 288.5, 1927. évi föv. 6% 77.75. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.40 —58, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30— 72.10, dinár 6—7.50, német márka —.—, USA dollár 340.95—344.95, kanadai dollár 332—337. francia frank 9—9.20, holland fo­rint 181.20—183.20, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, lova 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.50 —77.40, svéd kor. 82.35—83.25. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.60— 183.20, Athén 3.025—3.55, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.58— 58.02, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.01—16.16, Madrid —.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 34295— 344.95, Oszló 80.475—81.175, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.55—83.25, Varsó 64.25—64.75. Zürich 76.725—77.425, Isztanbul 268—271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, április 15. (Zárlat): Párizs 11.81, London 20.8754, Newyork 446, Brüsszel 74.90, Milánó 23.46, Amszterdam 236.70, Berlin 178.37, Stockholm 107.62, Oszló 104.90, Ko­penhága 93.20, Szófia 5.40, Varsó 84, Belgrád 10, Athén 3.90. Isztanbul 3.60, Bu­karest 3.30, Helsinki 9.20%, Buenos Aires 103.75, Yokohama 121.75. BUDAPESTI GABONATŐZSDE A gabonatőzsde készárupiacán a búzakíná­lat élénk volt, az ára 10 fillérre] lemorzsoló­dott. 150 q rozs 15 fillérrel olcsóbb áron kelt el. 300 q árpa változatlan áron cserélt gaz­dát. A kukoricaforgalom 4-50 q-t tett ki 20 fillérrel gyengébb áron. A határidőspiacon üzlettelenség mellett a következő árakat je' gyezték: Rozs: májusra 14.90. 14.56, zárlat 14.70—14.73; júniusra 15.08, 14.83, zárlat 14,98—15. Kukorica: májusra 17.45, 17.23, zárlat 17.39—17.40; júliusra 17.72, 17.75, 17.60, zárlat 17.70—17.72. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza. vidéki, fejérmegyei 77 kg-os 20.80—21.05, 78 kg-os 21—21.25, 79 kg-os 21.20—21.45. 80 kg-os 21.30—21.55, felsötiszai, dunántúli, dunatiszaközi 77 kg-os 20.75—21, 78 kg-os 20.95—21.20, 79 kg-os 21.15—21.40, 80 kg-os 21.25— 21.50. Rozs: pestvidéki 15.10—15.25, más származású 15.20—15.55. Takarmány­árpa: elsőrendű 18.20—18.50, középminőségű 18—18.20. Sörárpa: kiváló 20—20.75, príma 19.25— 19.75. Zab: 'elsőrendű 22.90—23, kö­zépminőségű 22.75—22 90. Kukorica: tiszán­túli 17.20—17.30. Őrlemények: korpa 14.15— 14.30, 8-as liszt 16.40—16.70. Rozs: 150 mm pestvidéki 15.40 budapesti paritásban. Árpa: 300 mm 20.35 budapesti paritásban. Kuko­rica: 150 mm 17.20, 300 mm Hatvanon át 17.40 budapesti paritásban. Lucerna: 2 mm fehérbárcás 275.— Budapest, 3 mm fehér­bárcás 270.— Kiskunfélegyháza 4 mm fehér­bárcás 270.— Hódmezővásárhely. Lóhere: 5 mm fehérbárcás 134.— Budapest, 30 mm alj 28.— Karcag. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, élénk forgalom mellett ma a következő árakat (zárójelben a nagy­kereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rosté­lyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: comb 240—320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—150, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 200—240, tarja, comb 144—196, oldalas 128 •—172, zsírszalonna 140—150, sertésháj 150—* 160, sertészsír, budapesti 160—164. Vád és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40— 500, fácán 1 drb 200—250. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 220—350, 1 kg (140—155), csirke, rán- tanivaló 1 kg (230—630), ruca, hízott 1 kg (135—150), lúd, hízott 1 kg (140), pujka, hízott 1 kg (100—130). Vágott: tyúk 1 kg (140—180), csirke, rántanivaló 1 kg (150—• 340), ruca, hízót 1 kg (130—160), lúd, hízott 1 kg (120—165), pujka 1 kg (100—150). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—9, ládaáru (117—135), főző- és aprótojás drb 6—7, kg (108—125). Halak: Ponty, élő 100—150, sze­letelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (100), tea­vaj, tömbben (300—310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (30*—32), borsó, hántolt, feles (26—38), lencse, hazai (26—60). Zöld­ségfélék: Vegyes zöldség, zöldjével 22—24 (10—14), kalarábé kg 8—24 (5—10), karfiol, külföldi, tisztított kg (80—110), vöröshagyma, érett, makói 20—26 (15—18), zöldjével (2— 5), fokhagyma (10—18). Káposztafélék: Fe­jeskáposzta, hazai (24—35), kelkáposzta (12 —24), fejessaláta, melegágyi (5—25). Bur­gonya: Gülbaba 12—15 (10.25), nyári rózsa (11—11.1), őszi rózsa (9.2), kifli (18—20), Ella 9—12 (8'.4), fojtott burgonya (14—18). Főzelékfélék: Hónaposretek, melegágyi 16—• 40 (8—30). csiperkegomba (100—160), spárga (50—250), paraj, tisztított (8—25), gyökeres (8—16), sóska, közönséges (8—20).Gyümölcs: Alma, külföldi (85—125), nemesfaj (70—130), közönséges válogatott (40—70). Déligyü­mölcs: Narancs, sárgabélű (56—66), vörösbélű (64—82). Fűszer: Paprika, édesnemes, cse­mege (400—420), édesnemes (360—380), fél­édes, gulyás (320), mák, kék (144), bora (440), szegfűbors (680), japán rizs (66-—68), Karolin rizs (92—100). + LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.75— 38.75, Ogg 36.75—37.75, Og 36.75—37.75, Of 36.75—37.75, 2gg 36—36.50, 2g 36—36.50, 2f 36—36.50, 4-es 34—35, 5-ös 32—33.25, 6-os 28—30, 7-es 20—22; rozsliszt: 0-ás 28.50 —29.75, 01-es 25.75—27, 1-es 20—21.50, 2-es 18—19.50. + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 415 darab. A vá­sári állományból angol hússertés 31 darab. Az irányzat változatlan. Árak: szedett sertés I. 91—94, II. 84—89, III. 66—80, angol hús­sertés II. 70—92 fillér kilónkint. + ERÖTAKARMÁNYPIAC. Árpakorpa 14.80, borsóhéj 20, búzakorpa 14—14.50, búza- takarmányliszt 16.50—17.50, kokuszpogácsa 14.75, lenmagpogácsa 17, napraforgópogácsa 15.25, szárított répaszelet 12.50, repcepogácsa II. 20, rozskorpa 14, melassz 10.50. halliszt 45 pengő q-ként. + VETŐMAGPIAC. Az elmúlt héten a he- remagvak forgalma már csendesebb keretek között mozgott. A lóheremag irányzata lanyha üzletmenet mellett nem változott. Bí­borheréből már van kínálat és az újtermésű árut a tavalyi induló árfolyamokon kínálják. A szöszösbükköny irányzata elcsendesedett, mert újabb exporteladások nem történtek. A szudánfű irányzata csendes, muharmagot bel­földi szükséglet fedezésére keresnek, export e cikkben az olcsóbb jugoszláv és román kíná­lat miatt nem alakult ki. Az olajosmagvak piacán nincs mozgalom. Kötések csak szórvá­nyosan történnek. A hüvelyesek piacán a fehérbabok és színesbabok ára tartott. Áru alig kerül a piacra. Borsóbóól úgy a Viktó­ria, mint az expresszborsó jó minőség esetén elhelyezhető. A lencse üzlettelen. Az idei kedvezőbb gazdasági helyzet a répamag bel­földi forgalmát is megélénkítette és a ta­valyról áthozott nagy készletek csökkentek. Fümagvakat legelők létesítésére és javítására keresnek. A mák irányzata nem változott. Árak helyt vidéki vasútállomás 100 kg-ként, minőség szerint: Lucerna ólomzárolt 260—■ 275, lóhere 128—138, szöszösbükköny 36—38, muhar 21. kiöles, fehér 18—22, vörös 18— 19.50, tökmag, nagy 27—28, kicsi 23—24, expresszborsó 19—20.50, viktóriaborsó 18— 19, dunai szokványbab 29.50—30, lencse, nagy 86-—43, közép 22—27, kicsi 20—22. mák ura* dalmi kék 120—125 pengő. ——tTBB——ül ■ Húsz és fél millió kiviteli többlettel zárult első negyed évi külkereskedelmi mérlegünk Budapest, április 15. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint már­cius hónapban a behozatal értéke 43.3 mil­lió pengő volt (1938. év március hónap­jában 36.1 millió pengő), a kivitel értéke pedig 42.8 (47.0) millió pengőt tett, az e havi külkereskedelmi mérleg tehát 0.5 mil­lió pengős passzívummal zárult, az előző évben 10.9 millió pengős aktívum volt. Az 1939. év eleő negyedében a behozatal­iunk értéke 122.0 (95.8) millió pengőt, ki­vitelünk értéke pedig 142.5 (133.6) millió pengőt tett. A külkereskedelmi mérleg az 1938. év első negyedének 37.8 millió pen­gős aktívumával szemben az 1939. év meg­felelő időszakában 20.5 millió pengős ki­viteli többletet mutat. Az 1939. év első negyedében abehozatal­(—) Húszszázalékos adóemelés Romániá- 8% Bukarestből jelentik: A kereskedelmi *dÓk előírása az új pénzügyi esztendőben húszszázalékos emeléssel történt, amely emelés az államot megillető adórészre és az összjövedelem adókulcsára vonatkozik. Ezen­kívül a kereskedelmi és ipari foglalkozásoknál az eddigi 2 százalékos nemzetvédelmi adó­kulcshoz még további 2 százalék járult. Az ezévi adóemelés általánosságban 21 százalé­kot mutat. Az átlagos adókulcs a tiszta jöve­delemnek 31—38 százalékát teszi. (—) Bulgária emeli a cukortermelés*. Szófiai jelentés szerint Bulgária cukorrépa­termelése nem fedezi a belföldi szükségletet. Ezért a kormány elhatározta, hogy a cukor­répa vetésterülete 2100 hektárral 13.800 hek­tárra, a multévi 2950 vágón cukortermelést pedig 500 vagonnal emeli. Ezáltal a belföldi szükséglet fedezve lesz. A Visszacsatolt Felvidék Rozséit ElOIJOróssialnaü figyelmét felhívjuk a m. kir. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele­tével beszerzésre ajánlott Novák Jené dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Bégl hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek, melyek az egyes szakaszok össze­függésére mutatnak rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések­ben követett gyakorlatát is. A mfl hasz­nálhatóságát az abban közölt 24 Irat­minta, valamint betűsoros mntaté Is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ÁRA 7— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STADIUM Könyvkiadó- vállalatnál. Budapest, VI, Rózra-n. ÖL ban az előző év megfelelő időszakához ké­pest nagy mértékben emelkedett a nyers és ócskavas, a vörösréz, a koksz, a fűré­szelt fa és a kikészített prémbőr forgalma, viszont nagyobb csökkenést mutat a nyers épület- és szerfa, a nyers dohány és a vas­érc behozatala. Kiviteli cikkeink közül nagymértékben emelkedett a forgalom búzából a német- birodalmi (552.507 qj, az olaszországi '(958.0^9 q), sertésből a németbirodalmi (89.1f91 darab) és a lóhere- és lucerna- nagból a németbirodalmi (26.788 q) kivi­tel fokozódása folytán. Nagyobb csökke­nést mutat a tengeri, a rozs, a szarvas- marha, a vaj, a vasúti kocsik és a sínautók kivitele. (—) A nemesfém- és drágakőcsamok új tanácsosai. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a Budapesti Nemesfém- és Drágakő- csarnok 1939. évi március hó 2-án tartott XIV. évi rendes közgyűlése által Földes Fe­renc, Froemel Károly, Hersai Ede, Mayer Imre, Pelikán János, Preitensteiner Ottó, Ribárik János, Schmelczer Benő, Schmidt Lajos, Solti Miksa, Túriét Lajos, Winterman­tel József és Wintermantel Kálmán csarnok- tagoknak a csarnoktanács tagjaivá történt megválasztását a Csarnok alapszabályainak 20. §-a alapján megerősítette. (—) öt év alatt felvásárolja a direkttermö szőlőket a román állam. Bukarestből jelentik: A hivatalos lapban rendelet jelent meg, amely a direkttermö szőlők ügyét rendezi. A rendelettörvény felhatalmazza az államot, hogy a földmívelésügyi minisztérium utján megvásárolja a direkttermö szőlőfajtákból álló ültetvényeket. Az állam vásárlási joga a törvény kihirdetésétől számított 5 évre terjed. (—) Az OMKE közgyűlése. Az Országos dagyar Kereskedelmi Egyesülés e hó 30-án, vasárnapon délelőtt kill órakor tartja 35. évi rendes közgyűlését Nagybákay-S&sztina •Jenő felsőházi tag elnöklete alatt. A közgyű­lést Budapesten a volt Lloyd nagytermében (V., Mária Valéria-utca 12.) tartják meg. Az egyesülés működéséről szóló jelentést Bai- kányi Kálmán dr. igazgató terjeszti a köz­gyűlés elé. (—) Minden hó ötödikéig kell benyújtani a behozatali kérvényeket a havi kontingensek­nél. A Külkereskedelmi Hivatal a mai napon felhívta az importőröket, hogy’ behozatali ké­relmeiket lehetőleg a hónap ötödik napjáig nyújtsák be. Ez az intézkedés elsősorban azokra az árucikkekre vonatkozik, amelyek­nek behozatalát havonta megállapított kon­tingens szabályozza. A később benyújtott kérvények esetleg csak a jövő hónapban ke­rülnek elintézésre. (—) A francia-román kereskedelmi egyez­mény jelentősége. Bukarestből jelentik: A közelmúltban létrejött francia-román gazda­sági egyezmény a romániai termékek számára előnyös feltételeket és kontingenst állapít meg a francia behozatalban. Különösen a kőolaj és a tengeri kivitelére biztosít az egyezmény kedvező feltételeket. Ezevben 11 ezer vágón tengerit szállíthat Románia Fran­ciaországba, melyre a rendes beviteli díjsza­bás 40 százalékos csökkentését biztosította a francia kormány. Ezt francia részről úgy ol­dották meg, hogy a gyarmatok kukoricater­mését más piac felé irányították. Az egyez­mény értelmében növekedett a Franciaor­szágba irányuló fűrészáru kiviteli lehetőség is. Legnagyobb jelentősége a kőolaj-kivitelnek van. A megegyezés szerint 490 ezer tonna benzint és egyéb olajat szállítanak ki 350 millió frank értékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom