Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-16 / 86. szám
1939 ÁPRILIS 16. VASÁRNAP TEKUDün • jMägVäR-H IRMI> A miniszterelnök beszéde a zsidójavaslat felsőházi vitájában Nagy érdeklődés közepette kezdte meg a felső ház plénuma a zsidó Javaslat tárgyalását — Hétfőn délelőtt folytatják a vitát Szerdára összehívták a képvlselöházat Széchenyi Bertalan gróf elnök tíz órakor nyitotta meg a felsőház ülését. Az elnöki előterjesztések után áttértek a zeidójavaelat általános vitájára, A javaslat tárgyalására a felsőház kimondta a sürgősséget. Görgey László előadó ismertette a törvényjavaslatot és indokolta meg a tárgyalásra kimondott sürgősséget. Bezerédj István volt a vita első szónoka. Azt fejtegette, hogy a javaslat nélkülözi a jogalapot. Kijelentette, hogy általánosságban nem fogadja el a javaslatot, a részleteknél azonban az együttes bizottság módosításaihoz csatlakozik. - , Serédi Jueztinián bíboros hercegprímás keresztény szempontból is kötelességének tartja a püspöki kar állásfoglalását leszögezni. Súlyos oknak tartja a zsidókérdésben a nemzet közérdekét, illetőleg jogos önvédelmét, mert közérdekből korlátozhatja az állam polgárainak jogait. Kijelentette, hogy a zsidóságnak visszaszorítását szükségesnek tartja mindenki, aki a recepciós törvény életbelépése óta aggodalommal nézi miként rombolja le a zsidóság a különböző területe- ken a keresztény erkölcsöket. Természetesen csak a zsidóság egy részéről van szó. Ezután a javaslat jogi természetét vizsgálta, majd kijelentette, hogy nem a zsidókat védelmezi, hanem azokat a keresztényeket, akiknek nem volt részük a zsidók túlkapásaiban. Egyben kijelentette bizonyos rágalmakkal szemben, hogy a katolikus teológiában nem olyan járatlanok, mint azok, akik azzal rágalmazzák az egyházat, hogy a keresztség szentségének vér- és fajátalakító hatást tulajdonit és hogy ezt dogmaként hirdeti. Felvetette a kérdést, hogy miért ne lehetne az a&szi- milálási folyamatot a jövőre nézve is elismerni. Szólott ezután a külföldi zsidóság beszivárgásáról, amelynek megakadályozása módjában áll a kormánynak. Ber széde végén kérte, hogy ne értsék félre szavait és ne ítéljék el se őt, se az egyházat, hanem ítéljék el azt a liberális rendszert, amely a zsidók túlkapásait a magyar katolikusoknak állandó tiltakozása ellenére lehetővé tette. És ítéljék el azokat a zsidókat, akiknek a túlkapásokban részük volt. A javaslatot általánosságban elfogadja. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Papp József a javaslat ellen szólalt fel és jogászi szemszögből bírálva a javaslatot, azt fejtegette, hogy a javaslat a jog- egyenlőséget biztosító törvénybe ütközik. Ezután az ügyvédi, mérnöki és orvosi kamarákról intézkedő szakasszal foglalkso- zott. A javaslatot nem fogadta el. Péchy Manó megállapította, hogy a javaslat lényegében nem más, mint a már megszavazott és törvényerőre emelt első zsidótörvény. Ugyanazoknak az elveknek alapján intézkedik, csakhogy szigorúba mértékben. Az a véleménye, hogy szigorú törvényeket kell hozni, amelyek kiirtanak minden olyan rossz szellemet, amely a ma. gyár életet károsan befolyásolja. A javaslatot azért szavazza meg, hogy a magyar fajtának használjon. (Helyesli« és taps.) Ezután általános figyelem közepette emelkedett szólásra Teleki Pál gróf miniszterelnök. A miniszterelnök beszéde Teleki Pál gráf miniszterelnök bevezetőül megemlítette, hogy holnap, vasárnap reggel hét órakor Rómába utazik és ezért nincs módjában hétfőn a vitán részt venni és ez az oka annak, hogy a vita kezdetén szót kér. Felszólalásában dokumentálni kívánja azt a fontosságot, amelyet a javaslat eredeti szövege megszavazásának tulajdonít. Dokumentálni kívánja ezt azért is, mert a magyar közönség körében eddigi felszólalásai ellenére is, még mindig sokan azt képzelik, hogy a javaslatot csak mint örökséget, vagy politikai oportunizmusból képviseli. — Ezt a javaslatot — mondotta a miniszterelnök — meggyőződésből is képviselem, legalább is egészében és főbb vonásaiban, hangsúlyozva azt is, hogy ha részleteiben mást, egy saját magam által szerkesztett törvényjavaslatot hoztam volna, az a jelen törvényjavaslatnál szigorúbb lett volna. (Élénk helyeslés és taps.) A következőkben kifejtette, hogy senki sem imputálhat neki komolyan olyan köny- nyelműséget, hogy ilyen életbevágóan fontos javaslatot politikai portunizmusból képviseljen. Ilyen fontos törvényjavaslatnál csak a nemzet egyetemes érdekét ismeri. Megyőződése, hogy a nemezt egyetemes érdeke azt kívánja, hogy ezt a törvényjavaslatot törvénerőre emeljék, ezért képxitcwci mégis rugalmasan járhat Nem kell hozzá semmi más, mint valami, ami idegeit megnyugtatja, izmait pihenteti. Két szóval: PALMA XAUCSUXSABOX viseli ezt a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés.) Ha valamit képvisel, azért helyt is áll, saját maga és reméli, hogy ezután az ország tudomásul veszi és megérti, hogy ha valamit kimond, az úgy is van. (Élénk helyeslés és taps.) A miniszterelnök kijelentette, hogv a törvényjavaslatnak mostani formájában való elfogadását kéri, hangsúlyozva, hogy szívesen közvetít a felsőház és a képviselőház között, hgy a módosításokat letárgyalják és elfogadják. A javaslat történelmi szükségszerűség A miniszterelnök kijelentette ezután, hogy a törvényjavaslat mintegy történelmi szükségszerűség, vagy természetes következmény, úgy az európai, mint a hazai történelmi fejlődésből szükségszerűen következik. Válaszolt ezután a miniszterelnök azoknak, akik a javaslatban szakítást látnak a 'szentistváni gondolattal. Ezeknek kijelentette, hogy túlságosan szűk látókörből nézik a szentistváni gondolatot, amelynek nem csupánc egy eleme van, de igen fontos eleme az is, hogy az ország vezetése olyan kezekben legyen, amelyek az országalkotó és fenntartó gondolatot, eszmevilágot és érzéseket lényük egészével képviselik. A miniszterelnök ezután arról szólott, hogy ez a törvény nem nemzetiségi törvény, nem alkalmazható az országban élő más nemzetiségekre. Válaszolt a miniszterelnök arra a beállításra, mintha a törvény a magyar törvényalkotásba és gondolkodásba a faj és vér idegen ideológiáját hozza be. Megállapította a miniszter- elnök, hogy semmi idegenszerűség nincs abban, ha faji összetartozandóságról, faji kapcsolatokról és faji csoportokról beszélünk. Arra a kifogásra, hogy a törvényjavaslat keresztényeket zsidóknak ífiinősít, a miniszterelnök megállapította, hogy az ember lelkivilága nemcsak vallási meggyőződésből áll, ezenkívül nemzeti érzésből, mindenféle hagyományoknak lelkűnkben hordozásából, velünk bármilyen alapon rokon embereknek, embercsoportoknak Saját zászlóik alatt vezették be Skntariba az albánok az olasz csapatokat
