Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-15 / 85. szám

1939 ÁPRILIS 15, SZOMBAT •FELVIDÉKI •-MagVarmbme 5 0 Átalakul a védnökség Prága, április lJf. A Poledni List sze­rint a védnökség kormányának átalakí­tása a hét végére várható. Az új kormány nem fog irányváltozási jelenteni, főleg abban a formában nem, mintha valamilyen szélsőséges irányzatok nyilvánulnának meg összetételében. Az egyedüli irányzat az lesz, hogy a mai kor­mányból kiváló néhány miniszter helyébe oly személyiségek kerüljenek, akiket sem­miféle politikai múlt nem terhel. Az új kormány, amelyet az államelnök cseh-morva kormánya nevez ki és a birodalmi védnök erősít meg, rendezi majd a cseh-morva alkotmány kér­dését, minthogy a védnökség kihirdetése csupán keretintézkedés volt. Természetes, hogy az új alkotmány kidolgozásában a csehek igyekezni fognak minél több jo­guknak és érdeküknek érvényt szerezni. Mint a Prager Zeitungsdienst jelenti, a birodalmi védnöségi hivatal részére a Czernin-palotát bocsátották rendelkezésre.A Czernin-palotában a volt cseh-szlovák ál­lam külügyminisztériuma - volt elhelyezve. Katonai támogatás ellenében engedményeket akar kicsikarni Kínától a szovjet Tokió, április lj. A Yomiuri című lap különtudósítója jelenti, hogy az Anglia részéről Csiangkaisek tábornoknak tett javaslattal egyidejűleg a szovjetkormány is fokozott katonai támogatást Ígért a csungkingi kormánynak gazdasági enged­mények, valamint Kinának a komintern céljaira való átengedése fejében. A Szov­jetunió a fokozott fegyver- és lőszer-szál­lítást — a lap szerint — a következő fel­tételekhez köti: 1. A kínai Turkesztánban fekvő Sin- kiang tartomány feletti szovjeturalom el­ismerése. 2. Engedmények a kőolaj- és arany­telepek kiaknázására. 3. A Szovjetunió Külsőmongóliában, Sinkiangban és Kansuban vasúthálózatot építhet. 4. A csungkingi kormány több szovjet­orosz politikai és katonai „tanácsadót” alkalmaz. 5. Erősebb közös front a kommunista­ellenes államokkal szemben. 6. A „pozitív kommunizmus és bolseviz- mus” mint a kommunistaellenes egyez­mény elleni harci eszköz bevezetése Kíná­ban. Barátsági szerződést írtak alá Szaudarábia és Japán megbízottai egy család megtelepszik a falu végén és néhány év ir.ulva ott egész cigánytelep ke­letkezik. A cigányprobléma megoldása te­kintetében csak egy alapelv jöhetne szóba: mindazoknak a tényezőknek kiküszöbölése, amelyek a mai cigányságot improduktív, sőt többféle nemzeti érdek szempontjából határozottan káros népréteggé teszik. Ez a művelet kétségkívül csak akkor járhat eredménnyel, ha módunkban. lenne a cigá. nyolcat legalább egy-két nemzedék tarta­mára szigorúan fegyelmezett gyüjtőtábo- rokban tartani, ott őket állandó és céltu­datos munkára kényszeríteni, minimális kultúrigényekre rászoktatni és nincs két­RheumpJtöszvény ellen idegfájd^j^aldjfl, fejfájásnál, izületi- és tagfájdanma*lb* 'Tvalamint ^ Jmegjjülásds betegségével/ gyorsan és MR^xímik^nat- nak a Togál-tabl/dtták. Ofvösok ezrei ajánlják A jfog?.l-t, tehát öA is bizalom­mal váfeípolha0á. Tegyen \ég ma egy kísérlaíetyKernje kifejezetten a Bíráló ha- tás^To^ál-t,/Teljesen ártalmatlanNi^in^ der/gjragysíertárban. P 1.6C. ség aziránt, hogy így hasznos pc'"éráivá lehetnek a hazának. A lengyel tiszti vívók Budapesten A lengyel hadsereg válogatott tiszti vívócsapatának, amely Varsóból a közös lengyel—magyar határon át érkezett Bu­dapestre, első útja pénteken délelőtt 1 órakor a Hősök Emlékkövéhez vezetett, ahol a csapat vezetője, Wallis Tadeus ve­zérkari alezredes és Emisarsky Jan alez­redes, lengyel katonai attasé, helyezték el a lengyel hadsereg babérkoszorúját. A dísz­ruhába öltözött lengyel tisztek utána a honvédelmi minisztériumba hajtattak, ahol tisztelgő látogatást tettek vitéz Bartha Károly táborszernagy honvédelmi minisz­ternél, vitéz Sónyi Hugó gyalogsági _ tá­bornoknál, a honvédség főparancsnokánál és a honvédvezérkar főnökénél. A vidéken lévő vezérkari főnök helyett Declava Zol­tán tábornok, a vezérkari főnök helyettese fogadta a lengyel tiszteket. A tisztelgő látogatások során a lengyel csapat tagjait vitéz Somogyi Endre _ ve­zérkari ezredes, a vendéglátó HTVK igaz­gatója mutatta be a honvédelmi miniszter­nek és a honvédség főparancsnokának. A lengyelek kíséretében ’’olt még Ke*ey János főhadnagy összekötőtiszt. A lengyel tisztek pénteken délután tart­ják első edzésüket Budapesten és este az Ufa-Uránia-filrr, színházban megtekintették a lengyel-magyar közös határon a lengyel­magyar hadsereg első kézfogásáról felvett filmet. A mélységből— Megölte gyermekét, majd öngyilkosságot kísérelt meg egy szerencsétlen assszony Róma, április lJf. A Giornale d’Italia kairói jelentése szerint Riad Nejid váro­sában a napokban barátsági szerződést írtak alá Szaudarábia és Japán megbízot­tai. A két állam között létrejött egyez­mény tartalmából még semmit sem közöl­tek a nyilvánossággal, de kairói japán kö­rök véleménye szerint á szerződés lénye­gesen csökkenti majd az angol befolyást Szaudarábiában. Az arab félszigetnek ezen a részén újabban nagymennyiségű kőolajat találtak és Japán igyekezett a kőolajforrások ter­mékét a maga számára biztosítani. A to­kiói kormány — a hírek szerint — azt reméli, hogy a szerződés eredményeképpen rövidesen jelentős mennyiségű kőolajat importálhat Arábiából. A magyarországi cigánykérdés Egy-két nemzedékre fegyelmezett gyűjtő- tábort és munkakényszert Javasol egy tisztiorvos Olay Andor dr. tisztiorvos érdekes tanul­mányban számol be a cigányprobléma hely­zetéről. Tanulmányát a salgótarjáni járás­ban folytatta. Régen ismert tény, hogy a cigányság szaporodása egyre jobbam. tuJL haladja a fokozatosan egykéskedö magyar falutól számukra megszabható kereteket és ma már százas tömegben élnek cigányok olyan helyeken, ahol legfeljebb tizük szá­mára juthatna az ingyenélők kenyere. A salgótarjáni járásban a lakosság 2.75 szá­zaléka cigány és ezek 14 különálló cigány­telepen laknak. A cigányok élveszületési arányszáma 69.5 százalékkal kedvezőbb, mint a járási lakosságé, viszont halálozási arányszámuk 38.8 százalékkal kedvezőtle­nebb a. járási lakosságénál. A cigányok ha­lálozásánál nagy eltolóds mutatkozik kor­csoportok szerint. 1—7 éves korig másfél­ezer több cigány hal meg, mint magyar, el­lenben a hétéven felülieknél egyharmad- résszel kevesebb a cigányhalálesetek száma. Ennek az érdekes jelenségnek az oka több­féle tényezőkből adódik. Tapasztalati tény, hogy a fehőtt cigányok ellenállóképes3égé minden fertőzéssel szemben jóval nagyobb, mint a falusi embereké. Egyéves koron túl az anyától kapott immunitás csökkenésével, majd megszűnésével előtérbe lépnek a ci­gányputrik egészségi ártalmait előidéző té­nyezők, az elégtelen és rossz táplálkozás, a teljesen kedvezőtlen lakásviszonyok, hiányos ruházat. Mindezek a cigánylakosság 1—7 éves korosztályát valósággal megtizedelik és valóban el lehet mondani, hogy csak a nagyobb ellenállóképességüek érik el a hét éven felüli kort. Hogy a legtöbb haláleset a rossz lakásviszonyokból és a hiányos ru­házkodásból ered, azt igazolja az a körül­mény, hogy a cigányok nagyrésze tüdő- és mellhártyagyulladásban hal meg. A cigányok szaporodási arányszáma 101.5 százalékkal nagyobb, mint a járási lakosságé. Tíz év alatt a járás lakossága 13.4 százalékkal, a cigánylakosság ellenben 30.1 százalékkal szaporodott. Ez a kérdés a cigánytelepekkel terhelt községekben nagy- jelentőségű, mert a cigányok túlszaporo- dása a falu magyarságának, életét, köz. egészségügyi szociális haladását egyre jobbin megnt ítő problémává: fog nőni. A cigányság tu aporodásának csökkenése azért sem remél, ő, mert ennek igen mé­lyen, a cigányság szociális viszonyaiban gyökerező okai van ik. Az az általános ta­pasztalat ugyanis, . 'gy minél inségesebb viszonyok között, > inéi kedvezőtlenebb szociális és egészségük vi környezetben él valamely társadalmi rtteg, annál kedve­zőbbek a szaporodási adatai, fokozott mér­tékben vonatkozik a cigányságra. A ci­gányfölöslegek vándorlása mindig újabb településeket hoz létre és a helyi jelentő ségű problémát általánossá teszik. A ci­gányok beszivárgása egy-egy községbe úgyszólván teljesen észrevétlenül megy végbe. Alkalmi munkák ürügye alatt egy­Ritter Imre soltvadkerti lakos és a fele­sége 1935. év őszén kötöttek házasságot Egy esztendőn át a legboldogabb békesség­ben éltek egymással, aztán hirtelen meg­változott a helyzet amiatt, mert Ritter az apósától 5000 pengő hozományt akart utó­lag kicsikarni. A feleségét unszolta, hogy ő is lépjen fel az édesapjával szemben o követeléssel, de mert az asszony vonako­dott, Ritter jóformán mindennap megverte a feleségét, sőt egynéhányszor a lakásból is kizárta. 1937. év őszén a szüretelés után kékre-zöldre verte a feleségét, közben eze­ket mondta: — Ha nem hozol az apádtól 5000 pen­gőt, lerágom rólad a húst. Nem éred meg a karácsonyt! Az asszony végső elkeseredésében ott­hagyta az urát, egyesztendős kisgyereké­vel a szüleihez költözött. Ezt követően nő­tartási és gyermektartási pert is indított Ritter Imre ellen. A pereskedés azonban nem ért ítéletig, mert a községi bíró rá­beszélésére az asszony visszatért és kibe kült az urával. De ez a békesség sem volt tartós, mert pár nap múlva a férj újra ütni-verni kezdte a feleségét. R’tterné bánatában öngyilkossági gondolatokkal foglalkozott s néhány nap múlva az elkese­redett asszony kis fiacskájának a szájába marólúgot öntött, hogy az ártatlan gyere­ket is e\ ::sztítsa és azután önmagát is megm' gezte a marólúggal. A kisfiú né- hánynapi kínlódás után meghalt. Az asz- szony több, mint hat hónapon keresztül feküdt súlyos betegen a kórházban. Felgyógyulása után bűnügyi eljárás in­dult elbne kisgyermekének elpusztítása miatt. Erős felindulásban elkövetett szán­dékos emberölés bűntette címén vonta fe­lelősségre a kalocsai törvényszék s a bizo­nyítási eljárás befejezése után kétévi és hathónapi fegyházra ítélte Ritternét. Fel­lebbezés folytán a budapesti királyi tábla Kállay Miklós dr. tanácselnök vezetése mellett tárgyalta az ügyet és a nyomaté­kos és nagyszámú enyhítő körülményre való tekintettel az asszony büntetését egy­évi 1 "r tön re r. irsékelte. M. N. B. e. a. fllBó íániAfi Ameriytta , newyorki világkiállításra 23 napos utazás, 6 nap N e w-Y orkban. — ™ - «fega ju Július 13 és 20 .............................................I* lnPIÍ»#n“ -tői 23 napos utazás, 6 nap Amerikában: New-York, Buffaló, Niagara, Washington. — Június 29 q ^ arm ja és július 20.......................................................I* Inái/lln"1-tői 27 napos utazás, 8 nap Amerikában: New-York, Philadelphia, Washington, Buffalo, Niagara. Június 22, augusztus 17 és szeptember 14. . Bswáliiiia--tői 30 napos utazás, 13 nap Amerikában: 13 nap «a New-Yorkban ..................................................g Ja®!’» «In™ -tői Részletes programm és felvilágosítás: Utazási Iroda: Budapest, Vili,Jőzsef-körút 5 Telefon: 14—44—00.

Next

/
Oldalképek
Tartalom