Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-13 / 83. szám

lfM ÁPRILIS, 1», CBtyWfVTQR A hirtelen elhúnyt J. A. Lyons, Ausztrália miniszterelnökének utolsó fényképe fele­ségével és 11 gyermekével Izgatott csoportok az angol miniszterelnökségi palota előtt Ember és gép tanítja énekelni a kanári madarat Hogyan lesi? a kanári a divat áldozata Tenoristák élet Énekiskolába látogattunk el. Énekisko­lába, ahol a jó madarakat énekelni tanít­ják. A madarak, ezek a madarak azért jók, mert a legnemesebb típust képviselik j, (£ kanári nemzetségben. NeNm tudnánk »-pontosan megmondani hírt el enében, há­nyat láttunk, de túlsók nem igen lehet, mert mint minden modern iskolában, itt is az egyéni tanítási módszer az uralkodó, nem pedig a tömegnevelés. Elvégre ez a csoport kanári nem hadsereg, hanem mű­vészcsoport. De miért tanítják énekelni. Az ember azt hinné, ha „valaki” tud énekelni, ak­kor a kanári az. Tévedés. A kanári tud ugyan énekelni, de ha nem tanítják, az éneke nem szép, vagy éppenséggel csi­pogó. Mármost kitől tanuljanak énekelni? Önkéntelenül is hitetlenkedve nézünk a kanáriak tulajdonosára: ő tudna olyan sa:pen fütyülni? Kiderül, hogy 8 is tud fütyülni, de nem ő a füttymester, nem 8 a kanáriak ének­tanára, hanem — elvégre a huszadik szá­zadban vagyunk — a gép. Az előszobában áll az énekmester-gép. Régimódi gőzgép­nek vagy legfeljebb modem víztárolónak nézné az ember. Víz van benne. Mikor működik, a víz segítségével hangok kelet­keznek csöveiben s szép szelíden, szinte ünnepélyesen, mint ragyogó vasárnapi reggel, a kanári dicséri a felkelő napot, megszólal: — Ru-ru-ru-ru, ró-ro-ro-ro. Azt hittük, csattogni, trillázni, kolora- túrázni fog. — Nem, kérem — mondja Fodor Pál, a kanári-iskola tulajdonosa — ez a leg­szebb énekszó. Ezen kezdi a madár. Ez az alap. És az a szép, ha énekében a ma­gánhangzó u vagy o. De nem -nazális „u” vagy „ó”, hanem tiszta, csengő, szabadon zengő M-nak vagy o-nak kell lennie. Megtudjuk, hogy az olyan kanárifütty, amely csak úgy improvizáltan hasítja meg a csendet, nem sokat ér. A kanárifütty­nek is megvan a maga verssora, majd hogy nem mértéke. A kanárifütty volta­képpen költemény, megszabott verssza­kokkal. Most már megértjük, hogy egy művelt kanárinak valóban iskolába kell járnia és kivételes szerencsével dicsekedhetnek ép­pen ezek a kis füttyművészek, „akik” Fodor Pálhoz, az íróhoz, a kanárimadarak passzionátus mesteréhez kerültek. Fodor ugyanis huszonöt esztendő óta tölti min­den szabad idejét madaraival, eteti, ápolja, gondozza őket, barátkozik velük s hogy mennyire szívvel tanítja őket, azt abból is látjuk, hogy milyen, mondhatni csalá­diasán közvetlenek ezek az édes kis jószá­gok. Nyußdijas a kalitkában Csupán egy nem énekel közülük. Ez az egy kikönyököl az ablakban. A kalitka szélén van egy kis porcellántartó, amibe a tojáseleség kerül. Az eleségtartó vályú­jába mi'lyeszti mellét s úgy kukucskál ki a kalitka drótjai közül órák hosszat. Már nem énekel, ő már leszerepelt, ő már ki­énekelte magát s nagyszerű művészi pá­lyája után, most már a megérdemelt nyu­galmat élvezi. Ő a kanárimadarak között az öreg úr, kényelmes, szemlélődő, csak a pipa hiányzik a csőréből és a házisapka a fejiíről. Szomszédja szegény vak madár, világtalan énekes, de nem szomorú. Éppen úgy, mint a világtalan emberek eligazod­nak a nagyváros útvesztőjében, úgy ta­lálja meg 8 is vakon a kis üvegcsészét, amelyikben a mag van, a másikat, amely­ben vizet talál. A kalitka két rúdján olyan biztosan ugrándozik, mint amikor még mind a két szemevilága megvolt. Hallgatjuk, hallgatjuk informátorunk fejtegetéseit a kanárimadarakról, de rajta­kapjuk magunkat, hogy alaposabban is figyelhetnénk. Hiába, a bűbájos növendé­kek megvesztegetik az emebrt kedvessé­gükkel és művészetükkel. Amennyit a magyarázatból mégis sike­rült megjegyeznünk, az a következő: A kanáritenyésztés nemzetgazdasági ér­dek. 'Németország a békeévekben Dél- Amerikába hárommillió, Indiába kétmil­lió kanárit importált. A magyar kanári­madarak tökéletesen egy színvonalon ál­lanak a németekével. Itthon minden lehe­tőség megvan a madarak sikeres tenyész­tésére, különösen, amióta megalakult a mindenféle kanáritenyésztő-egyesületet magába tömörítő Országos Egyesület. Az­óta intenzívebb a munka s a magyar te­nyésztők száma körülbelül ezerre tehető, Kár, hogy nem mindenki neveli szaksze­rűen a madarakat. — Akad közöttük olyan is — mondja a madarak tanítómestere heves méltat­lankodással —, aki a fiatal madárnak to­jás helyett krumplit ad. Persze az ilyen szegűiny madár angolkóros lesz, sipító­hangú. és korai véget ér. I Kis énekesek — nagy gondok Fodor Pál könyvében lapozgatunk. A szépirodalommal foglalkozó író első szak- könyve, amely egyúttal ma már főiskolai szakkönyv is. Az állatorvosi főiskolában ebből tanulják a kanárit. A betegségekről szóló részt a megboldogult Rajtsits Emil' írta. Ki hinné, egy ilyen kis állatnak pon­tosan lJfO-féle betegsége lehet. Sérvük támadhat, epilepsziások lehetnek, diítériá- sok stb. A könyvben található ábrákon elnyo- morodott kanárikat is látunk. Megtudjuk, hogy szegények a divat áldozatai. Belgák, franciák. Különös kedvüket lelik ilyen elkoresosult madártípus megteremtésében. A hollandusok és angolok inkább színva­riációk előállítására törekednek. Van pi­ros, van kék, van zöld kanári. — Nálunk gyűrűzték először a kanári­kat — halljuk a magayrázatot, miközben a törzskönyvet nézegettük, a törzsköny­vet, amely ebben a nemiben az első Ma­gyarországon. Ugyancsak a passzionátus kanárikedvelő szerkesztette. i Trilla és szerelem Külföldi újságot nézegetünk, amelyben mint szerte a világon ismert szakember­ről írnak ennek a gyönyörű kanáritörzs­nek a kitenyésztőjéről. Megkérjük, beszél­jen valamit a kis énekesek szerelméről. . — Van egy kis nőstény kanárim — — mondja. A szerelem idején láttam, hogy összesímul a tolla. Ez a szerelmi láz jele. Betettem kalitkájába egy-egy udvarlót. Egy ideig ellenséges szemmel méregette végig. A vőlegényjelölt udvarolni kez­dett, csattogott, trillába fogott. A kis nős­tény vad dühvei esett neki a fiatalúrnak, akit sürgősen ki keltett vennem a kalitká­ból, különben ottmarad eszméletlenül. Ugyanígy járt a második számú vőlegény­jelölt is. Nem értettem a dolgot. Egyszer csak látom, hogy megint összesímul a gyönyörtől a tolla. Ebben a pillanatban csak egyetlen egy kis madaram énekelt. — Aha, ez lesz az! — gondoltam magam­ban és a kis csattogót betettem hozzá. Vizsga szemekkel, haragosan méregette végig ezt is s már-már úgy látszott, hogy nekiugrik, amikor a fiatalember énekelni kezdett. Ebben a pillanatban a kis hara­gos nőstény megszelídült, szerelmes alá­zattal húzódott össze, tisztán lehetett látni rajta a boldogságot: — Ez az. akire vártam. S amikor megint elérkezett a szerelmi időszak, hiába tettem kalitkájába ugyan­olyan színű fiatalurat, mint amilyen a férje volt, mindegyiket kipróbálta a hang­ján s végül mégis csak a régihez ment nőül. Ez a kis tenorista végleg meghódította parányi szívét... Szilassy Béla államtitkár a Kárpátalján Ungvár, április 12. Szilassy Béla állam­titkár, a ruszinszkói cseh maradékbirto­kok kormánybiztosa, kedden este Ung- várra érkezett. Az államtitkár szerdán folytatta útját Kárpátalja területére, ahol személyesen tájékozódik az elmenekült csehek gazdátlanul hagyott birtokainak helyzetéről. ...... Az olasz kormány elismerte Szlovákiát Pozsony, április 12. A szlovák külügy­minisztériumban kedden megjelent Lo. Faro pozsonyi olasz konzul és közölte a külügyminiszter helyettesével, hogy az olasz kormány a közeljövőben kinevezi szlovákiai diplomáciai megbízottját. A konzul közölte azt is, hogy az olasz kor­mány elfogadta szlovákiai quirináli meg­bízottjának, Zvrskovec-nek kinevezését. Angyal D. kertészeti munkál. Sajtó alá rendezte Mahács Mátyás. I. Gyümölcstermesztés I. rész 8— n. Gyümölcstermesztés n. rész . 8.— Hl. Zöldségtermesztés .......................5— IV. Gyümölcsismeret. Pomológia . . 10— A négy kötet egyszerre rendelve . . 20— Beke L.: A burgonya termelése és ne­mesítése ...............................................8— Bittera M.: Rét és legelő . . , , . 4— Czapáry B.: Virágtenyésztés .... 8— Festetich P. gr.: A vadőr tudnivalói . 3— Festetich P. gr.: A fácán és fogoly te­nyésztése, óvása és vadászata . . . 3— Grábner E.: A gabonafélék termesz­tése ........................................................1— Gyárfás J.: Sikeres gazdálkodás szá­razságban. Magyar Dry-farming . . 4— Hasskó S. dr.: Háziállatok haregáz- betegségei és gázvédelme ..... 8— Megrendeléseket utánvéttel, vagy az ösz- szeg előzetes b mtalása ellenében forduló pos­tával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételei küldés D0 fillérrel drágítja a könyvet. Píeiíer Ferdinand (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, II, KossiÉ Lajos-utca 5 Telefon: 18-57-30, 18-74,00.

Next

/
Oldalképek
Tartalom