Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-02 / 76. szám
2 «felvidéki J^\üVaRHIRME 1939 ÁPRILIS 2. VASÁRNAP Részletes jelentés az árvízfrontról Korszerűség a kisállamok haderejének erőssége Kulminált a Sajó áradása, az Ipoly alsó és középső szakaszán még rendkívül magas, árad a Tárná, a Zagyva/ a Fehér- és a Fekete-Körös Elmúlt a rimaszombati árvízveszély Miskolc, április 1. A miskolci kultúrmérnöki hivatal jelentése szerint a Sajó felső szakaszán .végigvonuló árhullám szombat reggel a középső szakaszon kulminált és szombaton délben Ónodnál is elérte tetőpontját. A Sajó felsőszakaszán általában apadóban van a folyó árszintje. Bánrévénél 116, Felsőzsolcánál 110 centiméterrel apadt a Sajó vízállása. A Boldva Szendrőnél 33 centiméterrel, a Hernád Hidasnémetinél 63 centiméterrel apadt, viszont Hemádnémetinél 6 centiméterrel áradt. Miskolcon már túlhaladt a Sajó árhulláma s a külvárosi telepen újabb pusztítást nem fog végezni az áradás. A városi mérnöki hivatal nagy múnkássereggel s a mentők szolgálatával megerősítve nagy küzdelmet folytat a vízzel borított házak megmentésére és gépekkel szivattyúzza ki a vizet a Csorba-telep és a Gosztonyi- tanya elöntött részeiről. Pénteken este a Sajó Sajólád határában kiöntött az alacsonyabban fekvő árterületre. Az ár n Nyékládaháza határában levő Rákostanya felé vette útját. Sok helyen kétméteres víztömeg hömpölyög a szántóföldek felett. A Nyékdádháza—ónod közötti műút is víz alatt van. A Sajó vize Ónodról és Sajó- kereszturól Szakáid felé déli irányban rohan és a víztömeg körülvette Szakáldot s mintegy 500 holdnyi területet elárasztott. Szombaton hajnalban négy órakor az ár 400 méter szélességben átbukott a Szakáidról a hejőszalontai állomáshoz vezető törvényhatósági út koronáján és a földeken át belefolyt a Hejőbe. Itt másodpercenként 40—50 köbméter víz bukik át a töltésen. Felső szakaszán már apad az Ipoly Az Ipoly felső szakaszán rohamosan apad, középső és alsó szakaszán azonban még mindig! rendkívül magas és szokás szerint, csak centimétereket apad. Szombat reggeli vízállások Galsánál 236, Balassagyarmatnál -271, Ipoilyszakállas- nál 458. A Sajó és mellékvizei erőteljesen apadnak, a Rimán és' a Sajó alsó szakaszán azonban a vízállás még mindig igen magas. A Hernád végig apadó, vízállása középmagas. A Zagyva vidékén általános az apadás. A Körösökön az árhullám levonult, Gyomán ma estére tárható a tetőzés. A víz színe itt körülbelül másfél méterrel az eddig ismert maximum alatt fog maradni. Pénteken délutáni erdélyi jelentések szerint a Körösök erdélyi szakaszain erős, a Maros Gyulafehérvár—Arad közötti szakaszán gyengébb apadás van. A Bodrog és mellékvizei lassan apádnak. A Tisza Csap felett apad, Tokajtól lefelé árad. Tokaj és Tiszafüred között a víz holnapra eléri a part magasságát. Ipotytdrnóc, Litke és Mihályt)erge Nóg- rádmegyei községek határában az esőzések következtében az Ipoly folyó kiöntött, és körülbelül 1000 holdnyi, nagyobbára rétből álló területet juttatott víz alá. Ipoly tárnáénál a vasúti pályatest, mintegy 2 kilométernyi hosszúságban 60—70 centiméter magas víz alatt áll, A váSuti forgalom egyelőre szünetel. Litke és Mihálygerge községek között a Dobra-patak szintén kiöntött. Itt három családot kellett sürgősen kilakoltatni. A hatóságok a szükséges intézkedéseket megtették. Sajólád, Borsodme- gypi község cigánytelepét az ugyancsak kiáradt Sajó folyó elöntötte, több ház Összedőlt, a lakókat kilakoltatták. Sajópetri törvényhatósági útvonala egy méter magas víz alatt áll, Onód országúti án ugyancsak szünetel a forgalom. A javítási munkálatok megkezdődtek. Elmúlt a rimaszombati árvízveszély Rimaszombat, április 1. A rimaszombati árvízveszedelem már elmúlt, a víz által megrongált pályatestek miatt azonban a postai és vasúti összeköttetés Tornaija és Fülek felé még nem állt helyre. A Tárná, Zagyva, Fehér-Körös és Fekete- Körös áradása Jásztelek, április 1. Jásztelek községben & Tárná és a Zagyva folyók áradása 2000 hold földét öntött el. Tizenöt tanya és harminchárom ház víz alá került. Emberéletben nem "eSett kár." ■Gyula, április 1. A Féhér-KőYGs 'kiáfádt vize pénteken este hét órakor elérte a trianoni határt és most a Fehér-Körös és a Fekete-Körös között levő ‘ gátat ostromolja. Az áradat szintje még körülbelül 30 centiméterrel lejjebb van ennek a gátnak a magasságától. Az éjszaka folyamán a kirendelt lakosság és katonaság lázasan dolgozott a gátak erősítésén. Forgalmi korlátozások az árvíz miatt A magyar királyi államvasutak igazgatóságától kapott értesítés szerint a tartós esőzés okozta árvíz miatt ez időszerint a következő állomások között szünetel a forgalom: a Fülek—Bánrévei vonalon Bánréve és Rimaszécs között, a Bánréve—- Ózdi vonalon Bánréve és Ózd között, a Vá- mosgyörk—XJjszásti vonalon Jászapáti és Jászdózsa között. A megrongált pályarészeken a helyreállítási munkálatok folyamatban vannak. Más vonalon forgalmi korlátozás már nincs. Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter az árvízzel^ kapcsolatosan nyilatkozott a Sajó és a Tisza szabályozásáról Szombaton délben küldöttség kereste fel Teleki Mihály gróf földmívelésügyi minisztert a borsodmegyei árvízveszedelemmel kapcsolatban. A küldöttség tagjai a következők voltak: Vitéz Bbrbély-MaCzky Emil főispán, Lukács Endré alispán, vitéz Imrédy Béla, Putnoky Móric, Zsóry Lajos, Egry Zoltán, Ronkay Ferenc és vitéz Martsekényi Imre országgyűlési képviselők. A küldöttség a Sajó és a Tisza szabályozásának és a belvizek levezetésének kérdését tette szóvá a földmívelésügyi miniszter előtt. Rámutattak arra, hogy Borsod vármegye földjeit 1928 óta állandóan évente kétszer is árvíz önti el, ez a lakosság teherbiróképességét teljesen aláássa, a gazdák tönkremennek és mint adóalanyok megszűnnek létezni. így tehát pénzügyi szempontból is fontos, hogy ez az adó ne essen ki és a bor- sodmegyei földeket a Sajó és Tisza rombolásaival szemben biztosítsák, 1927-ig, a Sajó nem fenyegetett árvízzel, a Felvidék elszakítása következtében a vízszabályozás lehetetlenné vált, a csehek erdőkitermelése következtében hatalmas víztömegek zúdulnak le tavaszkor a hegyoldalakról, ez teszi veszélyessé a sajómenti gazdálkodást. A helyzet a Felvidék visszacsatolásával sok tekintetben javult, így a mostani árvízveszedelemnél is a rimaszombati magyar közigazgatási hatóságok idejében való riasztásának volt köszönhető, hogy az állatállományt idejében el lehetett szállítani a veszélyeztetett területekről. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter a küldöttségnek kijelenf-ette, hogy készséggel áll rendelkezésre, hogy a Sajó és Tisza szabályozását minél előbb meg lehessen valósítani. Előbb azonban a pénzügyi fedezetről kell gondoskodni, mert csak magának a Sajónak a szabályozása hatmillió pengőbe kerülne. Hangoztatta, hogy teljesen átérzi a kérdés fontosságát és szívén viseli Borsodmegye gazdatársadalmának ezt a kívánságát, A magyar honvédelmet az új honvédelmi törvénnyel, Valamint a hadsereg most történt átszervezésével korszerű alapokba fektették. A nemzetközi feszültségek nyomása alatt nemcsak Magyarország, hanem az egész világ lázas sietséggel alakítja át honvédelmi berendezéseit, hogy háborús bonyodalmak esetén kellő erővel tudjon fellépni. A tendencia mindenütt az, hogy egyrészt az ország összes erőforrásait a hadsereg szolgálatába állítsák, másrészt, hogy a működő hadsereget ütőkész és ütőképes korszerű állapotba hozzák. Különös jelentősége van az ily előkészületeknek a kis államoknál. Nekik is lehet oly helyzetük, amelyek folytán belesodródhatnak egy háborúba, de minden törekvésük az, hogy a háborút megrövidítsék. A totalitás, a minél rövidebb háborúra törekvés eszköze. Kis államoknál tehát parancsoló szükséglet. Szükséglet nemcsak azért, hogy minél nagyobb energiával áll- hassatlak a küzdelembe, hanem átfért is, hogy ezzel az erőfeszítés-többlettel a nagyobb ellenféllel szemben meglevő aránytalanságuk csökkenjen. Nem egy történelmi példa mutatja, hogy jobb háborús előkészülettel számbeli fölényt is ki lehet égyetisúlyozni. Egy ország háborúsenergia kihasználásának hatalmas skálája van! Legkézenfekvőbb, ha a világháborúra utalunk. Európa nagyhatalmai 1914-ben lakosságuk 6—7% -át használták fel a hadsereg céljaira. A kis Szerbia 12%-át. Szerbia tehát kihasználta emberanyagát. Hadseregének nagyságát illetően aránylag kétszer akkora országot képviselt, mint amilyen valójában volt! Csak azért tudott oly szívós ellenállást kifejteni és Vótt ki“ csínysége ellenére is értékes szövetséges® az antant hatalmaknak. A kis államok honvédelmi előkészületeinél tehát vezető szemponttá kell tenni, a maximális kezdeti erőkifejtést. Ez a maximum vonatkozik az ország szellemi, erkölcsi és gazdasági lehetőségeire, de vonatkozik elsősorban magára a működő hadseregre. Az általános előkészítés vagyis az országmozgósítás problémája, közigazgatási, pénzügyi és nemzethevelési feladat. A közigazgatás révén megszervezzük az országot, pénzügyileg anyagot halmozunk és bocsátunk a háború rendelkezésére, míg a nemzet tervszerű nevelésével a lakosság lelkét fanatizáljuk és a nemzetet katorii- sítjuk. A hadsereg maximális erőkifejtését, ütőképességét és ütőkészségét korszerű szervezetével biztosíthatjuk. Kis állam: nincs, abban a gazdasági helyzetben, hogy hadifelszerelését a technika fejlődésével állandóan cserélgesse. Előrelátó beszerzéssel oly korszerű eszközöket kell tehát a hadseregbe beállítani, amelyek bárha pillanatnyilag talán költségesebbek, de egyhamar nem avulnák el. Másrészt azonban olyanokat, amelyek pótlására, illetve üzembentartására háború esetén is megvan a lehetőség. Ez az oka annak, hogy Magyarország a hadsereg alapvető szükségleteinek beszerzésénél leorszerű hadifelszeretést vásárol, illetve ilyenek házai gyártására törekszik. Teszi ezt azért, mert a korszerűségben oly erő van, amellyel számokat egyenlíthet ki. IVTegrendszabályozzák az engedély nélkül e működő „átképző“ tanfolyamokat Egyesek különféle foglalkozású egyéneknek ipari munkára, valamint azzal összefüggő célra, továbbá gépeknek vezetésére, kezelésére és az erőátvitel különböző eszközeinek kezelésére va!ó képzésével, úgynevezett átképzéssel foglalkoznak, rendszerint aránytalanul magas díjazás ellenében. Az engedély nélkül fenntartott ilyen tanfolyamokon résztvevők sok esetben éppen a szakszerű oktatás hiánya következtében nem tudnak kellő eredményt elérni és emiatt őket súlyos hátrányok érik. Az 1936 .évi október 20-án kiadott rendelet a nem állami ipari tanfolyamok létesítését és működését az Ipafügyi miniszternek, illetőleg a kereskedelemügyi miniszternek engedélyéhez kötötte. A- szóban forgó Visszásságok megszüntetése céljából az iparügyi miniszter felhívta a másodfokú iparhatóságokat, utasítsák a területükön működő elsőfokú iparhatóságokat, hogy amennyiben „átképző tanfolyamok” létesítéséről, vagy fenntartásáról akár hirdetésekből, akár más módon tudomást szereznek, minden egyes esetben haladéktalanul vizsgálják meg, hogy a tanfolyam létesítésére, vagy fenntartására az illetékes miniszter adott-e engedélyt és engedély hiányában a tanfolyam létesítője, illetőleg fenntartója ellen a rendőri büntető eljárás folya- matbatétele iránt a szükséges lépéseket haladéktalanul tegyék meg. MAIJAI UN i > f< MOST JELEHT KIÉGI_________________ napiainK leanaapaaa prosiémáiánaii magvarazaia• Dr. Marjay Frigyes, a kitűnő poUtikai író legújabb könyvében elmondja: a fasizmus művese 7 Valóban munkásellenes-é a fasizmus? mi a MüiSnBség a nnepális és a fasiszta kopporaiiii gazdasági rendszer Közén? Mik a fasizmus alapelvei és melyek legnagyobb alkotásai? Erre ad választ MARJAY FRIGYES legújabb munkája. Megmutatja a magyar olvasónak az egyenes és közvetlen utat korunk legnagyobb hősi eposzának megértéséhez. Klasszikus tömörséggel, világosan és erőteljesen foglalja Össze a fasizmus lényegét. A könyv csupa világrengető esemény, feszült izgálóm, váratlan fordulat. A magyar könyvpiac eseményé: Marjay Frigyes "legújabb művé. Mindenkinek tudnia ken, hogy ml a fasizmus I Kapható a Stádium kőnyvkiadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jót* könyv- kereskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytőzsdékben és az EBUSZ-paf^aPSkban, Ara kemény kötésben 1.50 sJN§ !U-Zf •m.i, ...... !í|p ■“*“-------■ 4-4.1 . .- h HÍ : , / A i ■ I
