Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-12 / 82. szám

2 TELVTDEKI 1939 ÁPRILIS 12, SZERDA helyzetének javítására. A király más álla­moknál intrikált Olaszország ellen, emel­lett Olaszország támogatásával támadást akart végrehajtani Jugoszlávia ellen Rigó- mező irányában. A tiranai klikk esztelen becsvágya sú­lyos veszélynek tette ki a balkáni békét, Olaszország tehát közbelépésével egyúttal nemcsak az albán népnek tesz jót, hanem helyreállítja a békés viszonyt Albánia és szomszédai között is. 2. Olaszország albániai közbelépését más részről Olaszország védelmi és bizton­sági követelményeivel hozzák összefüg­gésbe. A Lavoro Fascista vezércikke ezt írta: Az abnormis európai helyzet és az egy­mással szembe álló két hatalmi csoport egyre erősbödő versengése a Dúcét arra késztette, hogy Albániától Olaszország stratégiai helyzetének megerősítését kérje. Amikor a demokrata hatalmak minden ol­dalon igyekeznek kiterjeszteni határaikat és befolyási köreiket, Olaszország számára is szükségessé vált, hogy az albán partok mentén hathatósabban gondoskodjék biz­tonságáról. A Duce az albán szövetséges­től a legteljesebb megértést várhatta el. Albánia birtoklása az új római birodalom biztonsága szempontjából életbevágó fon­tosságú és a csapatküldések e birodalmi érdekeknek feleltek meg: A párizsi és a londoni sajtó teljesen jogtalanul handa- bandázik Olaszország lépése ellen. Ha a demokrata hatalmaknak joguk van Kö­zév- és Keleteur&pa népeit bekerítő ke­reszteshadjáratra felhívni a róma-berlini tengely ellen, akkor Rómának és Berlin­nek is jogában áll minden eszközzel meg­előzni ezt a bekerítést. Olaszország sohasem gondolt arra, hogy Görögországhoz nyúljon Róma, április 11. Virginio Gayda a Gior- nale d!Italia vezércikkében erélyesen kikel a rémhírterjesztés ellen, amelyben most különösen az amerikai lapok járnak elől. A cikkíró minden állítással szemben han­goztatja, hogy Olaszország sohasem gon­dolt és gondol arra, hogy Görögországhoz nyúljon. A görögök minden külső tanács és nyomás nélkül maguk határozhatják meg jövő külpolitikájukat. Ami Jugoszlá­viát illeti, ennek az országnak semmikép sincs szüksége külföldi tanácsra. Jugoszlá­via tudja, hogy mit jelent az Olaszország­gal való barátság és együttműködés, amelyre Albánia elfoglalása után még szé- lesebbkörű lehetőségek nyílnak. A Franciaországgal való viszonyra is kitér Gayda és hangsúlyozza, hogy Albá­nia megszállása egyáltalában nem érinti a franciákkal szemben fennálló olasz követe­léseket és a problémák változatlanul fenn­maradnak. Angol flotta mozdulatok a Földközi tengeren London, április 11. A kedd reggeli lapok hosszabb cikkekben számolnak be arról, hogy az összes francia és olasz kikötők­ben állomásozó angol hadihajók azt az utasítást kapták, szakítsák félbe látogatá­sukat és találkozzanak egy egyelőre titok­ban tartQtt helyen. Rómában külföldi hírforrásokból híresz­telések terjedtek el, amelyek szerint angol flottarajok állítólag a Jónhtengeren flotta- mozdulatokat Hajtottak volna végre. A híresztelések szerint három angol flotta­faj jelent volna még Korfu szigetétől északnyugatra mintegy 35 mértföldnyire. Athéni jelentések cáfolják ezeket a híresz­teléseket. Az olasz lapok maltai jelentése szerint húsvéthétfőjén készültségbe helyezték Malta sziget partvédelmi és légvédelmi osztagait. Angol részről azzal indokolják ezt a lépést, hogy megfelelő óvintézke­désekre van szükség. Az angol haditengerészeti hivatal cáfolja azokat a Berlinből és Rómából származó híreszteléseket, hogy Korfuban angol ten­gerészcsapatok szálltak partra. Francia és angol katonai intézkedések Párizs, április 11. Angol és francia ka­tonai biztonsági intézkedésekről írnak hétfőn este a francia lapok. A Franciaország által eddig végrehaj­tott intézkedésekről a lapok közelebbi rész­leteket nem tudnak közölni s csak annyit írnak, hogy ezek az intézkedések messze- menőek. A katonai intézkedések végrehaj­tását a legfelsőbb haditanács vasárnap délutáni ülésén határozták el. Szerdán délelőtt az Elysées-palotában az államta­nácson aláírás végett Lebrun elnök elé terjesztik a rendeleteket. Az estilapok feltűnő beállításban közük, hogy valamennyi angol hadihajó, amely olasz kikötőkben horgonyzott, ismeretlen céllal kifutott ezekből a kikötőkből. Nem mond lak tel az angol-olasz egyezményt London, április 11. Politikai körök véle­ménye szerint a brit kormány ellenakciója az albán eseményekkel kapcsolatban olyan nyilatkozatban fog állani, amely szerint Nagybritannia és Franciaország ba­rátságtalan aktusnak tekintene min­den lépést, amely a Földközi-tenger keleti részében fennálló állapot meg­változtatására irányul. Úgy látszik, háttérbe szorult az a gondo­lát, hogy külön biztosítékokat ajánlanak fel Görögországnak és Törökországnak. Valószínűnek látszik az is, hogy nem mondják fel az angol—olasz egyezményt, hanem angol részről kísérletet tesznek arra, hogy Olaszország újra megerősítse az egyezményt. Mindenesetre folyamatban vannak ilyen irányú, vagy talán még messzebbmenő megbeszélések is Anglia és Olaszország között. Ezektől a megbeszélé­sektől függ a brit ellenakció végleges megállapítása. Két pártra szakadt a miniszter- tanácson az angol kormány London, április 11. A húsvéti ünnepek alatt rendkívül élénk diplomáciai- tevé­kenység folyt Londonban. Chamberlain már vasárnap visszaérkezett Skóciából, ahol az ünnepeket akarta eltölteni. A mi­niszterelnök és Halifax lord külügyminisz­ter is állandóan diplomatákkal.tárgyalt, a többi között megbeszéléseket folytattak Crolla olasz ügyvivővel, Corbin francia és Mai$ki orosz nagykövettel, továbbá Görög­ország és Románia követével. Chamberlain és Halifax ezután Gort angol vezérkari főnökkel és Cunningham tengernaggyal tárgyalt, majd összeült a birodalmi véderő­tanács. Később a kormány külpolitikai bizottsága tartott tanácskozást. A legfontosabb londoni diplomáciai ta­nácskozást az olasz ügyvivő folytatta ffáUfax külügyminiszterrel. Az ügyvivő kormánya nevében közölte, hogy Olasz­ország albániai lépése körülhatárolt célokra szorítkozik. A látogatás után angol körök némi enyhülést láttak a helyzetben. Az angol kormány tagjai husyét hétfő­jén délelőtt 11 óra 30 perckor miniszterta­nácsra ültek össze. Rövid idővel a minisztertanács után küldte szét az alsóház elnöke, illetve a lordkancellár a hirdetményt, amelyben kö­zölte, hogy fontos közérdekből az alsóházat és a lordok házát csütörtökön, április 13-án ülésre hívják össze. A csütörtöki ülés előtt rendkívüli minisztertanács lesz, amelyben a miniszterelnök, illetve a külügyminiszter által felolvasandó nyilatkozat szövegét hagyják jóvá. A kormánynyilatkozatot mindkét házban vita követi. Beavatott körökből szerzett értesülés szerint az angol kormány tagjai között né­zeteltérések merültek fel az albániai esemé­nyekkel Kapcsolatban elfoglalandó angol álláspont tekintetében s ezzel magyaráz­ható, hogy a hétfői minisztertanácson és az azt követő külpolitikai miniszterközi megbeszélésen nem jött még létre döntés. Chamberlain miniszterlnök többségével szemben nem akarja a, végleges szakítást Olaszországgal. Ezzel szemben lord Halifax és a három véderőminiszter erélyes lépést szorgalmaz Rómában, amelyet • lehetőleg egy földközitengeri flottatüntetéssel kös­sön össíe az angol kormány. Parlamenti körökben abbál a körülmény­ből, hogy a parlament két házát csü­törtökre összehívták, arra következtetnek, hogy a kormány legalább is a Görögország­nak nyújtandó garanciccnyilatkozat tekinte­tében bejelentést óhajt tenni. Tanácskozások Párizsban Kedden folytatódtak Párizsban a diplo­máciai megbeszélések. Bonnet Pétain tábor­nagy spanyolországi francia nagykövettel, Lujtocsevics lengyel nagykövettel és Szu- rics szövet nagykövettel, Daladier pedig BullUt amerikai nagykövettel, majd a ro­mán külügyminisztérium vezértitkárával ta­nácskozott. Görög hivatalos közlemény ■Athén, április 11. Az athéni rádióban íusvét hétfőn a következő hivatalos köz­leményt olvasták fel: „A görög néphez! A görög kormány a közvéleményben lábrakelt nyugtalanság lecsillapítására közli, hogy a kormány bir­tokában van mindazon eszközöknek, ame­lyekkel az ország függetlenségét teljesen meg tudja védeni. A görög nép nyugodtan tovább folytathatja békés munkáját, mert a kormány szilárdan őrködik az ország biztonsága és becsülete felett'. Párizs, április 11. Párizsban húsvétkor éppen olyan élénk diplomáciai tárgyalások folytak, mint az angol fővárosban. Dala­dier miniszterelnök és Bonnet külügymi­niszter vasárnap és hétfőn égész nap ta­nácskozott a Párizsban székelő diploma­tákkal. London és Párizs között állandó az összeköttetés. Bonnet külügyminiszter húsvétkor mindenekelőtt Mechmed Amid herceg albán ügyvivővel tárgyalt, majd Mack angol követségi titkár az angol kor­mány üzenetét adta át Bonnet külügymi­niszternek, aki erről azonnal jelentést tett Lebrun elnöknek. Vasárnap délután szű- kebb minisztertanács ült össze. . Phipps párizsi angol nagykövet a minisz­teri értekezlet után tárgyalt Daladier mi­niszterelnökkel és Bőmet külügyminiszter­rel. Phipps ismertette Párizsban a londoni megbeszéléseket. Értekezletet tartott husvét- kor a francia nemzetvédelmi bizottság is. Ezen az értekezleten katonai természetű biztonsági intézkedésekről tárgyaltak. Minisztertanács Párisban Párizs, április 11. A hadügyminiszté­riumban, ahol Daladier miniszterelnök hivatala van, kedden délután miniszter- tanácsra ültek össze a kormány tagjai, hogy meghallgassák Bonnet külügyminisz­ter jelentését a húsvéti ünnepek alatt foly­tatott diplomáciai tárgyalásairól és jóvá­hagyják a miniszterelnök által kidolgozott diplomáciai és katonai természetű intézke­déseket, amelyeket szerdán délelőtt állam­tanács keretében Lebrun elnök elé terjesz­tenek aláírás végett. Bonnet külügyminiszter külpolitikai- 'be­számolója, amelyet szerdán délután a mi­nisztertanács elé terjesztett, hír szerint, fő­leg á görög kérdéssel foglalkozott. A pá­rizsi estilapok szerint Görögország függet­lenégét nemcsak Albánia felől fenyegeti ve­szély, hanem a Dodekanezosz felé is. Az angol király fogadta Chamberlaint London, április 11. A kabinet külügyi bizottsága kedden délután másfél óra; hosszat tanácskozott a miniszterelnöki pa­lotában. Ugyanakkor a véderő tárcák kép­viselői, Hőre Belisha hadügymiiszter, Kingsley Wood légügyi miniszter, lord Chatfield haderőfejlesztési miniszter, lord Stanhope a tengernagyi hivatal első lordja a birodalmi véderőbizottság helyisé­gében tanácsoztak. ■ L-U_l ..Ml..' •Délután lord ‘ Halifax■" külügyminiszter Corbin francia nagykövetet fogadta. Chamberlain este a Buckingham-p&\o- tába ment, hogy jelentést tegyen a hely­zetről VI. György királynak, aki húsvéti pihenőjét félbeszakítva a windsori kas­télyból váratlanul Londonba gépkoesiztt. ■ A király még ma este visszatér Wind- ssrba. Roosevelt elnök és Hull államtitkát*" a fenyegető nemzetközi helyzettől Washington, április li. Az amerikai közvéleményben óriási feltűnést keltett és nyugtalanságot idézett elő Roosevelt el­nök egyik kijelentése, amelyet) húsvét­hétfőn nagyobb tömeg előtt tett. Roose­velt különvonaton tért vissza Warm- springből, ahol a húsvéti ünnepeket töl­tötte. Mielőtt a vonatra szállt, az egybe- gyült tömeghez beszédet intézett, amely­ben többek közt a következőket mondotta: — ősszel visszatérek, ha addig nem lesz háború. Roosevelt elnöknek ez a kijelentése óriási visszhangot váltott ki egész Ame­rikában. A beszédet azonnal átvette va­lamennyi rádióállomás és a nagyobb la­pok különkiadásban számoltak be az elnök kijelentéséről. Roosevelt elnök azonosította magát Hull államtitkárnak Albániára vonatkozó legutóbbi kijelentéseivel és azon volt, hogy ezt az állítólag a békét fenyegető maga­tartást az amerikai világkereskedelem jö­vője szempontjából a, legkomolyabb kér­désnek állítsa be. Roosevelt a sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy az Egyesült Államok biztonságát és jólétét egyes európai kisállamok eltűnése veszélyezteti. Roosevelt egyidejűleg egyik titkára útján körvonalaztatta állásfoglalását, amely a Roosevelt-féie nézetek részletes fejtegeté­I sét tartalmazza arról, hogy a nemzeti szo­cialista és fasiszta államok a világkeres­kedelmet veszélyeztetik. Hull külügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az euró­pai helyzet Amerika gazdasági köreit „a jövőre vonatkozó reménytelen nyugtalan­ság” állapotába juttatta. Európából több milliárd dollár értékű tőkemenekülés kez­dődött, ami Európa vásárlóerejének erős csökkenését vonta maga után. Ez a tény az egész világon . befolyásolja a piaci árakat,----------=080=---------­Bevonultak Antalőcra a magyar csendőrök Ungvár, április 11. A szlovák-ruszin ha­tár rendezése során Magyarországhoz ke­rült Antalóc községi e husvét hétfőjén vo­nultak be a magyar csendőrök. A község la­kossága nagy lelkesedéssel fogadta a csend és rend jellegzet s kakastollas őreit, akik­nek jó emléke még a háborűelőtti időkből élt a lakó ság lelkében. A magyar csend­őröket elhalmozták szeretetük minden je­lével és magyaros vendégszeretettel láttáé őket vendégül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom