Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

1939 ÁPRILIS 1. SZOMBAT ‘Hswmau -MacíaRHIRiiAE II SKÖZGAinASÁB f A kassai törvényhatóság első „kisgyűlésén“ döntenek a nagyméretű közmunkák megkezdéséről Tárgyilagos módon folyik a kassai iparengedélyek felülvizsgálása KáSSa. (Szerkesztőségünktől.) A január végén megtartott első városi törvényható­sági díszközgyűlés óta tudvalévőén nem tartott inég munkaülést a kassai törvény- hatáság, mert a rendkívüli körülmények kozott mindeddig nem kerülhetett erre sor. Az elintézendő ügyek erősen felhalmozód­tak, ezért a közeli napokban úgynevezett kís- gyfílést tart a városi törvényhatóság. A tiz tagból álló kisgyűlés, amely előre­láthatólag április 5-én vagy 6-án fog össze­ülni, elsősorban a cseh uralom függőben maradt építkezési és egyéb ügyeit fogja elintézni. Ezenkívül is igen fontos ügyek kerülnek tárgyalásra. Az összes szak- bizottságok megkezdték működésüket, noha a munka menetét hátráltatja az a körülmény, hogy a szakelőadók eddig rendkívüli munkák elvégzésével voltak terhelve. Szóba körül a kisgyűlésén és valószínű­leg konkrét elintézést nyer A közmunkák nagyobbmérvű megindí­tása, ami erősen csökkenteni fogja a munkanélküliséget. Külön bizottságot küldtek ki az utca­nevek átkeresztelésére és e bizottság is meg fogja tenni végleges javaslatát a Ms­gyűlésnek. Igen sok munkát okoz a város tiszti­karának az ipari és kereskedelmi jogosítványok felülvizsgálata. Ez a nagy körültekin­tést igénylő munka a "teljes tárgyila­gosság alapján folyik. Az igyekezet az, hogy senkit megszerzett jogaiban sérelem ne érje, viszont múlhatatla­nig szükséges, hogy az ipari és keres­kedői foglalkozásból eltávolítsák a bi­zottság véleménye szerint nem odavaló elemeket. Különösen az utolsó években bevándorolt megbízhatatlan egyénekről van itt szó, nagyrészt olyanokról, akik még az állam­polgárságot sem tudták megszerezni, vagy pedig a cseheknek tett szolgálatuk által élveztek kedvezményeket. A kisgyűlés elé érthető érdeklődéssel tekint a város közvéleménye, mert remél­hető, hogy a függőben levő sürgős ügyek elintézése után nagyobb lendületet vesz a városi közélet és annak hatása előnyösen lesz érezhető a gazdasági életben is., méltatása a igazgatóválasztmányi ülésén 'Budapest, március SÍ. Az Országos Ma­gyár Gazdasági Egyesület igazgatóyá- laszttaánya pénteken délelőtt Somssich László gróf elnök, felsőházi tag elnöklé­sével ülést tartott. MutSchenbacher Emil felsőházi tág, az OMGE igazgatója tett jelentést a mezőgazdasági helyzetről, majd többek között rámutatott Kárpát­alja gazdasági jelentőségére. — Kárpátalja visszatérése azt jelenti — mondotta Mútschehbaeher Emil, — hogy az ország területe kiegészül húszmillió ka­taszteri holdra, amelyből 11.2 millió hold a szántóföld. Ebből a területből 3.3 millió’ kataszteri’hóid az erdő, úgy, hogy tüzifa- szükségletünk teljes kielégítésre talál, pe­dig idáig 800.000 köbméter fát kellett im­portálni. A másik nagy előny, hogy Ma­gyarország az aknaszlatinai sóbánya ok­szerű'kihasználásával sóhoz jutott úgy, hogy ezen a térén sem lesz behozatalra szükség. A Felvidék népe -pedig az Alföl­dön Való fogiálkűztatásával meg tudja "ke­resni a kenyerét. — Magyarország gazdásági függetlensé­gét — mondta tovább Mutschenbacher Emil ■— feltétlenül fenni kell tartani, vi­szont szomszédainkkal'igyekeznünk kell a legkedvezőbb megoldást elérni. í Ezután a némét-román gazdasági szer­ződés jelentőségével foglalkozott. Megálla- pitótta, hogy azzal mindkét ország jól járt s -áma reményének adott kifejezést, hogy a német kereskedelmi politika velünk szemben ezután is az eddigi rendszert fogja benntartani. __lentette Mutschenbacher Emil, hogy & /földművelésügyi miniszter április 1-én ÍJjpÖéíetét ad ki, amely a katonai szolgá­latra és fegyvergyakorlatra behívott: mezőgazdasági munkások és cselédek la­kásügyét és cselédbérfizetésénék az ügyét rendezi. fcz flj 'termés 'értékesítésének kérdéséről izéit ezután Mutschenbacher Emil, örö­mének adva kifejezést, hogy a gabonamo­nopólium terhe 'éléséit és helyes az eddigi rendszernek a fenntartása, amely csupán tót korrekcióra szorul, az egyik a minőség méltánylása, a másik, hogy a megmereví­tett Tár ’helyett1 bizonyos áremelkedést kell Bmositani. Az agrárolló szűkülése Sajnos a múlt esztendő óta nem következett el és a gazdák számára az ipari cikkek beszer­zése egyre nehezebbé válik, mindenesetre köszönet illeti meg az árkormánybiztossá- got, hogy a néprüházási cikkek beszerzése terén lényeges könnyebbségeket biztosí­tott. Általános helyeslés fogadta Mutschen­bacher Emil beszámolóját, majd Fábri- clus Endre ismertette egyes megyéknek azt a kívánságát, hogy a ciroktermesztést zárt területre határolják el, amivel azon­ban az OMGE szembehelyezkedik. Rege Károly előadta, hogy már az OMGE bi­zottságai is foglalkozták azzal, hogy mi­nőségi felárát kapjanak a gazdák, mert csak így biztosítható a minőségi termelés. Wtttöhen Béla a jövedelmi adóalap meg­állapítása érdekében 'alkalmazott újabb él­járásokat és azok bírálatát ismertette ’s befejezésül Tolnay-Knefély Ödön ország-, gyűlési képviselő azt kérte, interveniáljon; az OMGE, hogy az adófelszólamlási ügyek; intézésére külön gazdaadófelszólamlási bi­zottságokat állítsanak fel. (—) Franciaország szabad devizával fizeti a. román terményekét. Bukarestből :jélefttik: Pá-: rlzsban pénteken írják alá ünnepélyes kere­ték között az új ramán-francta 'kereskedelmi egyezményt. A Timpul az egyezményről a következő részlétekét közli: A szerződés 1 évre szól és az Ávueséreforgálom értékét 600 millió frankban ’állapítja meg. Az egyez­mény értelmében Románia 490 ezer tonna« ’benzint; - szállít Franciaországnak. Ezenkívül 150 ezer tonna ásványolajat és 20 ezer tonna világító petróleumot szállít Románia. Fran­ciaország átvesz 800 ezer mázsa tengerit, a, tengerire azonban nem vetik ki az eddigi mázsánkénti '32 ‘frank beviteli illetéket. 'Csök­kentik a beviteli illetékét a romániai fára is. A fahányad ezerben 40.000 tonna lesz. Franciaország az átvett terményeiéért sza­bad devizával fizet. Románia ezzel szemben» Franciaországból képkocsikat, gépkocsiafkat-'. részeket, motorokat és vas és acél készgyárt--, mányokat, gyógyszerészeti cikkeiket, paanu-, tot, festékanyagot és illanó olajat • importál illatszerék gyártására. (—) Rendelet az állami földmérési munkák vállalatba adásáról. Az iparügyi miniszter rendeletet adott ki a városfelmérési munkála­tok ügyében. A miniszter közli, hogy a város­mérés mérnöki szellemi munka lévén, arra ár­lejtést nem lehet hirdetni, hanem előre megál­lapított egységáron kell azt pályázati hirdet­mény alapján jelentkező mérnökök közül ki- választottaknak megbízásba adni. (—) A mezőgazdasági munkások munka­erőinek jogosulatlan kihasználása ellen, A kormány a mezőgazdasági munkások munka­ereje jogosulatlan kihasználásának meggátlá- sáról szóló 1923. évi XXV. t. c.-ben kapott felhatalmazás alapján e törvény hatályát a folyó év tartamára is kiterjesztette. (—) A Mezőgazdasági Kamara a lelkiisme­retlen vásári árusok ellen. A Tiszajobbpartl Mezőgazdasági Kamarához újabban sok pa­nasz érkezett, hogy lelkiismeretlen iparosok értéktelen pótanyagokat használnak, különösen lábbelik készítésénél és vásári árusok a felső- ruhanemüek minőségénél is becsapják a hozzá nem értő jóhiszemű szegény vásárlót. A he- lyenkint előforduló visszaélések megelőzése végett a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Ka­mara felterjesztéssel fordult a kormányhoz és olyanértelmű intézkedést kért, hogy a vásáro­kon áruba bocsátott lábbeli és felsŐruhane- müek gyártói kötelesek legyenek az áruba ne­vüket, illetve cégüket maradandóan beje­gyezni. Miután az áru készítője és árusítója gyakran nem azonos személy, kívánatos volna olyan intézkedés is, hogy a vásári árus az áruk eladásakor az eladott áru minőségét és árát feltüntető jegyzéket adjon a vevőnek. Ebből utólag meg lehetne állapítani, vajfon a vásári árusok meegngedett, vagy tisztességte­len haszonnal adják-e tovább áruikat, amellett ennek a rendszernek a bevezetése megelőzné egyes készítők és árusok tisztességtelen tizei­méit. (—) Bata zlini gyárát áttelepíti Jugoszlá­viába. Szarajevói jelentés szerint Bata zlini cipőgyárát áttelepíti Jugoszláviába. Néhány -nap óta Visokon tartózkodnak Bata megbízot­tai, akik egy óriási cipőgyár építéséről tár­gyalnak. A gyár többezer munkást fog fog­lalkoztatni. Hír szerint nemcsak Visokon, ha­nem más helyeken is építeni kívánnak cipó­vá rat. A jugoszláviai Bata-gyárak központja a boszniai Brcskó lesz. Brcskón 700 ezer di­nárért nagy kiterjedésű birtokot vásároltak és itt is gyárakat építenek. Arra számítanak, hogy .Batáék Brcskó környékén összesen 20 négyzetkilométernyi területet vásárolnak meg. Ugyanis Bata nemcsak cipőgyárat, hanem szövetgyárat is létesít és 150 vágón gyapotot .már Jugoszláviába irányított, holott ezt ere­detileg Zűribe akarta küldetni. Tőzsdék, piacok "BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: LANYHA Lanyha irányzat jellemezte a mai rende­zési napom az értéktőzsdét. Az árfolyamok lanyhultak. A legalacsonyabb árakat zárlat­kor jegyezek. Bauxit 9, Cukor 4.75, Kőszén 4.5, Nasici 4, Gschwindt 2, Rima 1.75, Gumi 1.5, Urikányi 1, Salgó 0.85, Nova 0.75, Tröszt, Délemkor és Vasútforgalmi 0.5 és Ganz 0.45 pengővel gyengült. A fixpiacon az irányzat lanyha volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 154.—, Hungária-malom 17.75. Bauxit 159.5, Beo- csini ÍO.—Kohó 16Ö, Kőszén 259.—, Nagy- bátonyi 43.5, Salgó 26.5, Urikányi 32.—, Fegyver 26.5, Ganz 12.75. Láng 26.5, Acél 22.2, Rima 57.75, Nasici 69.75, Nova 10.5, Tröszt 44.—*, Délcukor 72.—, Magyar cuukor 60.—, Izzó 80.—, Dreher-Haggenm. 114.—, Fővárosi 8.—, Gschwindt -683.—-, Pamtipar 19.—, Szegedi kender 35.5, Gumi 40.5, Vasúti forg. 13.25, Telefon 7.3. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1911. évi főv. 4% 15.25 1914. évi főv. 4.5% 292.—, 1927. évi fov. 6% 78.—, Ált. Tak. B. d. zl. 82.25. A MAGYAR NEMZETI BANK ? ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.45 —-58.05, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.30 —72.10, dinár 6—7.50, USA dollár 340.90— 344.90, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.20—183.20, lengyel zloty 60—61.40, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka •—.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.50 —77.40. svéd kor. 82.35—83.25 . Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.60— 183.20, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Bettim 135.70—136.70, 'Brüsszel 57.59— 58.03, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.01—16.16, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyofk 342.30— 344.90, "Oszló '80.475—81:175, "Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4J.1—4.15,. Stockholm 82.575—83.275. Varsó 64125—64.75, Zürich 76170—77:40, Isztambul 268—271. I ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK: Zürich, március 31. (Zárlat): -Párizs UiSFMit London 20.88, Newyork 446, Brüsszel 75.05, Milánó 23.47%, Amszterdam 236170, Berlin’ 178.90, Stockholm 107.65, Oszló 104.92%,* Kopenhága 93.22%, Szófia 5.40, Varsó 83.75,j Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bu-. karest 8.37 Helsinki 9.20%, Buenos Aires' 102.75, Yokohama 121.87%. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: SZILÁRD A gabonatőzsde készárupiacán mérsékelt forgalom volt s az irányzat megszilárdult. A búza 5, a rozs 10 fillérrel .javult, ’A sör- áiT>áforgftkim 1050 <H tett ki 10^-80 fillér­rel javult áron. A zab 30—40 fillérrel drá­gult. 450 q kukorica 15 fillérrel jobb áron cserélt gazdát. A határidőspiacon szilárd irányzat mellett a májusi rozs 31, a májusi kukorica 23, a júliusi 30 fillérrel javult. Á májusi tengeri ára elérte a 17 pengőt. Rozs: májusra 14.95, 14-93, 15.05, zárlat 15.06— 15.07. Kukorica: májusra 16.?8, 17.02, zárlat 17— 17.01; júliusra 17.20, 17.27, zárlat 17.30 —17.32. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki, fejérmegyei, dunántúli 77 kg-os 20.55—20.85, 78 kg-os 20.75—21.05, 79 kg-os 20.95—21.25, 80 kg-os 21.05—21.35, felső- tiszai, dunatiszaközi 77 kg-os 20.55—20.80, 78 kg-os 20.75—21, 79 kg-os 20.95—21.20, 80 kg-os 21.05—21.30. Rozs: pestvidéki 14.70 —14.85, más származású 14.80—15. Takar­mányárpa: elsőrendű 17—17.35, kzépminő- ségű 16.75—17. Sörárpa: kiváló 19.25—19.75, príma 18.50—19. Zab: elsőrendű 22.65—• 22.80, középminöségű 22.40—22.60. Kuko­rica : tiszántúli 16.35—16.45. őrlemények! korpa 13-90—14.10, 8-as liszt 16.40—16.70. Árpa: 300 mm felsőmagyarországi 19.:—, 150 mm felsőmagyaroszági 18.60, 600 mm felsőmagyarországi 19.— budapesti paritás­ban. Kukorica: 150 mm Szolnokon át 16.35, 150 mm Szolnokon át 16.45 budapesti pari­tásban, 150 mm 16.45 Komárom. Lóhere: 8 mm minta szerint 103.— Budapest. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, lanyha forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rosté­lyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús; comb 240—320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—150, eleje 100—16(). Sertéshús: karaj 200 —240, tarja, comb 180—190, oldalas 128— 172, zsírszalonna 140—150, sertésháj 150— 160, sertészsír, budapesti 160—164. Vad éa vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40—• 500, fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 220— 350, 1 kg (140—150), csirke, rántani való 1 kg (200—280), ruca, hízott 1 kg (175—490), lúd, hízott 1 kg (170—190), pujká, hízott I kg (130—160), Vágott: tyúk .1 kg (140—170), csirke, rántanivaló 1 kg 230—350 (200—290), ruca, hízott 1 kg (145—180), lúd, hízott 1 kg (120—180), pujka 1 kg (120—170). Tojás: Tcatojás válogatott drb 7—8, kg 140—150, ládaáru (118—135), kosáráru (130—135), főző- és aprótoiás drb 6—7, kg 125—Í4Ő (114—130). Halak: Ponty, élő 100—150, sze­letelt 95—140. Tejtermék: Tejföl (100), tea­vaj, tömbben (300—310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (28—-30), nagyszemű (30— 40), borsó, hántolt, feles (26—40), lencse, hazai (25—66). Zöldségfélék: Petrezselyem (9—12), sárgarépa (4—8)/ , vegyes zöldség,' zöldjével (10—14), ka.arábé kg 8—24 (5— 10), karfiol, külföldi, tisztított kg (100—110), vöröshagyma, érett, makói 20—24 (14—20), zöldjével (IÁ—4), fokhagyma (12—í8). Ká­posztafélék: Fejeskáposzta, hazai 24—40 (12 —32), kelkáposzta (12—25), fejessaláta, me­legágyi (5—20). Burgonya: Gülbaba (9.8— 10), nyári rózsa (10—11), őszi rózsa (9), kifli (20—22), Ella (8), fojtott burgonya (16 —18). Főzelék félék: Hónaposretek, melegágyi 10—50 (10—40), csiperkegomba (160—;220), paraj tisztított 36—60 (30—60), gyökeres (28 —45), sóska, melegágyi 200—250 (140—220), közönséges (75—130). Gyümölcs: Alma, ne­mesfaj (75—140), közönséges válogatott (40> —75). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (56 —68), vörösbélű (66—96). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (140—144), méz, pergetett (170), bors (440), szegfűbors (680), japán rizs (66—68), Karo- lin rizs (92—102). + MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 18— 19.50, egyéb 17.50—18, káposztarepce 26 —26.50, tökmag nagyszemű 27—28, kisszémű 23—24, olaj dohos 20—21, kék mák 120—125, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (ex­press) sterilizált 18.50—19, lencse nagyszemű sterilizált 36—43, középszemű sterilizált 22—■ 27, kisszémű sterilizált 20—22, fehér szok­ványbab dunai 26.75—27,25, dunántúli 26,50— 27, felsőmagyarországi 25—26, lucernamag nyers arankás 175—215, ólomzárolt fehérbár- cás 20 q-nál kevesebb 275—285, 20 q-nál több 270—280, lóheremag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 130 —138, 20 q-nál több 128—132, bükköny ta­vaszi 17.50—19, szöszös 36—38, csillagfürt fe­hér lapos 11.50—12, szárított répaszélet 9.50 —10.50. + LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25— 38.75, Ogg 36.25—37.75, Og 36.25—37.25, Of 36.25—37.75, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50— 36.50, 2f 35.50—36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32—33.25 , 6-os 28.25—30.25, 7-es 20—22; rozsliszt: 28.50—29.75, 01-es 25.75—27, 1-es 20—21.50, 2-es 18—19.50. ' + SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi s'ertésvásárra felhajtottak 282 darab sertést. A vásár állományából angol hússertés 151 darab. Árak: I. szedett sertés 93—96, II. 86—91, III. 74—84, angol tőkesertés 91—94, exportzsír márkázott 150 fillér kg-kint. A Vásár irányzata változatlan. M-'HUSVÁSÁR Vásári készlet: nagy marha 46 (elkelt 36), növendék 5 (3), borjú 490 (490), juh 25 (25), bárány 28 (28), sertés lehúzott 12 (12), szalonnás 94 (94), süldő 42 (42), malac 436 (36), marhazsdger 21 (21 kg); sertészsigen 25 (25). Árak: csontozni- való 20—40, növendék 40—100,: borjú bőrben I. 130—146,^ II. 116—128, juh lebőrözött II. 50—-70, bárány . bőrben 60—120, sertéshús lehúzott 128, szalonnás 110—124, süldő 110 —124, malac 105—160, marihazsiger 50, ser- tészsjger 80 , fillér kg-kint. A ' vásár Irány* zata közepes voflt, i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom