Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-02 / 50. szám
1939 MÁRCIUS 2. CSÜTÖRTÖK TEWiDEla Jfafifa&Hiniäe 3 Eszem ágában sincs senkit akadályozni abban, hogy alkotmányos és törvényes jogait pártszervezés útján gyakorolja, de maradjon a pártszervezés a törvények határain belül. Rátz képviselő úr meginterpellált azért, mert a hungarista pártot betiltottam. Most én is jólértesülteé- íyemre hivatkozom és közlöm a Házzal, pontosan értesültem arról, hogy az urak összejöttek és azt mondották: „ez a hülye belügyminiszter nem tudja mit csinál, Jel fogja oszlatni a hungarista mozgalmat, de mi a hungarista pártban folytatjuk ugyanazt a munkát.“ Ezekután nem veheti senki zokon és megért mindenki, hogy miért tiltottam be ezt a pártot. A képviselő úr arra hivatkozik, hogy tudomásul vettem a párt bejelentését Pártot A Magyar Elet semmi köze sincs A belügyminiszter ezután a Magyarság betiltásával foglalkozott. A képviselő úr fenntartja azt az álláspontját, hogy a Nemzeti Bank a Népszövetség felügyeleti hatásköre alá tartozik. Ez már a magyar nemzet szuverenitását illeti. Kénytélen vagyok közölni a képviselő úrral, hogy azok a rendelkezések, amelyek alapján a Népszövetségnek bizonyos in- gerenciája volt a Nemzeti Bankra, már régen megszűntek létezni, a Nemzeti Bank dolgaiba semmiféle külföldi tényezőnek, sem a Népszövetségnek, sem másnak semmiféle beleszólása nincs. — A képviselőház úr homályosan célzott a MÉM szerepére, mintha ennek a mozgalomnak valami köze lett volna a kézigránátos merényletekhez. Kötelességem kijelenteni, hogy a rendőri nyomozás a legcsekélyebb adatokat sem produkál la erre vonatkozóan. Ezeket tartottam szükségesnek kijelenteni — fejezte be a belügyminiszter nagyhatású felszólalását., amelyet a kormánypárt lelkesen megtapsolt. Rátz Kálmán élt elsőnek a viszonválasz jogával és nagy derültséget keltve azzal igyekezett védekezni a belügyminiszter leleplezése ellen, hogy azért járt közbe zsidó internáltak érdekében, hogy katonai törvényszék elé állítsák és íőnelőj.iek őket, ha hazaárulást követtek el. Elismerte, hogy a választáson kért zsidó szavazatokat, de további zsidó szavazatokra nem rekflektált. Hubay Kálmán viszonválaszában tiltakozott az ellen, mintha partvédelmi szervezete földalatti sz?rvezet lett volna. A Ház ezután á belügyminiszter válaszát tudomásul vette. Tolnay Knefély Ödön a selyemgubó beváltási árának a felemelése tárgyában interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter válaszában rámutatott arra, hogy a selyemtermelés az egész világfl Visszacsatol! FelaUäS Községi EiűljárösögalnaH figyelmét felhívjuk a m. klr. belügy miniszter ár 280/1938. B. M. sz. rendele tóvei beszerzésre ajánlott Kovák Jenő dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek, melyek az egye9 szakaszok összefüggésére mutatnak rá és a rendes bíróság) gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdésekben követett gyakorlatát is. A mfi használhatóságát az abban közölt 24 Iratminta, valamint betűsoros mutató Is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7— PENGŐ Megrendelhető az összeg előzetes bekül dése mellett: STADIUM Könyvkiadó-' vállalatnál. Budapest, VI, Rózsa-u. 111. nem kell bejelenteni, párt egyszerűen megalakul, hatósági jóváhagyás nem szükséges ehhez. Rátz Kálmán: Akkor mi van a tiltott s zervezkedés sei 1 Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter: Legyen szerencsém képviselő úr, majd tartok önnek erről máskor egy előadást. (Nagy derültség a Ház minden oldalán.) A belügyminiszter rámutatott ezután, hogy Hubay elferdítette interpellációjában a tényeket. Egyet állíthatok — jelentette ki ezután a belügyminiszter —, amit én tettem, lelkiismeretesen és alapos megfontolás után, azt abban a kényszerhelyzetben tettem, hogy az országot megmentsem a nagy bajoktól. Mozgalmának a merényletekhez piacon visszaesést mutat és a vásárló- közönség vásárló ereje megesökkent. A lehetőség szerint figyelembe veszik a selyemtermelők kívánságait. A Ház a választ tudomásul vette. Személyes ügyek Meizler Károly személyes ügyben szólal fel. Megállapítja, hogy a zsidó törvény tárgyalása óta hazugságok és rágalmak honosodtak meg a parlamenti tárgyalásban. Jaross Andor ellen is hajsza indult meg. Füssy Kálmán: Szégyen! Meizler Károly ezután felolvassa Esztergályos Jánosnak hozzá intézett levelét, melyben a szociáldemokrata képviselő kijelenti, hogy egy Meizlerre vonatkozó közbeszólása téves információn alapult. Meizler Károly ezután Reisinger Ferenc ellene intézett durva közbeszólásait utasítja vissza. Iteisinger Ferenc személyes kérdésben kijelenti, hogy tizennyolc éve képviselő, de személyes ügyben csak másodszor szólal fel. Durva közbeszólásaira az indította, hogy Meizler megtámadta és fényé gette őt. Meizler Károly viszonválasza után Darányi Kálmán elnök bejelentette, hogy a Háznak az az alelnöke, akinek elnök lése alatt Reisinger durva közbeszólásai elhangzottak, legközelebbi elnöklése során nyilatkozatot, fog tenni. Ezzel az ülés félötkor véget ért. PßrxSdSZÖlweRViiei csóréi.v béktsazajrffaöá^ö^ma^yarpAlssára Mirden másfajta eaöflje^st vésték Meghívásra J$vök. Klein iapefv^űsffath L3jos\tos 8.. saönyegfiitlet. rizsei ássál Kinevezték ipari ogositvány okát felülvizsgáló és véleményező fúrási bizottságok taglalt Budapest, március 1. A felvidéki minisztérium az 1100/1939. M. E. számú rendelet 3. §. első bekezdése alapján a visz- szacsatolt, Felvidéken ipart (kereskedést) űzők jogosítványainak megvizsgálása és véleményezése céljából az elsőfokú iparhatóságok székhelyein alakítandó véleményező bizottságok rendes, illetőleg póttagjait kinevezte.--Az egyes bizottságok tagjai a következők: A lévai járás elsőfokú iparhatóságához Schubert Tódor, Kern Oszkár, Kos- tyok József lévai lakosokat rendes tagokká; Guttmann János, Vida Jónás és Éber Kálmán lévai lakosokat póttagokká nevezte ki, Az Ipolysági járás elsőfokú iparhatósághoz rendes tagokká Jambrikus István, Heffter József, Prachár József ipolysági lakosokat, póttagokká Schrei- bért Ferenc-, Tóth Antal és Fábián János ipolysági lakosokat nevezte ki. A szobi járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Baig Árpád, garam kövesdi, Bartalos Gyula plébános, he lennbai, ifj. Szegedi Lajos garamkövesdi lakosokat, póttagokká pedig Juhász András lelédi, Bartal István ipolyezalkai és Zsákovics Ferenc kiceindi lakosokat nevezte ki. A verebélyi járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká: Vajda Tivadar, Kipké Kálmán, Mednyánezky István, póttagokká pedig Haublik István, Kom lossy Mátyás és Tóth Jenő verebélyi lakosokat nevezte ki. A«párkányi járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Szklenár István, Klész József, Dlouhy László, póttagokká pedig Gerstner István, Filakovszky István és Hegedűs Balázs párkányi lakósokai nevezte ki. Komárom sz. kir. megyei város elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Kállay Endre dr., Langschadl Lajos, Zeicbmeister Sándor, póttagokká, pedig Bangha Dezső dr., Dosztál Gyula és Kreschka József komáromi lakosokat nevezte ki. A komáromi járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Czibor Géza, Brotzky István, Dosztál József, póttagokká pedig Balogh Miklós, Benkő Lajos, Mórocz Zoltán komáromi lakosokat nevezte ki. Az ógyallai járás elsőfokú iparhátó- ságához rendes tagokká Feszty István, Mészáros Viktor, Erős Imre ógyallai lakosokat, póttagokká pedig Szobolovszky Béla ógyallai, Baranyai Bálint marcell- házai és Szabó Imre perbetei lakosokat nevezte ki. A dunaszerdahelyi járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Schrenker Lajos, Vésoy Géza, Szeiff Géza dr., póttagokká pedig Széher Ernő, Soós Lajos és Szakai! Balázs dunaszerdahelyi lakosokat. nevezte ki. A somorjni járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Barátit Benő, Balhéim József, Brmgha Károly somorjai lakosokat, póttagokká pedig Németh Ferenc somorjai, Papp István nagymagyari. Polónyi János somorjai lakosokat nevezte ki. Az érsekújvári járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Néder János, Bieszik Gyula érsekújvári, Jókai Imre füri lakosokat, póttagokká pedig Morvay Imre, Ludik István, Menyhárt János érsekújvári /lakosokat nevezte ki. A galántai járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Csambál Alajos, Ürge István, Heringes Jenő galántai lakosokat, póttagokká pedig Kovács Jenő galántai. Szabó Károly magyar- diószegi és Deák Géza galántai lakosokat nevezte ki. A vágsellyei járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Czuezor Gábor, Geszuaryk László vágsellyei, Tulassay Tódor dr. galántai, póttagokká pedig Gáspár Jenő vágsellyei, Vörös Domonkos deákii és Papp József vágsellyei lakosokat nevezte ki. Kassa törvényhatósági joggal felruházott sz. kir. város elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Knhlmann Szilárd, Büchner Béla, Ambroseh Sándor, póttagokká pedig Resatkó Endre, Varga Ferenc és Várkoly Mihály kassai lakosokat nevezte .ki. Munkács megyei város elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Kostyu János, Gönczy Győző, Locker Zoltán, póttagokká pedig Kovács Gyula, Kulcsár Károly és Hausier György munkácsi lakosokat nevezte ki. A munkácsi járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Dankánics János oroszvégi, Tárczy Zsigmond vár- palánkai, Strausz Ede munkáesváraljai lakosokat, póttagokká pedig Nagy Miklós oroszvégi, Siska László várpalánkai és Kizmann Imre munkáesváraljai lakosokat nevezte ki. A beregszászi járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Pallay Sándor, Kovács Sándor, Tarnóezay István, póttagokká pedig Filep Bálint, Preznánszky Lajos és Tgnúezy Géza beregszászi lakosokat nevezte ki. A tiszaujlaki járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Torbágyi Emil, Vaszkun Péter, Ficsor József, póttagokká pedig Tarpay Lajos, Milován Jenő és Kádár Gáspár tiszaujlaki lakosokat nevezte ki. A rimaszombati járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká dr. Kovács László rimaszombati, dr. Csak Géza, ifj. Rnbely Miklós rimaszombati lakosokat, póttagokká pedig Bartha Ferenc feledi, Márkusz László és dr. Ragályi Antal rimaszombati lakosokat, nevezte ki. . A tornaijai járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká dr. Garaauf István, Halász Bertalan, Nagy József, póttagokká pedig dr. Szakáll Kornél, üzente Miklós és Bálint András tornaijai lakosokat nevezte ki. A rozsnyól járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Rákossy Lajos, Kirschner Zsigmond, dr. Kiss Károly rozsnyói lakosokat, póttagokká pedig dr. Knoth László rozsnyói, Miklóssy Szilárd pélsőci és Darnó Béla Tbq^nyói lakosokat nevezte ki. A kassal járás elsőfokú ipariTStú&agához rendes tagokká Grulla Adolf szinai, Lengyel Mihály kassaujfalui, Vav-i rek István abaujszakalyi lakosokat, pót* tagokká pedig Fedák István nagyidat, Kirschner János miszlókai és Nagy Mi' hálj- (Weisz) kassaujfalui lakosokat ne« vezte ki. A füzér—gönci járás elsőfokú ipar* hatóságához rendes tagokká Kovács Albert, abaujnádasdi,« Fekete Miklós eszká- rosi, Hajagos Imre hernádzsadányi lakosokat, póttagokká pedig Stein József alsómizslyei, Hörcsik József balogdi és Timkó Mihály hernádcsányi lakosokat nevezte ki. Az encs—szepsi-i járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Jánosi Gyula, Tóth István, Timkó Lajos szepsi-i. lakosokat, póttagokká pedig BakaesL Gergelj', Darvas Lajos és ifj. Gebe János szepsi-i lakosokat nevezte ki. A tornai járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Simkó Géza, Fingerlos János, Fecsó Gyula, póttagokká pedig Bohács Géza, Forberger Vidor ég Schneider János tornai lakosokat, nevezte ki. A sátoraljaújhelyi járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Poós József, Jakuhcsó József, Feszt -Zoltán, póttagokká pedig Fekete Károly, Peiger Gusztáv és Zboray Béla sátoraljaújhelyi lakosokat nevezte ki. A királyhelmeci járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Szmrecsányi Vidor dr. királyhelmeci, Czigányi György helyi, Pandi Lajos királyhelmeci lakosokat, póttagokká pedig Prisztás József, Kcmeehey László királyhelmeci és Dobos Sándor leleszi lakosokat nevezte ki. Ungvár megyei város elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Jaezik Miklós, Harájda János, Wellmann Mihály, póttagokká pedig Papirnyik András, Duncsák János - és Vojtkó Ferenc ungvári lakosokat nevezte ki. A nagykaposi járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Zavadszky Pál, Papp Mihály, Petrik János, póttagokká pedig Szekeres István, Juhász I-ajos és Sutka László dr. nagykaposi lakósokat nevezte ki. Az ungvári járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagakká Egry Ferenc kis- gejőci. Szvetlovics Fprenc radvánci. Molnár István csapi lakosokat, póttagokká pedig Deschmann Alajos esapi, Keleraava Géza ungdaróci. Szíjártó Nagy István nagygejőci lakosokat nevezte ki. A losonci járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká. Kautni József, ifj. Medveczky István. Rittinger János, póttagokká pedig Salamon Károly, Ossza Odiló é* Haas Lajos losonci lakósokat nevezte ki. A balassagyarmati járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagakká Kégi Elemér nagycsalomjai. Fajtlik Antal kővári, Kiss Gyula nagycsalomjai lakó-sokat. póttagokká pedig Bőhm József zeélyi, Pódhraczky Gj'ula bátorfalui. Cseri László kővári lakásokat nevezte ki. A szécsényi járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Varga József, id. Adám László. Rosta Rezső hnssai lakosokat, póttagokká pedig Végh Sándor. Molnár János bussai. id. Ádám Mihály csalán lakosokat nevezte ki. A salgótarjáni járás elsőfokú iparhatóságához rendes tagokká Lőrincz István. Nede István (király) egyházasbásti, Koleezár Lajos medvesliidegkúti lakosokat, póttagokká pedig ifj. Pál Imre, id. Pál Imre tajtii, ée Kovács István ve- éseklői lakásokat nevezte ki. Központi hivatal Berlinben a zsidó- kivándorlás lebonyolítására Berlin, március 1. Berlinben központ! hivatalt létesítettek a zsidó kivándorlás lebonyolítására, hogy megkönnyítsék azt a sok formalitást, amelyre eddig a zsidók kivándorlási kérvényeinek elintézésénél szükség volt. A központi hivatal egyesíti mindazokat a hatóságokat, amelyek a zsidó kivándorlással foglalkoz nak. úgyhogy a kérvényeket mindjárt helyben lehet elintézni. A zsidó hitközséggel megegyeztek abban, hogy a zsidók ettől a központi hivatalról kapják a kivándorlási kérvények űrlapjait. Ezzel kapcsolatban tudatták a zsidó hitközséggel, torlódások elkerülése végett, hogy naponta lehetőleg csak meghatározott számú kérvényezőt küldjön a központi hivatalba.
