Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-05 / 53. szám
1989 MÁRCIUS 5. VASÁRNAP TEWflWEXl*. jMaßfayRHIRME A kormány a Felvidék agrármunkásaiért 'A közvélemény általános érdeklődéssel fogadja a földművelésügyi kormányzatnak új rendeletét, amely a közelmúltban korszerű szociális szellemtől áthatott balesetbiztosítás tekintetében az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet működését a visszacsatolt felvidéki területekre is kiterjeszti. Tudnunk kell, hogy a magyar törvényhozás még a század elején vezette be a mezőgazdasági munkavállalók balesetbiztosítását. Azóta több törvénnyel egyrészt mind szélesebb mezőgazdasági munkásrétegekre terjesztette ki a biztosítás körét, másrészt pedig tökéletesítette a biztosítási ágazat rendszerét. Trianon után Csehszlovákia ,a magyar törvénye két általában fenntartotta s így a két jogterületen a biztosítási rendszer ugyanazokon az alapokon nyugodott, tekintve, hogy mindkét ország jogszabályai túlnyomó részben valorizációs jelégnek voltak- Ebben a helyzetben a felvidéki területek visszacsatolása után a két jogterület balesetbiztosítási rendszerének egyesítése akadályokba nem ütközött, sőt a magyar jogszabályok hatályának ki- terjesztése a visszatért területekre az ottlakó biztosítottak szemponjából számos előnnyel járt. Ezek az előnyök főleg a földmívelés- iigyi miniszter ama rendelkezései következtében állanak elő, amelyek elsősorban családvédelmi követelményeket érvényesítenek. Ezek értelmében kiküszöbölődnek a baleseti haláleseti segély összegének megállapításánál a gyermekek száma tekintetében eddig fennállott korlátozások. A haláleseti segély megállapításánál ugyanis eddig a gyermekeket csak abban az esetben lehetett figyelembe venni, ha a meghalt biztosítottnak kettőnél több 14 éven aluli gyermeke volt, de ezen felül a haláleseti segély fokozatos emelkedése még maximálva is volt, amennyiben a gyermekek számát a segély emelésénél csak bizonyos határok között lehetett figyelembe venni. Az új rendelkezések szerint a haláleseti segély összege már akkor is emelkedik, ha a meghalt biztosítottnak egy — éspedig néni mint eddig 14, —. hanem 16 éven aluli gyermeke volt. Ezen túlmeuőleg az emelkedés Összegszerűség szempontjából most már nincsen maximálva s így a segély megállapításánál a 16. életévüket még he nem töltött összes gyermekeket kell figyelembe venni. A hatályba lépett újabb szabályozás szerint a haláleseti segély helyett baleseti özvegyi járadék Ózd, március 4. (Magyar Távirati Iroda.) Csáky István gróf külügyminiszter szombaton a kora délutáni órákban titkára, Ujpétcry Elemér dr. kíséretében gépkocsin Ózdra, választókerületének székhelyére érkezett. A kerület határában Balaton községnél vitéz Borbély-Maczky 'Emil bo^sod- rnegyei főispán, továbbá vitéz Hubay Gyula járási főszolgabíró és Quirin József gyárigazgató, a MÉP ózdi kerületének elnöke fogadta és üdvözölte a külügyminisztert. Ózdon a vezérigazgatói lakban a külügyminisztert a Rimamnrány-Salgótar- jáni Vasmű részvénytársaság vezetősége, Mátyás Jenő vezérigazgató, Quirin Leó műszaki vezérigazgató, Rassay Gyula helyettes vezérigazgató, továbbá Lukáts Endre Borsod vármegye alispánja, vitéz Görgey László felsőházi tag, Egry Zoltán, Ronkay Ferenc és Zsóry Lajos országgyűlési képviselők fogadták. Ezután ebéd volt a tiszti kaszinóban. Az ebéd után Csáky István gróf külügyminiszter fogadta Kozák János gyári munkást, akinek tizenegyedik gyermekének keresztapai tisztségét vállalta el. A külügyminiszter Borbély-Maczky Emil főispán és Kovács Antal főmérnök társaságában, aki a keresztelésnél képviselte a külügyminisztert, hosszasan és barátságosan elbeszélgetett vele, majd átnyújtotta neki a keresztlányának szóló ajándékot. Utána Csáky István gróf külügyminiszter megtekintette az ózdi gyártelepet. A szemle mintegy két óra hosszat tartott. A külügyminiszter is megállapítható, amely „nevelési segély“ a gyermekek száma szerint még emelkedik. Ami a juttatások értékét illeti, a vísz- szacsatolt területeken hatályban volt cseh jog szerint a baleseti halálsegély összege 8000 csehkorona, vagyis 428 pengő volt. Ez az összeg a gyermekek számának megfelelően — minden kettőnél több 14 éven aluli gyermek után 500—500 cseh- koronával, azaz 71 pengővel emelkedett, úgy azonban, hogy az egész összeg az 5000 csehkoronát, vagyis 714 pengőt meg nein haladhatta. A földmívelésügyi kormány új rendelkezése folytón most a baleseti haláleseti segély alapösszege 800 pengőre, tehát jelentékenyen emelkedett. A segély legkisebb összege is — mint látjuk — meghaladja azt a legnagyobb összeget, amelyet eddig a munkások ilyen címen a visszacsatolt területeken kaptak. Ha példának okáért egy baleset következtében meghalt és 5 apró gyermekkel bíró családapa utón járó segélyt kiszámítjuk, a következő eredményhez jutunk: a hátramaradt család a visszacsatolt területeken hatályban volt cseh jog szerint legfeljebb 4500 csehkorona, vagyis 642 pengő haláleseti segélyt kapott, míg most a magyar jogszabályok szerint ugyanaz a család ennek az összegnek közel háromszorosát, azaz 1600 pengő segélyt kap. Az újabb szabályozás szerint jelentősen csökken a baleseti biztosítás díja. Míg ugyanis a cseh uralom alatt a balesetbiztosítási kötelezettség alá eső mezőgazda- sági munkavállalók évi biztosítási díja 25 cseh korona, vagyis 3.57 pengő volt, addig most a gazdasági cselédek évi biztosítási díja mindössze 2.— pengő. Fontos szociális rendelkezése továbbá, hogy a biztosítási kötelezettség alá eső mezőgazdasági cselédeket és munkásokat 1938 november 2-ától 1939 március 31. napjáig baleset esetére biztosítottnak kell tekinteni akkor is, ha a biztosítás végett szükséges bejelentés vagy a biztosítási djj befizetése elmaradt. Azokat tehát, akiket saját hibájukon kívül, vagy egyéb okokból elmulasztottak bejelenteni és a segélyek folyósításának előfeltételéül szolgáló díjakat befizetni, semminemű károsodást nem szenvednek. A földművelésügyi kormány új rendelkezése ismét bizonyságot tesz arról a komoly tettekben megnyilatkozó szociális szellemről, amely a magyar haza minden dolgozó tagját egy emberibb emberi élet színvonalára emeli. az összes üzemeket végigjárta, részletesen érdeklődött az egész gyártási processzus iránt és bemutatta magának az egyes üzemek vezetőit és a művezetőket. Megtekintette a külügyminiszter a kohót, a Martin-műveket, a villamos- kzpontot, a finom és durva hengerműt és a fúvógópházat. Délután hat órakor érkezett meg Diósgyőrről Özdra Kunder Antal kereskede- dplem- ás iparügyi miniszter az iparügyi minisztérium fatisztviselőivel. A két miniszter tiszteletére lampionon szerenádot adott az ózdi gyári munkásdalárda és a gyári munkás-zenekar a telep főterén, amelyet zsúfolásig megtöltött a hatalmas tömeg. A szerenád után díszmenetben elvonultak a miniszterek előtt a frontharcosok, leventék és cserkészek, továbbá a farkaslyuki és somsályi bányászok díszszázadai. Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter a minisztérium , főtisztviselőivel együtt megtekintette ezután a gyártelep több üzemét. Este a vasgyári munkás-olvasóegylet színháztermében a miskolci Máv. 250 tagú zene- és énekkara díszhangversenyt adott a Főméltóságú Asszony inségakció- jának javára. Utána az olvasóegylet nagytermében fogadás volt a miniszterek tiszteletére. A fogadáson a minisztereken és a vendégeken kívül resztvettek az ózdi választókerület községeinek kiküldöttei, a társulati üzemek tisztviselői, valamint ezeknek munkásaiból alakult küldöttségek is. Holnap, vasárnap Csáky István gróf külügyminiszter délelőtt különféle küldöttségeket fogad, majd féltizenkét órakor Sajóvárkonyban résztvesz és felszólal a Magyar Élet Pártja választmányi gyűlésén. Ez alatt az idő alatt Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter folytatja az ózdi gyártelep megszemlélését, majd megtekinti a szociális intézményeket s az olvasóegyletben fogadja a gyári tisztviselők, altisztek és munkások küldöttségét. Fél 2 órakor Ózdon a tiszti kaszinóban ebéd lesz a két miniszter tiszteletére. Délután Csáky István gróf külügyminiszter és Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter az ózdi választókerület több községébe látogat el, majd Bor- sodnádasdon megtekinti a lemezgyárat s onnan visszatér Budapestre. Egyre súlyosabb a belga belpolitikai válság Brüsszel, március 4. Belgiumban elkerülhetetlennek látszik a parlament feloszlatása. Miután a pénteki nap foly- ruán Soudan szocialista szenátor visszaadta kormányalakítási megbízatását a királynak s az esti órákban Máz antwerpeni polgármester is elutasította magától a kormányalakítási megbízatást, Lipót király magához kérette Pierlot lemondásban lévő jelenlegi miniszterelnököt, akivel hosszabb ideig tárgyalt. Politikai körökben mindinkább az a meggyőződés alakul ki, hogy a súlyos politikai válságot egyesegyedül a kamara feloszlatásával lehet tisztázni. A válságot, mint ismeretes, az a körülmény idézte elő, hogy a világháború után halálraítélt Macrtens dr. egyetemi tanart a flamand oi-vosegyetem tanári karába választották. Max, antwerpeni polgármester, aki egyébként a liberális-párt tagja, azzal az indokolással adta vissza megbízatását az uralkodónak, hogy továbbra is Antwerpen polgármestere akar maradni. Az ügyek vezetésével megbízott Pierlot miniszterelnököt Lipót király szombaton reggel ismét kihallgatásán fogadta. A miniszterelnök beszámolt a péntek esti minisztertanácsról, amely a képviselőház esetleges feloszlatásával foglalkozott. Több miniszter azt hangoztatta, hogy új választások a Maertens-ügy miatt nem kívánatosak, mert {kiéleznék a vallonok és flamandok közötti ellentétet. A kormány 24 órai tanácskozási időt kért. A monumentális épületek védelmében Berlin, március 4. Fritz Todt dr.,, a birodalmi autót megalkotója, érdekes cik két írt a német építőmesterek hivatalos lapjába. Cikkében védelmére kel a látszólag fölösleges monumentális épületeknek és kijelenti, hogy a német népnek szüksége van intőjelekre, amelyek nagyságára figyelmeztessék. „A német népnek talán Legnagyobb hibája, — írja Todt — hogy a nagyság kötelességéről túlkönnyen megfeledkezik. Éppen ezért nem csupán a mindennapi élet szükségleteit kielégítő építkezések fontosak, hanem a mai időknek feladata az is, hogy örök emlékeket állítson Hitler Adolf Németországának a jövő nemzedékek számára. A jelenlegi igényeket úgyis kielégíti az építkezés, mihelyt elegendő nyersanyag áll rendelkezésre. Korunk nagy műemlékeit azonban csak addig teremthetjük meg — folytatja fejte getését a kiváló tervező — amíg Hitler Adolf, ez a zseniális építőművész közöt , tünk van.“. Gyakran halljuk azt az ellenvetést, hogy a nép nem sokat törődik az emlékművek és középületek alkotásával, amikor kellőszámú lakás sem áll rendelkezésére. Ezt azonban nem a nép mondja, hanem csak a nyárspolgárok, akik a jelennek élnek. A jövő század nemzedékei azonban szintén a néphez tartoznak és ezek a nemzedékek hálásak lesznek egykor azokért a nagy alkotásokért, amelyeket mi hagyunk reájuk.“ — » II "P*P j'. Csáky István gróf külügyminiszter kerületében A visszacsatolt felvidéki területen működött: Domov és Slovakia Általános Bizte- eító Rt. Slavia Kölcsönös Biztosító Bank Karpatia Mezőgazdasági és Szöveti kezeti Biztosító Rt. Praha Kölcsönös Biztosító Koruna Általános Biztosító Rt. Oeohoslavia Népbiztosító Intézet Rt4 Hasicska Kölcsönös Biztosító Rolnicka Kölcsönös Biztosító Nemzeti Biztosító Rt. biztosító intézetekkel kötött szerződéi síink értelmében értesítjük a felsorolt intézetek biztosított feleit, hogy fenti magánvállalatok üzletállományát alulírott Gazdák Biztosító Szövetkezete, Magyarország legnagyobb, színkeresz- tény biztosító szövetkezete vette át. A fenti cseh-szlovák társaságokkal, valamint azoknak a 9000/1938. M. E. sz. rendelet alapján kirendelt felvidéki képviselőjével, dr. Kesztyűs János úrral kötött megállapodásunk folytán az 1938 dócember 31 -e előtt esedékessé vált kúi- és balesetbiztosítási dí,'követelések/ teszed ősét, valamint az életbiz-^ tosítáli iütletáüpmái^y : kezelését és* az -s elet biztosítási díjak teszejd&iét is sjöyfclkezetünk látja el. üpzaésa telte/ fel v idéki jferületro esijféledbtetosításí ’ díjak a külön e célra nyitott 11341, postatakarékpénztári csekkszámlára fizetendők be. 1 A kár- és balesetbiztosítások« a) melyek 1938 december 31-e időben váltak esedékessé s még nek kifizetve, szövetkezetünk 15607. csekkszámlájára — Budapest — fizc- \ tendők be; b) az 1939 január 1-e utáni esedékességű díjakat pedig alanti vezérképviselőségekhez kell befizetni: Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegye, Komárom vármegye, Esztergom vármegye, valamint a régi Bars vármegye visszacsatolt területéről a Gazdák Biztosító Szövetkezete érsekujvári vezérképviselőségéhez, Érsekújvár, Szé- cbenyi-utca 41. szám; a régi Hont vármegye, valamint Nógrád vármegye visszacsatolt területéről a Gazdák Biztosító Szövetkezete balassagyarmati vezérképviselőségéhe« Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem- út 20. szám; Gömör-Kishont vármegye, valamint Abaúj-Toma vármegye visszacsatolt területéről a Gazdák Biztosító Szövetkezete miskolci vezérképviselőségéhez Miskolc, Széchenyi-u. 31. szám; Zemplén vármegye, Ung vármegye, valamint Bér eg és Ugocsa k. e. e. vármegyék visszacsatolt területéről a Gazdák Biztosító Szövetkezete beregszászi vezérkópviselőségóhez Beregszász, Rákóczi-tér 3. sz. Mindennemű kárbiztosítási (tűz-, jég-, betörés-, szavatosság-, autó-, üveg- és balesetbiztosítási ügyekben (változási bejelentés, kárbejelentés, stb.) fenti vezérképviselőségeinkhez kell fordulni. Egyben figyelmeztetjük a fenti csehszlovák biztosító intézeteket biztosított ügyfeleit, hogy kár- és balesetbiztosításaik szövetkezetünknél maradnak tovább érvényben. Hazafias tisztelettel: Budapest, IX., üllőí-ut 1. sz.
