Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-04 / 52. szám
10 •FTtorom .MAfifeÄRHIRItAE 1939 MÁRCIUS 4. SZOMBAT SzMKE hírek — Eredeti népszínmű-bemutató Lekenyén. Á lekenyei SzMKE műkedvelő gárdája most mutatta be nagy sikerrel Csizy Kálmánnak, « fiók agilis jegyzőjének őszi szántás című háromfelvonásos új népszínművét. A bemutatónak meleg sikere volt, a zsúfolt nézőtéren messze vidék krynező falvainak kultúraszerető messze vidék környező falvainak kultúraszerető való tekintettel az előadást Húsvétkor valószínűleg megismétlik. A szereplők közül kiilönö sen kitűntek: Mázik Piroska, Kucserák írónké, Béke Bertalan, Jánosdeák Zsuzsika, Mázik László és a többiek — Színielőadás Kúntapolcán. A küntapolcal SzMKE-fiók Barka dr.—Mihola dr. Aranylánc c. énekes népszínművének sikerült előadásával zárta be a farsangi évadot. A 'chetséges műkedvelők sok tapsot arattak. A tiszta jövedelem a kultúrház-alapot gyarapítja. Máris megkezdték egy Húsvétra tervezett másik színdarab betanulását. A műkedvelő színjátszás mellett szorgalmas és céltudatos komoly népművelő munka folyik, heti két-két összejövetelen; külön gyermek-, leánykori és legényegylet! csoportokkal. — Közgyűlés Joisván. Jolsva magyar kul- túréletének legerősebb szerve, a SzMKE-fiók most tartotta ünnepélyes keretek között évi rendes közgyűlését. A hivatalos beszámolók és előterjesztések örvendetes képet nyújtanak úgy a végzett munkáról, mint arról a fejlődésről, melyet a fiók aránylag nagyon rövid idő alatt felmutat. Különösen nagy lelkesedéssel karolták fel a kultúrház építési tervét, ami most már rövidesen meg is valósul. Matejkó Miksánénak, a fiók egyik lelkes tagjának kitűnő ötlete folytán egy amerikai gyűjtés az ott élő jolsvaiak szeretetteljes adományaiból igen jelentékeny összeget hozott a knitúrház- alapra. A fiók dalárdája nagyon szépen fejlődik. Máricus 14-én este nagy hazafias ünnepet rendeznek, alkalmi színdarabbal, magyar táncokkal, szavalatokkal és énekszámokkal. Jelenleg magyar színtársulat játszik Joisván, estéről-estére zsúfolt ház mellett. A SzMKE közgyűlése megtartotta a tisztujítást is s ennek során Gaál Béla elnök. id. Zombnry János és Bálint Béla dr. a lein okok. Bcncskó László jegyző, Csáji János titkár, Adriányi Elemér pénztáros és Pogány József vigalmi elnök vették át a fontosabb tisztségeket. — Közgyűlés Berzétén. A berzétei SzMKE- fiók a tagok nagy érdeklődése mellett folytatta le tartalmas közgyűlését, melynek tárgy- sorát a Himnusz lelkes eléneklése és ifj. Bacsó Lajos szép szavalata (Pósa Lajos: Száll a turulmadár) vezette be. A. Bacsó Lajos szép elnöki megnyitója és Vilner János titkári jelentése áttekintő képet adott a fiók eddigi működéséről és a további teendőkről. Bartal Erzsébet knltúrreferens pedig a munkarend- szert az eredményes szomszédolásokat, a rádióbeszerzést, a helyszíni közvetítést és a fiók többi sikeres ténykedését sorolta fel, örvendetes tudomásul. A tisztikart a következőképen választották meg: elnök: A. Bacsó Lajos, alelnök: ifj. Bacsó András, jegyző: Fodossy Iván, pénztáros: Kovács András, kultúrrefe- rcns: Bartal Erzsébet, ellenőrök: Bacsó Sándor és id. Nagy János, választmány és vigalmi bizottság 6—6 tagból. Az ifjúság kérésére pedig Bartal Erzsébet ref. tanítónő, a fiók agilis knltúrreferense 26 taggal megszervezte a fiók énekkarát. — A SzMKE- tardoskeddi csoportja hosz- szabb kényszerszünet utón műsoros estet rendezett. Az estet a SzMKE énekkara nyitotta meg a Magyar Hiszekegy-gyei. Hofcr ^ajns tanító hatásos elnöki megnyitójában kiemelte a SzMKE-nek a eseb-szlovák uarolrn alatti szerepét. Ezután Kurucz Antal gimn. VIII. o. t. a Tctrmrrhivást szavalta hatásosan. A következő szám a Pipotya e. egyfelvonásos vígjáték volt, utána pedig Major István magyar nótákat énekelt nagy hatással és érzéssel, amelyet az egvesiilet eigányzenekara kísért. Vida Béla a Feltámadás e. költeményt, szavalta. Kurucz Antal pedig Mikszáth Kálmánról tartott, tartalmas felolvasót. Birkus Károly. a SzMKE választmányi tagja lelkes eb- «7,ériben ismertette a helybeli SzMKE fontosságát. Következett a Nyaralás után c. egyfelvonásos vígjáték, majd pedig magyar tánc, amelyet Madzin Ilonka és Szögyenj/i János mutatott be nagy sikerrel. A műsor utolsóelőtti száma a Füstös mag a Riska e. eigány- hohózat volt, befejezésül pedig Major István Ismét magyar nótákat, énekelt. A műsoros esten Kurucz Antal konferált. MOST JELENT MEG! Kerecsényi Antal elvidéki ite | A BASÁT, MEG A KOMÉDIA! C. könyv« Rendelje meg azonnal kiadóhivatalunknál. Ara díszfestésben 6.— pengd. SzmHÁz-KönWKaunjPtA. Kassa a magyar faj államalkotó erejét hirdeti a végeken Gömöry János előadása Egerben Kassa, március 3. Megírtuk, hogy a Kassai Kazinczy Társaság nemrégen jólsikerült kultúrestét tartott Egerben, a kedves barokk-város meghívására. Az estén Gömöry János, a Kazinczy-Társa- ság illusztris elnöke a következő figyelemreméltó előadást mondotta: — A felszabadult Kassáról jövünk! Arról a Kassáról, amely évszázadokon át egyik hatalmas gyúpontja volt a magyar kultúrának és a magyar polgári életformának! Arról a Kassáról, mely nyugvóhelye II. Rákóczi Ferencnek és bujdosó társainak s örök szimbóluma a kuruc magyar szellemnek! Arról a Kassáról, amely oly fényes bizonyságot tett a most letelt gyászos húsz esztendőben törhetetlen magyarságáról! Kassa az alföldi magyar nyelvterület határán fekszik. Gazdasági, kulturális vonzóereje kihat a még ma is elszakított német, tót és ruténlakta területekre is. Közvetlen közelében tót falvak vannak. Tipikusan kevert lakosságú vidék gócpontja. Egynyelvű maga a város sem volt sohasem. Ma a faji probléma fénykorában valóban érdemes Kassa lelkét tanulmányozni. Mert ha e lelket megértjük, úgy hozzáférkőzünk annak a még nagyobb kérdésnek a megoldásához, amit közönségesen középeurópai problémának nevezünk. De valljuk meg őszintén, e nagy kérdés ma még misztikum, amelyet megoldani, megérteni, miként egyáltalán a dolgok lényegét. nem tudunk. Csak egyet látunk, csak egyet tapasztalunk húsz év minden megpróbáltatásai közepette, hogy Kassa lelke nem német, nem szlovák, nem ruszin, de minden életmegnyilvánulásában. legtitkosabb énjében magyar és csak magyar. Az idegen uralom Kassának ezt a magyar lelkét akarta megölni. S tette ezt a hatalom, a terror minden modern fegyverének felhasználásával és a maga kul túrájának reánkerőszakolásával. A csehszlovák kultúra azonban még ideig óráig sem tudott Kassán eredményeket felmutatniAz őslakosság idegeneknek nézte a cseheket és a csehek sem érezték magukat otthon. Mint valami gyarmaton elkülönülten éltek klubjaikban, sportszervezeteikben és az általuk épített hatalmas bérházaikban. Harmincezeren, vagy talán ennél is többen telepedtek le Kassán, de tömegeikkel sem imponáltak és nem tudták a várost eredeti jellegéből kiforgatni. Sőt, ők idomultak a város ősi jellegéhez; sokan megtanultak közülük magya rul és — arai kuriózumból is jellemző — ők, a szenvedélyes sörivók, borivókká váltak. Nem csoda tehát, hogy amikor az örökké emlékezetes bécsi döntés után elhagyták városunkat, egyszersmind magukkal vitték kultúrájukat, életformájukat, nemzeti szokásaikat. Eltűntek máról-holnapra, úgyhogy lelkiségükből jóformán semmi sem maradt vissza a mi életünkben. És miként a százados tölgy, úgy Kassa is viharállónak bizonyult. És maga a cseh invázió után lelki erejének teljében büszkén, eredeti mivoltában hirdeti a végeken a magyar faj államalkotó és államfenntartó erejét az idegen népek, tengerében, a Középső Duna völgyének e legkényesebb pontján. A Kazinczy Társaságnak, Kassa legrégibb magyar kultúregyesülotének ezzel az idegen kultúrinvázióval szemben adva volt a maga szép és nemes feladata. Ha nem akartuk, hogy a magyar társadalom az oldott kéve sorsára jusson, arra kellett törekednünk, hogy megszüutessük e társadalom kétségkívül meglévő szétszakadozottságát. Amint egyébként erre kellett törekednünk nemcsak Kassán, hanem az egész Felvidéken. Meg kellett értetnünk mindenkivel, hogy ha a maroknyi magyarság nem tart össze, úgy elveszünk. A magyar egység gondolatát, a közös magyar lelkiség kialakulásának szükségét hirdettük mi a Kazinczy Társaságban és jó magam talán először, de mindenesetre az elsők kö zött írtam erről a Magyar írásban, majd az Új Életben s a Prágai Magyar Hírlap hasábjain. Milyen természetesnek, a szebb magyar jövő szempontjából milyen szükségesnek tűnik fel ma mindez. Hiszen az osztatlan magyar egység, az osztálytalan magyar társadalom, a közös magyar lelkiség kialakulásának nemzetmentő nagy gondolata ma benne van nemcsak a mi felvidéki képviselőinknek, de a magyar kormánynak is a programjában. Természetes az is, hogy minderre bennünket a megpróbáltatásokban átélt évek tanítottak, a harc létünkért és fennmara dúsunkért. Az első időkben a Kazinczy Társaság sem találta meg teljesen a szükséges kapcsolatot az élettel. A Petőfi-, és a Kisfaludy Társaság mintájára irodalmi társasággá alakult. Pedig íróink alig voltak ekkor még. Társaságunk azonban ebben a formájában is életrevalónak bizonyult és hasznos munkát végzett. Hiszen a jóakaratú litterátorok soraiból fejlődtek ki azok a nagy írók, akik ma az egyetemes magyar irodalom büszkeségei. Csak egyet, a legnagyobbat említem közülük: Mécs László is innen indult el a halhatatlanság útjára. A Kazinczy Társaság fellendülését, népszerűségét az utolsó években annak tulajdonítom, bogy megtalálta a kapcsolatot a körülötte zajló élettel, hogy rá jött arra, hogy a felvidéki magyarság megerősödése, léte függ a népiség eszméjének dia- dalrajutásától. És ezt a felismerést a mi fiataljainknak köszönhetjük, akik, mint ezeknek a koreszméknek bátor harcosai, ma munkájúkkal igazolják, hogy az út, amelyen járnak, a szebb és boldogabb jövendő felé vezet. Most boldogok vagyunk, hogy itt lehetünk Egerben. Gárdonyi szelleme fogad itt, ez sugárzik felénk, amikor a Gárdonyi Társaság vendégszeretetét élvezzük. Dobó István és a hős egri nők haza- szerető lelke tükröződik áz egri társadalomban. A keresztény magyar kultúra százados múltját, lebirhatatlan őserejét látjuk itt Eger kultúrintézményeiben és ez ragyog felénk a gyönyörű barokk- kövekből. Most érezzük igazán, ebben i szabad városban, hogy szabadok va gyünk és magiinkrahagyottságunknak vége szakadt. A magyar egység, a ma gyár testvériség ünnepe ez a mi találkozásunk. Ó, bárha ez a magyar testvériség testet öltene széles e hazában és mirft nemzetnevelő erő diadalmaskodnék a széthúzás, a gyűlölködés á.tkos szelleme felett. Ezt az imaszeríi fohászunkat hallgassa meg a magyarok Istene! (•) Vitaestek a komáromi Kát. Legényegyletben. Tudósítónk jelenti: A Kát. Legényegylet minden kedd este 8, órai kezdettel vitaestét rendez székházának földszinti kistermében. A vitaestek célja, hogy az ifjúságot megismertesse az őt érintő időszerű problémákkal, az új eszmeáramlatokkal s hogy ezeknek kapcsán az ifjak véleményüket kifejezésre juttathassák. Legutóbb Nehéz Ferenc, a SzMKE központi titkára tartott előadást a fasizmusról. Ismertette a fasizmus megalakulását, azokat az okokat, amelyek Mussolini országot teremtő mozgalmát elindították, majd a fasizmus eredményeiről szólott. Az előadás után hosszantartó értékes vita indult meg, amelyben az egyesület majd minden tagja résztvett, (•) JUBILÁL ADY ENDRE NYOMDÁSZA. Nagyváradról jelentik: Veress Gyula nyomdász, a nagyváradi Szent László-nyomda művezetője most ünnepli munkásságának 50 éves jubileumát. Veress személye azért nevezetes, mert annak idején a nagyváradi Lángféle nyomdában ő szedte ki Ady Endre első verses kötetét. A 90-es évek végén került a nagyváradi Kálmán és Láng nyomdába s az akkor Iványi Ödön és Sas Ede áltál szerkesztett „Nagyvárad“ című lap szedőszekrénye mellett dolgozott. 1919-ben szerződtette művezető nek a Szent László-nyomda és azóta itt dolgozik. Veress Gyulát jubileuma alkalmából nagy ünticplésben részesítik. KÁRPÁTOROSZ IRODALMI EST FENCZIK ISTVÁN BESZÉDE A pestszentlőrinci nemzeti munkaház * ban csütörtökön kárpátorosz irodalmi estet rendeztek, amelyen megjelent és; beszédet mondott Fenczik István ország - gyűlési képviselő is. Fenczik Istváú méltatta a kárpátoroszoknak Magyar- országhoz való évszázados ragaszkodó • sát. Beszédében kitért a pánszlávizmus súlyos veszedelmére is. Hangoztat ta, hogy a kárpátorosz nép kitart a mostani válságos időben is Magyarország íaellett s — ha kell, fegyverrel fogja. SzéKt István birodalmát megvédelmezni minrfeií idegenből jövő eszmék eller. A továbbiakban kifejtette a közö s magyar-lengyel határ szükségességét és hangsúlyozta, hogy ennek megvalósítása nélkül a Dima-medencében soha sem lehet béke. (*) Frankenburg Kör irodalmi délutánja. A Frankenburg irodalmi Kör a soproni városházán irodalmi délutánt rendezett. Ennek keretében Csaba Jő* zsef líceumi tanár Ady Endre költészetének jelentőségét méltatta a költő halálának huszadik évfordulója alkajpiából. Varga Lajos alezredes, egyetemi magántanár „Élet és Halál“ címen tartott értékes előadást. Kardos Árpád árva- széki h. elnök jóízű parasztnovellát ipl- vasott fel. A közönség lelkesen tapsoftS az előadókat. (*) Kultúrelőadás Beregszászon. A beregszászi Magyar Kultúr Egyesület a beregmegyei kaszinó nagytermében jól- sikeriilt kultúrelőadást rendezett. A nagyszámban egybegyült közönség előtt Na- rancsik Imre teológiai tanár tartott előadást a felvidéki szellemről. Hangoztatta, hogy a felvidéki magyarság őrködik a magyar faj jussa és igazsága felett, tudja történelmi küldetését és dönteni fog a magyar nép javára. Boldog Magyar- országot akar, ahol mindenkinek tisztességes munkája és elegendő kenyero legyen. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Simon Menyhért olvasta, fel a felvidéki .szellemet erőteljesen kifejező verseit, amelyek nagy sikert arattak. . SPORT A Turista Szövetség tisztújítása A Turista Szövetség rendkívüli tanácsülésen hallgatta meg a jelölőbizottság határozatát, amely a március 6-iki közgyűlésen megtörténő tisztújítás hivatalos jelölt-névsorát foglalta magában. A hivatalos lista az elnöki tisztre nem tartalmaz javaslatot, ezzel szemben aa ügyvezető másodelnök marad az eddigi Zsembery Gyula, társelnöknek Kara- fiáth Jenőt, Hallóssy Istvánt, Ka ón Károlyt, Papp Déncst, Payer Ervint (Kassal és Vörös Tihamért jelölték, alelnöknek Dobiezki Sándort és Faragó Ferencet a BBTE részéről, vitéz Morotvay Lászlót és Sfrömpl Gábort a MTE, Rubányi Vilmost és Schermann Szilárdot az MKE részéről. A lista szerint főtitkár marad Keller Ferenc (MKE), a titkár Polgár dg Géza lesz (MTE), ügyész Ujlaky László dr.. pénztáros Pázmányt József dr. A jelölést a rendkívüli tanácsülés hozzászólás nélkül jóváhagyta. A tisztségétől megváló Zsilvay Tibor dr. védnök-elnök ezen a rendkívüli tanácsülésen vett búcsút a Szövetségtől. Ugyanekkor Papp Dénes felkérte, hogy vállalja el továbbra is a Szövetség védnöki tisztét. — Magyar sportsikerek Hamburgban, A magyar főiskolás válogatott jégkorongcsapat pénteki második hamburgi mérkőzésén 1:0 (0:0, 1:0, 0:0) arányban győzött Hamburg város válogatottja ellen. A mérkőzés színétéiben rendezett műkorcsolyázó bemutatón a Rofond testvérek ismét nagy sikert arattak'. SZERKESZTŐSÉG: 1 HONVÉD-UTCA 10 Telefon: 125—350 * KIADÓHIVATAL: VIII, 3ÓZSEF-KÖRUT 5 Telefon: 144—400 íibtÉÉÉw
