Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-04 / 52. szám

I*» MÁRCIUS 4. SZOMBAT TErarom J%GVARHTKIiAt* S A felvidéki tisztviselők véglegesítése előtt A felvidéki állami hivatalnokok és al­kalmazottak véglegesítése e napokban jut döntő stádiumba. A katonai hatósá­gok által kinevezett funkcionáriusok ideiglenes jelleggel működnek s most a végleges alkalmazás előkészítését jelen­tette az a kormányrendelet, amely az átvett tisztviselők és alkalmazottak iga­zolását végző bizottságok kiküldéséről intézkedik. Az igazoló bizottságok dön­tése alapján fogják meghozni a végle­gesítéseket. A felvidéki állami alkalma­zottak illetményeit most illesztik bele a leendő költségvetésbe, úgyhogy a státus fölött e napokban dönt a kormány. Az igazoló bizottságok munkája elé a felvidéki lakosság és az alkalmazottak bizalommal tekinthetnek, mert a bizott­ságok lelkiismeretesen gondoskodnak arról, hogy a megfelelő helyekre meg felelő erők kerüljenek s az első napok esetleges sietségét a legteljesebb körül­tekintéssel egészítsék ki. A bizottságok munkájának megkezdése előtt az ideig­lenes tisztviselők és alkalmazottak for­mális felmondást kaptak, de ez távolról sem jelenti azt, hogy a bevált, alkalmas munkaerőknek aggódniuk kellene, mert elsősorban ők jönnek a véglegesítésnél tekintetbe. A véglegesítéssel kapcsolat ban kívánatos, hogy a szakképzettség mellett a tisztviselők a nemzeti megbíz­hatóság kívánalmainak is megfelelje­nek. Ezért fontos, hogy az igazoló bizott­ságok teljes tájékozottsággal ítélhessék meg a véglegesítendő erőket. E tekintet ben a felvidéki vármegyei vezető ténye' zők. elsősorban a fősipáni hivatalok kellő kezességet nyújtanak, mert hiszen olyan személyiségek állanak a várme­gyék élén, akik a húszéves nemzeti mun kában úgyszólván minden érdekelt ál­lásigénylőt ismernek. Ilyenkor természe­tesen tömegesen szoktak jelentkezni az áskálódok és névtelen följelentők, azon bau nagyon helyes és dícséretreméltó az az intézkedés, hogy a névtelen följelen' tők szavát alattomos rágalomként keze lik s a papírkosárba dobják. Csak a név­vel aláírt, vagy személyesen előadott ki­fogások jönnek tekintetbe. A Felvidék közvéleménye éppen a nemzeti szem­pontra való tekintettel, bizalommal te­kint az igazoló bizottságok munkájának eredménye elé. Soudan sem tudta megalakítani a belga-kormányt Brüsszel, március 3. Soudan szocialista szenátor kormányalakítási kísérlete ku- darcbaíulladt. A deziguált miniszter- elnök, aki kedden kapott megbízatást az új kormány megalakítására, négy napig tartó kísérletezés után pénteken vissza­adta megbízatását a királynak, mert ő sem tudta megoldani a belga belpolitika jelenlegi legsúlyosabb problémáját, a Maertens-ügyet. Mgnii i ni ma ii i ——am~ '.io Á Kormányzó Űr Ófőmélíósága méSpyomásu arcképe S3-95 cm. méretben P 1.40 -r perSéköltséaért, valamint a legújabban megjeleni Csalt ss a Itermtüffite i a ni! «szérűnk Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de hóromszin nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: SfiBIM SSJTÓSÜLLMfiT ílT-nei Budapest, VI., Rózsa-utca m, zz. Egyhangú lelkesedéssel fogadta el a Református Országos Zsinat a visszacsatolás törvényjavaslatot A kormányzó ünneplése a történelmi jelentőségű zsinaton Budapest, március 3. Pénteken dél­előtt tíz óra körül kezdődött az új Re­formátus Országos Zsinat történelmi ülése, amelynek feladata volt, hogy az egyházi törvénytárba iktassa a felvi­déki részek visszatérését, letárgyalja az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Zsoltáréneklós és Ravasz László dr. püspök-elnök bibliaolvasása, a 118. zsol­tár 14—26. verseinek hangoztatása s a püspök imája volt első eseménye a mai tanácskozásnak. Ravasz püspök ezután bemutatta a gyengélkedése miatt távol­lévő Balogh Jenő-dr. levelét, amelyben világi elnökké választását köszöni meg, — majd bejelentette: Következik a Ma­gyarországhoz visszacsatolt felvidéki te­rületeken fennálló református önkor­mányzati testületeknek a magyarországi református egyház többi részével ismét- egyesítéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalása, A meghatottság csendje lett úrrá a termen. Általános figyelemtől kísérve foglalta el helyét az előadói emelvényen Szent- péteri Kun Béla dr. debreceni egyetemi tanár, hogy a Darányi Kálmán dr. el­nöklete alatt működő egyházalkotmányi bizottság javaslatát előterjessze. Nagy­szabású beszédében a kiváló jogtudós visszaemlékezett az 1918-as ősz egyik baljós napjára, amikor — úgymond — Magyarországnak minden időkre egyik legnagyobb fia, akit akkor sokan gyű­löltek — arra kérte a zsinat tagjait: ké­szítsék elő a körülöttük élőket reá, hogy Magyarország a háborút elvesztette . . . Reményünk megvolt még akkor is, ami­kor a csehszlovák katonák vették át Felsőmagyarországot. Később aggoda­lom fogott el mégis, hogy rabságban élő testvéreink összeroppannak a zaklatások alatt s velük összeomlik mindaz az alko­tás, amelyet négyszáz év alatt a magyar nemzet és a református egyház javára ott felépítettek. De végre eljött 1938 november 2., — könnyeivel küszködve folytatja az ősz előadó — amikor Isten odavezé­relte a földi hatalmasságokat, hogy igazságot adtak legalább részben. Megeredtek könnyeink, sírtak nem­csak gyermekek, de felnőttek, férfiak is... A boldogság könnyei voltak, mintha mindent visszakaptunk vol­na, amire vártunk s emellett a re­ménység könnyei: az Úristen a mi nagy Vezérünket nemesak azért adta, hogy az ő vezetésével felébred­jen a magyar nemzet kábult álmá­ból, de hogy még az ő idején támad­jon fel az egész Magyarország. (Meghatottan éltetik a Kormányzót.) Sz. Kuu Béla dr. ezután rátért annak bizonyítására, miért van szükség új tör­vényre. Berták Béla: Feltétel nélkül fogadjuk el a javaslatot Berták Béla munkácsi püspök-lelki­pásztor, a visszacsatolt területek volt egyetemes konventi lelkészelnöke szólt elsőnek a törvényjavaslathoz: — Isten útjai csodálatosak — így kezdte — Isten csodálatos ajándéka az, hogy mi, húsz évvel ezelőtt elszakított gyermekek íme, ismét itt vagyunk, soha el nem felejtett és mindig job­ban szeretett Édesanyánk ölén. Négy esztendő háborús vérzivatara ezt az országot legyűrte és megcsonkította s ennek az országnak gyermekeit ez a szé­dület valami nyomott álomba merítette el. Mi úgy éltük át ezt a húsz esztendőt, mint akit ideges, fárasztó, nyugtalan alom borít, és ez majdnem halálos ál munkká lett... Egy erőnk volt, az örökkévaló Isten és egy tehetségünk, amit nem tudott elvenni se akisem: ebben az örök se­gítségben való rendíthetetlen hitünk. (Hosszantartó lelkesedés.) Nemcsak a magam lelkét szólaltatom meg most, hanem — emelte ki Bertók Béla püspök — minden visszátért magyar református testvérem lelkének zengését közvetítem, amikor itt kijelentem: minden elnyomás, szenvedés, üldözés ellenére is rendíthe tétlenül élt mindannyiunbban az evangé­liumi üzenet: „Tartsd meg, ami nálad vagyon, hogy senki el ne vehesse a te ko­ronádat“. Éltetőnk volt az a vallomás: mi magyarok vagyunk és reformátu­sok és ezért boldogság volt szen­vedni. (Kirobban az éljenzés és taps.) A koro nát reménységeinkre ez a mai nap tette fel, amikor a nyomasztó álomból feléb rétit gyermekek visszatérhetnek az Édes anya kebelére. Hazajöttünk oda, ahon nan nem a mi érdemünkért, vagy hi- ..óinkért elszakíttattunk. Nem akarjuk elmondani szenvedéseinket, bajainkat, de azt állíthatjuk: most visszacsatolt ma gyár református testvérek teljes szeretet tel, reménységgel e az Isten iránti mély séges hálával jöttünk el és maradunk meg az Édesanya ölén. Kérjük, fogadjon bennünket úgy ez a törvényhozó testület és a sokat szenvedett magyarság, mint hűséges fiait, akiknek, lelkén, -mindig átrohant az eras­géíiumi parancs: vigyázz, tartsd meg, ami nálad van! Minden feltétel nélkül fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot, amely a visszatérés jogi következményeit akarja megoldani, a megszűnő, lét- jogosultságát vesztő ottani Konvent- nek és a kárpátaljai egyházkerület­nek nevében, Isten iránti hálaad ássad és törhetetlen reménységgel. Tornallyay Zoltán, a felvidéki-tiszán- inneni egyházkerület főgondnoka jelen­tette be ezután, hogy kerülete részéről boldogan csatlakozik az előtte szólóhoz: Isten megalázta a fclfuvalkodotta- kat és megjutalmazta a hűségeseket, áldott legyen ez a nap és óra, amelyen az igazságtétel bekövetkezett. Felemelt fővel bocsátjuk az elmúlt ottani húsz év történetét az Anya bírálata alá és ha úgy találják, hogy az ősök nyomait mi is híven követtük, fogadjanak bennün­ket szeretettel. Kérjük, hogy a közös munkában részvehessünk, részt az esetleg elkövetkező küzdelmek ben és szenvedésekben is. Sörös Béla felvidéki-dunáninneni püs­pök állott most szólásra és rövid meg­nyilatkozásában teljes odaadással jelen­tette kerülete bizalmát. Mcdgyasszay Vince, a dunántúli anya­kerület püspöke megrendültén szólt „min­denekelőtt a kerülettől elszakított és most visszatért testvérekhez.“ Farkasfalvi Farkas Géza, a tiszán- inneni anyakerület főgondnoka, Farka? István püspök nevében is, ugyanily lel­kesedve fogadta el a törvényjavaslatot. Révész Imre hódolata Bereg és Ugocsa reformáiussága előtt Révész Imre dr. tiszáninneni püspök felé fordult most minden szem. Révész püspök kifejtette: a vi&szacsatolt terü­leten számos olyan egyházközség van, egyházvidékek és „egyház-tájak“, ame­lyeknek örökkétartó a jelentőségük a magyar református egyház történetében. Az egész tiszántúli egyházkerület millió lelkének dobbanását érzem keblemben, amikor — elnöktársam nevében is — meghajlok a minden visszacsatolt terület között is a leg­történelmibb levegővel átitatott be­regi és ugocsai egyházak ősreformá- tussága előtt. Törzse, magva ez az egész magyar refor­mátus egyház alakulásának, Erdélyt is ideszámítva, itt indult meg a magyar reformátusság szervezkedése, . ezen a vidéken látott napvilágot a* > első magyarnyelvű nyomtatott bib­liafordítás. Úgy érezzük, hogy egy kettétépett szív- idögnek csodálatos összeforrása. követ­kezett be most és újjászületik az öntudat egységében, mint a mesebeli főnixmadár és a Biblia saskeselyűje az égő fűzből. líeregben folyt el az első magyar vértanú vére a biblia keresztyénség igazságáért. Gondoljunk a kuructörténetre és 1939 ja­nuár 6-ára. Ha semmi alapunk nem volna az ezeréves Magyarország helyre- állítására, elegendő volna az a vér. amely ezt az egész magyar földet a nemzet és a Krisztus hitvallóinak szívéből ezer esz­tendő alatt átitatta. Nemzeti egységün­ket ez a vér hordozza, magyar szívekből kiomlott vér megmérhetetlen özöne. Jézus vére pedig megtisztít bennünket minden bűnből, a pártosság, kishitűség bűnéből és abból is, hogy néha sokkal kevésbbó szoktuk szeretni hazánkat, mint ameny- nyire gyűlöljük pártunk és világnéze­tünk ellenségeit. „Hozd ki Úristen a töb­bit is, vess véget az ő fogságuknak is“... Amikor a nagyszerű felszólalások utáni Ravasz László püspök-elnök feltette a kérdést, egyhangú kórus felelt: a zsinat elfogadta, általánosságban és részleteiben is magáévá tette a visszacsatolásról szóló törvényjavas­latot, amelynek rendelkező része így szól: A Felvidéken novemberben hatály balépnek az egyház törvényei „1. §. Azok a szervezeti elkülönítések, amelyeket az erőszakkal vont trianoni határ kényszerűsége hozott létre, a visz- szacsatolt területre nézve megszűnnek és csak a magyarországi református egyház törvényhozásának rendelkezése alapján, attól megszabott mérték szerint és meg­határozott időig állanak fenn. Ennek megfelelően az egyházi törvényhozás he­lyesnek ismeri el és jóváhagyja az egye­temes konvent elnökségének és az egy­házkerületeknek azt az intézkedését, amelynek alapján a visszacsatolt területen lévő egy­házközségek már a jelen zsinat ala­kításában azoknak az egyházkerüle­teknek keretében vettek részt, ame­lyekhez az elszakiíás előtt tartoztak, ehhez képest az ez alapon alakult zsinat törvényességét, megállapítja. 1 „2. §. Az elszakítás után az elszakított, területen a magyarországi református egyház törvényei alapján szervezett‘egy­házi önkormányzati testületek, gyűlések, hatóságok, bíróságok, tisztviselők min­den törvényes hatáskörben és illetékesén hozott határozata, intézkedése, eljárása az egész magyarországi református egy­ház minden hatósága és minden tagja számára a magyarországi református egyház ugyanazon fokú szervének hatá­rozatával, intézkedésével, eljárásával egyenlően érvényes. Az e területen szabályszerűen kiállí­tott lelkész! oklevelek épúgy, mint a négy egyházkerülettől kiállítottak, a magyarországi református egyház egész területén érvényesek. 3. A visszacsatolt területen minden református egyházközség ahhoz az egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom