Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-04 / 52. szám

Bőfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér.

POLITIKAI NAPILAP

Szerkesztőség: V„ Honvéd-utca 10. Tel.: 125-350 Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-kőrút 5. sz Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00

Az úi pápa békeszózatot intézett a világhoz

Március 12-én koronázzák meg XII. Piusl Maglione bíboros lesz a vatikáni államtitkár

SslovúK

vágyak

(sp) Mach Sándor szlovák propagandafőnök legutóbbi rózsahegyi beszédével kapcsolatban több európai lap, közöttük a Völkischer Beobachter és a Times is megállapította, hogy a beszéddel új fejezet kezdődik a szlovák önállósági törekvések fejlődésében. A csehellenes szlovák fiatalság körében egyre erősödik a teljes belső függetlenség vágya s ha Mach Sándor im- pulzív bejelentéseivel hivatalos álláspontot nem is képviselhet, mindenesetre igaz, hogy a vezető szlovák in- tellektualizmus nézeteit és főleg érzéseit tolmácsolja. Ezek a fiatal szlovákok céltudatosan dolgoznak a teljes szlovák szabadság eléréséért, őket nem fékezik gazdasági és politikai meggondolások, mint a mérsékelt és a realista öregebbeket, Tisot, Toplánskyt, bennük csak a teljes szabadság vágya él és ők nem tűrik, hogy bárki befolyásolja a szlovák politikát. Ez a hangulat a múlt óv őszen elementáris erővel kitört s azóta egyre növekedő nemzeti lángolás egyenes következménye s nehéz lesz megállítani. Elsősorban azért nehéz, mert a szlovákok tényleg olyan különálló geopolitikai helyzettel, külön lelkiséggel, nyelvvel, külön érdekekkel és külön politikai szemlélettel rendelkeznek, amely elősegíti a corpus separatum kifejlesztését, annak valamennyi következményével. S valljuk be, a csehek ma nem nagyon tudnak gátat vetni e szlovák ambíciók útjába, fáradtak, fásultak, s képtelenek, sőt nem is akarják gazdaságilag támogatni a „más utakat kereső“ „hűtlen“ szlovákokat. Az őket ért szlovákiai sértésekre egyre fokozódó gazdasági visszavonulással felelnek, azt remélvén, hogy így jobb belátásra kényszerítik a szlovákokat és megtörik ellenállásukat. De a cseh magatartásnak más következményei is lehetnek, például az, hogy a szlovákok még jobban elidegenednek Prágától és kényszerűségből új gazdasági lehetőségeket keresnek. Ha pedig megtalálják, a szeparáció szinte magától bekövetkezik, mert elvitathatatlan, hogy a kettéválás legnagyobb akadálya ma az a gazdasági és pénzügyi függés, amely Szlovákia és Csehország között fönnáll. Ma Szlovákia mozdulni sem tud Prága nélkül. Az állam kiadása jóval több, mint bevétele s a cseh szakértők nélkül nehéz a gazdasági 'vérkeringést normálissá tenni. Szlovákia egyenlőre szegény föld, csak fája van, s hegyei iparilag még kihasználatlanok.

De a szlovák fiatalság úgy érzi, hogy mindezen segíteni lehet. Ha a csehek gazdaságilag kajánul visszavonulnak, „Szlovákia kész a esehekről lemondani“, vágta oda Mach kihívóan azoknak, akik gazdaságilag remélik térdre kényszeríteni az új országot. A szlovákok főleg ama vád ellen tiltakoznak, hogy Szlovákia kis nemzet és egyedül életképtelen. A világon huszonhat a szlováknál is kisebb és szegényebb nemzet él, amely biztosítani tudta függetlenségét, — mondotta Mach Rózsahegyen s e megállapításnak nagy visszhangja támadt mindenfelé. Itt van a skandináv példa, hangoztatják Pozsonyban. Svédországnak körülbelül annyi a lakosa, mint Csehországnak.

Róma, március 3. A biborosi testület

tagjai pénteken délelőtt a Sir tus-kápolnában XII. Pius pápa elé járultak és megtörtént az adoráció, amelynek során a bíborosok egyenként ismét a pápához járultak, megcsókolták lábát és kezét, majd a pápa egymásután sorra megcsókolta arcukat. Pius pápa ezután a kö vetkező beszédet intézte a bíborosi testülethez, amelyet a vatikáni rádióállomás is közvetített:

— Amikor a legmélyebb megilletődött- ség hatja át lelkünket és amikor

szinte rémület tölt el az előtt a rettentő felelősség előtt, amely elé az isteni Gondviselés kifürkészhetetlen akaratánál fogva állított, szükségét

Norvégia akkora, mint Szlovákia. Ez a két ország hosszú együttélés után csendesen kettévált s mégis megél, sőt régi barátságát sem kellett föláldoznia, régi nyelvi és kulturális közösségét sem. Miért ne történhetne meg ugyanez a csehek és a szlovákok viszonylatában?

Elvitathatatlan, hogy az önállósodás jelei egyre határozottabban mutatkoznak a szlovák életben. A pozsonyi parlament megnyitásakor Tiso csak „szlovák államról“ beszélt s meg sem említette a cseheket. Jellemző az is, hogy Prágában a sajtó alig foglalkozott a szlovák parlament megnyitásával, vagy csak mint valami idegen dologról, ami mutatja, hogy alapjában véve Prágát is hidegen hagyja a szlovák fejlődés. A szlovák hadsereg önállósodása gyorsan folyik, a cseh tiszteket és altiszteket egyre nagyobb számban vonják ki az országból és Sidor a március elsején bevonuló szlovák újoncoknak bejelenthette, hogy nincs messze az idő, amikor a hadsereg is tisztán szlovákká válik. Ilyen teljes katonai különállással még Magyar- ország sem rendelkezett a monarchiában. Elképzelhetjük tehát, mennyire a függetlenség felé vezet a szeparáció. Az adó- és az illetékrendszert elválasztják, az első szlovák levélbélyegek megjelennek, a törvények még a régi idők óta nincsenek unifikálva, a politikai berendezkedés elütő, mert Szlovákia olyan állam, ahol a totalitás princípiuma és az egypártrendszer uralkodik. Csehországban viszont életben maradt a demokrácia és a többerezxük annak, hogy késedelem nélkül eljuttassak a katolikus világnak első gondolatunkat és első atyai szavunkat.

— Mindenekelőtt különleges szeretettel, atyailag megöleljük az Urban nagyon szeretett bíboros-testvéreinket, akiknek ájtato&sága, erénye és nagy kiválósága jól ismert előttünk. Különleges jóakarattal üdvözöljük azután valamennyi tiszteletreméltó testvérünket a püspöki karból és megáldjuk őket, valamint a papokat, szerzeteseket és apácákat is, azokat, akik a missziókban dolgoznak Krisztus országának terjesztésén, vagy akik az Actio Catholica soraiban a püspökök vezetése alatt az ő apostoli

pártrendszer. Bizonyos szlovák körök már szlovák—cseh vámhatárok fölállításáról ábrándoznak, a közlekedés elkülönítése máris megtörtént, s az új szlovák vasútépítési program teljesen az önálló szlovák életre alapozott. A kapcsolat Prága és Pozsony között egyre gyengül. Jellemző, hogy a cseh fővárosban arra is gondolnak, hogy megszüntetik a két város között közlekedő mótoros expresszvonatot, a „Szlovák Nyilat“, amelyet megnyitásakor, három év előtt, úgy ünnepeltek, mint a „szlovák—cseh testvériség szimbólumát“. Szlovákiából Csehországba az ember a fővonalakon csak Németországon vagy Lengyelországon át juthat el, s míg Magyarországba több mint húsz, Lengyelországba tíz vasútvonal vezet, Csehországba közvetlenül — csak három vicinális.

Legújabban a szlovák közvélemény azt is hangoztatni kezdi, hogy „Szlovákiának a csehektől elütő külpolitikai érdekei vannak“, ami szükségessé teszi az önálló szlovák külpolitika megszervezését. Hangoztatják, hogy a cseheknek egyetlen szomszédja van, amely körülöleli jóformán az egész országot: Németország. Ezzel szemben a szlovákoknak hosszú más határvonalai vannak, s a németeken kívül a lengyelek, a magyarok, sőt bizonyos fokig a románok is szomszédaik, ami' egészen más külpolitikát határoz meg. Ezenkívül Szlovákia betartozik a dunai térbe, s délkelet felé fűzi a Duna, míg Csehország nyugatra és északra néz, folyói is oda visznek.

A szlovák önállóság legnagyobb akamunkájukban ’közreműködnek; minden

fiunkat, akik a világ minden részében élnek, és különösen azokat, akiket szegénység és szenvedések sanyargatnak. Mindnyájukra együttesen és külön-külöii szálljon te az ég bőséges, jótékony és választott kegyelme.

— De abban az ünnepélyes pillanatban gondolatban mindazok felé is fordulunk,

akik az egyházon kívül állanak és azok — hisszük — örömmel fogják hallani, hogy a pápa imádsággal és minden lehető jót kívánó óhajjal fordul ő értük is a Mindenható Istenhez.

— Az atyai üdvözlet mellett ki akardálya, mint már említettük, az ország gazdasági helyzete s az a körülmény, hogy a szlovákok semmilyen viszonylatban nem rendelkeznek elég szakemberrel. Az utóbbin segíteni lehet; a céltudatos nevelés és főleg a német iskola néhány éven belül kialakíthatja a szükséges vezető réteget. A szlovákok tudatosan foglalkoznak a nevelő munkával, s nemcsak a középosztály fiai utaznak a birodalomba tanulni, hanem a kisiparosok, a szakmunkások és a kisgazdák is igyekeznek a birodalomban elsajátítani a német szervezkedés fortélyait. Valamikor Szlovákiából rengeteg ember vándorolt ki Amerikába, a németek most lehetővé teszik, hogy a fölös szlovák munkaerő a birodalomban helyezkedjék el, s tapasztalatokkal gazdagabban térjen visz- sza hazájába. Jellemző, hogy éppen e napokban önálló szlovák gazdasági orientáció kezdődött Németország felé, Durcánsky belügyminiszter és Pruzin- sky gazdaságügyi miniszter Karma- sin társaságában Berlinbe utazott s a szlovák—német árucsere kibővítéséről tárgyalt. íme, Pozsony nem Prágával, hanem Berlinnel tárgyal, nem is Prágán át, hanem közvetlenül, — ez igazolja, hogy az önállósodás már nagyon előrehaladt. A pozsonyi kormány mindenesetre meg fogja. kísérelni, hogy Németország segítségével lehetőleg függetlenítse magát gazdaságilag Csehországtól. Ha a terv sike- dül, messzemenő politikai következményekkel járhat, mert a függetlenség felé ívelő szlovák vágyak reális alapokat kaphatnak.