Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-31 / 74. szám

TEBWMfcl 1939 MÁRCIUS 31. PÉNTEK 10 m Nagyértékű kőnyvadományt küldött a Pázmány Peter egyetemnek a /apán császári udvar két íőtisztviseíő/e Á magyar-japán kulturális egyezmény megkötésével egyre szélesülnek a két or­szág közötti kapcsolatok. A budapesti ja­pán császári követség útján a császári udvar két fó'tisztviselője, Todo gróf és Wgtanabe tanácsos nagyobb könyvado­mányt juttattak el a budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem japán gyűjteményének gyarapítására. A könyvanyagot a kultuszminisztérium részéről Fülei-Szántó Endre dr. miniszteri tanácsos, az egyetemi ügyosztály főnöke vette át vitéz Nagy Iván dr. miniszteri tit­kár és Mátrai László dr. egyetemi könyv­tári segédőr kíséretében Takeuchi japán császári ügyvivőtől. Az átvétel alkalmával Fülei-Szántó Endre dr. német nyelven mondott köszö­netét a nagyjelentőségű adományért, amely újabb bizonysága annak, hogy a nemes japán nemzet milyen súlyt helyez Magyarországgal kiépítendő kulturális kapcsolatokra. Takeuchi ügyvivő a maga részéről ugyancsak hangoztatta, hogy a népeinket elválasztó óriási távolság nem lehet akadálya az eddigi érintkezések ki- szélesítésének. A könyvadományból kiemelkedik a 28 kötetes nagy japán enciklopédia, valamint egy 5 kötetes japán szótár. Az adomány legszebb sorozata egy 8 kötetes művészi rajzsorozat, amely díszes lakkszekrénykébe van elhelyezve. Az új adomány lehetővé teszi, hogy a tudományegyetemen Mitsui Takaharu báró adományából eddig is szé­pen dotált gyűjtemény alapján a japanoló- gia művelői idehaza is komoly, tudományos kutatásokat végezhessenek. »»TOwssssjrBííi Csak egy kis lány van a világon... Éjjeli zenéből — zsarolási ügy Egy pestkörnyéki városkában Zsolnay Ferenc nagy mulatozás után egy leányos ház előtt éjjelizenét adott. De hiába húzta a cigány, hogy „Csak egy kis lány van a világon!...”, az ablak nem világosodott ki. Az elkeseredett Zsolnay ezek után be­verte az ablakot. Másnap ez az eset volt a' szóbeszéd tárgya. A leány édesanyja el­határozta, hogy az éjszakai botrány miatt feljelentést tesz. Ekkor avatkozott az ügybe Tolnai Lajos, aki maga is jelen volt az éjjeli zenélésnél és telefonon felhívta a legny édesanyját s ez alkalommal közölte, hogy ne tegyen feljelentést, mert ha az ügyet a bíróság elé viszi, akkor a Nagykátai Újság szédületes nagy riportot jelentett meg, ami csak fo­kozná a kellemetlenségeket. De az anya nem tágított, a feljelentést megtette és az ügynek Tolnai lett a vád­lottja, akit a pestvidéki törvényszék köz­csend elleni kihágás miatt pénzbüntetésre ítélt. A királyi ügyészség fellebbezése folytán a táblán Kovács Rókus dr. tanács­elnök vezetése mellett foglalkoztak az ügy­gyei és elvi jelentőségű ítélettel megváltoz­tatták az elsőbíróság döntését. Tolnainak a telefon-beszédét zsarolás vétségének minősítette a tábla és ezért a vádlottat hétnapi fogházra ítélte el. A tábla ítéletének indokolása hang­súlyozza, hogy a vádlottnak a sajtóval való fenyegetéssel az volt a célja, hogy a bün­tető eljárástól, annak kellemetlenségeitől és az esettel kapcsolatos anyagi hátrányok­tól megszabaduljon. A telefonüzenet tehát jogtalan vagyoni haszonszerzés céljából történt. A bűnügyi eljárás következménye lehet szabadságvesztés büntetés, ennek pedig állásvesztés járhat a nyomában, ami viszont a kereset elmaradását, ügyvédi költségeket, sőt pénzbüntetést és kártérí­tés fizetést is jelenthet. Mindezen hátrá­nyoktól akart szabadulni a vádlott a tele- fónközlés révén, tehát a zsarolás vétségé­nek kísérletében kellett őt bűnösnek ki­mondani. MOST JELENT MEG! ■aplalnK legnagyobb orobiemaiibab magyart zata! Dr. Marjay Frigyes, a kitűnő politikai író legújabb könyvében elmondja: mi a fasizmus lényege ? IW': MARJAY-Üéíf t«« síé i fi- <* *,-> '■ >»9e*^y:vV-a. v-.. , f t.Sü. í Í$$É fR'-iJá&a fk í ’ ' JW/mím Valóban munkásellenes-e a fasizmus? mi a Kiilonftsfea a líasrális és a fasiszta ttorporaiiu gazflasági rendszer Közét!? Mik a fasizmus alapelvei és melyek legna­gyobb alkotásai? Erre ad választ MARJAY FRIGYES legújabb munkája. Megmutatja a magyar olvasónak az egyenes és közvetlen utat korunk legnagyobb hősi époszának meg­értéséhez. Klasszikus tömörséggel, világosan és erőteljesen foglalja össze a fasizmus lénye­gét A könyv csupa világrengető esemény, feszült izgalom- váratlan fordulat. A magyar könjvpiac eseménye: Marjay Frigyes legújabb műve. MlndenKinek tudnia kell, hogy mi a fasizmus l Kapható a Stádium kőnyvkíadóvállalatnál: Bpest, VI, Rózsa-u. 111 a könyv árának előzetes beküldése mellett (bélyeg ellenében is); minden jobb könyv- kéreskedésben, Budapesten és vidéken, dohánytőzsdékben és az IBUSZ-pavillonokban. ftfa kemény kötésben 1.50 ■Sztoház KönWKomnt& Pozsonyi díszhangverseny a Zeneakadémián Nagy siker kíséretében, lelkes hangulat­ban folyt le a pozsonyi Magyar Ház ja­vára rendezett díszhangverseny a Zene­művészeti Főiskola nagytermében. Jaross Andor felvidéki miniszter az örök magyar szolidaritást és a széttéphetetlen együvétartozást ^angcúlyozó nagyhatású ünnepi beszéde után magas színvonalú szá­mokkal szerepelt a Budapesti Kamarakó­rus. a pozsonyi Németh István László or­gonaművész, a Dunakeszi MÁV Magyar, ság férfikara, r Budapesti Hangverseny- zenekar, Rajter Lajos vezényletével. A mű'-or középpontjában Dohnányi Ernő mesteri zongorajátéka és BasiUdes Mária nagyszerű énekművészete állott. A hangversenyt megtisztelte ‘ megjelené­sével Horthy Miklós kormányzó és hit­vese. Dohnányi Ernő Berlioz Requiemjéről és a Zeneművészeti Kamara megszervezéséről A Filharmóniai Társaság csütörtök dél­utáni sajtóteáján Dohnányi Ernő dr. elnök­karnagy Berlioz nagyszabású Requiemjé- nek . előadása alkalmából a következőket, mondotta: . — Mint minden művében, Berlioz a Requiemben is teljesen egyéni a mű szer­kezeti hangszercsoportjainak összetételét és zenekari hangszíneit tekintve, ö a maga démoni, szertelen képzeletében hatalmas tömegeket mozgatott meg; művét ötszáz, vagy nyolcszáztagú együttesre gondolta. Természetes azonban, hogy elsősorban az előadási terem akusztikiai viszonyai szab­ják meg a nagy zenekar, a köréje csoporto­suló négy rézkar és az énekkórus számát és elhelyezkedésének módozatait. Az Operaház színpadának mélysége lehetővé teszik, hogy a háromszáztagú együttes jól összefogva szólaljon meg és így elkerül­hető, hogy a másutt késedelmeskedő táv­karok zavart okozzanak. A Requiemet huszonhárom éve nem adták elő Magyar - Országon, akkor a dicső emlékezetű Kemer István vezényelte. A Filharmóniai Társa­ság zenekara kibővítést nyer a rézfúvók csoportjában. A Székesfővárosi Énekkar Karvaly Viktor vezetésével működik közre. '.— Á hangverseny után Varsóba utazom és ott Liszt, Bartók, Kodály és a saját művemet fogom vezényelni. Dobroven lesz a következő hangverseny vendég-karmes­tere. Ami a jövőévi programot illeti, az Operahá'zzal tárgyalások folynak atekin- öetben, hogy. az eddigi hétfői hangverseny péntekre legyen áthelyezve. Szombat dél­után és vasárnap délelőtt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében pedig az ifjúság és a munkások számára megismételnek azt. —■ Mi hír van a Zeneművészeti Kama rárólt — Véleményem szerint még a nyárelőit fel lesz állítva, mert erre szükség van. Az elképzelés az, hogy az Operaház, a Zene­művészeti Főiskola, a Zenész Szövetség, a Szerzők Egyesülete körül csoportosulnak a kamara megalakítandó szervezete. A mi­nisztériumban már pontos tervek vannak, de természetesen egyes részletek tekinte­tében majd a gyakorlati élet fogja ki­mondani a végső szót. A kamara hat-hét nagy csoportból fog állni, amelyek az elő­adóművészek, pedagógusok, zeneszerzők, zenetudósok különféle szakosztályait ölelik fel. Ez természetesen nem végleges be­osztás! Az előadóművészek elgondolásunk szerint ugyancsak fe’oszthatók ének- és hangszeres művészekre. A zenetudósok csoportjába kerülnek majd a zenekritikusok. Lesz olyan művész, aki mint tankönyvíró, zenetanár és zene­szerző több csoportnak is tagja lesz. Gon­dolnunk kell a kontárkérdésre is és az át­meneti időre az oklevéllel nem birókat hu­mánus elbánásban részesíteni, amennyiben ez művészi szempontból nem esik súlyos kifogás alá. — A kamara élén egy elnök és három alelnök fog állani. Jellege kultúrkamarai lesz az én elgondolásom szerint, amelyet Gál dr., a Zeneművészeti Főiskola titkára dolgozott ki a részletek tekintetében. Á ka­mara egyik célja lesz a zenei életnek, a hangversenyeknek és a közönségnek is meg­szervezése és ennek kapcsán, anyagi eszkö­zök birtokában módjában lesz majd zene­lapot is kiadnia. Remélem, hogy a művészek és a közönség így bensőbb kapcsolatba ke­rülhetnek és ez volt tervezetemnek egyik főcélja. V. M. ■V»! Magyar művészek hangversenye Rómában Róma. 'március 30. Az Elena királyné és császárné védnöksége alatt álló Lyceum Romano társadalmi és művészeti egyesü­let hangversenyt rendezett, amelyen elő­kelő közönség előtt Nagy Izabella, a kiváló magyar dalénekesnő és Dániel Ernő zon­goraművész, a multévi Liszt-zongoraver­seny győztese, szerepelt. Nagy Izabella magyar dalokat adott elő Paczolay Imre zongorakíséretével. A közönség kitörő tet­széssel fogadta a magyar művésznő éne­két, aki a közönség kérelmének eleget téve, töt. dalt megismételt. Dániel Ernő Liszt, Dohnányi és Rachmaninoff művei­ből adott elő, nagy sikert aratva. Az olasz sajtó nagy elismeréssel szá­molt be Nagy Izabella és Dániel Ernő sze­repléséről. (*) Kétszáz éve született Dugonics András. Szegedről jelentik: A Dugonics-Társaság leg­utóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy újra megindítja • kiadvány-sorozatát a fövő évben, Dugonics András születésének kétszázadik év­fordulója alkalmából nagyszabású ünnepsége­get rendez és -könyvalakban kiadja Dugonics András több munkáját. (*) Körösi Ooma Sándor emlékezete áz Akadémián. Április 3-án, hétfőn délután 5 órakor ülést tart a Magyar Tudományos Aka­démia I. osztálya. Az ülésen Ligeti Lajos levelező tag Körösi Csorna Sándor emlékének tiszteletére előadást tart az afganisztáni tö­rök és mongol nyelvekről. Az előadó ülés Után zárt ülésen íolyóügyeket tárgyalnak. (*) Szegeden megalakítják az olasz kultúr­intézet vidéki szervét. A szegedi olasz koló­nia a fasizmus megalapításának huszadik év­fordulója alkalmából az olaszbarát magyarok­kal karöltve nagyszabású emlékező estet ren­dezett. Degregorio Ottó egyetemi lektor üd­vözölte a megjelenteket, majd Váradi Imre egyetemi tanár, a Dugonics-Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben hangoz­tatta, hogy ezer év óta senki sem tett annyi jót az olasz néppel, mint a Duce. Utána Mester János egyetemi tanár vázolta Musso­lininak az elmúlt húsz húsz esztendőben vég­zett nagy munkáját, majd indítványára el­határozták, hogy Szegeden is megalakítják az Istituto di Cultura vidéki szervét. Az egybegyűltek táviratban üdvözölték Vinci gróf olasz követet, akit a megvalósítandó olasz kultúregyesület támogatására kértek. (*) BALASSA BÁLINT EMLÉKSER­LEGET KÉSZÍTENEK. Esztergomból je­lentik: A Balassa Bálint Irodalmi és Mű­vészeti Társaság elhatározta, hogy Balassa Bálint emlékére ezüstserleget készíttet, amellyel évenként egy-egy országos nevű szónok mond emlékbeszédet Balassáról. (*) A Kisfaludy-Társaság ülése. Április 5-én, szerdán délután öt órakor a Magyar Tudományos Akadémián ülést tart a Kis­faludy-Társaság. Az ülésen Hankiss János levelező-tag felolvassa „A magyar irodalom helye Európában” című székfoglaló tanulmá­nyát, Voinovich Géza rendes tag „Az özvegy­asszony olajos korsója” című elbeszélését ol­vassa fel, s végül Kéky Lajos rendes tag Sztefánovics Szvetiszláv magyarbarát szerb költő verseiből mutat be műfordításokat. Aí előadó-ülés után zárt ülést tartanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom