Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-30 / 73. szám

1939 MÁRCIUS 30. CSÜTÖRTÖK vmrnm •J^S^HntEXB Sorozatos súlyos ma gyár ellenes terrorcselekmények Szlovákiában Pozsony, március 29. Mint Iglóról jelen­tik, nyolc magyar fiatalembert tartóztat­tak le és Lőcsére szállították őket. Az utóbbi napokban Iglón a magyarokat az utcán többször igazoltatták, jelvényeiket elvették és néhányat közülük véresre ver­tek. Különböző egyenruhás szervezetek minden törvényes alap nélkül házkutatást tartanak éjjelenkint a magyaroknál. Az iglói magyar házat Hlinka-gárdisták száll­tát meg. Szomolnokon letartóztatták Bubrovszki Kálmánt, az Egyesült Magyar Párt helyi elnökét és a párt három vezetőemberét és ugyancsak Lőcsére szállították őket. Aranyosmaróton felelőtlen elemek lesza­kították az Egyesült Magyar Párt helyisé­gének tábláját és a magyar ügyvédek, or­vosok és kereskedők tábláit is. Nyitrán néhány nap óta ’ egyenruhás emberek bántalmazzák a magyar közönsé­get és letépik a pártjelvényeket. Mocsono- kon és Királyin Nyitráról érkezett egyen­ruhás elemek egyes üzleteket kifosztottak és terrorizálják a magyarokat. Nyitrán és vidékén a magyar munkásokat elbocsát­ják. úgyhogy már többezerre rúg a ke- nyértelen magyar mezőgazdasági és ipari munkások száma. Misérden a legutóbb három magyart, akik a környékről gépkocsin érkeztek oda. a tömeg megtámadott, mindhármukat, összeverték, ruhájukat összetépték és becs­mérlő szavakat kiáltoztak feléjük. Egyen­ruhás közegek megverték őket, majd meg­motozták. Amikor a három magyar gép­kocsijában távozott, a gépkocsira téglákat és köveket dobáltak. Pozsonyban a Hlinka-gkrda egyenruhá­ját viselő emberek minduntalan elszedik a magyaroktól a magyar párt jelvényét, amelynek viselését pedig a szlovák kor­mány engedélyezte. Hornomra és Eperles között a szlovák lázadóknak Róma, március ß9. A Giornale d’Italia tudósítója, Bellotti, Kiskolonból keltezett tudósításában ezeket írja: Keletszlovenszkó teljesen kicsúszott a pozsonyi kormány ellenőrzése alól. A te­rület az európai rendzavaroknak harci te­repévé vált. Hiábavaló volna itt inciden­sekről beszélni, szabályszerű támadásokról van itt szó, amelyeket a szlovákok harc­kocsik és tüzérség alkalmazásával hajtot­tak végre. A támadások száma az utolsó órákban aggasztóan megnövekedett. A honvédség türelme elérkezett a végső ha­tárhoz. Homanna és Eperjes között szlovák csapatok tekinthetők csapatok tulajdonképpen lázadóknak tekinthetők, akiket a Ruszinszkóból menekült támadók is támogatnak. Magyarország határain belül munkát és biztonságot fognak találni mindazok a ru­szinok és a magyar kisebbségek is, ame­lyek még a pozsonyi kormány hatalma alatt állanak. Bellotti ezután azt hangoztatja, hogy az új határokat úgy kell megvonni, hogy azok megfeleljenek a néprajzi, gazdasági és földrajzi követelményeknek. A határ ki kell, hogy elégítse Budapestet és Pozsonyt is. Pozsony azonban egyelőre teljesen ne­gatív álláspontra heyezkedik és megnem- lévő jogokra hivatkozik. Magyarország komoly szerepe Európa külpolitikai életében Genf, március 29. A Neue Züricher Zeitung budapesti tudósítója jelenti, hogy a magyar csapatok minden szlovák táma­dás ellenére nem hátráltak, hanem meg­tartották állásaikat. Az elesett szlovák re­pülőket teljes katonai tiszteletadás mellett | temették el. A hivatalos jelentés szerint a szlovák hadsereg a csütörtöki és pénteki harcokban húsz repülőgépet veszített. Ugyancsak a lap budapesti tudósítója je­lenti, hogy Budapesten erélyesen tiltakoz­nak az ellen a pozsonyi beállítás ellen, mintha a magyar hadsereg részéről Kelet- Szlovákiába irányuló betörés történt volna. A csapatok a vezérkar által megállapított határvonalat szállták meg, de azon nem haladtak túl és semmiesetre sem lehet szó meghátrálásról. A tudósító külön kiemeli a magyar re­pülők sikereit, amelyek kétségtelenül a magyar repülők fölényében találják meg magyarázatukat. A kárpátvidéki harcok félreérthetetlen tanúságot szolgáltattak amellett, hogy a magyar hadsereg ma nagyobb és sokkal jobban van felszerelve, mint csak egy évvel ezelőtt is. terelnök. Magyarország helyzete nemcsak területe és népessége megnövekedése, ha­nem belső ereje fokozása következtében is megjavult. Magyarország ma Európa poli­tikai életében sokkal komolyabb szerepet kezd játszani, mint még csak egy évvel ez­előtt. A szlovákok újabb liatar sértései A Magyar Távirati Iroda jelenti: A szlovákok további határsértéseket kö­vettek el: március 28-án 15 óra 20 perckor a lászlótanyai útjárőrünket a szalánchutai erdészlak környékén körülbelül 30 fő szlo­vák katona és polgári egyén megtámadta. Az útjárőr a harcot felvette, amelynek eredményeképpen a szlovákok visszavonul­tak. Március 28-án 18 óra 15 perckor Legé­nye és Alsómihályi között egy munkában levő kisebb magyar erőt a szlovákok erős géppuska- és puskatűz alá vettek. A tűz­harcot viszonoztuk. Saját részről veszteség nincs. A magyar hadsereg előnye egyfelől teljes nemzeti egységében rejlik, másrészt pedig abban a tisztikarban, amely ősrégi hagyo­mányokra tekint vissza. Magyarország hangulata igen nyugodt, az idegességnek nyoma sincs. Csáky grófnak az a nyilat­kozata, amely szerint a magyar hadsereg minden megtámadása háborút jelent, nem- csupán a belföld teljes helyeslésével talál­kozott, hanem ez a kárpáti harcokban is beigazolásra talált. Teleki Pál gróf minisz­terelnök a kárpátaljai területek megláto­gatása alkalmával Munkácson a párizsvi- déki szerződések revíziójáról beszélt. A kárpátaljai területeknek Magyar- ország részéről történt elfoglalását el­ismeri az egész világ, a Németbirodalomtól kezdve,.'egész az Egyesült Államokig — mondottá a minisz­KereselémBi él €$ino^ffiolgál&teánvt forgalma# hiStaíAru üzletembe 1> in* “^T gyobb vár. li.ti hasonló üzletben volt alkal­mazásba#. UrWoa Ferenc, Érsekújvár, II a török sajtó az alexandretti szandzsákságot Párizs, március 29. Párizsi politikai kö­rökben növekvő aggodalommal kísérik azokat a híreket, hogy a török sajtó visz- szaköveteli Törökország számára az ale- xandrettei szandzsákságot. A sziriai és libanoni kérdés egyik köz­ismert szakértője, Gautherot jobboldali szenátor nyíltlevelet intézett a lapok út­ján Bonnet külügyminiszterhez és felszó­lította őt, hogy akadályozza meg minden eszközzel a török követelés érvényesítését. Gautherot véleménye szerint azonnal uta- sítaarf kell az ankarai francia nagykövetet a beiruti francia főbiztost, tegyenek meg minden lépést a török követelés visz- szavonása érdekében. Abauj-T ornav á háláját fejezte hi a kormánynak Kárpátalja visszaszerzéséért Kassa, március 29. Abauj-TorUa várme­gye törvényhatósági bizottsága Patay Sá­muel dr. főispán elnöklésével szerdán rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt Vitéz Árpád országgyű­lési képviselő törvényhatósági bizottsági tag megemlékezett a pápaválasztásról. In­dítványára a közgyűlés egyhangú lelkese­déssel elhatározta, hogy XII. Pius pápát hódoló táviratban üdvözli. Beke Gyula főjegyző ismertette Teleki Pál gróf leiratát, amelyben közli, hogy a kormányzó miniszterelnökké nevezte ki és megbízta a kormányalakítással. Ezzel kap­csolatban a főjegyző javasolta, hogy a tör- vényhatósági bizottság Teleki Pál gróf miniszterelnököt és kormányát osztatlan örömmel üdvözölje, rendíthetetlen bizal­máról és ragaszkodásáról biztosítsa és fel­iratban juttassa kifejtésre azt a szándé­kát, hogy nemzetépítő hazafias törekvései­ben mindenkor támogatni fogja.. Egyben javasolta a főjegyző, hogy a vármegya mélységes háláját juttassa kifejezésre a kormánynak azért, hogy önzetlen munká­val a külpolitikai helyzet felismerésével bátran cselekedett és a történelmi Magyar_ ország északkeleti határának elérésével le­hetővé tette, hogy Kárpátalja visszakerül­jön az anyaországhoz. A közgyűlés mind­két javaslatot lelkesedéssel magáévá tette. Ezután Beke Gyula főjegyző ismertette a vármegye új járási beosztását. A várme­gye hat járásra oszlik a következő szék­helyekkel: Abaujszántó, Szepsi, Hemád- zsadány, Kassa, Szikszó és Torna. A közgyűlés a szlovákiai magyar házak épitési mozgalmának támogatására 500 pengőt szavazott meg. (MTI.) SSSSS5*ä*iJN*s, Lengyel gazdasági bizottság utazott Budapestre Varsó, március 29. Szerdán este utazott i állapítsa a két ország közti árucserefor- el Varsóból Budapestre az a küldöttség, galom új feltételeit, amelyeket a közös amelyet Chowski,, r.a iparügyi miniszté- lengyel—magyar határ megvalósítása von rium kereskedelmi szerződési osztályának maga után. feje vezet. A küldöttség célja, hogy meg-1 Kárpátalja v és a magyar-lengyel határt ünnepelte a főváros közgyűlése Szerdán délután öt órakor nyitotta meg Karafiáth Jenő dr. főpolgármester Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának rendes közgyűlését. Az elnöklő főpolgármes­ter lelkes szavakkal méltatta a lengyel-ma­gyar határ megvalósulásának rendkívüli je­lentőségét, majd így folytatta: — Ezekben a magyar igazságot, a magyar szabadságot, magyar hősiességet, magyar testvériséget hirdető mámoros napokban te­kintsünk elsősorban hűséges és hálateit szív­vel vitéz nagybányai Horthy Miklós nagy­urunk, Magyarország erőskezü, bölcs és jö­vőbe látó kormányzója felé, akinek országlása' alatt a baráti szövetségek tengelyében a húsz év előtti romokból feltartóztathatatlanul bontakoznak ki immár az ezer éves ország történelmi határai és gondoljon megilletődött szeretettel és büszkeséggel nagyszerű sere­geinkre, amelyek jeges hegyi ösvényeken, uttalan utakon, de még a levegő fellegek fe­letti birodalmában is a legdicsőbb honvéd­erényekre emlékeztetve teljesítették a paran­csot: megállás nélkül az ezeréves határokig! A velünk mindenkor hűséges sorsközösség­ben élő magyar orosz testvéreinket pedig öleljük magunkhoz régi szeretettel. Felejtes­sük el velük a most elmúlt rossz álmot. Elhatározta a közgyűlés, hogy Kárpátalja felszabadulása alkalmából üdvözlő táviratot intéz a kormányzóhoz és a miniszterelnökhöz. A kárpátaljai hősi halottak emlékét jegyző­könyvben örökítették meg. A főpolgármester ezután elparentálta Folkusházy Lajos nyugalmazott alpolgármes­tert, majd letárgyalták a napirendet. 350 millió márka útépítésre Becs, március 29. Az alsódunai tarto­mány országútjai Ausztria csatlakozása idején nagyon siralmas állapotban voltak. Tekintettel arra, hogy a határtartomány idegenforgalmi szempontból is nagyon jelentős, elhatározták az utak sürgős meg­javítását. Ez a munka már 1938 tavaszán meg­kezdődött és a nagy birodalmi autóút itt átvonuló szakaszaitól eltekintve, egy év alatt 80 millió márkát fordítottak csupán az alsódunai tartomány országutainak rendbehozatalára. Ez alatt az idő alatt állandóan 8000 munkást foglalkoztatott as útjavítás. Az idén további 14.000 kilométeres út­hálózatot javítanak ki a tartományban és látnak el teljesen korszerű útburkolattal. Erre a célra 350 millió márka költséget irányoztak elő. Burgenlandban 2800 kilo- j méternyi utat portalanítanak. Delmorva- I országban pedig Znaim és Frain között új utat építenek. FELVIDÉKI MAGYAR Telefon: 144*400 HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili, Józseí-körút 5 \ T

Next

/
Oldalképek
Tartalom