Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-28 / 71. szám

T ■ ^ ,■ V • ,..r­is» MÁRCIUS 28. KEDD TEBWDEta gMAGÍ^HIRME Mussolini beszéde a tuniszi követelésről, a berlín~római tengely szilárdságáról és az európai eseményekről „Ha nemzetközi koaliciót akarnának alkotni a tekintély államok eilen, elfogadnák a kihlvási" Róma, március 27. Mussolini vasárnap délelőtt féltizenkét órakor a Mussolini- Forum olimpiai stádiumában nagy beszé­det intézett a quadristák — vagyis az első fasiszta alakulatok — Rúnában egybe­gyűlt ötvenezer tagjához. Mussolini beszédében emlékeztetett a Marcia su Roma előtti dicsőséges napokra, majd pedig nyomatékosan kijelentette, hogv a fasiszta forradalom még nem ért rjit; a szokások, a jellem és a társadal- 3 i osztályok közötti különbségek tekinte- Uben éppen hogy csak megkezdődött. A pucc ezután párhuzamot vont az 1919. évi és az 1939. évi Olaszország között. 3919-ben Olaszország rendetlen, nyugta­lan és a bolsevizmussal megfertőzött or­szág volt, 1939-ben pedig egységes, fegyel­mezett, alkotó, harcos és birodalmi Olasz­ország. Hányszor, de hányszor hirdették a demoplutokráciák immár szétszóródóban levő ostoba juhnyájaiknak, hogy a fa­siszta Olaszország bukása küszöbön áll. Azért, mert Afrikában és Spanyolország­ban is vérünket ontottuk, azt hitték, hogy Olaszországnak természetszerűleg kölcsön­re, még pedig brit kölcsönre van szük­sége. (A tömeg e szavaknál óriási fütty­koncertben tört ki.) Amit eddig tettünk, ez fontos, de számunkra még fontosabb az, amit ezután fogunk tenni. És ami ezen­túl történni fog, az azért fog történni* mert az én akaratom nem ismer akadá­lyokat és mert a ti lelkesedéstek és áldo- tatkészségiek érintetlen, Mussolini ezután kijelentette, hogy az európai élet komoly pillanatát éljük. Mi soli ni e szavainál óriási . lelkesedés­ben tört ki és kórusban kiáltja: Tu. visz! Tunisz!) A francia kormány, ha úgy tetszik neki, tovább hajto­gathatja a már eddig is feltűnően gya­kori és feltűnően erélyeskedő ,,Soha, Soha” kiáltásokat. De tudnia kell azt is, hogy az árok, amely a két. országot elválasztja, annyira elmélyülhet, hogy azt. többé sem­mi eszközzel nem lehet már betömni. De mindenféle testvériségről, unoka- testvérségről és egyéb balkézfelőli rokon­ságról többé hallani sem akarunk. Az álla­mok közötti kapcsolatok áz erő kapcsola­tai kel], hogy legyenek. 4. A Földközi-tenger földrajzilag, tör­ténelmileg, politikailag és katonailag Olaszország élettere kell, hogy legyen. A Földközi-tenger fogalmába értjük bele az Adria-tcngert is, ahol Olaszország érdekei iiarlkodó#k, de nem kizárólagosak, és ahol két év óta az adriai béke uralkodik. 5. Az utolsó, de alapvető elv a követ­kező: ágyúkra, fegyveredre, repülőgépekre van szükségünk, minden eszközzel és min­den áron, ha kell, a polgárias élet teljes felszámolásával, mert csak akkor félnek tőlünk, ha erősek vagyunk. A Duce beszéde végén kijelentette, hogy a quarristák elve ma is az, ami húsz év­vel ezelőtt volt: Hinni, engedelmeskedni, harcolni. Ez az elv minden győzelem titka. Mussolini beszédét a fasiszta tömeg óriási lelkesedéssel fogadta és még perce­ken át a legmelegebb kiáltásokkal tün­tetett a Duce .mellett és biztosította őt teljes kitartásáról és bizalmáról. Franciaország és Olaszország közölt Ma'drid elesle után megindulnak a tárgyalások Párizs, március 27. A Matin római ér­tesülése szerint az olasz fővárosban úgy tudják, hogy Franciaország és Olaszor­szág között a földközi tengeri kérdés ren­dezése céljából — azonnal Madrid eleste után — eszmecserék indulnak meg. Párizs és Róma között már titkos tárgyalások voltak. A megegyezés, hír szerint, az alábbi há­rom pontra terjed ki: 1. A Földközi-tengeren Olaszország és Franciaország egyenlő jogokat fog él­vezni 2. Az 1935. évi Mussolini—Laval-egyez- ményt új egyezménnyel helyettesítik, amelybe a szuezi, dsí butii és tuniszi kérdé­sek rendezését is belefoglalják 3. Olaszország el fogja ismerni, hogy Franciaország is teljes mértékben eleget tett as 1915. évi londoni titkos egyez­ményben vállalt kötelezettségeknek. A „Petit Journal” úgy véli, hogy Fran­ciaország és Olaszország között a tárgya­lások most már megindulhatnak, de a következő négy feltétel mellett: 1. Olaszországnak határozott formában körvonalaznia kell óhajtásait. 2. Olasz részről ne kérjenek Francia- országtól területi engedményeket. 3. óvatosságból előzetesen Franciaor­szág szállja meg Sejk Szaidot, amely egyébként is Franciaország területét al­kotja. 4. Olaszország ne fenyegessen bennün­ket. Daladier szerdán válaszol Mussolini beszédére azonban — mondotta — nem engedjük magunkat befolyásoltatni az úgynevezett háborús pszichózistól, amely a hisztéria és a félelem keveréke. A mi elveink vilá­gosak és azokat a következőkben lehet összefoglalni: 1. Akármilyen utálatosak legyenek is a hivatásos pacifisták, akármennyire hamis pénzként is csengjen ma a „béke’’ szó, és akármennyire is elvessük az örök béke gondolatát, az a véleményünk, hogy hosz- szú békéi-e van szükség, hogy megment­hessük az európai civilizációt. De mi ebből a célból nem ragadunk magunkhoz sem­miféle kezdeményezést mindaddig, amíg el nem ismerik szent jogainkat 2. A külpolitikai keringőzés korszaká­nak — ha ilyenről egyáltalán beszélni is lehetett — egyszersmindenkorra vége van. Aki erre a korszakra célozgat, az sértést követ él az egész olasz nemzettel szemben. Párizs, -március -27. Daladier miniszter- elnök szerdán válaszol majd Mussolini római beszédére. A kamara külügyi bi­zottságában a miniszterelnök külpolitikai beszámolót tart s valószínűleg ezt az al­kalmat használja majd fel arra, hogy válaszoljon a Dúcénak. A miniszterelnök a hétfőre virradó éj­szaka hosszabb megbeszélést folytatott Bonnet külügyminiszterrel, aki beszámolt a római beszédről. Hétfőn reggel a francia sajtóban egy­öntetűen as a vélemény jut kifejezésre, hogy az óla«/ kormánynak kell kezdemé­nyeznie a tárgyalásokat Franciaországgal, ha Olaszország érvé­nyesíteni akarja Franciaországgal szem­ben támasztott követeléseit. Lieh tensteinben nem történt német bee vétke Azok a kísérletek, amelyekkel meg akar­ják gyengíteni a roma—berlini tengelyt, egész egyszerűen gyermekesek. (A tömeg itt Hitlert kezdi élteink) A tengely nemcsak a két ország közötti viszonyt jelenti, ha­nem két forradalom találkozása és ebben van a tengelyhatalmak ereje. 3. Kijelentem itt a leghatározottabb módon, hogy ami Európában történt, an­nak végzetszerűen be kellett következnie. Kijelentem nektek, hogy ha a nagy demo­kráciák sírnak legkedvesebb teremtmé­nyük korai és dicstelen halála felett, ez ■nekünk eggyel több ok arra, hogy. tie ve­gyünk részt siránkozásukban. Hozzáte­szem, hogy egy nemzet, amelyben egyetlen férfi sem akadt, aki fegyvert ragadott volna védelmére, megérett végzetére. Vé­gül kijelentem, hogyha nemzetközi koali­ciót akarnának alkotni a tengelyhatalmak ellen, elfogadnák a kihívást és mindéit oldalon gondoskodnának védelmükrőlsőt ellentámadásba mennének át. 4. Genovai beszédemben egy baritkád­ról szólottám, amely elválasztja Olaszor­szágot Franciaországtól. (Nagy fütty.) Ez a barrikád már félig-meddíg lerombolt állapotban van. Néhány nap, vagy talán néhány óra múlva a nemzeti Spanyolor­szág nagyszerű katonái megadják az utolsó csapást annak a Madridnak, amely­ben egyesek szerűit a fasizmus sírjának kellett volna lennie. Ehelyett Madrid a kommunizmus sírja lesz. Olaszország december 17-i jegyzéké­ben világosan megjelölte a Franciaország­gal szemben fennálló olasz kérdéseket. Ezek a kérdések gyarmati jellegű kérdé­sek és ebben lehet őket összefoglalni: ÍTvniez Disibvti, Szuez, (A tömeg Mun­Bázel, március 27', Vasárnap Svájciján riasztó hírek terjedtek el arról, hogy Lichtensteinben zavargások törtek volna ki és hogy német részről állítólag beavat­koztak volna. A híresztelésekkel kapca j- latban, mint egy vaduzi távirat közli, a lichtensteini kormány hivatalos jelentést adott ki, amely a következőképpen hang­zik: —- Pénteken este Schaan városkában egy magánházban kisebb gyűlés volt. ame­lyen nem jelentős számban azok a lich­tensteini polgárok vettek részt, akik a Lichtenstein fejedelemség Német. országhoz való gazdasági csatlakozá­sának hívei. Mialatt a házban a gyűlés tartott, a ház belőtt nagyobb csoportosulás támadt,. A gazdasági csatlakozás ellenzői gyűltek össze a ház előtt és fenyegető magatar­tást tanúsítottak a házban levőkkel szem­ben. A rendőrség indíttatva érezte magát, hogy a gyűlés résztvevőit védőrizetbe vegye. Ugyancsak péntek este történt, hogy a gazdasági csatlakozás híveinek egy csoportja, amely csaknem kizárólag kis­korúakból állott, Menden városkából Schaan felé vonult, amikor azonban fel­világosították a csoport, tagiait, azok visszatértek Mendenbé. Hamisak azok a híresztelések, amelyek szerint e gyüleke­zésekkel kapcsolatban Feldkirch felől be­avatkozástól kellett volna tartani. Semmi­féle nyugtalanságra nem volt ok. A „Basler Nachrichten” a Schaan vá­roskában lezajlott eseményekkel kapcso­latban beszámol bizonyos híresztelésekről, amelyek már azt is tudni vélték, hogy Svájc keleti határvidékét a hatóságok ki­ürítették volna. A máj súlyos időkben — írja a lap — mindenki helyesebben tenné, ha megőrizné hidegvérét. Nem árt az, ha szomszédaink megtudják, hogy Svájc min­den eshetőségre felkészül. Ami a svájci hatóságokat illeti, úgy azok mindent elkövetnek, ami szük­ségesnek mutatkozik. Aki azonban ennél többet mond, az vagy tudatosan hazudik, vagy pedig pánikot akar kelteni. A svájci szövetségi kormány által végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban a „Basler Nachrichten” többek között ar‘ írja, hogy ezek az intézkedések nem ha­ladták túl azoknak az intézkedéseknek méreteit, amelyeket a szeptemberi válság idején a svájci kormány végrehajtott. r > . . A Galánta-vágsellyei Tanítóegyesület közgyűlése Gálán fez, március 27. E napokban ta rtottá & Galánta-vágsellyei tanítómegye tavas*' közgyűlését Galántán, a két járás mintegy 300 tanítójának részvételével. Megjelent a közgyűlésen Kehrer Károly ny. tanügyi fő­tanácsos, érsekújvári ldr. tanfelügyelő is, va­lamint Kovács Alajos, a felvidéki tanítóegye­sület Pozsonyban lakó orsz. elnöke. Osvakl Lajos vágsellyei ig.-tanító, egyesületi elnök tartalmas elnöki megnyitójában hangoztatja a felvidéki tanítóság időszerű iskolai és sze­mélyi ügyeinek a sürgősségét, amelyeket a felvidéki tanítóság pedagógiai és exászteneüi- lis érdekeinek szemelőtt tartásával kell meg­oldani. Csapiár István titkári jelentése után Jakaiics Ferenc kisbéri áll. igazgató-tanító, körzeti iskolafelügyelő tartott előadást ar. anyaország iskolaügyi viszonyairól, különös tekintettel az elemi iskolai felügyeletre éti adminisztrációra. Dinnyés Károly orsz. egye­sületi a lel nők ismertet« a felvidéki tanit.jsá ■ got érintő készülő tanügyi intézkedéseket és előkészületeket, s tájékoztatta a közgyűlést a nyári toi'ábbképző tanfolyamokról. Kehrer Karoly tanfelügyelő lelkeshangú előadásban vázolta a magyar tanítóság köte­lezettségeit és kitartó nemzeti nevelőinwnkáre. buzdította a jelenlévőket. Kovács Alajos könnyeivel küszködve üdvözölte tanítótes.tvé­reit és fogadalmat tett, hogy a magyar ne*., siti ladtúrmnrikát a. határon túl maradt, ma­roknyi magyar tanitótest vére ivei együt-'i utolsó leheletéig folytatni fogja. A gyűlés szeretetteljes ünneplésben részesítette az 5*k elnököt. A közgyűlés végül az aktuális -neve lésügyi és adminisztratív kérdéseket vitatta meg é*-1 állást foglalt a központi egyesülethez fői tér* jeeiztendő és megoldásra váró iskolaügy- problémák ügyében. A gyűlés táviratilag üd ­vözölte Hóman Bálint kultuszminisztert én Járosa Andor felvidéki' minisztert, akiknél, fölajánlotta a magyar tanítók szolgálatait K reformok útján megindult új magyar nem - zeti epitómunkához. A közgyűlés után lársasebéd volt a Kát. Körben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom