Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-28 / 71. szám
T ■ ^ ,■ V • ,..ris» MÁRCIUS 28. KEDD TEBWDEta gMAGÍ^HIRME Mussolini beszéde a tuniszi követelésről, a berlín~római tengely szilárdságáról és az európai eseményekről „Ha nemzetközi koaliciót akarnának alkotni a tekintély államok eilen, elfogadnák a kihlvási" Róma, március 27. Mussolini vasárnap délelőtt féltizenkét órakor a Mussolini- Forum olimpiai stádiumában nagy beszédet intézett a quadristák — vagyis az első fasiszta alakulatok — Rúnában egybegyűlt ötvenezer tagjához. Mussolini beszédében emlékeztetett a Marcia su Roma előtti dicsőséges napokra, majd pedig nyomatékosan kijelentette, hogv a fasiszta forradalom még nem ért rjit; a szokások, a jellem és a társadal- 3 i osztályok közötti különbségek tekinte- Uben éppen hogy csak megkezdődött. A pucc ezután párhuzamot vont az 1919. évi és az 1939. évi Olaszország között. 3919-ben Olaszország rendetlen, nyugtalan és a bolsevizmussal megfertőzött ország volt, 1939-ben pedig egységes, fegyelmezett, alkotó, harcos és birodalmi Olaszország. Hányszor, de hányszor hirdették a demoplutokráciák immár szétszóródóban levő ostoba juhnyájaiknak, hogy a fasiszta Olaszország bukása küszöbön áll. Azért, mert Afrikában és Spanyolországban is vérünket ontottuk, azt hitték, hogy Olaszországnak természetszerűleg kölcsönre, még pedig brit kölcsönre van szüksége. (A tömeg e szavaknál óriási füttykoncertben tört ki.) Amit eddig tettünk, ez fontos, de számunkra még fontosabb az, amit ezután fogunk tenni. És ami ezentúl történni fog, az azért fog történni* mert az én akaratom nem ismer akadályokat és mert a ti lelkesedéstek és áldo- tatkészségiek érintetlen, Mussolini ezután kijelentette, hogy az európai élet komoly pillanatát éljük. Mi soli ni e szavainál óriási . lelkesedésben tört ki és kórusban kiáltja: Tu. visz! Tunisz!) A francia kormány, ha úgy tetszik neki, tovább hajtogathatja a már eddig is feltűnően gyakori és feltűnően erélyeskedő ,,Soha, Soha” kiáltásokat. De tudnia kell azt is, hogy az árok, amely a két. országot elválasztja, annyira elmélyülhet, hogy azt. többé semmi eszközzel nem lehet már betömni. De mindenféle testvériségről, unoka- testvérségről és egyéb balkézfelőli rokonságról többé hallani sem akarunk. Az államok közötti kapcsolatok áz erő kapcsolatai kel], hogy legyenek. 4. A Földközi-tenger földrajzilag, történelmileg, politikailag és katonailag Olaszország élettere kell, hogy legyen. A Földközi-tenger fogalmába értjük bele az Adria-tcngert is, ahol Olaszország érdekei iiarlkodó#k, de nem kizárólagosak, és ahol két év óta az adriai béke uralkodik. 5. Az utolsó, de alapvető elv a következő: ágyúkra, fegyveredre, repülőgépekre van szükségünk, minden eszközzel és minden áron, ha kell, a polgárias élet teljes felszámolásával, mert csak akkor félnek tőlünk, ha erősek vagyunk. A Duce beszéde végén kijelentette, hogy a quarristák elve ma is az, ami húsz évvel ezelőtt volt: Hinni, engedelmeskedni, harcolni. Ez az elv minden győzelem titka. Mussolini beszédét a fasiszta tömeg óriási lelkesedéssel fogadta és még perceken át a legmelegebb kiáltásokkal tüntetett a Duce .mellett és biztosította őt teljes kitartásáról és bizalmáról. Franciaország és Olaszország közölt Ma'drid elesle után megindulnak a tárgyalások Párizs, március 27. A Matin római értesülése szerint az olasz fővárosban úgy tudják, hogy Franciaország és Olaszország között a földközi tengeri kérdés rendezése céljából — azonnal Madrid eleste után — eszmecserék indulnak meg. Párizs és Róma között már titkos tárgyalások voltak. A megegyezés, hír szerint, az alábbi három pontra terjed ki: 1. A Földközi-tengeren Olaszország és Franciaország egyenlő jogokat fog élvezni 2. Az 1935. évi Mussolini—Laval-egyez- ményt új egyezménnyel helyettesítik, amelybe a szuezi, dsí butii és tuniszi kérdések rendezését is belefoglalják 3. Olaszország el fogja ismerni, hogy Franciaország is teljes mértékben eleget tett as 1915. évi londoni titkos egyezményben vállalt kötelezettségeknek. A „Petit Journal” úgy véli, hogy Franciaország és Olaszország között a tárgyalások most már megindulhatnak, de a következő négy feltétel mellett: 1. Olaszországnak határozott formában körvonalaznia kell óhajtásait. 2. Olasz részről ne kérjenek Francia- országtól területi engedményeket. 3. óvatosságból előzetesen Franciaország szállja meg Sejk Szaidot, amely egyébként is Franciaország területét alkotja. 4. Olaszország ne fenyegessen bennünket. Daladier szerdán válaszol Mussolini beszédére azonban — mondotta — nem engedjük magunkat befolyásoltatni az úgynevezett háborús pszichózistól, amely a hisztéria és a félelem keveréke. A mi elveink világosak és azokat a következőkben lehet összefoglalni: 1. Akármilyen utálatosak legyenek is a hivatásos pacifisták, akármennyire hamis pénzként is csengjen ma a „béke’’ szó, és akármennyire is elvessük az örök béke gondolatát, az a véleményünk, hogy hosz- szú békéi-e van szükség, hogy megmenthessük az európai civilizációt. De mi ebből a célból nem ragadunk magunkhoz semmiféle kezdeményezést mindaddig, amíg el nem ismerik szent jogainkat 2. A külpolitikai keringőzés korszakának — ha ilyenről egyáltalán beszélni is lehetett — egyszersmindenkorra vége van. Aki erre a korszakra célozgat, az sértést követ él az egész olasz nemzettel szemben. Párizs, -március -27. Daladier miniszter- elnök szerdán válaszol majd Mussolini római beszédére. A kamara külügyi bizottságában a miniszterelnök külpolitikai beszámolót tart s valószínűleg ezt az alkalmat használja majd fel arra, hogy válaszoljon a Dúcénak. A miniszterelnök a hétfőre virradó éjszaka hosszabb megbeszélést folytatott Bonnet külügyminiszterrel, aki beszámolt a római beszédről. Hétfőn reggel a francia sajtóban egyöntetűen as a vélemény jut kifejezésre, hogy az óla«/ kormánynak kell kezdeményeznie a tárgyalásokat Franciaországgal, ha Olaszország érvényesíteni akarja Franciaországgal szemben támasztott követeléseit. Lieh tensteinben nem történt német bee vétke Azok a kísérletek, amelyekkel meg akarják gyengíteni a roma—berlini tengelyt, egész egyszerűen gyermekesek. (A tömeg itt Hitlert kezdi élteink) A tengely nemcsak a két ország közötti viszonyt jelenti, hanem két forradalom találkozása és ebben van a tengelyhatalmak ereje. 3. Kijelentem itt a leghatározottabb módon, hogy ami Európában történt, annak végzetszerűen be kellett következnie. Kijelentem nektek, hogy ha a nagy demokráciák sírnak legkedvesebb teremtményük korai és dicstelen halála felett, ez ■nekünk eggyel több ok arra, hogy. tie vegyünk részt siránkozásukban. Hozzáteszem, hogy egy nemzet, amelyben egyetlen férfi sem akadt, aki fegyvert ragadott volna védelmére, megérett végzetére. Végül kijelentem, hogyha nemzetközi koaliciót akarnának alkotni a tengelyhatalmak ellen, elfogadnák a kihívást és mindéit oldalon gondoskodnának védelmükrőlsőt ellentámadásba mennének át. 4. Genovai beszédemben egy baritkádról szólottám, amely elválasztja Olaszországot Franciaországtól. (Nagy fütty.) Ez a barrikád már félig-meddíg lerombolt állapotban van. Néhány nap, vagy talán néhány óra múlva a nemzeti Spanyolország nagyszerű katonái megadják az utolsó csapást annak a Madridnak, amelyben egyesek szerűit a fasizmus sírjának kellett volna lennie. Ehelyett Madrid a kommunizmus sírja lesz. Olaszország december 17-i jegyzékében világosan megjelölte a Franciaországgal szemben fennálló olasz kérdéseket. Ezek a kérdések gyarmati jellegű kérdések és ebben lehet őket összefoglalni: ÍTvniez Disibvti, Szuez, (A tömeg MunBázel, március 27', Vasárnap Svájciján riasztó hírek terjedtek el arról, hogy Lichtensteinben zavargások törtek volna ki és hogy német részről állítólag beavatkoztak volna. A híresztelésekkel kapca j- latban, mint egy vaduzi távirat közli, a lichtensteini kormány hivatalos jelentést adott ki, amely a következőképpen hangzik: —- Pénteken este Schaan városkában egy magánházban kisebb gyűlés volt. amelyen nem jelentős számban azok a lichtensteini polgárok vettek részt, akik a Lichtenstein fejedelemség Német. országhoz való gazdasági csatlakozásának hívei. Mialatt a házban a gyűlés tartott, a ház belőtt nagyobb csoportosulás támadt,. A gazdasági csatlakozás ellenzői gyűltek össze a ház előtt és fenyegető magatartást tanúsítottak a házban levőkkel szemben. A rendőrség indíttatva érezte magát, hogy a gyűlés résztvevőit védőrizetbe vegye. Ugyancsak péntek este történt, hogy a gazdasági csatlakozás híveinek egy csoportja, amely csaknem kizárólag kiskorúakból állott, Menden városkából Schaan felé vonult, amikor azonban felvilágosították a csoport, tagiait, azok visszatértek Mendenbé. Hamisak azok a híresztelések, amelyek szerint e gyülekezésekkel kapcsolatban Feldkirch felől beavatkozástól kellett volna tartani. Semmiféle nyugtalanságra nem volt ok. A „Basler Nachrichten” a Schaan városkában lezajlott eseményekkel kapcsolatban beszámol bizonyos híresztelésekről, amelyek már azt is tudni vélték, hogy Svájc keleti határvidékét a hatóságok kiürítették volna. A máj súlyos időkben — írja a lap — mindenki helyesebben tenné, ha megőrizné hidegvérét. Nem árt az, ha szomszédaink megtudják, hogy Svájc minden eshetőségre felkészül. Ami a svájci hatóságokat illeti, úgy azok mindent elkövetnek, ami szükségesnek mutatkozik. Aki azonban ennél többet mond, az vagy tudatosan hazudik, vagy pedig pánikot akar kelteni. A svájci szövetségi kormány által végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatban a „Basler Nachrichten” többek között ar‘ írja, hogy ezek az intézkedések nem haladták túl azoknak az intézkedéseknek méreteit, amelyeket a szeptemberi válság idején a svájci kormány végrehajtott. r > . . A Galánta-vágsellyei Tanítóegyesület közgyűlése Gálán fez, március 27. E napokban ta rtottá & Galánta-vágsellyei tanítómegye tavas*' közgyűlését Galántán, a két járás mintegy 300 tanítójának részvételével. Megjelent a közgyűlésen Kehrer Károly ny. tanügyi főtanácsos, érsekújvári ldr. tanfelügyelő is, valamint Kovács Alajos, a felvidéki tanítóegyesület Pozsonyban lakó orsz. elnöke. Osvakl Lajos vágsellyei ig.-tanító, egyesületi elnök tartalmas elnöki megnyitójában hangoztatja a felvidéki tanítóság időszerű iskolai és személyi ügyeinek a sürgősségét, amelyeket a felvidéki tanítóság pedagógiai és exászteneüi- lis érdekeinek szemelőtt tartásával kell megoldani. Csapiár István titkári jelentése után Jakaiics Ferenc kisbéri áll. igazgató-tanító, körzeti iskolafelügyelő tartott előadást ar. anyaország iskolaügyi viszonyairól, különös tekintettel az elemi iskolai felügyeletre éti adminisztrációra. Dinnyés Károly orsz. egyesületi a lel nők ismertet« a felvidéki tanit.jsá ■ got érintő készülő tanügyi intézkedéseket és előkészületeket, s tájékoztatta a közgyűlést a nyári toi'ábbképző tanfolyamokról. Kehrer Karoly tanfelügyelő lelkeshangú előadásban vázolta a magyar tanítóság kötelezettségeit és kitartó nemzeti nevelőinwnkáre. buzdította a jelenlévőket. Kovács Alajos könnyeivel küszködve üdvözölte tanítótes.tvéreit és fogadalmat tett, hogy a magyar ne*., siti ladtúrmnrikát a. határon túl maradt, maroknyi magyar tanitótest vére ivei együt-'i utolsó leheletéig folytatni fogja. A gyűlés szeretetteljes ünneplésben részesítette az 5*k elnököt. A közgyűlés végül az aktuális -neve lésügyi és adminisztratív kérdéseket vitatta meg é*-1 állást foglalt a központi egyesülethez fői tér* jeeiztendő és megoldásra váró iskolaügy- problémák ügyében. A gyűlés táviratilag üd vözölte Hóman Bálint kultuszminisztert én Járosa Andor felvidéki' minisztert, akiknél, fölajánlotta a magyar tanítók szolgálatait K reformok útján megindult új magyar nem - zeti epitómunkához. A közgyűlés után lársasebéd volt a Kát. Körben.
